Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-12 / 9. szám
Megsúgom | Népi ellenőrök Bucsán? Csökken a község léfeksz*ma — Emelkedik a tartós fogyasztási cikkek forgalma — fi szolgáltatások helyzetén javítani kell Magának s j. hogy én sem tartom kielégítőnek az Értelmező Szótárt. Itt van például a „szuper” szó. Nem tudom miként értelmezi, de szerintem a „szuper” = „drágább”. Nem hiszi él? íme, meggyőzöm! A napokban közölték az újságok, hogy szuperciklon pusztított a nemistudomhogyhivják szigeten. Ez minden normális ciklonnál nagyobb kárt okozott, drágább, „eredményesebb” volt. A másik hír tudomásomra hozta, miszerint labdarúgó-válogatottunk szuperedzésekkel készül az idei találkozókra, tehát — következtetésem szerint— drágábban, és »1 és az eredményeket majd meglátjukt>. Ezen a „szuper” szón már régebben morfondírozom. Amikor a korábbi Figaró borotvapenge mellett megjelent az üzletekben a Szuper-Figaró, gyanakodni kezdtem, mert a Szuper drágább lett, mint elődje. Szép magyar szó tehát a szuper, különösen, ha a szupermarketre gondolok, amelynek épülete Gyulán áll, s legalább olyan szépen hangzik a neve, mint a békéscsabai Delikátesz borozóé. Az ■utóbbi elnevezés már csak azért is tetszik, mert a helybeli nyelvújítók a Déli Ktsz- ben szokták szomjukat enyhítem. Ám térjünk vissza a „szuper”-hez. Egyik elvált és most újból nősült ismerősöm keseregve mondta, hogy másodízben sajnos szuper-feleséget vett el. Persze, nem volt jó neki az első, hát ráfizetett, illetve ezután fizet rá. Miért kellett annyira igényesnek lennie?! Most persze kivan. Anyagilag. Megvette feleségének az Olympia Super televíziót, annak az asszonynak, aki Superdol háztartási súrolószert használ. Megsúgom Magának, ez a férfi egy elveszett ember. Nem tud megállni a lejtőn. Szerintem ettől a feleségétől is el fog majd válni és választ egy mégszuperebbet. Mert eddig volt jó, jobb, legjobb, aztán lett szuper, szuper ebb. mégszuperebb... Vajon mikor áll meg az ember? Bár tudnám! Mindenesetre megsúgom Magának: szupervilágban élünk. Ez a „súgdo- sásom” is szupersúgdosás, és bízom benne, hogy nem akármilyen, hanem szuperfőnöke- im szuperjutalommal honorálják. ; Szwpertisztelettel: Vitaszck Zoltán 3 (Tudósítónktól) Többek között ezt állapította meg az az összefoglaló jelentés, melynek teljes anyagát legutóbbi ülésén tárgyalta meg a szeghalmi járási NEB. A vizsgálat célja volt annak megállapítása, hogy Bucsa községben a negyedik ötéves terv első két évében a lakosság élet- körülményeire hogyan hatott a szolgáltató tevékenység, valamint az ellátás helyzete. A vizsgált időszak az 1971. január 1. és 1972. október 31. közötti időszakot ölelte fel. A témát alaposan feldolgozó vizsgálat az alábbi főbb megállapításokra jutott. A vizsgált időszak alatt 84 fővel csökkent a község lélekszámú annak ellenére, hogy a demográfiai felfutás eredményeként, jelentősen emelkedett a születések száma. A háromezerszázötven főt kitevő lakosság bevétele egy főre vetítve 1971-ben 12 ezer 880 forintot ért el. 1972 első kilenc hónapjában ez az összeg kilencezertíz forintban jelentkezett. Ez a tény alapvetően határozza meg azt a megállapítást, melyszerint a községben lévő vásárlóerő és intenzív fogyasztói látszám csökken. Ehhez igazodva kell a község területén a szolgáltatásokat szervezni és biztosítani, mely feladat oroszlánrésze az ÁFÉSZ-re jut. Szerény anyagi lehetőségeihez képest igyekszik is az ÁFÉSZ ezt a feladatát ellátni. Ezért nincs komolyabb baj a hús-, tüzelő- és iparcikk-ellátás területén, — viszont komoly nehézségek tapasztalhatók a zöldség- és gyümölcsellátás, a tejellátás és a javító, karbantartó szolgáltatások biztosítása területén. Ez utóbbi tevékenységbe példásan besegít az Űj Barázda MgTsz, amely a vizsgált időszakban 671 ezer forint értékű lakossági szolgáltatást végzett. Jó volna, ha a közeljövőben eredményre vezető megállapodás ; születne az ÁFÉSZ és a tsz kő- ! zött, azért, hogy a zöldség- és j gyümölcsellátást az eddigieknél | megnyugtatóbban tudják a lakosság részére biztosítani. Ami a község kulturális ellátottságát illeti, azt az alábbi tények példázzák. 502 tv, 626 rádió van a községben, s havi értékben közel 26 ezer forint értékű sajtótermék jut el a lakossághoz. A könyvtár csaknem hétezer kötettel rendelkezik, melynek értéke 158 ezer forint. Van a községben művelődési ház (filmszínházzal kombinálva), és ifjúsági ház is, melyet a tanács és a tsz közös fenntartással üzemeltet. Egészségügyi ellátás területén a körzeti orvos, egy házi ápolónő és egy 6 órás orvosasszisztens zavartalan működése biztosított. Kórházi ellátás szempontjából a község a közeli Karcag városhoz tartozik. Betöltésre vár egy védőnői és egy fogorvosi állás. Az utóbbi megoldását lakáshiány nehezíti. A gyermekneveléssel foglalkozó intézményekkel való ellátottság területén az alábbiakat állapította meg a vizsgálat. Kétszer hat hónapon át 20 férőhelyes idénybölcsőde működik elavult vályogépületben. Az új 1973—Tire van tervezve. Gond a napközi otthonos óvoda, ahol a létszám 56 fő, 39 gyermeket kellett hely hiányában elutasítani Konyháján — ami 60 főre lett tervezve — 240 személy részére főznek, mert innen látják el az általános iskola 4 napközis csoportját is, mely csoportok önálló foglalkozási teremmel nem rendelkeznek, tárgyi feltételeik hiányosak. Ennek ellenére, a napközibe járó gyermekek tanulmányi átlaga magasabb, mint nem napközis társaik iskolai átlaga. Nagy segítséget jelentett az „Egy nap az iskoláért” mozgalom beindítása, mely végeredményben csaknem 30 ezer forintos támogatást jelentett a szemléltető eszközök vásárlásához. A vizsgálat tényei alapján a járási NEB az alábbiakat rögzítette határozati javaslatában: A lélekszám csökkenésének megakadályozása érdekében, fokozottabban kell kihasználni azokat a lehetőségeket, melyek már adottak. (Kosárfonás, szőnyegszövés.) Az egy főre eső éves jövedelem emelése érdekében fokozni kell a háztáji gazdaságok támogatását. S végezetül — az eddigieknél gyümölcsözőbb kapcsolatot kell kiépíteni a tsz, a tanács és az ÁFÉSZ munkájának koordinálása végett. Szilárd Ádám A csabai fiatalok programja Villáminterjú I lovaski Lajos hiSZ vb-tiikárral A héten tartotta az év első ülését a KISZ Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága. Első napirendiként beszámoló hangzott el az 1972-ben végzett munka tapasztalatairól, majd a résztvevők megvitatták és jóváhagyták az 1973-ra tervezett feladatokat. A tanácskozás szünetében Ilovszki Lajos a KISZ városi bizottságának titkára válaszolt kérdéseinkre: — A hozzászólók főként a Dolgozói Rétegtanács munkájárói mondtak véleményt, miszerint eredményes volt a testület munkája. Nyolc ifjúsági témakörben folytatott vizsgálatuk eredményeként az alapszervezetek pótolták munkájuk hiányosságait — Hogyan értékelték a VB tagjai a város fiataljainak szabadidős programját? — Még mindig kevés a rendszeresen igénybevehető kulturális és sportprogram. Ezért szervezünk 1973_ban a Világifjúsági Találkozó jegyében különböző kulturális és sportversenyeket az alapszervezeteknek. A városban épü’ő ifjúsági sportkombi- nát KISZ védnökségi okmányát február végén írják alá a csatlakozó üzemek és intézmények. Ebben a létesítményben jelenleg 1 millió 300 ezer forint értékű társadalmi munka van. Biztosak vagyunk abban, hogy az idén növekszik ez a szám — Békéscsabán 3 ezer dolgozó fiatal tagja a KISZ-nek. Milyen feladatokat határozott meg a vb e nagylétszámú ifjúsági réteg élet- és munkakörülményeinek javítására? — Megvizsgáljuk a fiatal mü-i szakiak és közgazdászok munkai körülményeit, fokozzuk a fiatalok körében a termelési agitá- ciót. Segítjük az ifjúsági brigádok tevékenységét. Jelenleg 21 brigád nevezett be a negyedik ötéves terv teljesítéséért kiírt mozgalomba. Célunk, hogy a többi ifjúsági brigádot is bekapcsoljuk ebbe a munkába. — Melyek a 73_as évben az ifjúsági mozgalom legfontosabb politikai feladatai? — Az Ifjúsági Törvény végre, hajtásának KISZ-es feladatait május 1-ig megtervezik alapszervezeteink. Fontos feladatunknak tartjuk a párt KB november 14—15—i határozatának megvitatását és azt, hogy eszerint cselekedjenek a fiatalok. Segítjük az április 14—i tanácstagi választásokat és felkészülünk a KlSZ-vezetőségválasz- tásra. Az idén ismét megrendezzük a hagyományos Békéscsabai Ifjúsági Napok rendezvénysorozatát. A prpgram összeállításánál figyelembe vesszük a Petőfi_év célkitűzéseit és a Világifjúsági Találkozóra való felkészülés terveit Ezidőben kerül megrendezésre az Erkel Diákünnepség is, melyre középfokú tanintézeteink már ezekben a napokban is készülnek. K. I. Módosította az ítéletet a megyei bíróság Putnoki Gyula békéscsabai lakos, aki 1970-ben lett a Békés megyei Földhivatal vezetője, beosztásával visszaélve, a hivatal pénztárából különböző címen illetéktelenül vett fel pénzt illetve azt nem fizette vissza. 1971. decemberében törzsgárda-jeivé. nyék vásárlására 17 ezer 500 Ft- ot tartott visza, amelyből 7500 forintot elsikkasztott. Az elsőfokú bíróság nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását azonban felfüggesztette. Az ügyészség fellebbezési óvása folytán a megyei bíróság újra tárgyalta az ügyet. Putnoki Gyula vezető beosztásában sorozatosan követett el bűncselekményeket, hogy költekező életmódot folytathasson. Ezek a körülmények — állapította meg a megyei bíróság — a vádlott fokozott társadalmi veszélyességére utalnak. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felfüggesztést mellőzte. Putnoki Gyulának a nyolc hónap szabadságvesztést börtönben kell letöltenie 75. kötet Csendben, szerényen, szinte észrevétlenül érkezett 75. kötetéhez a Művészet Kiskönyvtára- sorozat. amely több mint fél évtizede mutatja be ízléses kiállítású, gazdag fekete-fehér és színes képanyagű tanulmányaival a festészet, szobrászat, grafika utolsó századainak legnevesebb alkotóit. A jubileumi kötet a bécsi szecesszió századeleji mesterének Gustav Klimtneik munkásságával ismerteti meg az olvasót. Jó állapotban levő Ikarusz 31-es típusú, 34 személyes autóbusz eladó Érdeklődni: Uhrin Pál. MTS Békés m. Tanácsa; Békéscsaba, Kórház u.. 4. 215232 Csabai jegyzetek Á kolbász Valamikor leginkább András napjától Pál napjáig tartottak a disznótorok. Rendszerint a gazda, a háziasszony névnapját választották, de megtörtént máskor is, ha kés alá értek a disznók, s ráértek a rokonok, az ismerősök. Ebben az időszakban Békéscsabán hajnalonként a város minden pontján sivítottak, hörögtek a gömbölyű hízók, fellobbantak a perzselés lobogó lángjai. Ahol pedig disznótor volt, ott kolbász is volt. Ráadásul a legtöbb házban a híres csabai kolbász. S minél inkább közeledünk a jelenhez, annál nevesebb. Híre tulajdonképpen 20. századi, amióta üzemszerűen is előállítják. Mert az igazi csabai kolbász valójában házikolbász. Eredeti ízét, zamatát sok minden befolyásolta: a hús kiválasztása, darabolása, a fűszerezés, a gyúrás, a füstölés módja, és csípősségét a paprikán kívül talán csak erősítette a disznótoron szikrázó jókedv, csalafinta tréfa, sziporkázó furfangos népi humor. Az önellátásra berendezkedett paraszti háztartás követelménye a disznóölés: a család fontos biztosítéka a sanyarú napokra. Ezért vágtak szinte minden csabai háznál legalább egyet; de általánosabb volt a háromnégy—hét, sőt egyes gazdáknál huszonnégy hízónak egy napon történő feldolgozása. Ezeket a népi emlékezet által vallott adatokat igazolják a feltárt statisztikai adatok is: Szabó Ferenc Békéscsaba mezőgazdaságáról szólva többek között írja, hogy 1895-ben a mintegy harmincezer lakosú városban 24 943 sertés volt, _s^ 82 %-uk a 100 holdon aluliak tulajdonát képezte. Feltételezhető tehát, hogy a családok többsége valóban ölhetett hízót. Ez persze nemcsak csabai jelenség, s nem is csak XIX. századi. 1784-ben Petik Ambrus a Békés megyei földrajzkönyvében írja, hogy megyeszerte „szegényebbek is, vagy akiknek módgyok nintsen többet tartani, ritka közülük, hogy efféle hizlalni való marhát ha tsak egyet vagy kettőt is élelmére ne tartana vagy hizlalna.” Csa ha történetírói mégis mintha nem akarnának tudni a csabai kolbászról. Ágoston János 1826-ban megemlíti ugyan a „tágas, kies” legelők „sertvés nyájait”, a csabaiak vendégeskedő hajlamát, a „gazdag ebédeket és vatsorákat”, de a lakodalom, a keresztelő, a halotti tor, a névnap felsorolása után a disznótorról elfelejtkezik. Haán Lajos azonban már az elsők között emeli ki, sőt, amikor szól a lakodalomról, mindig idézi a disznótorok mulatságait is. Nem véletlenül, mert mind a lakodalom, mind a disznótor olyan népi ünnepség, ahol a rokonság minden tagja korra és nemre való tekintet nélkül a nehéz munka közepette kedvére mókázhatott, szórakozhatott. Hiszen például az ifjú házasok már nem mehettek fonóba, tőlük „komolyabb” magatartást várt a népi illemrend! A lakodalom és a disznótor kivétel. Született is annyi beugrató tréfa, hogy csak győzze valaki összegyűjteni. Kolbászról Haán 1858-ban irt könyvében sem tesz említést, noha a „járványos nyavalyák” fő okát „a szalonnának és a disznóhúsnak mértéktelen evésében”, valamint a pálinka és a hírhe- detten poshadt tanyasi kútvíz ivásában látja. Fábry Károly húsz év múlva már egy 1878-beli „fröstököt” el sem tud képzelni „jó füstölt kolbász vagy szalonna” nélkül. Sőt, ő írja azt is, hogy az 1879-es nagy tiszai árvíz idején a szegediek megsegítésére a derék csabaiak egy délután egy egész vagonra szóló „kenyeret, lisztet, húst, kolbászt, szalonnát gyűjtöttek össze. A népi monda szerint a múlt században élt egy csabai gazda, aki nem győzvén családja jó étvágyát kielégíteni, erős, csípős paprikával jól megpaprikázta a készülő kolbászt, hogy kevesebb fogyjon belőle. De annyira jóízűnek találták, hogy hamarabb kopasztották meg a padlás, ill. a kamra kolbásztartó rúdját, mint korábban. A kolbász elfogyott, de a „simléderes”,
