Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

Befejeződött a szovjet- francia csúcstalálkozó (Jjabb bizalmas megbeszélések Párizsban Kitüntetések a VDK-ba Minszk Pénteken befejeződtek a szov. jet—francia megbeszélések. Leo- nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára pénteken Zaszlavlhan, Minszk közelében megbeszéléseket foly­tatott Georges Pompidou fran­cia köztársasági elnökkel. A ta­lálkozón, amelyet a bizalom és kölcsönös megértés légköre jel­lemzett, kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseket vitattak meg. Még a nap folyamán került sor a záró megbeszélésre, ame­lyen szovjet részről Andréj Gro_ miko külügyminiszter, Pjotr Ab- raszimov, a Szovjetunió párizsi nagykövete és Andrej Kovaljov, külügyminiszter-helyettes volt jelen. Francia részről ezen részt vett Maurice Schumann külügymi­niszter, Michel Jobert, a köztár­sasági elnöki hivatal főtitkára és Roger Seydoux Franciaország moszkvai nagykövete. A szovjet—francia megbeszé­lésekről közös közleményt adtak ki. Georges Pompidou, francia köztársasági elnök a Szovjet­unióban tett rövid nemhivatalos látogatásának befejeztével pén­teken hazautazott. A repülőtéren Leonyid Brezs­nyev. az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek tagja és más szovjet hiva­talos személyiségek búcsúztatták a magas rangú vendéget. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja pénteken Minszkből Moszkvába utazott. Ugyanazzal a repülőgéppel utazott Moszkvába Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter és a többi hivatalos szemé’yiség is, akik részt vettek Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou francia államfő Minszk közelé­ben. Zaszlavlban tartott megbe­szélésén. (MTI) Párizs Le Duc Tho, a VDK párizsi küldöttségének különleges ta­nácsadója és Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági fő­tanácsadó pénteken délelőtt folytatta bizalmas megbeszélé­seit. A találkozóra, amely a je­lenlegi fordulóban az ötödik volt, a Francia Kommunista Párt Gif-Sur-Yvette-i villájá­ban került sor. Egyidejűleg folytatódtak a megbeszélések a két fél szakér­tői csoportjai között. Az eddi­giekhez hasonlóan a delegáció­kat Nguyen Co Thach külügy­miniszterhelyettes és William Sullivan államtitkár vezeti. A bizalmas . megbeszélések hétfői újrafélvétele óta Le Duc Tho és Kissinger összesen húsz órát tanácskozott, a szakértők pedig január 2. óta kereken öt­ven órát töltöttek eddig a tár­gyalóasztal mellett. Több francia lap, így a Figa­ro, pénteken azt a véleményét hangoztatja, hogy — külső je­lek után ítélve — a kezdetben feszült hangulatú tárgyalások légköre megjavult, ami persze nem jelenti azt, hogy máris le­küzdötték volna az alapvető akadályokat. A Figaro minden­esetre biztató jelnek tartja, hogy csütörtökön Le Duc Tho és Kissinger találkozóján a szakértők is részt vettek, ami­ből a lap szerint arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a szakértők már befejezték a végrehajtási módozatokra vonatkozó jegyző­könyvek kidolgozását, s azok szövegét a két delegáció vezetői elé terjesztették jóváhagyás vé­gett.' Az Humanité viszont rámu­tat arra, hogy a jelek szerint a főkérdés megoldásában az amerikai magatartás miatt még mindig nem jutottak előbbre, mert a Kleber sugárúton tartott Vietnam-konferencia csütörtöki ülése után a VDK szóvivője hangsúlyozta, hogy „még min­dig árok tátong az amerikaiak szavai és cselekedetei között”, a DIFK szóvivője pedig rámuta­tott arra, hogy Washington — saigoni csatlósaival együtt — to­vábbra is kétségbevonja Viet­nam egységének elvét. A Monde szerint az alapve­tő kérdés, amelyet meg kell ol­dani, hogy ki gyakorolja a szu­verenitást Dél-Vietnamban. Va­jon az Egyesült Államok vég­legesen hajlandó-e kivonulni Dél-Vietnamból, rábízva a viet­namiakra, hogy rendezzék egy­más közötti problémáikat, vagy pedig fenn akar tartani magá­nak újabb lehetőségeket a be­avatkozásra? — teszi fel a kér­dést a lap, s rámutat arra, hogy Laird és Moorer tengernagy legutóbbi kijelentéseiből egye­sek arra következtettek, Wa­shington úgy véli, hogy már aláírhatja a tűzszüneti megálla­podást, mert a saigoni rendszer megerősödött, s fennmaradását nem fenyegetné veszély. A Monde szerint azonban az új amerikai hadügyminiszter sza­vai ellentmondanak ennek a feltevésnek, Richardson ugyanis szerdai nyilatkozatában azt hangoztatta ,hogy a rendezésnek egész Indokínára ki kell ter­jednie. (MTI) A müncheni diákok az amerikaiak ellen A nyugat-németországi müncheni egyetem diákjai vietnami szolidaritási tüntetést tartottak, amelyen követelték az ameri­kai csapatok azonnali kivonását és a terrorbomházasok beszün­tetését. Képünk: a Karolina térre érkező tüntetőkről készült. (Telefotó—AP—MTI—KS) iNUMiiitfiaaiiiiiaaiiuaiiiaiHimiiamin Drága diplomák : » Folytatódott Szadat és Tito tárgyalása Belgrad Nyárádi Róbert, az MTI tudó­sítója jelenti: Péntek délelőtt Brioni szige­tén folytatódtak az egynapos látogatáson Jugoszláviában tar­tózkodó Szadat egyiptomi elnök és Tito jugoszláv államfő meg­beszélései. Az eddigi tanácsko­zásokról kiadott közlemény szerint a két államfő külpoliti­kai kérdéseket vitatott meg, de mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről volt szó. Szadat rész­letesen tájékoztatta vendéglátó­ját Egvintomnak a probléma rendelésére irányuló elképzelé­seiről. Az elnöki megbeszéléssel egy- időben Milos Minies jugoszláv miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, valamint Hafez Iszmail. az egyipto­mi államfő nemzetbizton­2 BÉKÉS 1973. JANUAR 13. sági tanácsadója külön meg- j beszélést folytatott, amelyen az ■ egyiptomi miniszter részletesen • tájékoztatta tárgyalópartnerét a : térségben kialakult helyzetről. Tito elnök csütörtökön este ; díszvacsorát adott vendége tisz- ■ teleiére. Az itt elmondott po- • hárköszöntőjében a jugoszláv ; államfő hangoztatta, hogy „el- • vesztette korábbi optimizmusát” : a közel-keleti helyzet gyors ren- j dezését illetően, majd hozzá- ; fűzte: „Teljesen egyetértünk a • békés megoldásnak azzal a ja- ; vaslatával. amelyet Szadat el- • nők megbeszéléseinken kifej- j tett. Egyiptomnak ezenkívül : joga van igénybe vennie a fel- ; szabadító harcnak azokat az j eszközeit is, amelyeknek birto- j kában van”. Szadat elnök vá­laszában nagy elismeréssel szó­lott Egyiptom és Jugoszlávia örök barátságáról, majd hang­súlyozta: „Nehéz harc előtt ál­lunk, amely nagyon hasonlít ahhoz, amit Önök folytattak a második világháború idején”. A pénteken záruló megbeszélő- ; sekről közös közleményt adnak ! ki. (MTI) i kevés haszonnal Egy évtized alatt az állami iparban a mérnökök és techni­kusok száma megkétszerező­dött. A népességen belül a fel­sőfokú végzettségűek aránya mindössze 1,5 százalék volt 1945 előtt, napjainkban már 4,3 szá­zalékot tes,, ki. Bonyolultabb világunk egyre több kiművelt emberfőt kíván, igényéi, köve­tel. A gazdaságfejlesztés in­tenzív szakasza előtérbe állítja — mint döntő erőforrást — a műszakiak gyarapodó táborát s még inkább azt, e sereg miféle erődök bevételére képes? A hatvanas években átlagosan hat-hét százalékkal nőtt esz­tendőnként a műszakiak száma’ a KGST-országok ban. A szám­szerű bővülés a gazdasági nőve. kedés természetes kísérője; a mennyiségi módosulások való értelmüket azonban a minősé­gi változásokkal kaphatják meg. Az első lépés Apróhirdetések, üzemi sóhaj- tozásolc, pályázatok bizonyítják: a műszakiaknak sem gond az elhelyezkedés. A hatvanas évek. ben a felsőfokú oktatásban a műszaki hallgatók száma a két és félszeresére növekedett, a végzősöket három-négy állás várja. Az első lépéssel, a kép­zéssel nincs különösebb baj. An. nál több a megszerzett tudás kamatoztatásával, A gazdaság- fejlesztés intenzív szakaszának teendőiről szólva joggal állapít­ja meg a párt Központi Bizott­ságának novemberi határozata: „El kell érni, hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség.’’ Ami elsősorban a szellemi kapa. cifások szervezett fölhasználá­sát követeli meg. Számítások szerint az állam egy-egy diplomás kiképzéséhez 800 ezer forinttal járul hozzá! Drága mulatság tehát adminiszt. ráitatni, műszaki rajzokat ké­szíttetni. művezetői feladatokat elláttatni a mérnökökkel. Holott sűrűn, sok helyen erre kénysze­rülnek. Késs és egész A különböző munkakörök más és más képzettséget követelnek. Azaz: megfelelő műszakit kell az adott helyre állítani. Ahol nem így történik, ott a részek összhangjának hiánya miatt ma­ga az egész is szervezetlenné válik. Fölösen használódik — s Hanoi Tóth Pál, az MTI tudósítója jelenti: Ton Duc Thang, a VDK el­nöke a Vietnami Demokratikus Köztársaság Fegyveres Erőinek Hőse címmel tüntetett ki 24 katonai egységet és 12 személyt. A Fegyveres Erők Hőse cím­mel tüntették ki a VDK rakéta- fegyvernemét, amely 1965 óta 800 amerikai repülőgépet lőtt le, közte 57 darab B—52-est. Kitüntették a Da folyó nevét viselő rakétaegységet, amely ed­dig 195 repülőgépet, közte 8 darab B—52-est semmisített meg. A kitüntetett egységek között van a Quang Trung egység 990. zászlóaljának 23 .százada, amely rendkívül nehéz terepen, szin­te állandósult bombazáporban teljesít szállítási feladatokat. A kitüntetett egységek közt van számos önkéntes milicista ala­kulat is, amely a harcban, a szállításban, az önvédelemben és a termelés megszervezésében ért el kimagasló teljesítményt. Személy szerint kapta a Fegy­veres Erői? Hőse címet öt va­dászpilóta, négy gépkocsivezető, egy orvos, egy tűzszerész és egy gyalogsági tiszt. Halála után kapta meg a ma­gas kitüntetést Dang Ngoe Ngu repülőszázados, aki 1939-ben született, Ha Nam tartomány Xuan Thuy községében. Ngu százados hét amerikai gépet lőtt le, s további nyolcat sem­misített meg az a raj, amely­nek parancsnoka volt. A szá­zadost a Győzelem Érdemrend­del és több ízben a Ho Si Minh jelvénnyel tüntették ki. A Fegyveres Erők Hőse cím­mel tüntették ki Búi Hanht. Az 52 éves orvosszázados az ál­landóan bombázott Con Co szi­geten gyógyítja a sebesült har­cosokat . Eddig 950 műtétet végzett a szigeten. Korábban a Győzelem Érdemrenddel tüntet­ték ki. keveset kamatozik — a szelle­mi tőke, megbénulnak az alkotó energiák, s a termelési szerve­zetben ismétlődő lázak — túl­órák, növekvő gépállások, anyagellátási zavarok, a selejt arányának emelkedése — jelzik azt a betegséget .amely hosszú ideje gyógyításra vár. Több, mint 140 ezer műszaki tevékenykedik az állami ipar­ban, túlnyomó részük — 109 ezer fő — a nehézipari ágaza­tokban. Ezen belül a legnépe­sebb csoportot a gépek és gépi berendezések gyártásában, majd a közlekedési eszközök gyártá­sában találjuk. Az építőipar 21 ezer műszakinak ad foglalatos­ságot Nem lekicsinyelhető se­reg! S ha hozzátesszük, hogy immár évek óta a felsőfokú ok­tatásban a műszaki hallgatók száma 32 ezer körül van, évről évre 6 300—6 500 a végzősök csoportja, közgazdasági szakon pedig 1 400—1 700, akkor az utánpótlás miatt sem kell ag­godalmaskodnunk. Amiatt már sokkal inkább, hogyan, s hol épülnek be a gazdaság moleku­láiba, sejtjeibe és szerveibe a nemzetközi szakirodalomban „febér-gallérosok”-ként jelölt emberek. Jól fizetett adminisztrátoroh? Egy széles körű* felmérés meg­állapításai szerint a műszakiak idejük több, mint felét olyan ad_ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom