Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-18 / 14. szám
Rossz palántanevelő — Vadkár — Baleset a rakodásnál Döntött n Legfelsőbb Bíróság Egy termelőszövetkezet elhatározta, hogy a zöldségellátás -javítása érdefkében — A megyei tervező, valamint építőipari vállalat bevonásával — négyezer darab melegágy! ablakikeretből és egy ikerhajós sza- porítóházíból álló palantane- velő-telepet létesít. Az intézmény fő rendeltetése biofűtcs- sel trágyatalppal — melegített ágyakban palántanevelés volt, ami a korai szabadföldi termesztést szolgálja. A munka 3 millió 600 ezer forintba került, azonban rövidesen kiderült, hogy a létesítmény nem megfelelő, ezért a tsz a megyei építőipari vállalat, valamint a tervező és beruházó vállalat ellen kártérítési pert indított. A bíróság által kihallgatott szakértők, valamint a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem véleménye szerint a létesítmény rendeltetésének betöltésére több okból nem alkalmas. A helykijelölés szakszerűtlenül történt, mert a telep árterületen fekszik és csapadékos időjáráskor az árvíz ismételten elöntötte. A talajvíz pedig annyira lehűti a földet, hogy a biofűtés, hatástalan marad. Nem gondoskodtak a csapadékvíz elvezetéséről, de a terep- rendezés sem volt megfelelő, aminek következtében a hollandi ágyak egyes elemei kimozdultak helyükről. Mindehhez járult még, hogy a tsz-nél a szakmai vezetés hosszú ideig nem volt megfelelő. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította, hogy a megyei építő vállalat a kivitelezési szerződést a telepítési hely kijelölése után kötötte meg, tehát ebben a vonatkozásban felelőssége nem áll fenn. Ezenkívül nem kellett ismernie az árvízveszély lehetőségét és a magas talajvízállásnak a biofűtésre kiható káros következményeit sem. Viszont észre kellett volna vennie, hogy a beruházó vállalat a tereprendezést nem megfelelően oldotta meg. Azt is tudnia kellett, hogy a friss feltöltésű földbe, még gépi döngölés esetén sem lehet kizárólag fémkarókkal le- cövekelt építményt rögzíteni. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szintén perbe vont megyei beruházási és tervezési iroda akkor is felelős, ha a hiba az ajánlott terv hiányosságára vezethető vissza, mert annak fölismerése és kiküszöbölése kötelessége lett volna. Súlyos mulasztás terheli azért is, mert a telepítési hely. kijelölésénél nem szabályszerűen jártak el. Mindezek alapján az építőipari vállalat a kár 20 százaléka, a beruházási pedig 40 százaléka erejéig felelős. Hibás ugyanakkor a termelőszövetkezet is. Ismerte a kezelésében levő föld tulajdonságait, az árvízveszélyt, a magas talajvíz- állást, sőt, az ajánlott terv fogyatékosságait is. Mégis beleegyezett. hogy a létesítmény a kijelölt helyen, a kiválasztott terv alapján épüliön meg. További felelősség terheli, mert a szakmai vezetés hosszú időn át nem volt megfelelő. Ezért a kár fennmaradó részét ő köteles viselni. O A mezőgazdasági tsz az állami erdő- és vadgazdaság ellen kártérítési pert indított, mert a vadak a termés egy részét elpusztították. A Legfelsőbb Bíróság a gazdaságot félmillió forint kártérítésre kötelezte. Ítéletében a következőket mondta kl3 Valamennyi ingatlan használója a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében — a veszélyeztetett termelvények őrzésével és a vadak elriasztásával — közreműködni köteles, s ezért ellenszolgáltatás illeti meg. Károsodás, vagy esetleges fenyegető veszély esetén köteles a vadászatra jogosultat értesíteni. Közlésében meg kell jelölnie az elhárítás, illetve a további kár megszüntetése érdekében tett, vagy megtenni szándékolt intézkedéseket és a másik felet megfelelő kárelhárítási cselekmények végzésére kell felhívni. Ebben az esetben a tsz-vadőröket alkalmazott, sőt, vegyszert is használt. Ezenkívül áttért a szakállas búza termesztésére, amelyet a vadak kevésbé fogyasztanak. Ezzel szemben a vadgazdaság semmiféle kezdeményező lépést nem tett, hogy a vadkárt megelőzze, vagy csökkentse, pedig az előző évek tapasztalatai alapján számolnia kellett a vadkár bekövetkezésével. o A nagykereskedelmi vállalat telepén rakodás után a pótkocsi vontatórúdját hárman a gépkocsihoz akarták erősíteni. A rúd hirtelen az egyik munkáshoz ütődött és mindkét lábát eltörte. A sérült kártérítési igényét a vállalat azzal utasította el, hogy a balesetet maga okozta. Ezekután a munkás pert indított és a járásbíróság a vállalatot 50 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. A legfőbb ügyész törvényességi » óvására az ügy a Legfelsőbb s Bíróság elé került, amely a kö- j vetkező álláspontot foglalta el: | Ha az üzemi baleset bekövet- 9 kezésében a dolgozó vétkes 9 magatartása is közrejátszott, a 9 vállalat felelősségének mértéke 3 nem attól függ ,hogy terhríi-e mulasztás, és az milyen arányban áll a dolgozó hibájával. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes magatartása milyen mérvű volt. Ennek megállapításánál azonban jelentősége van annak, hogy a vállalat a kár bekövetkezésében maga is közrehatott-e? Amennyiben igen, ez a dolgozó hibájának súlyát lényegesen csökkenti és kihat a kárviselés arányára is. Ebben az esetben a sérült harmadmagával, kézierővel, valóban szabályellenes módon igyekezett a pótkocsit mozgásba hozni. Ezzel kapcsolatban azonban nem hagyhatók figyelmen kívül azok a tények, amelyeket a szakszervezetek megyei tanácsa véleményében megállapított. Eszerint a telep területén levő közlekedési út nem felel meg az előírásoknak, a rakodótér pedig a munka- ! védelmi követelményeknek. A ’ pótkocsi csak kézierővel volt 9 megfordítható, és ezt a vállalat 3 felelős beosztású dolgozói is ; tudták. Nincs tisztázva, hogy a ■ munkát felelős megbízott sze- • mély irányította-e, stb. Ezért a ; Legfelsőbb Bíróság az elsófo- ■ kú ítéletet hatályon kívül he- * lyezte és a járásbíróságot új ; eljárásra, valamint új határozat ; hozatalára utasította, amely- : nek során a vitás kérdéseket ! tisztázni kell. Hajdú Endre : Ma adják át az ú; baromfifeldolgozót Orosházán Saját erőből — Határidőre — Megtakarítással A* új üzem irányítőközpontja, — még a szerelés idején "*■> ahonnan automatikákkal vezérük a különböző pályákat (Fotó; Somogyi.) A baromfiipar gépesítése — mint mindenütt az országban — Orosházán is államosítás után kezdődött. A gyár mai értelemben vett műszaki fejlesztését csak 1963 óta számolhatjuk, akkor létesítették az első s jelenleg is az ország egyetlen baromfikonzerv-üze- mét a városban. A negyedik ötéves terv időszakára újabb jelentős rekonstrukciót hagytak jóvá a baromfiipar vezetői a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Orosházi Gyárában. Ennek első, s egyben legfontosabb lépcsője a ma átadott új baromfifeldolgozó üzem. A második lépcső a feldolgozó üzemhez tartozó, kapcsolódó üzemrészek, gépház, fagyasztó, tároló bővítése lesz. A harmadik szakaszban a szociális létesítményeket bővítik. A gyárban régóta várták az új üzem elkészültét. Az építkezés kezdetétől a mai napig megtett út azonban nem volt zavartalan. 1970 augusztusában kezdődött az üzem építése, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. 1971 májusától — pénzügyi nehézségek miatt — csaknem egy évig szünetelt az építkezés. A múlt év áprilisában, elsősorban a gyár kollektívájának kezdeményezésére saját vállalkozásban láttak hozzá az üzem építésének folytatásához. Jól szervezett, összehangolt munkával 9 hónap alatt sikerült befejezni. 1972-ben a gyár minden dolgozója és vezetője kiemelt feladatnak tekintette a feldolgozó üzem építését és határidőre történő befejezését Mindezt úgy valósították meg, hogy a régi üzemben a termelés nem állt le, sőt fokozódott, bár eközben számtalan nehézséget kellett leküzdeni. A gyár dolgozói, szocialista brigádjai felajánlásaikon túl szabadidejük terhére is készséggel nyújtottak segítséget a vállalt határidő betartása érdekében. A legnagyobb feladat érthetően a műszakiakra, a munka közvetlen Irányítóira hárult Az építkezés megkezdésétől a befejezéséig szinte éjjel-nappal dolgoztak. Külön elismerés illeti őket azért is, hogy a saját erőből megvalósított beruházás minőségileg is kitűnő, s azt pénzben kifejezni alig lehetne. Lényeges azonban az az összeg, melyet az eredeti beruházási keretből megtakarítottak az építők. Az 1970-es költségvetés és árak figyelembevételével az új üzem építésére előirányzott öflszee 26 millió forint volt .amelyből mintegy 2 millió forintot megtakarítottak. Ha figyelembe vesszük az időköziben bekövetkezett áremelkedéseket, a költségmegtakarítás ennek többszöröse. Az új özem ma a baromfiipar legkorszerűbb feldolgozója, munkába lépésével évtizedes gondok oldódtak meg az orosházi gyárban. A munkakörül? mények alapvetően megváltoztak, jelentősen csökken a nehéz fizikai munka. Korszerű technológiával a termelés zárt Ciklusban folyik, s így a termékek minősége is javult. A feldolgozó kapacitásra jellemző, hogy óránként 4 000 db csirke vagy 3 000 db gyöngyös, illetve 900 db liba feldolgozására alkalmas. Az elkészült feldolgozó példáját adta annak, hogyan lehet a belső tartalékok feltárásával, megfelelő szervezettséggel gazdaságosan megvalósítani olyan beruházást, amely idegen kivitelezővel lényegesen többe került volna. A jól kialakított belső érdekeltségi rendszer lehetővé tette a határidőre történő átadást, ugyanakkor serkentett a megtakarításra is. Az üzem ezekben a hetekben vizsgázik, a folyamatos termelés igazolja majd az építőket. Remélhetőleg, sikerrel. , Tóth Katalin msssssssssssssssmasssssmssssssMmsssaassssmi Jelinek Lafos: Szívvel, lélekkel a párthoz Boltos Sándor nagykamarás! kommunista mártír emlékére a — Bojtos Sándor. — Született? — 1903... Bojtos Sándor nyugodtan válaszolt a bíró kérdéseire. A személyi adatok egyeztetése után az ügyész ismertette a vádiratot. Bojtos feszülten figyelt. Papírt, ceruzát nem kapott, hiába kért. Nem tudott jegyzetelni. Ránézett dr. Reisre. Az ügyvéd kezében sebesen járt a toll. Bojtos megnyugodott. Az alacsony, vézna ügyész szemüvegét hol lekapva a szeméről. hol azt a homlokára tolva beszélt. A padsorok egyes részeknél megmozdultak és az emberek pisszegni kezdtek, — csendet! — ütött kala Dácsával az asztalra az öreg ezredes hadbíró. — Ezek az elvetemült haza- árulók — emelte fel a hangját az ügyész — a magyar nemzet léte, a törvényes államrend ellen szervezkedtek. A becsületes emberek e gonosztevők hálóiába kerültek és tapasztalhattuk, hogy nem egy esetben a törvény, az árva magyar nép, a jólétet és biztonságot jelentő rend megsértésére vetemedtek. A magukat kommunistáknak nevező szovjet bérencek célul tűzték maguk elé a szent magántulajdon, az uralkodó osztály megsemmisítését, a szovjet propaganda terjesztését, aláásva ezzel az amúgy is hallatlan nagy erőfeszítéseket igénylő győzelmes keresztes háború sikerét Az ügyész megtörölte fénylő homlokát. Kijt a gonosztevők? Ok? Hát kit károsítottak meg? Bojtos regisztrálta a cingár ügyész minden szavát. Tehát az ügyész államellenes szervezkedésről és bolsevik bérencekről beszél. Érezte, hogy a nagy pátosszal előadott vádbeszéd mögött bizony nagyon gyenge lábon áll a bizonyítás. A vallomások pedig nem sokat érnek mert azokat vissza lehet vonni bármikor. Az ügyész még két órán át beszélt. A bíróság tagjai egykedvűen hallgatták szavait . A vádlottakból azt az érzést váltotta ki. mintha a bíróság már egy százszor lejátszott kopott lemezt hallgatna. Szünet után elsőként Bojtos Sándort szólította a bíróság elnöke. — Bojtos — tartott egy papír, lapot maga elé az elnök — elismeri-e hogy maga Nagykamarás község határán túl is szervező munkát végzett? — Nem tudom a tisztelt elnök úr milyen szervezésre gondol? — kérdezte Bojtos. — A nyomozati iratokból az derül ki, hogy maga Almáskamaráson. Kevermesen, Gyulaváriban, Dombegyházán. Medgy égegyházán, Békéscsabán, Gyulán, Eleken és több más községben ée városban agitáeiós tevékenységet fejtett ki a kommunista párt mellett— olvasta a hadbíró. — Mint n Szociáldemokrata Párt helyi pártszervezetének elnöke kapcsolatot tartottam a többi pártszervezettel, válaszolt Bojtos. — Nem a Szociáldemokrata Pártról beszéltem — szólt rá az elnök. — Maga az illegális Kommunista Párt agitátora volt. — Kérem, én a munkanélküliek, a szegény földmunkásak „agitátora”, ahogy a bíró úr fogalmazott, voltam — válaszolt Bojtos. — Azt reméltem, nem tagadja — szólt közbe az ügyész —, hogy rendelkezett rövidhullámú rádiókészülékkel és egyenesen Moszkvából kapott utasításokat a felforgató tevékenységekre? — Tiltakozom — állt föl dr. Reis ügyvéd. — A nyomozás folyamán nem nyert bizonyítást, hogy Bojtos Sándor vagy más, a vádlottak padján ülő személy kémgyanús lett volna. — A tiltakozásnak helyt adok mondja az elnök. —• Akkor a kérdést úgy teszem föl — igazgatta meg a szemüvegét az ügyész —, hogy kinek az utasítására írta cikkeit a Föld és Szabadság, a Népszava lapokban? — A lelkiismeretem parancsára — válaszolta Bojtos. Miről is írtam ezekben a folyóiratokban? — kérdezte Bojtos Sándor. — Gondolom, az említett cikkek a tisztelt bíróság asztalán fekszenek. Írásaimban a magyar mezőgazdasági munkásság helyzetével foglalkoztam. Maga az írásaiban lázított a fennálló társadalmi rend ellen — förmedt rá az ügyész Bojtosra,
