Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
Kádár János és Fock Jenő fogadta Le Thanh Nghit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden délután fogadta Le Thanh Nghit, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a VDK minisztertanácsának elnökhelyettesét, a hazánkban tartózkodó vietnami küldöttség vezetőjét. A baráti eszmecserén részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszterhelyettes és Hoang Cuong a VDK budapesti nagykövete is. (MTI). \ VDK hajlandó tárgyalni de nem enged A VDK bejelentette: kész folytatni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a vietnami háború befejezéséiről és a béke helyreállításáról. A VDK ismételtöl kijelentette, csak akkor újítja fel a megbeszéléseket az Egyesült .Államokkal, ha Washington visszaállítja az 1972. december X8-a előtti helyzetet. Miután az Egyesült Államok közölte, hogy 1972. december 29-től beszünteti a 20. szélességi körtől ésizakra fekvő területek bombázását, a VDK kész fédúji- j tani a tárgyalásokat egyrészt j • X/e Duc Tho, a VDK Párámban tárgyaló delegációjának kü- ' lönleges tanácsadója és Henry J Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, másrészt í a két fél szakértői között, | • * * I A vietnami nép mindaddig harcolni fog az amerikai im-. perialisták éllein, amíg azok vo- | rakodnak tiszteletben tartani Vietnam függetlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét. — hangsúlyozta újévi köszöntőjében Ton Duc Thang, a VDK elnöke. — Amíg a. Egyesült Államok nem hajlandó véget vetni támadó háborújának, lemondani Dél-Vietnam-i jelenlétéről, és tiszteletben tartani a déli országrészben élő honfitársaink önrendelkezéséhez és demokratikus szabadságjogokhoz való jogát, addig országunkban minden embernek az az elhatározott szándéka, hogy tovább folytatja és fokozza a harcot a katonai, politikai és diplomáciai fronton — Egyidejűleg erősítjük harcos szolidaritásunkat. Laosz és Kambodzsa népével, hogy megszabadítsuk egész Indokínát az amerikai agresszoroktó! és lakájaiktól — mondotta befejezésül Ton Duc Thang (ADN) Kínai politika — India szemével Az Indiai fővárosban megjelent Dharamvir Szingh Tjaga ismert indiai közéleti személyi- • ségnek és politikusnak, Uttar . Pradesh állam törvényhozó .. gyűlése képviselőjének „Kínai mandarinizmus” című könyve, amelyben elemzi a pekingi vezetés fejlődő országokkal kapcsolatos politikáját. A könyv megállapítja: bár korunk fő tartalma az imperializmus és a szocializmus közötti kérlelhetetlen ideológiai harc, a pekingi vezetők mégis azt a jelszót röppentették fel, hogy a „két szuperhatalom”, vagyis a Szovjetunió és az Egyesült Államok ellen kell harcolni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok egy kalap alá vétele a szocialista világrendszer, mindenkelőtt a Szovjetunió, a harmadik világ megbízható szövetségese ellen irányuL Fejtegetéseit a maoista vezetőknek a Bangla Desh-i eseményekkel kapcsolatos magatartásával Illusztrálja. Peking- nek az az állítása, hogy szolidáris minden nemzeti felszabadító mozgalommal és támogatja azokat, semmivé foszlott azáltal, hogy leplezetlenül fegyverrel és pénzzel segítette a nyu- | gat-pakisztárü katonai juntát Bangla Desh 75 millió lakosé- | nék nemzeti felszabadító mozgalmával szemben. Azokról a határmódosítási igényekről szójva, amelyeket Kína szomszédjaival, köztük Indiával és a Szovjetunióval szemben támaszt, a szerző hangsúlyozza; „Peking ezekkel az igényekkel igyekszik elvonni a kínai lakosság széles rétegeinek figyelmét hazája nehézségeinek valódi okairól”. Fejtegetéseinek befejező részében arról is, hogy Kína, mint óriási lehetőségekkel rendelkező hatalom, nagy befolyást képes gyakorolni a nemzetközi fejlődésre. A forradalom győzelmének eredményeként Kína az antiimpe- rialista harc fontos tényezőjévé vált, és nagy nemzetközi tekintélyt szerzett. A szocialista országokkal való együttműködés folytatása helyett azonban a kínai vezetők az elmúlt évtized kezdetén a kalandorkodás útjára léptek. Országukat a mai világ alapvető forradalmi erőivel szembenálló táborba vitték, el- szigelték a szocialista közösségtől és a nemzeti felszabadító mozgalmaktól, llymódon erősödött Kínának az Egyesült Államoktól és más nyugati hatalmaktól való függősége — hangoztatja a könyv szerzője. (TASZSZ) Málta elutasította az angol bérfizetési ajánlatot A máltai kormány nem fo- ! gadta el azt a 3,5 millió fon- 1 tot. amelyet Nagy-Britannia a szigetországban lévő katonai támaszpontok 1973. első három hónapjára szóló bé.leti díjaként hétfőn akart fizetni. Mint ismeretes a múlt év tavaszi angol-máltai megállapodás értelmében Nagy-Bri- Jbannia a NATO-tagországok se- I gíiségével évi 14 millió font bérleti díjat tartozna fizetni Máltának. Mintoff miniszterelnök nemrég az összeg 10 százalékkal való megemelését követelte, hogy kiegyenlítsék a j font devalválásából származó érték-különbözetet. Az angol kormány azonban továbbra sem hajlandó felemelni a bérleti díj összegét, (UPI) C.i fejezet Európában Lengyelország VÁLASZOL: S. OLSZOWSK1 KÜLÜGYMINISZTER — Az 1972-es év, mely eseményeit tartja ön az európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából a legfontosabbaknak, különös tekintettel a szocialista országok egybehangolt és egységes fellépésére? — Az 1972-es év bővelkedett az európai béke és a biztonság megszilárdítása szempontjából különleges jelentőségű eseményeikben. — A Moszkvában költött szerződések a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok rendezéséhez vezettek, ami a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelvét igazolta. Általában javult a politikai légkör; az enyhülésnek a vitás nemzetközi problémák fokozatos rendezésének számos jelét lehet tapasztalni, habár még sok a gyúlékony tűzfészek és a rendezetlen kérdés a világban. — Európa az enyhülés és a normalizálódás folyamatában jelentősen megelőzte a világ többi részét. Az 1972-es év Európa számára az országok közötti kapcsolatokban egy sor történelmi jelentőségű esemény eredményeképpen a fordulat éve lett — 1972 júniusában életbeléptek a Szovjetunió és Lengyelország szerződései az NSZK-val, valamint a négy nagyhatalom megállanodása Nyugat-Berlin ügyében. Novemberben megkötötték az NDK és az NSZK közötti alapvető kapcsoltaikról szóló szerződést. Ezek a szerződések a mai közép-európai határokat megkérdőjelező, az NDK elismerését elutasító revansista nyugat nőmet körök által szított sok éves nyugtalanság időszakát zárták le. Európa életébe az enyhülés és a szilárd'!1 ás elemeit hozták, az európai államok és halárok általános tiszteletben tartásának elvét rögzítették. Ezek a szerződések a szocialista államok politikájának óriási vívmányai. Egységünknek köszönhető, hogy a jogos ícöve+eléseinkért folytatott nehéz harcban kénesek voltunk olyan politikai eredmények kivívására, amelyek országainknak tartós, békés fejlődést biztosítanak az általánosan elismert határok között, együttműködésben valamennyi érdekelt állammal. — Európa viszonylatában egyáltalán nem mindennani jelentőségű esemény volt az európai biztonsági és együttműködési konferencia sokoldalú előkészítő megbeszéléseinek megkezdése 1972. novemberében Helsinkiben. Ennek a konferenciának az eszméje évekkel ezc.őlt merült fel. 1972-ben értek véget a viták magáról az értekezés gondolatáról, amelvet 34 európai állam, az Egyesült A'lamok és Kanada végülis elfogadott. Ezután kezdődőt el a nagy vállalkozás konkrét előkészítésének időszaka. Mit vár ön az 1973-as évtől? — Min^enoke’őtt az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikerét. Ügy gondoljuk. hogy a konferencia tanácskozásainak már 1973. júniusában meg kell kezdődniük. Óhajtjuk, hogy a konferencia munkája megfelelően alakuljon és pozitív eredményeket hozzon. Ehhez, úgy véljük, a konferenciát össze kell kapcsolni a külügyminiszterek konstruktív megbeszéléseivel és a szakbizottságok munkájával, végső akkordként pedig magasszintú állami képviselők találkozójával. Mindez hangsúlyozná a konferencia rendkívüli jelentőségét a jelenlegi európai együttműködés és a jövőbeli békés fejlődés számára. Ahhoz, hogy az európai konferencia valóraválthassa e reményeket, ki kell dolgoznia a biztonsági politika minden vonatkozását a megfelelő megegyezés számára. Ebben a megegyezésben le kell rögzíteni és meg kell erősíteni a fennálló európai határok általános tiszteletJbentártásának, a fegyveres erőszak alkalmazásáról való lemondásnak, és a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelveit. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia tanácskozásainak természetesen eredményezniük kell a széles körű gazdasági-tudományos együttműködést és a nemzetközi csere más formáinak fejlődését, továbbá nagy vonalakban a természeti környezet védelmének kidolgozását. Arra számítunk, hogy 1973-ban a konferencia megfelelő határozatokat hoz az említett kérdésekben és létrehozza azt az állandó szervet, amely tovább folytatja a munkát az összeurópai biztonság és együttműködés rendszerének kiépítésén. Az 1973-as év másik eseménye lesz a fegyveres erők és a fegyverzet Európában végrehajtandó csökkentésével foglalkozó tárgyalás-sorozat. Az e téren mutatkozó haladást — az európai biztonság egyensúlyának egyidejű fenntartása mellett — nagy megelégedéssel fogadnánk. Bulgária VÁLASZOL: DIMITR a BRATANOV, AZ EURÓPAI BIZTONSÁG NEMZETI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE, A BRÜSSZELBEN SZÉKELŐ NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG TAGJA — Az év folyamán melyik eseményt tartja legfontosabbnak az európai béke és biztonság megszilárdításának szempontjából, különösen a balkáni országok közötti jószomszédi viszony fejlődésének vonatkozásában? — Az 1972. évet az összeurópai értekezlet előkészítése és összehívása folyamatának elmélyülése jellemzi. Az egész év folyamán több esemény azt mutatta: törvényszerűen érlelődnek az objektív és a szubjektív feltételek ahhoz, hogy Európát a háborús konfliktusok szférájából a megértés, a biztonság és az együttműködés felé vezessük. — A Szovjetunió és a Varsói Szerződésben résztvevő szocialista országok már 1972. januárjában, prágai nyilatkozatukban meghatározták az európai államok közötti békés egymás mellett élés, valamint a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés fejlesztésének elveit. — Az NSZK-ban a Szovjetunióval és Lengyelországgal megkötött szerződést éles politikai harcok közepette ratifikálták, s ez a folyamat a revansiz- mustól fűtött reakciós erők bázisának szűkülésére vallott. A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, az NDK és az NSZK közötti alap- szerződés, valamint az NDK nemzetközi tekintélyének növekedése az európai változások újabb momentumai. Fontos esemény volt a revansista és neonáci erőknek az NSZK-ban lezajlott választásokon elszenvedett veresége is. Lehetőségek tárultak fel az NSZK és az NDK közötti normális kapcsolatokra, valamint a békés együttműködés politikájának megvalósítására egyrészt az NSZK, másrészt a Szovjetunió és a szocialista országok között. — Az eurÓDai biztonság és együttműködés ügyének nagy politikai sikereként könyvelhető el, hogy Helsinkiben 1972 végén megkezdődtek a sokoldalú konzultációk európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Ennek a gyakorlati eredménvnek az eléréséhez történelmi jelentőséggel járult hozzá a Szovjetunió és a szocialista országok állandó ilyen irányú tevékenysége; alkotó, a békére irányuló kezdeményezéseik sora. Az európai szocialista országok állhatatossága. elvszerűsége és reá1 izmusa nem csupán szétzúzta az európai biztonság és együttműködés ügyével szemben táplált bizalmatlanság és a tagadás gátjait. Ezen túlmenően olyan konstruktív javaslatokat eredményezett, amelyek a he'sink! konzultációkon pozitív jelentó- ségűeknek bizonyultak. Ki kell emelni a béke ügyéhez nyújtott ama nagy pozitív hozzájárulást, amelvet Leonyid Brezs- nyev, az SZKP főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttsége nemrégiben Magyarországon tett látogatása jelentett, valamint a Todor Zsivkov elvtárs vezette bolgár párt- és k.ormánvküH«<+signek a Szovjetunióban tett látogatását. — Meg kell említeni, hogy az európai népek képviselőinek brüsszeli értekezlete 1972 júniusában a legszélesebb tömegeket tette érdekeltté a kollektív biztonság kia1 ámításában, valamint a gyümölcsöző egvüttnű- ködésre irányuló intézkedések kidolgozásában. — Mit vár az 1973-as évtől? — Az 1973-as évet az összeurópai értekezletről fogják elnevezni: össz°kapcsoliák azzal az eseménnyel, amely újabb távlatokat tár majd fel a földrészünk népei közötti békés fejlődés, és együttműködés számára. Nem lehet kétséges, hogy 1973-ban, a Helsinkiben összeülő értekezleten reális alapot fektetnek majd le az európai kollektív biztonság és együttműködés kialakítására. Az össz-európai értekezlet határozatai gyakorlati távlatokat tárnak majd fel Európában, s ezek új történelmi jelentőségű változásokhoz vezethetnek a béke a biztonság és az együttműködés jegyében. Az általános európai enyhülés pozitív hatást gyakorol a balkáni népek közötti barátság és együttműködés légkörének megteremtésére. Meggyőződésünk, hogy az 1973- as esztendőben sokoldalú tevékenység bontakozik majd ki a balkáni államok és népek között ennek a folyamatnak az erősítésére.
