Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

„Egyetemisták a szakmunkásképzésért" A jövő mérnökeinek és szakmunkásainak tanulmányi egyiittm űködése Félmiiliárd forintos állami támogatás a szolgáltatások fejlesztésére Esztendeje múlt, hogy aláírták azt a. szocialista szerződést, amelyben a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-fiataljai kötele­zettséget vállaltak szakmunkás­tanulók rendszeres korrepetálá­sára. A napjainkra valóságos mozgalommá szélesedett kezde­ményezési sikereit Létási István, a Munkaügyi Minisztérium fő_ osztályvezető-helyettese foglalta össze az MTI munkatársának: — Kezdetben — amikor az el­gondolás életképességének iga­zolása volt a cél — 50 egyete- 1 mista fiatalt vontak be ebbe a j munkába; a hátrányos helyzetű, elsősorban kollégiúmokban lakó szakmunkástanulók közül mint­egy 600_an vettek részt a korre­petálásokon. A szakmunkásképL. ző iskolák és kollégiumok igaz­gatóinak véleménye szerint is oktatási szempontba szerencsés időszakiján — a korszerűsítő re­form megvalósításának periódu­sában — indult meg ez a mun­ka. Olyan tanulók segítését je­lentette, akiknek hátrányos helyzetét fokozta, hogy az elmé­leti követelményeknek a kellő alapok nélkül, nehéz fizikai munka mellett (esztergályos, la­katos, öntő és kovács szakmát tanulnak) kell eleget tenniük. Politikai szempontból is sokát jelenít leendő mérnökök és szak­munkások egymást segítő talál­kozása. Ez olyan valóban tartal­mas kapcsolat kialakulását ala­pozhatja meg, amelyből a ké­sőbbiek során egészséges sztcia- lista szellemű üzemi demokrácia bontakozhat ki. Az egyetemisták szerint számukra is hasznos volt a kezdeményezés: megismerhet­nék a szakmunkások képzésének tartalmát az iskolák légkörét, a tanulók gondolkodási módját, felfogását, problémáikat, bepil­lantást nyerhettek annak az if­júság! rétegnek a világába, amely később társuk, partnerük lesz a termelésben. A lelkesedés, a segíteni akarás mind az egye­temisták, mind a szakmunkás­tanulók részéről egymás iránti őszinte, nagyfokú érdeklődést, megbecsülést eredményez. — Beszédesen bizonyítja est, hogy rövid idő múltán már a korrepetálási órákon kívül is ke­resték a találkozás lehetőségeit. , A „diáktanár” és a „tanítvá­nyok” együtt Jártak szórakozni a klubdélutánokra, együtt men­tek kirándulni. A harmadéves szakmunkás-jelöltek — a leendő mérnökök meghívására — bejár­tak az egyetemre, s így a ta­nulók is bepillanthattak a mér­nökképzés körülményeibe. — A korrepetálásban résztve­vő szakmunkástanulók tanulmá­nyi színvonala egyértelműen ja­vult, jelentősen csökkent az in­tők, á bukások száma. Az egye­temista korrepetitoroknak nem­csak megértetniük sikerült az anyagot, hanem meg is tudták Szibéria termékei A Szíriában szovjet segítséggel épülő vízierőmű generátorainak gyártását Novoszibirezk gépgyá­rai vállalták. A szibériai gyárt­mányú 100 000 kilowatt teljesít­ményű aggregátorok nagy elis­merést váltottak ki a világpia­con. A novoszibirszki gépgyárak ebben az esztendőben 40 ország­ba juttatják el termékeiket Ez az országrész, amely az 1917-es forradalom előtt elmaradott vi­dék volt. ma szerszámgépeket, televíziós készülékeket rádiókat, >ptikai műszereket, mezőgazda- .á® gépeket, energetikai és más berendezéseket szállít a világ laiíidea tájára. szerettetni a tanulókkal a ter­mészettudományi tantárgyakat. — A jelenleg, tanévben a műszaki egyetemen kívül több budapesti főiskola is bekapcso­lódott ebbe a munkába, s a szakmunkástanulók közül mint­egy 1500_an igényelték a korre­petálást. A KISZ Központi Bi­zottsága az eredmények és a problémák mérlegelése, a jó ta­pasztalatok alapján úgy döntött, hogy megindítja az „Egyetemis­ták a szakmunkásképzésért” mozgalmat. Ez nemcsak terje­delmében szélesíti országos mé- 'retűvé az eredeti kezdeménye­zést (valamennyi egyetemre és főiskolára eljuttatták a felhí­vást), hanem tartalmában is mé­lyíteni kívánja a korrepetálást, a jövőben nemcsak a természet- tudományos, hanem a közisme­reti és humán tantárgyakra is kiterjed, s- ugyanakkor az egye­temisták — szakkörök, öntevé­kenységi körök vezetésével — segítik a szakmunkástanulókat szabadidejük tartalmas eltölté­sében is. (MTI) A tanács házibrigádjának a tagja volt Kígyósi Károly. Egy­szerű, dolgos munkásember. .Amivel megbízták, lelkiismere­tesen teljesítette, önzetlenül is sokat tett azért a közösségért, amelyhez tartozott. Mint a párt- alapszervezet vezetőségi tagja soha nem felejtkezett meg a tár­sadalom szolgálatáért vállalt kö­telezettségéről sem. Segítőkész­ségéért mindenki szerette Körös- tárcsán. Temetésén nagyon sokan ott voltak. Ravatalánál Rigler Mik­lós, az MSZMP községi csúcs­vezetőségének titkára megindító szavakkal mondott búcsúbeszé­det, s alig maradt szem könnyek nélkül. Nem a rang az ember értéké­nek meghatározója, hanem az, hogyan teljesíti a munkakörével járó feladatát. És mit tesz azon felül is. Főként, hia kommunista, akinek a szervezeti szabályzat kötelességévé teszi : erősítse és szélesítse a pártnak a tömegek­hez fűződő kapcsolatát, cselek­vőén vegyen részt a társadalmi életben. A párttagok nincsenek „különös anyagból gyúrva”, egyéni céljaik sem különböznek a másokétól. Ami mégis több: tudják és belátják, hogy az egyének boldogulása csak a tár­sadalom fejlődésének útján va­lósulhat meg. Ezért önként vál­lalják pártunk célkitűzései meg­valósításának szolgálatát. Nem önmaguknak kiváltságot keres­ve, hanem szerényen, példamu­tatóan, maguk mellé állítva azt a közösséget, amelyben élnek, így az embereknek felesleges magyarázni, hogy kit becsülje­nek. A temetés után erről és más kérdésekről beszélgettünk Rig­ler Miklóssal és Kovács Sándor­ral, a Petőfi Tsz pártalapszer- vezetének titkárával, a községi csúcsvezetőség tagjával. Köröstarcsa a Kettős-Körösön átívelő híd járói és egy kicsit már a horgászkempingjéről is nevezetes szűkebb hazánkban, Békés megyében. Amit pedig eh­hez a személyes benyomásaim alapján még hozzáfűzhetek, az a szerénység. No, persze, nem igénytelenség, hiszen itt is sze­retik a kényelmes lakást, a jó ételeket és ami az öltözködést illeti, teljes a „városiasodás”. De az emberek nem sopánkodnak és nem követelődznek, hanem az adott körülményekhez alkalmaz­kodva szorgalmas munkával megszerzik maguknak, amire ¥ Gondoskodás az idős emberekről Nemrégen átfogó vizsgálat ké­szült Vésztőn, a községben élő 706 nyugdíjas ég járadékos élet- körülményeiről. Közülük 34-en állandó közsegélyben részesül­nek, sokan egyszeri segélyben, közgyógyszer-eliátásban pedig 75-en. Jól betölti szerepét a nagyköz­ségben az öregek napközi ott­hona, amelyben 21 idős talál el­látásra és társakra. Nagy lét­számmal — 107 — működik a művelődési házban a nyugdíja­sok klubja. A mindennapos szó­rakozások mellett, évente két_ saer-háromszor kiránduláson vesznek részt. Ellátogatnak Deb. recenbe, Hajdúszoboszlóra. Gyo_ párosra. A személyi költségeket maguk viselik. az autóbuszt azonban a tanács ingyenesen bo­csátja rendelkezésükre. Nem fe­ledkeznek meg a nőkről sem Vésztőn. Mindig telt ház van az idős nők klubjában, amelynek az elmúlt évben különböző szer­vek háromezer forint támogatást nyújtottak. Ezeken kívül szervezett életet élnek a MÁV, az ÁFÉSZ, az ál­lami gazdaság és a termelőszö­vetkezetek nyugdíjasai is. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi időkben az öregek, rokkantak támogatása, segítése sokat javult a nagyközségben. szükségük van. Sokan jóval ne­hezebben, mint a városban élők, mert Mezőberénybe, Békésre vagy Békéscsabára járnak dol­gozni. Az otthonmaradók ház­táji állatneveléssél szépen gya­rapítják a családi kasszában a forintokat. A Petőfi Tsz, az ÁFÉSZ, to­vábbá a Mezőberényi Faipari Szövetkezet, a Békési Kosáripari Vállalat, valamint a Békési Ko­sárfonó Szövetkezet részlege nem tudja a 3560 lakosú Körös­tarcsa foglalkoztatásának gond­ját megoldani, de a termelési eredményük lényegesen kihat az egész község életére. Különösen sok függ a 8200 holdas tsz-től, mert ebből él a családok jelen­tős része. A község fejlesztésé­ért is a legtöbbet teszi. Rigler Miklós most számvetést készít, hogy a csúcsvezetőség január 25-i összevont taggyűlé­sén beszámoljon az 1972. évi eredményekről, a község fejlő­déséről. Ennek alapján a kom­munisták megvitatják majd az 1973. éri feladatokat. A párttitkár asztalán egyelőre még csak jegyzetek vannak, ezekből állítja össze a beszámo­lót. Az 1972. évi eredményeket azonban lényegében ismeri, s ezekről szívesen tájékoztat. <— A Petőfi Tsz, az ÁFÉSZ & a három ipari részleg termelése eredményesebb volt az 1971. évinél, ami . a szervezettebb munkának tulajdonítható — kez­di. Az üzem- és munkaszervezést különösen jól oldották meg a tsz-ben. Ezt Kovács Sándor az alábbiakkal bizonyítja: — A termésátlagok az 1971. évihez képest jelentősen emel­kedtek. Kiemelkedően jó ered­ményeket értünk el a baromfite­nyésztésben. Fejlődtek a háztáji gazdaságok is. Ami még nagyon fontos: az állam iránti kötele­zettségünknek eleget tettünk. Az 1973. évi termés is mega­lapozott. A nagy esőzések elle­nére az őszi betakarítást és a szántást időben befejezte a tsz, amelyben kiemelkedő munkát végeztek a traktorosok. A községfejlesztés keretében igen jelentős, hogy mindkét is­kolát központi fűtéssel látták el. Az is, hogy a belterületen meg­kezdték, a tsz földjein pedig be­fejezték a csapadék-, illetve a belvízelvezetést. Sok olyan ké­rés téli esült. amely még a ta- náesválas ztások idején hang­zott él. így az anya­— A lakosságnak nyújtott j ipari szolgáltatások értéke az j idén mintegy hét százalékkal to_ j vább emelkedik — tájékoztatták az Országos Tervhivatalban So_ mogyi Bajost, az MTI főmunka­társát. Változatlanul az a cél, hogy a lakosság legújabb igé­nyeit is egyre teljesebben kielé­gítse a szolgáltató ipar. Bár eh­hez még nagy erőfeszítéseket kell tenni, s a szervezettségen is ja­vítani kell, máir az elmúlt két- három évben kedvezően érez­tette hatását az 1969-beh kibo­csátott kormányhatározat, a szolgáltatóipar ösztönző rendsze­re. a fokozott állami támogatás, s e tendencia várhatóan folyta­tódik. — Az utóbbi időben dinamikus változások kezdődtek a szolgál­té'ások szerkezetében. Az átla­gosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a híradástechnikai és elekt­romos háztartási gépek javítását szolgáló kapacitás. Jelentősen fejlesztette szolgáltatásait a tex­tiltisztító ipar, s évi átlagban igényesen gi lehetőségekhez ' mér­ten fejlesztették a közvilágítást, tovább bővítették a vízhálózatot és több utcában járdát építettek. Sokat tett a lakosság a község szépítéséért, tisztaságáért, fásí­tásáért A fejlődéshez tartozik, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a politikai oktatás iránt, melyben pártonkivüliek is szívesen részt- vesznek. Érdekli az embereket, hogy mi történik a világon, az országban, a megyében, ezért mind többen olvasnak újságokat, folyóiratokat. A fiatalok közül sokan járnak szakmunkásképző­be és szakközépiskolába, hatan — a tsz támogatásával — főis­kolára és egyetemre. Az eredményekben benne van a párttagok munkája is, akik emellett a társadalom erkölcsi szabályainak a betartásával pél­dát mutattak. Tavaly több fiatal került a pártba, amit elősegített a jól működő KISZ-szervezet. Törődött a csúcsvezetőség az idős párttagokkal is, akikkel időnként találkozót rendezett. Rigler Miklós 1973 legfonto­sabb feladatának a. gazdasági eredmények további növelését tartja. Énnek fontos feltétele vé­leménye szerint az, hogy a gaz­dasági vezetők legyenek politi­kai vezetők is. Tárgyalják meg a tennivalókat a dolgozókkal, tűzzenek ki célokat, szervezze­nek szocialista brigádokat. A párttagok pedig legyenek to­vábbra is példamutatók a mun­kában, magatartásiban. Ezzel lényegében be is fejez­tük a beszélgetést. De történt még valami érdekes Köröstar- csán. Valaki az ÁFÉSZ igazgató elnökének az irodájába lépve elcsodálkozva állapította meg: az egyedüli iroda a járásban, amely hűen tükrözi, hogy mekkora a szövetkezet. Valóban. Ez az iro­da rendes, tiszta munkahely. És szerény, ennek a községnek a közfelfogásához illő. Itt hallottam azt, hogy a köz­ségben 1972-ben 5-ször annyi szemes kávé fogyott el, mint 1968-ban. Ez havi átlagban 4 mázsa, ami viszont bizonyos mértékig az életszínvonal , ala­kulását tükrözi. A paszály pedig — ha ennek nem is nagyon lehet örülni — hiánycikk volt. Tavaly egy kilót sem tudott felvásárolni az Avísz mintegy 25 százalékkal bővült a gépkocsi-szervizhálózat. Ugyanakkor szűkültek a ha­gyományos szolgáltatások egyes kategóriái, kevesebben talpaltai­nak cipőt, javíttatnak ruhát. — Az idén is az említett irány­ban fejlődnek a szolgáltatások. Az átlagos hétszázalékos növe­kedésen belül a híradástechni­kai és elektromos háztartási ké­szülékek javítása tíz, a textil­tisztítás 15, a gépkocsikarbantar­tás teljesítőképessége pedig a terv szerint körülbelül 25 száza­lékkal nő, igen jelentős feladat a ilaitoásfcarbantartás javítása. E területen azonban eddig még nem sikerült a kívánt eredmé­nyeket elérni. Az általános ta­pasztalatok szerint mindenek­előtt a lakáskarbantartás szerve­zettségén kell javítani. Lényegé­ben új szemléletre van szükség, amely figyelembe veszi, hogy a lákáskarbantartás rendkívül el­aprózott, munkaigényes feladat, nagyüzemi módszerekkel nem megoldható. A vállalkozásoknak olyan egyszerűbb farméira van tehát szükség, amelyekben mi­nél több szakember, köztük pél­dául más főfoglalkozásúak és nyugdíjasok is szívesen vállal­ják lakások karbantartását. Ami a többi jelentősebb szol­gáltatást illeti, a helyzet sokat javult, és az idén további fej­lődés várható. Igen jelentős eredményeket ért el a GELKA. valamint a tanácsi és szövetke­zeti szervizhálózat (RAMO­VILL). Lényegesen enyhült » tovább enyhül a feszültség a gép- járműjavító iparban is. Egyre erőteljesebben kapcsolódnak be a szolgáltatásokba a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek is. amelyek az idén mintegy 18 százalékkal fokozzák e tevé­kenységüket. A textiltisztításban is további előrelépés várható. Az idei kapacitás-bővítéssel évente négyezer tonnával több ruha* mosnak és egymillió tétellel töb­bet tisztítanak a mosodák, il­letve vegytisztító üzemek. Az Országos Tervhivatal igen örvendetesnek tartja, hogy egy­re nagyobb teret hódít a szolgál­tató vállalatoknál és szövetkeze­teknél az átalány-rendszer, ami szilárdabb a’apot biztosít a szol­gáltatásokhoz. Helyes volna, ha e módszer tovább terjedne mert ez a lakosság és a szolgáltató vállalat, szövetkezet számára egyaránt előnyös. Az állam továbbra is hatékony támogatást nyújt a szolgáltatá­sok fejlesztéséhez. Az idén több mint félmiiliárd forint fejlesztés támogatást kapnak az érintett vállalatok, jóval többet, mint a korábbi években. E közvetlen pénzügyi támogatáson kívül to­vábbra is érvényben maradnak a különböző egyéb pénzügyi kedvezmények, például az esz­közlekötési járulék és a fejlesz­tési adó elengedése, a bérprefe. renciák. Ezenkívül a textiltisz­títóiparban az állam árkiegészí­téssel biztosítja a fix árakat. A kormány rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a szolgáltatá­sok fejlesztését, újra és újra na­pirendre tűzi a tapasztalatokat, a fejlődést akadályozó problé­mákat. Várhatóan ez év folya­mán is a kormány elé kerül a lakossági szolgáltatások fejlesz­tésének kérdése, amelyhez az Országos Tervhivatal és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési' bizottság folyamatban levő vizsgálatai is jó támpontot nyújtanak majd. 5 um meresszr, W 1973. JANUÄR 13. M*a«M>aRaBaRaaBnaaia«aaaaaaa>»aaaaRaaaaBarscaaaaaaaBatBB«a*«aaacaaaataaaaB*aMa«w*Ma»fta«giiaB««aaBaaaasBasa»r jmi Szerényen és mégis Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom