Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

Ez as év is jól kesdődik Megy termelőszövetkezet vezetői 1973 első munkanapjáról A kommunista pedagógusok hivatása Nehéz lenne eldönteni, ígaz-e az a megállapítás, amely szerint az új év valamennyi napja ugyanúgy telik el. mint a leg­első. Igaz, ez akkor, ha azt vesz- szűk, hogy mindennap a reg­gellel kezdődik & az estével ér véget. Ám, ha arra gondolunk, hogy az e'ső napunk 1973-ban munkaszüneti nap volt, akkor már nemigen állíthatjuk hogy a második — a tegnapi — is ugyanúgy telt el. mint az év első napja, pedig a január 2-i második nap is első napja bi­zonyos értelemben az 1973-as esztendőnek. Mégpedig az első munkanapja. Ilyenformán tehát egy év kétszer kezdődik. Elő­ször ünneppel, másodszor pedig a munkával. Négy termelőszö­vetkezet vezetőit kérdeztük meg: hogyan sikerült közös gazdasá­gukban ez a második kezdés. BALOGH LÁSZLÓ, A BÉ­KÉSI EGYETÉRTÉS TSZ EL­NÖKE: — Nagyon szép volt a nap­kelte az első munkanapon. Re­méljük a többi is ilyen lesz. Ez a remény jókedvvel töltött el bennünket, bizakodva folytattuk — a sertések és szarvasmarhák szállítását, a baromfi értékesíté­sét — ott, ahol 1972. december 30-án — abbahagytuk. Kicsit rövid volt az óév — sok apró bosszúsággal, kedvezőtlen idő­járással és állatbetegségekkel tarkítva — ahhoz, hogy túltel­jesíthessük terveinket- Talán majd az idén. BALOGH SÁNDOR, A KA. MUTI BËKE TSZ ELNÖKE: — A tavaszi és nyári nagy aszályok, az őszi nagy esőzések, az állategészségügyi gondok miatt nagyon nehéz évet zár­tunk. Nem sok időnk maradt a (lazításra- Szerencsére a szántást még tavaly befejeztük. így az idei első munkaként az őszi ka­lászosokat fejtrágyáztuk. Ter­1973. január 1-én a Magyar Posta bevezeti a postai irányí- tószámokat, amelyet a postafor­galom rohamos növekedése tesz szükségessé. Az irányítószámo- kat már 17 országban — köztük Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és a Szovjetunióban is — használ­ják. A Magyar Postát a napi 2,5 milliós levélforgalom feldolgo­zása — válogatása, irányítása — egyre nagyobb gondok elé állít­mészetesen dolgoztak az állatte­nyésztők, illetve a szállítók is, akik a községünkben épülő 25— 30 házhoz az építőanyagot fu­varozzák. Nemsokára elkészü­lünk a leltározással és akkor a hónap végén megtartjuk a zár- számadó közgyűlést. Ott derül ki majd véglegesen, örömmé1, vagy bosszúsan, kell-e azt mon­danunk. hogy: ez az év is jól kezdődik. GORON JÓZSEF, A TELEK- GERENDÄSI VÖRÖS CSILLAG TSZ FÖ AGRONOMES A: — Az új év nem kezdődhet másképpen, mint ahogy az óév befejeződött Nálunk — az or­szág nem egy közös gazdaságá­hoz hasonlóan — úgy ért véget 1972, hogy 1973-at gondolkodás­sal, beszélgetésekkel, vitákkal kellett kezdeni. Mindezt annak reményében és érdekében, hogy a „kevés a bevétel, sok a ki­adás” gyakorlatát a visszájára tudjuk fordítani. Ez utóbbi na­gyon sokban függ attól, hogy a gépek téli nagyjavítása és a zár­számadás, amelyek ideje egybe­esik ezzel az évkezdő és nagyon nehéz agytomávaj, miképpen si­kerül? DÁNIEL ANTAL, A SZA- BADKÍGYÓSI SZABAD FÖLD TSZ FŐKÖNYVELŐJE: •— Minden kezdet nehéz. Még az évkezdet is. A közös gazda­ságok könyvelői ilyenkor élik a mindenkori új év lenehezebb napjait. Főleg, ha az óév olyan, mint amilyen a tavalyi is volt, amikor is a fagyra érzékeny bú- zafajtáink termésátlaga alatta maradt a tervezettnek. Ilyen szempontból éppen ezért mást nem is kívánhatok erre az év­re, mint azt, hogy tsz-ünkben 1973 legyen eredményesebb 1972-nél, hogy 1974 kezdődhes­sen majd sokkal jobban, mint ahogy 1973 kezdődött. ja. A most bevezetésre kerülő irányítószámrendszer az országot 9 gócterületre, 80 irányítási te­rületre és 368 irányítókörzetre osztja fél. A négyjegyű irányító­szám első tagja a gócterületet, a második irányítási területet, az utolsó kettő pedig a kézbesítő­körzetet jelenti. Tehát a négy számiból — a helységnév feltün­tetése nélkül is — kiolvasható, hogy az ország melyik települé- | sébe szól a levél, a csomag stb. i te mümtmaas Tanács javaslatai A fiatalok lakásgondjának enyhítésére Jóllehet, az új lakásügyi jog­szabályok a tanácsi otthonok társadalmilag igazságosabb el­osztási rendszerének kialakítá­sával, illetve a különböző ma­gánlakás-építkezési kedvezmé­nyek bevezetésével lehetőséget teremtettek a fiatalok lakás­gondjainak enyhítésére, az új generáció lakáshelyzetét ma sem lehet megoldottnak tekinteni. Ezért szükségesnek tartjg, bogy az állami erőből felépülő lakások el. osztásánál az arra leginkább rászo. ruló fiatal családok — elsősorban fi. zikai dolgozók — arányuknak, va­lamint a társadalmi életben és a gazdasági termelő munkában betol, tött szerepűknek megfelelően része­süljenek. A tanács Indítványozza, bogy a lakások elosztását végző bi. zottságok munkájában: minden esetben vegyen részt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 11. letékes szervezetének képviselője. A tanácsi lakások az igényeknek természetesen csupán egy részét tudják kielégíteni, ezért az Ifjú. munkás Tanács javasolja a szerve, zett magánlakás-építés feltételeinek módosítását. Az építést kezdőösszegek, illetve az első évek anyagi terheinek csők. kentése érdekében javasolják, hogy hozzanak létre külön tanácsi alapot az e célra felhasználható építési te. rületek előközművesítésének költ­ségeire. Az elöközművesített telkek elosztásánál a tanácsok részesítsék előnyben a lakásépítő szövetkezete, két, s az építési telkek értékesítésé, nél adjanak kedvezményt az ifjúsági lakásépítő szövetkezeteknek. A KISZ Vili. kongresszusának határo. zata szerint 1975. végéig ifjúsági la­kásépítési akcióban 10 ezer szövet­kezeti lakást keU tető alá hozni. Ezt szem előtt tartva, indítványozza az lifjúmunkás Tanács, hogy készüljön bosszútávú építési telekelosztási terv. A fiatalok véleménye szerint javítani keU a munkáltatói pénzügyi támogatás esetén nyújtandó OTP. kölcsön hitelfeltételein. Az Ifjúmunkás Tanács indítvá­nyozza, hogy a 30 esztendőt még be nem töltött lakásszövetkezeti tagok az első évekre kapjanak mérsékelt kölcsőn.törlesztési kedvezményt s kéri az illetékes jogszabály olyan módosítását, hogy a szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezését s lak. hatási engedély kiadásától számít, sák. Ha a küldemények 80 száza­lékán feltüntetik a, irányítószá­mot, akkor — a nemzetközi gya­korlat szerint — érdemes lesz a postai irányítást gépesíteni. A góchivatalokban munkába állít­hatják azokat a gépeket, ame­lyek az irányítószámok alapján szortírozzák a leveleket. Ezzel egyidőben korszerűsítik a posta­járatokat is. Ezáltal a küldemé­nyek nemcsak pontosabban, ha­nem gyorsabban is érkezqek rendeltetési helyükre, ,. ., E bben az iskolai tanévben különösen szép és jelentős feladatok várnak a kommunista pedagógusokra. Hiszen most kezdődik meg a párt oktatáspo­litikai határozatának gyakorlati megvalósítása. Azé a határoza­té, mely hosszú évekre meg­szabja teendőinket ezen a terü­leten. E határozat végrehajtása kö­telessége a művelődésügyi szak- apparátus dolgozóinak, az álla­mi főhatóságoknak, va’ameny- nyi pedagógusnak. Mi az a plusz, ami itt a kommunisták, az iskolák párttag pedagógusai­ra hárul? Sokszor és sok helyen megfogalmazódott már június óta, hogy a határozat megvaló­síthatatlan a pedagógusok egyet­értése, tudatos tevékenysége nélkül. S hogy e nélkülözhetet­len, alapvető fe1 tétel meglegyen, azért a legtöbbet az iskolai párU szervezetek és azok tagjai tehe­tik. ,,Arra kell törekedni, hogy minden kommunista pedagógus értője, propagandistája és pél­damutató részese legyen a meg­valósítás nehéz és bonyolult feladatainak” — állapította meg az országos közoktatás-politikai aktívaértekezlet. Szükséges te­hát, hogy minden párttag peda­gógus jól ismerje a határozatot és a legfontosabb dokumentu­mokat, de ne csak tényszerűen. Elsősorban nekik kell érteniük, világosan látniuk a határozatban megfogalmazottak társadalom- politikai összefüggéseit, miért­jeit, a célkitűzések, feladat-meg­jelölések ideológiai, politikai ki­indulópontjait. Tisztán kell lát­niuk a határozat fő kérdéseit: miért kell erőfeszítéseinket el­sősör oan az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztésé­re fordítanunk, mi a politikai jelentősége az iskolák színvona­la kiegyenlítésének stb. A hatá­rozatban megjelölt feladatok egy részének ideológiai-poMtikai összefüggései nyilvánvalóak — így a munkás—paraszt tanulók segítéséről vagy a világnézeti nevelésről mondottakban —, másoknál ez kevésbé szembetű­nő — mint például a műveltség értelmezése esetében, — s mindez még összetettebbé teszi a megértést, még szükségesebbé a gondos felkészülést. D e nemcsak a pozitív új terjesztőivé és erjesz- tőivé kell válniuk a kom­munista tanároknak, hanem egyúttal szembe kell szállniuk minden visszahúzó, maradi el­képzeléssel és a gyakorlattal. Szemlé’ etformáló munkájuk sod­rán értessék meg tehát, hogy a határozat egységes egész, hogy feladataiból csak egyféleképpen válogathatunk: mi az. amit ne­kem, nekünk meg kell tennünk egy adott poszton ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósuljon. Meg kell érteniük és másokkál is megértetniük, hogy nem kam­pánymunka előtt állunk, hogy öt vagy tíz év múlva sem mond­hatjuk el: befejeztük isko’áink, tananyagaink korszerűsítését, a nevelők továbbképzését stb. A változásnak, a változtatásnak kell természetessé válnia, de oly módon, hogy csak a beérett, megfelelően előkészített válto­zásoknak tegyük ki az iskolát Ebből az is következik, hogy a párttagok legyenek kezdemé­nyezői azoknak a munkálatoknak, amelyekhez iskolájuk azonnal hozzáláthat, szabják meg a tenni­valókat az adott iskola helyze­tének, körülményeinek és a ha­tározat megállapításainak ala­pos ismeretében. A párt. mostani határozata az iskola tevékenységén belül első­sorban az oktatásról és a szak­képzésről szól. Ez érthető, hi­szen a kérdés „másik oldaláról”, az ifjúság nevelésérő1 már ko­rábban született érvénves hatá­rozat. Az oktatási határozat és a megielent dokumentumok mégis több lényeges megállapí­tást tesznek a világnézeti, a kőt zösségi, és az erkölcsi nevelés kérdéseiről, a munkára nevelés­ről, a személyiség fejlődéséről. A tanintézeti pártszervezetek elsőrendű politikai kötelessége:, hogy ne csak az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének fel­adatairól szóló határozat megva- lósításán, hanem az ifjúság-po­litikai határozat valóraváltásán is fáradozzanak. Elzárt kívánunk újból emlékeztetni az ifjúság- politikai határozatra, hiszen e két határozat együtt fogja át a pedagógusok és a tanuló ifjúság mindennapi életének területét. A tanintézeti pártszerveze­tek erejének egyik próba­köve lesz az, amit a határozat így fogalmaz meg: fej,1 esszük a tantestületek szocialista demok­ratizmusát Sokrétű, összetett munka ez is. Hiszen nemcsak azt jelenti, hogy a pártszervezet bizonyos időszakonként beszá­moltatja az iskola állami veze­tőjét. A pártszervezet adjon po­litikai segítséget is — az ellen­őrzésen, beszámoltatáson kívül — az iskolavezetésnek. Kezde- ményezően vegye ki részét a tanintézet társadalmi kapcsola­tainak építésében a tanácsi és más állami, társadalmi szerve­zetekké1, patronáló üzemekkel, intézményekkel, s törekedjen e kapcsolatok tudatos politikai, pedagógiai felhasználására. Az iskolai élet demokratizmUo sa feladatokat ad az ifjúsági és gyermekszervezetekkel, vala­mint a szülőkkel kapcsolatban is. Fordítsanak megkülönbözte­tett gondot a pártszervezetek a gyermek- és ifjúsági mozgalom, politikai irányítására. Ifjúság­politikai határozatunk egyik alapkövetelménye, hogy erősít­sük a KISZ kommunista jelle­gét. Az iskolákban ki segítse el­sősorban e feladat megoldását, ha nem a párttag oktatók, az iskolai pártszervezet? Az egyik legfontosabb teendő az iskolák közötti színvonal-kü­lönbségeik csökkentése és » munka minőségének javítása. A pártszervezetek fordítsanak gon­dot arra, hogy az iskolák belső tartalékaikat, lehetőségeiket a legcélszerűbben használják feL Az oktató-nevelő munka helyi fejlesztéséből, korszerűsítéséből kezdeményezően vegyék ki ré­szüket a kommunisták. Fordít­sanak gondot a nevelőtestületek eszmei-politikai egységének megteremtésére, illetve erősíté­sére, legyenek a szakmai-ideo­lógiai továbbképzés elsődleges szorgalmazói. Az elmondottak csupán érzé­keltetni kívánják a pártszerve­zetek munkájának fontosságát. Az előttük álló feladatok elvég­zéséhez senki nem adhat vala­miféle receptet, már csak azért sem, mert ez gúzshakötné az al­kotó kezdeményezést, sablonba merevítené az élet sokszínűsé­gét. Még egy ilyen fontos kér­désről azonban szólnunk kell. Szükséges, hogy — ahol csak megoldható — növeljék az ön­álló pedagógus pártszervezetek számát, s körültekintő pártépítfl munkával erősítsék a meglevő pedagógus-pártszervezeteket. I gényelték, várták a kom­munista pedagógusok a KB határozatát, tudva azt is, hogy az oktatási intézmények pártszervezeteire rendkívül nagy fele’ősség és munka vár a hatá­rozat megvalósításában. Hogy terveinkből Valóság legyen, ah­hoz a mindennapok szívós, kö­vetkezetes, csöppet sem látvá­nyos munkája szükséges. Hanga Mária az MSZMP KB munkatársa mmsm 3 1913. JANUÁR 2. (kőváry) 4000 Debrecen, 5600 Békéscsaba, 9124 Gyomoré...

Next

/
Oldalképek
Tartalom