Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
Új év, Ai munkakörülmények, új termékek Áthidalják a nagyberuházás előtti időt az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban Kis „foci”, nagy pénz Mellékfoglalkozások — másodállások À békési földgáz. és olajmező nagy kincsének feltárásával párhuzamosan egyre több kőolaj- és gázipari gépre, berendezésre, szerelvényre lesz szükség. E cél érdekében vette át a Kőolaj és Gázipari Tröszt 1969-ben az oroshásá Vasú és Kály hadpari Vállalatot a városi tanácstól. — Az új körülmények között megváltozott a munkaszervezés, a termelés összetétele — emlékezik vissza a kezdeti nehézségekre Balogh Zoltán igazgató. Szükségessé vált, hogy fokozatosan csökkentsük a régi termékek gyártását a térjünk át a tröszti berendezések, szerelvények készítésére. Etáért sok-sok nehézséggel kellett és kell ma is megbirkózni. — Azelőtt ugyanis egyik K termékünk a hordozható csem- pekályhat volti 'párhuzamosan gyártottunk satut és egyéb terméket. Kály hagy ártó ssal például mintegy százan foglalkoztak. Az új feladatok vasipari munkát igényeltek. Az embereket elbocsátani nem akartuk, igyekeztünk házon belül, akit lehetett úgy elhelyezni, hogy szakmai képességeit a lehető legjobban hasznosíthassa. Az át_ helyezésen kívül átképzéssel is segítettünk magunkon. Természetesen éj emberek is Jöttek hozzánk, voltak akik végképp elbúcsúztak, mert másutt jobben megtalálták a számításukat anyagilag és foglalkozás szempontjából. — A gázipari gépek, szerelvényeié, alkatrészek gyártása természetesen új munkakörülményeket is követel, tágasabb, nagyobb csarnokok szükségesek. Ezen hogyan segített a vállalat? — Aj új feladatokat a régi szűkös körülmények között nem vállalhattuk. ígéretet kaptunk — sőt konkrétan kidolgozott kiviteli tervet is, — mintegy 160 millió forintos költséggel városon kívül új gyár építésére, tágas csarnokokkal, szociális helyiségekkel. CJsakhogy a beruházási egyensúly fenn tar. tására irányuló kormányprog* nak" számító figurákat raktak ki Ehrlichmanék. Inkább csak ,,arra ügyeltek”, hogy — a republikánus taktikának megfelelően — minden politikai csoport felé gesztust tegyenek. Az új miniszterek az eddiginél is kevésbé próbálják majd zavarni a Fehér Házban ülő hatalmasságok köreit. Nem véletlen hát, hogy sietve kitöröltek a tablóról egy élénkebb szírit jelentő egyéniséget, Peterson, volt kereskedelmi minisztert. A világszerte tekintélyes, liberális Peterson felcserélése éppen egy dél-karolinai üzletemberrel, Dent-tel, a textilimport elleni harc bajnokával — s mindez a kritikus világkereskedelmi tárgyalások, az európaiakkal és a japánokkal esedékes kötélhúzások éve előtt —: ezt csakis bizantikus hatalmi számítások indokolják. S Peterson rovásán nemcsak az volt, hogy liberális körökben kedvelik..., hanem az is, hogy annak az Ulinoisi Percy szenátornak a barátja aki a republikánus párt liberális szárnyának egyre ígéretesebb csillaga, netán elnökjelöltje 1976-ra. Mivel a nixoni belpolitikai stratégiába Percy kiiktatása illik bele, Peterson sorsa megpecsételtetek. Csakhogy a dolognak az is pikantériája, hogy Peterson Kis- íingernek is barátja. mm miatt néhány év ne eltolódott a nagyberuházás megváló, sétám. — Találtak-e áthidaló megoldást? Hogyan készültek fel az 1973-as esztendőre? — Igen, találtunk; áthidaló megoldást Tröszti fejlesztési alapból mintegy 12 miiló forintos költséggel ún. kisbére házast valósítottunk meg. A meglévő üzem szomszédságában régi é- pületek kisajátításával például új öntőcsarncfcot rendeztünk be, s az öntödei kapálásunkat meigJcétszerezitflJc. A kézi formázásról áttértünk a gépi formázásra. Ugyanakkor 1200 négyzetméter alapterületon hi- degüzem épült Most a fűtőberendezésen dolgozunk, * az új év elején teljesen átadjuk rendeltetésének. Így az új évben új környezetben kezdhetjük a munkát Természetesen annak örülünk legjobban, hogy szinte jelentősebb zökkenő nélkül sikerült a régi termékek gyártásáról átállni az újra. 1973-ban például az ©TI típusú gázkazánok gyártása jelentős helyet foglal el a tervünkben. Az idén fejlesztjük ki a Kal/óm 150 ezer teljesítményű gázkazánok gyártását Az fiTT kazánokból mintegy 14—15 millió forint értéket gyártunk, aminek felét exportáljuk. Gyár. tunk természetesen jelentős mennyiségben a jói bevált Alfa-olajégőkből, gáznycxnásszabá». lyoeókat, alkatrészeket szerelvényeket s egyéb olyan termékeket állítunk élői, amelyek a gázipari tröszt érdekeit szolgálják. — Úgy érzem: a tröszti támogatással sikerült olyan áthidaló megoldásokat találni, hogy aa új feladatoknak eleget tudunk tenni, amíg valóban elkészül aj igazi nagy beruházás. Addig 1* körültekintéssel készülünk a szakember, és szakmunkás utánpótlására. Előreláthatólag az V. ötéves terv e- lején vehetjük birtokba az új üzemet a déli ipartelepen. Ary Rom S mivel Peterson mellett az : ugyancsak Kissinger-körbe tar- : tozónak mondott Helms, CIA- ; főnök is távozik, az udvari ma- ■ nőverek kezdenek körvonalazód- : ni. Kivált, hogy a Camp David-i : Olimposzon belefolyt a csapat- : összeállítás titkos munkájába : Connally, a nemrég leköszönt : pénzügyminiszter is. Márpedig : közismert, hogy ő Kissinger el- : lenlábasa. Az viszont megint egy : washingtoni közhír, hogy Nixon : nagyon kedveli a szálas, gazdag, • magabiztos texasi politikust: az • már viszont csak némelyek te- • nyérjóslata, hogy az elnök Con- • nallynak készíti elő a republi- ■ kánus trónt 1976-ra. Az ilyen udvari manőverek [ jellegzetessége, hogy a figurákat ! hosszútávú kombinációk szerint j mozgatják, s persze gyakoriak • az ellenlépések is. Mert sok jel : mutatja ugyan, hogy Nixon nem ■ alelnökének, Agnewnek szánja : átadni a váltóbotot (már a nyá- • ron sem túl lelkesen tartotta i meg alelnökjelöltnek), a hivata- ï los trónörökös manővereit sem : lehet mellékesnek tekinteni. S ! ha netán Connally visszatérése : kiszorítja is a Kissinger-tudást : a külpolitikai csárdából, kezdetét veszi a harc a szürke emi- l nenciásénál is fontosabb posz- j tért — magáért a trónért. Avar János : Társadalmunk együk lényeges j alapelve a munka szerinti el- i osztás elve. A másodállásokat és a mellékfoglalkozásokat szabályozó 17/1971. MÜM.-rendelet is ennek az alapelvnek a szem előtt tartásával született. Ám az élv, a rendelet gyakran csorbát szenved, mert egyesek megszegik. S ennek következtében a mellékfoglalkozások és másodállások nem egy esetben a látszatmunkával szerzett jövedelem Dáriu* kincseskamrájává válnak, Főállás albérletben ' A megyei NEB 1972 decemberében nagyarányú vizsgálatot fejezett be. A népi ellenőrök 43 gazdálkodó szervnél és intézménynél vizsgálták meg, hogy miként tartják be a másodállásokra és a mellékfoglalkozásokra vonatkozó jogszabályokat, s a főálláson kívül foglalkoztatottak díjazása összhangban van-e a végzett munkával. A vizsgált szerveknél 1970-ben 30 ezer 180 volt a főállásúak száma. Mellékállása 823 dolgozónak volt. 1972-ben 936-ra emelkedett a főálláson kívül foglalkoztatottak száma. A növekedés az ipari szövetkezetekben volt a legnagyobb. 1971-ben egyes szövetkezetekben a foglalkoztatottak 20, illetve 30 százaléka mellékállásban dolgozott. Az iparban 26 százalékos, a kereskedelemben 3,2 százalékos, a mezőgazdaságban 34,3 százalékos volt a növekedés. Különösen szembeszökően emelkedett a termelőszövetkezetekben és a tanácsoknál dolgozók főálláson kívüli munkavállalásának száma. Megszaporodtak az egyszeri megbízatások is. A másodállások a mezőgazdaságban a beruházások fejlesztésével és a kutatásokkal függnek össze. A főálláson kívül a munkások rakodást, építőipari munkát, vendéglátóipari kiszolgálást, a műszakiak szaktanácsadást, szakértői megbízatást, tervezői munkát, anyagbeszerzést, illetve üzletkötést vállaltak. A műszakiak közül leggyakrabban a vezető állásúak vállalnak másodállást. A népi eli'enórök olyan esettel is találkoztak, amikor egy-egy vezető állású dolgozónak egyidőben több másodállása és egyszeri megbízása is volt. Nem csoda, hogy az ezek után járó díjazás jóval meghaladta a főállási keresetet. Arra is van példa, hogy miként lehet a főállásban végzett munka egy részét „albérletbe” adni, azt másodállásban elvégezni. A Békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke, főkönyvelője és műszaki vezetője az export-társulásnál végzett munkájukért alapfizetésük 20 százalékát kapják, noha ezt a feladatot döntő mértékben vezetői munkakörüknél fogva főállásban kellene elvégezniük. Jövedelmező szaktanácsadás A megvizsgált szervek közül kevés tartotta be maradéktalanul a főálláson kívüli munka- ; viszony létesítését szabályozó j 17/1971. MÜM.-rendeletet. Gya- í kori, hogy a munkáltatók a főállású munkadótól nem kérnek engedélyt, s nem kötnek szerződést a másodállást vállalóval, ennek ellenére kifizetik részére a munkabért. Van olyan eset is, hogy a szerződésKötés megelőzi az engedélyezést. Amikor pedig lejár a szerződés újabb engedélyt nem kérnek, noha a foglalkoztatást tovább folytatják. Ennél furcsább esetek is jutottak a népi ellenőrök tudomására. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésveze- [ tője másodállást vállalt Békés- ( Csabán, a Körösvidéki Cipész í Szövetkezetnél. A szövetkezet ; 1972-ben a főépítésvezetőt szak- j tanácsadóként alkalmazta, jólle- ! hét a beruházási munka egy há- nyadát a főépítésvezető munka- ; adója, az építőipari vállalat végezte, úgy akkor a szerződésben kikötött béren félül a főépítésvezető 13 ezer forintot kapott a szövetkezettől. A furcsa díjazásról azonban az építőipari vállalat nem tudott A szerződésekbe« gyakran nincs meghatározva az elvégzendő munka. Nem csoda, hogy sokszor nem lehet megállapítani, arányban áll-e a kifizetett munkabér a teljesítéssel. 1972 első félévében a vizsgált vállalatok és szövetkezetek 600 dolgozót foglalkoztattak hat napnál rövidebb ideig A rövid ideig történő alkalmazásnak az az előnye hogy nincs szükség a főállású munkaadó engedélyére, valamint a bejelentési kötelezettségre. A népi ellenőrök hét vállalatnál, illetve szövetkezetnél állapítottak meg összeférhetetlenséget. A másodállást ugyanis olyan személlyel töltötték be, aki főállásánál fogva az ellenőrzést is ellátja. Három vállalat az összeférhetetlenség alól a másodállást betöltő személyt olyan indokkal mentette fel, hogy a feladatot más módon nem tudják megoldani. Nem egy esetben fordult elő, hogy a mellékfoglalkozás, illetve a másodállást elfelejtették bejegyezni a munkakönyvbe. A gyomai mezőgazdasági szakiskola és a gyomai Győzelem Tsz vezetői egymásnak engedélyeztek főálláson kívüli munkát, azonban csak egy dolgozó munkakönyvébe jegyezték be a munkaviszony létrejöttét Az engedélyezést nem mérlegelik Kik kapnak, kük kérnek a munkáltatótól a külső munka- vállalásra engedélyt? A vizsgált vállalatok, szövetkezetek, intézmények közül csupán hatnál fordult elő, hogy a főálláson kívül a dolgozók másodállásra nem tartottak igényt Alacsony a külső munkavállalók száma az építőiparban, a helyi iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. Az állami ipar, az egészségügyi és költség- vetési szervek dolgozói viszont nagy számban vállalnak másodállásokat Különösen sok az értelmiségi munkakörben dolgozók főálláson kívüli munkavállalása. Az első helyen jogászok, technikusok, mérnökök állnak. A vállalt munkák: szaktanácsadás, oktatás, anyag- beszerzés, üzletkötés. A tiltó rendelkezések ellenére sok a magánszemélyek által a közü- letek részére végzett tervezés. A vizsgált szerveknél ilyen címen 39 dolgozó részére mintegy 226 ezer forint munkabért fizettek ki az elmúlt évben. Sajnálatos tapasztalat, hogy az engedélyek kiadását nem előzi meg alapos mérlegelés. Ez különösen az értelmiségi munkakörben dolgozóknál azzal magyarázható, hogy az engedélyező nem tudja pontosan felmérni a főálláson kívül végzett munka nagyságát. S ennek szinte következménye, hogy emiatt nem Ismeri dolgozóinak a külső munkavállalásból eredő jövedelmét. Helytelen az a gyakorlat, hogy az engedélyezést megelőzően a munkaadó nem kéri ki a társadalmi szervek véleményét. A vizsgálat során a népi ellenőrök hét szervnél kettős munkaviszonyt állapítottak meg. A kettősség abból adódott, bogy a munkáltató néhány dolgozónak engedélyezte a főálláson kívüli munkavállalást. Ugyanakkor, hogy a munkakiesést pótolja, más vállalat- dolgozóit mellékállásban foglalkoztatta. Fizetés egyezség szerint A főálláson kívüli foglalkoztatottak díjazása a legtöbb gazdálkodó szervnél összhangban van a hasonló munkakörben dolgozók bértételeivel. Ebből azonban nem következik az, hogy a vállalatok, és a szövetkezetek tudatosan alkalmazzák a nomenklatúrát. A fizetést egyezség szerint áttanítják meg s nem egy esetben figyelmen kívül hagyják a bértételekre vonatkozó előírásokat. Néhányszor a nomenklatúránál magasabb díjazásra az a körülmény kényszerítette a gazdálkodó szerveket, hogy nem volt megfelelő szaktudású dolgozójuk. Ahol a feltételek lehetővé tették, áttértek a teljesítménybérezésre. S ezáltal meg-; szegték a rendeletnek a bérezésre vonatkozó előírásait. Ezzel magyarázhatók a magas jövedelmet biztosító, munkaidőt meg nem határozó, ellenőrizhetetlen megbízatások. Van azonban arra is példa, hogy meghatározzák a munkaidő mértékét, viszont nem ragaszkodnak annak betartásához. A Békés megyei Szolgáltató és Termelő- szövetkezet mellékfoglalkozás címén alkalmazott gazdasági tanácsadója a főállású munkaadójától havi két szabad szombatra kapott engedélyt. A szövetkezet — bár a tanácsadó munkaidejét havi 82 órában állapította meg — ennek ellenére az előíráshoz nem ragaszkodott. Csak így érthető meg, hogy a gazdasági tanácsadó havonta 1800 forintot, a kikötött munkaidő letöltésének figyelmen kívül hagyása nélkül kapta meg. A népi ellenőrök megállapították, hogy gyakran a főálláson kívül foglalkoztatottak díjazása aránytalanul magas. Néha háromszorosa a főfoglalkozásúak bérének. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a munkáltatók nem elemzik a foglalkoztatások gazdaságosságát. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a főálláson kívüli munkavállalók magánmunkát olyan időpontban végeztek el, amelyre a munkautalvány szerint munkahelyükön bért számfejtenek. A DÉGÁZ békéscsabai kirendeltségének öt alkalmazottja a MEZŐGÉP Vállalattal alkalmi munkavállalói szerződést kötött gázvezeték hegesztésére. A munka műszaki szaktanácsadója a DÉGÂZ békéscsabai kirendeltségének vezetője volt. A szerződésnek hivatalos munkaidő alatt tettek eleget. Mindezt tetézte még az is hogy a radiológiai vizsgálat szerint rosszul, végezték el munkájukat. Pedig a MEZŐGÉP Vállalat 34 ezer forintot fizetett .ki. * » * A mellékfoglalkozások és a másodállások létesítését a jogszabály lehetővé teszi. A NEB- vizsgálata azt igazolja hogy a jogszabály megkerülésével a másodállások, mellékfoglalkozások sokszor kevés munkával, vagy látszatmunkával, nem egy esetben pedig a kimutathatatlan jövedelemszerzés forrásai. Nem a jogszabállyal, hanem annak betartásával van a baj. Hiszen a rendellenességek döntő többsége abból adódik, hogy a MÜM.-rendelet előírásait figyelmen kívül hagyják. Mindehhez társul az is, hogy a munkáltatók a főálláson kívüli munkavállalás. illetve foglalkoztatás gazdaságosságát nem elemzik. Sercdi János