Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

Egy éve Pardi

Î886. március 10-én született Vésztőn, sokgyermekes cseQéd- esaládban. Hiábavaló volt tanítóinak minden erőfeszítése, a jóképességű gyerek még elemi iskolai tanulmányait sem fejezhette be, mert gulyásbojtárként, később kiskocsisként részt kellett vállalnia a család megélhetésének biztosításában.

Az 1913-as kényszer-földosztáskor Pardi Bálint, Pardi István édesapja is vásárolt másfél holdat a Wenckheim-birtok- ból, hogy megpróbálják ők is, mint annyi vésztői nincstelen a „félcsípejű” (Veres Péter nevezte így a szegényparasztokiat) parasztsorsot. A bankkölcsön és a hároméves törlesztés azonban még nagyobb nyomorba döntötte a Pardi családot.

Hosszú katonáskodás következett ezután az osztrák—magyar hadseregben. Hazatérve feleségül vette Bottyán Esztert, aki-el több mint negyven évig élt megértő, boldog házasságban. Ez a vézna, alacsonytermetű, gyenge asszony, aki az akkori szokás szerint véletlenül sem tegezte volna daliástermetű urát, minden gondot, bajt megosztott Pardi Istvánnal. Három gyermeket neveltek a legsúlyosabb időkben, amikor tizenhármadéban arattak a grófnak, s azonfelül még nyolc hold kereszthordást is el kellett végezni, összesen nyolc koronáért; s amikor húszkrajcáros éhbért kaptak köbméternyi föld kitermeléséért

Ennek a helyzetnek jobbításáért, enyhítéséért harcolt a vésztői Munkásegylet, mely 1897-ben alakult meg és az 1930-as években már 800—900 tagot számlált. Az alapszabály legfőbb pontja arra kötelezte a tagokat, hogy ne politizáljanak. Pardi István azonban, aki ennek a munkásegyletnek az elnöke volt osztályosai érdeké- ban megszegte az alapszabályt Emiatt állandó csendőri megfigyelés alatt állott engedély nélkül nem hagyhatta el a község területét

— Tisztelt Elnök úr — fordult az ügyész az elnöki pulpitus felé — engedje meg, hogy felolvasok egy részit a Föld és Szabadság 1937 januárjában megjelent cikkéből.

— Az engedélyt megadom — intett az elnök. — Tessék.

— Bojtos Sándornak a Párt- adóról szóló cikkéből idézsek: „Mi igazi kultúrát, a jövő kollektív társadalmát akarjuk életre hívni. Nem elég hát szájjal hirdetni — emelte fel a hangját az ügyész és hatásszünetet tartott — tettekkel kell példát mutatni! — feiezte be az üavész az idézet felolvasását és elégedetten nézett szét a teremben.

— Ehhez mit szól Bojtos? — kérdezte az elnök.

— Csak annyit elnök úr — válaszolt a férfi felállva —, hogy az ügyész űr nem fejezte be a mondatot. Mert így a mondat általános és más értelmet kap. A mondat befejezése a következő: „tartozzunk szívvel, lélekkel a párthoz, áldozzunk érte erkölcsileg és anyagilag amennyit bírunk”. Ebben a cikkben a pártadóról írtam. A pártfegyelemhez a tagdíj pontos befizetése is hozzátartozik.

— Most ne tartson nekünk tájékoztatót a párt szervezeti szabályzatáról — szólt rá az elnök Bojtosra.

— Csak az ügyész úr félbeszakított mondatát fejeztem be —. ült le Bojtos a helyére.

Medgvesi Sándor meglökte Bojtos könyökét. <ö volt a másodrendű vádlott.

— Eddig jól ment Sándor — súgta oda társának Medgyesi — az ügyész leégett.

Az ügyész még háromszor akarta megfogni Bojtost. Sikertelenül.

halt meg Imre

A megélhetési gondok, az állandó zaklatás ellenére vállalta, hogy a második világháború legkritikusabb időszakában, 1943. február 13-án megszervezze az országos földmunkáskongresszust. Erre a kongresz- szusra, melynek szervezését Molnár Mihály, Szántó István, Andor Gergely, Pardi Gergely, Szántó Mihály is segítették, a környező megyéken kívül eljöttek a Dunántúl parasztküldöttei is. Ezen a kongresszuson Pardi István, aki a kongresz- szust megnyitotta és Dobi István, a kongresszus szónoka nyíltan kijelentették, hogy a második világháborúból a parasztság csak győztesként kerülhet ki.

Üldöztetése ezután még fokozódott, de ez nem rettentette meg. Tagja lett a Béke Pártnak, fáradhatatlanul szervezte a parasztságot.

1945 az ő életében is fordulópont volt. A nehéz gyermekkor, a hosszú katonáskodás, a cselédsor, az állandó üldöztetés nem törték meg. Az ékkor már 60 éves ember szívvel-lélekkel hajtotta végre a párt által megszabott feladatokat, szolgálta községének felemelését.

Tagja lett a Nemzeti Bizottságnak, az Igazolóbizottságnak, a földosztó bizottságnak, a termelő bizottságnak. Éjt-nap- pallá téve dolgozott 1950-től 1970-ig, betegségéig, tagja a megyei tanácsnak. 1969. február 13-án, a Parasztkongresszus 25 éves évfordulóján a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Áldozatos munkáséletét a Vésztői ballada című dokumentumfilmben örökítette meg Csá- nyi Miklós 1971-ben. Tekintetén ekkor már fáradtság látszott, korábban energikus hangja meg-megcsuklott.

Egy esztendeje, 1972. január 18-án halt meg. Követte pár hónappal azelőtt elhunyt hűséges élettársát, akinek elvesztésébe nem tudott beletörődni.

Nagy Ferenc

I

■

s

1

■

A bíró délután háromig ebéd- ! szünetet rendelt el.

Dr. Reis és dr. Forgó a bí- ■ róságnél kieszközölték, hogy az : ebédszünetben a vádlottak pár ; szót válthassanak hozzátarto- ■ zóikkaL Az engedély fél há- jj romtól háromig szólt. A vádlót- • tak a folyosó mély ablakmé- i lyedéseibe húzódtak. Az őrök ; mindenkihez csak egy hozzá- ; tartozót engedtek. A többieket ! a folyosó másik végébe terel- : ték.

Bojtosné Andrist otthagyta : Túri József édesanyjánál.

— Sándor — borult az asz- ; szony férje mellére. — Sándor !

— Juliskám — szorította Boj- j tos magához a feleségét, — Jól ; megvagytok otthon?

— Megvagyunk — nyelte le ! a könnyeit Bojtosné. — Milyen : sovány, gondolta magában és : még jobban nekikeseredett.

— No, ne sírj már — duru- ! zsolta az asszony fülébe Boj- : tos —, meglásd, nem lesz sem- : mi baj.

— Ügy féltelek, Sándor — :

hüppögte az asszony. — Vala- : melyik éjjel nagyon rosszat ál- ; modtam. :

_ Csak nem hiszel az ál- »

m

okban? — kérdezte Bojtos. — ; Te egy kommunista felesége? :

_ hunyorított rá az asszony- r

a.

— Nem hiszek — felelte Boj- j

tosné —, de rossz előérzetem • van. Sokszor úgy érzem, örök- ! re elmentél. Borzasztó — bugy- : gyanták ki újra az asszony ■ könnyei. :

— Na. tessék! — mondta ; tettetett haraggal Bojtos. — ; Még el se ítéltek és te már el- i temettél. Szép kis vigasztalás — : méltatlankodott. — Meglásd, s megforgatlak én még a ron- • gyosbálban !

(Folytatjuk) j

Nyolcán —

hátrányos helyzetben

Az osztályterem a kerekkígyósd tanyai általános iskolában is olyan, mint más iskolákban: a falon térkép, a sarokban számológép, a tanári asztal mögött síma, vonalas meg kockás tálbia, odébb nyomtatott plakát az elmúlt évek kulturális fejlődésének eredményeiről, katonai rangjelzések táblázata, kézírással az őrsi tisztségviselők névsora, kisdobos-híradó, a, ablakpárkányon virág, a padlón bét gortan négy-négy összekapcsolt alacsony paid.

Az ABC-löl a H-ig

A különbség az átlagos békéscsabai osztályteremtől — a megyszéikhedyhez tartoaik a ke- rekkígyósn tanyavilág — mégis nagyon nagy. Nyolcán járnak csupán az iskola egyeben tantermébe: egy elsős, két másodikos, három negyedikes, egy hatodikos és egy hetedikes. S egyetlen pedagógus tanítja-ne- velii őiket. A tanítási óra is csak kilenc percig tart elméleti Leg. Hiszen az egyetlen felnőttnek egyszerre öt osztályt Ml tanítania, ötfelé oszlik az 'amúgyis mindössze negyvenöt perces óra. Persze, ez azért egy kicsit másképpen van a gyakorlatban: az úgynevezett „főára” húsz percnél valamivel tovább tarthat, addig az elsősnek, vagy a negyedikeseknek, vagy a hatodikosoknak „igazi” órát tarthat a nevelő — miközben a többiek, akiknek „mellékórájuk” van, írásbeli feladatat oldanak meg, vagy könyvükből próbálják megérteni a következő anyagvés., lényegét.

Tdllaslabdaütővél állít be reggel nyolckor Román József, megmutatja tanítványainak, májd felakasztja a táblatartó kampójára. Hét gyerek hosszára fordítja najzfüaetét, s nekilát a munkának: papírra varázsolni a törékeny sporteszközt. Mari, az elsős az ABC-vel kezdi a napot: „Itt a, új gép... Tegnap érkezett.. 4 Nézegetik a munkások..Fülével őt figyeld a tanár, javít, ha kell, szeme a rajzokat járja: „Bandi gyerek, meg te is, Ferkó ügyesek vagytok... Arany, az ütődnek nagyobb kicsit az oldala, igazítsd ki, te már tanultál a szimmetriatengelyről^’ Aztán Ferkóé lesz a szó, a tegnap olvasott Toldiról számol be, a kisebbek is figyelmesen hallgatják: ..Miklós megmarkoltat oszt eldűtötte a bikát..." A negyedikes Pista kőiben a táblánál: „23 gép 26 450 holdat szántott fel, hánv holdat szántott fel egy gép?” „El tudod kérvzélni. milyen nagy terület ez?” „Eii.” „A bátyád hol dolgozik, a tcz-ben, ugye?” „Igen.” Mit csinál? „Zetoros.” Te is ott akarsz dolgozni. keM tudnod jól számolni, fontos lesz, mikor majd a munkaegységedéit írlak.” A másik táblánál ezalatt a- összeadást és a kivonást gyakorol iák a másodikosok Ferkó meg a Toldi-törféne- tet írja füzetébe. mialatt Aranynak is iut kérdés: „Hogy haladsz a hid’-os'ennol ?” „from a vázlatot”. „Jó csak arra vigyázz, hogy a H. a hidrogén nem a műtrágvaszóráshoz. hanem a műtrágyagyártáshoz szükséges.”

Dini plusz és ami mínusz

.. .Most van kilenc óra. Sok minden történt hatvan perc alatt, mégis nagyon kevés dologra jutott idő, A másodikosok magukban küzdöttek a 71- gyel. az 52-vel a 17-tel, a negyedikesekre is ráfért volna még néhány számránnálda megoldása é® Aranynak el kellett volna magvai-ázni a különös tulajdonságú gázt jelentő

H betűt. Persze, valamit mindig dolgozott minden gyerek — de magára maradva, legfeljebb a hetedikes „rangidős” segített a legkisebbeknek, amikor a tanár nem lehetett ott. Pedig hallatlanul nagy munkát véglett maga is e hatvan percben

— dehát többfelé kellett figyelnie. egyszerre többfélét kellett csinálnia, időnként el-elve szett a szinte áttörlietetlenüí sűrű ismeret-dzsungelben.

Szünetben a gyerekek tollaslabdáznak. Nem tíz percig, jóval tovább. Ez a testnevelési óra. S egyben a negyedikesek fogalmazásórájánák az előkészítése. Mert néhány perc múlva arról írnak majd: „Tollaslabdáztunk”. .. Román József- tői azt kérdem, milyen előnyei vannak az elsőtől-nyolcadikig osztatlan iskolának. Mert a hátrányok nyilvánvalóak: nem elég az idő a kétjegyűekkel —- osztás megértésére — megtanulására ,nem elég a mondatvégi írásjelek gyakorlására, nem elég a folyamatos beszéd készségének kialakítására. Tulajdonképpen semmire sem...

„Az előnyök?... az biztos, hogy ha elsőtől nyolcadikig egyvalaki tanítja a gyerekeket, egységesebb lehet a ' nevelői hatás Jobban megismerheti így a gyerek a tanítóját, pedagógus a tanítványát, mélyebb, jobb lehet a tanár—diák-viszony ... Ha állandóan a gyerekek között van a tanár —

— ahogy köztük vagyok én is —, többszőr beszélgethet velük az étkezés előtti kézmosásról, a beszéd kultúrájáról, az öltözködésről, szóval nevelési kérdésekről... A tanyasi gyerekek sok dologban önállóbbak a városiaknál. Mert sokat segítenek otthon, etetnek, almoznak, állatot őriznek, csinálnak mindent, amit a ház körül tenni kell és lehet. Persze, ez a tanulástól veszi el az időt, az energiát... De ez egyben fegyelmezettebbé is teszi őket, s arra neveli mindegyiküket, hogy segíteni kell a másiknak. Az iskolában is... Együtt voltunk bent Csabán, jártunk a tanácsházán, a gyógyszertárban, különböző boltokban, megnéztük a legfontosabb középületeket Karácsonyra minden gyerek könyvet kapott.,. Persze, ezek az utóbbiak mór nem előnyök. Inkább a meglevő hátrányok kiegyenlítésének apró tényei... Ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzőben tanulnak innen tovább többnyire a gyerekek. Valamit rontanak ugyan elsőben a nyolcadikos bizonyítványhoz képest de nem túlságosan sokat. Mert nálunk sem kaphatják meg érdemtelenül a jó jegyeket S járnak is iskolába szorgalmasait Sokuk egyetlen órát sem hiányzott az első félévben.”

Megoldás — talán nemsokára

De ha kevés is a hiányzás, szigorú is a mérce — a gyerekek hátrányos helyzete az iskolában is megmarad. Hatodikban, hetedikben sem megy még az osztás, a törteknél alapvető ismeretek hiányoznak. S menynyi minden hiányzik még... Nem a tanár hibájából. S nem a gyerekekéből. A tény miatt, hogy kilencpercesek a tanítási órák. Hogy eltűnjön ezeknek a fiataloknak a hátránya, iskoláztatási lehetőségeiket kell megváltoztatni. Hogy ne maradjanak el szinte jóvátehetetlenül más iskolába járó társaiktól, biztosítani kell nekik is az azokéval egyenlő feltételeket. És nemcsak nyolc kerekkígyósi iskolásról van szó. Más olyanokról is, akik Békéscsaba többi tanyai iskolájának osztatlan első-nyolcadik osztályaiba járnak. S osztatlan első-negyedikbe, osztatlan ötödik-nyolradikba, vagy ötödik-hatodikba, netedik. nyolcadikba. S a megye vala. mennyi ilyen Iskolájába.

A megoldás elvben nagyon egyszerű: minden általános iskolás korú fiatalt osztott iskolába kell járatni. Bonyolultabb ennek hogyan ?-ja. Például Kerekkígyósról gyalog óra-járásnyira van a legközelebbi, az

5-ös számú erzsébethelyi osztott iskola. Amikor sár van, járművel is szinte lehetetlen megközelíteni a belterületet. Az egyetlen lehetőség: kollégiumban elhelyezni a diákokat.

Gajdács Pál, a Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője úgy mondja, hogy belátható idő múlva megnyílik a tanyai kollégium Csabán. Terv szerint a Körös-part sétányán, á váró® legszebb útvonalán, talán legegészségesebb környezetében. Ha ez meglesz, utána a szülőkön a sor. Felhagyni az idegenkedéssel, ami most még nem egyszer megnyilvánul, hogy „csak jobb itthon a gyereknek, meg aztán itthon nekünk is segíthet, ha kell”. S Jó szívvel elengedni a gyereket oda, ahol a hátrányos helyzet legnagyobb hányadát felszámolhatják a pedagógusok, a társak, a könyvek, a környezet, az iskola. Ahol teljes órában tanulhatja majd gyermekük mindazokat a tudnivalókat, amelyek nagyobb felétől most, az osztatlan Iskolában élesük. Az esetek döntő többségében pótolhatatlanul.

(d—ő)

A Mezőhegyes! Cukorgyárnál

vermelt szelet kapható,

mázsánként 5.— Ft-os áron, járműbe, vagonba rakva, közös gazdaságok és háztáji gazdaságok részére.

A vermelt szelet egyaránt hasznosítható közös és háztáji gazdaságokban;

Ügyintéző: Mezőhegyes! Cukorgyár, Répaosztalya.

Telefon: S, 4 szám, 191-es mellék.

Mezőhegyesi Cukorgyár