Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

Számbaveüuk lehetőségeinket a kormányprogram megvalósítására AZ ORSZÁG BELSŐ ellátása, s a külföldi piac igénye ma jó­val több tejet, tejterméket, húst követel a mezőgazdasági üzemektől, mint korábban. Ezért szükségszerűen fe'vetődik Békés megyében is, hogyan to­vább a szarvasmarha-tenyész­tésben? E kérdés megválaszolá­sához jó támpontot és segítséget jelent az 1025 72. június 30—i minisztertanácsi határozat, amely a gazdaságos termékelő­állításhoz az alapok megterem­tését irányozza elő. Eíbből ter­mészetszerűen legfontosabbként a különböző hasznosítási irá­nyok szétválasztása adódik. Cé­lunk a nagy tejhozam, tejelő hasznosítású (tej, tej-hús jelle­gű) és hústermelő (hús, hús-tej) tenyészetek kialakítása itt, a megyében is, A megye specializálódását, szakosodásának irányát figye­lembe véve, munkánkat három alapvető tényezőre építjük. Ezek: a takarmánytermesztés a fajtamegválasztás és az állat­egészségügyi helyzet A takarmánytermesztésben két egymástól különböző táj­egység figyelhető meg Békésben. Az egyik a Szolnok—Lökösháza vasútvonaltól délre, délnyugat­ra eső rész, ahol 12—28 arany­koronáid földeken gazdálkod­nak nagyüzemeink. Itt elenyé­szően kevés a leg-a’ő. Az üze­mek szántóföldön a legigénye­sebb szarvasmarha-fajták ta­karmányát is meg tudják ter­meszteni. így fajtiszta tenyész­tésben is elérhető a 3500—1000 kilogrammos egy tehénre eső évi tejtermelés. Éppen ezért az állami gazdaságokat és 6—8 tsz—t kivéve, nem tartom indou koltnak a nagyobb arányú ke­resztezések bevezetését MEGÍTÉLÉSEM szerint ebben a térségben 7 állami gaz­daságnak és 6—8 tsz-nek reális alapja van arra, hogy a tejter­melés növelésére Ho'stein Fri­sian Fekete, Holstein Frisian Vörös Homozigóta, Európai vö­rös lapály keresztezést vezessen be. Fr képzelhető az is, hogy az öntözhető réttel rendelkező öt­hat gazdaság, a tej termelési irányzat mellett, a tejtermelés ■nélküli Dália húshasznositású technológiát is alkalmazzon, a kevés tejet termelő egyedek gazdaságosabb kihasználására. A tájegység tenyésztői munlcá- ját indokolt úgy irányítani, hogy e. magyartarka állomány is sza­kosod jón a tej- vagy a húster­melés irányába. A MÁSIK TÁJEGYSÉGE me­gyénknek az előbb em’ített vas­útvonaltól észak—é'va'í’Volet- re eső terület, ahol három —tizenöt aranvkoronáiú szán­tóföldeken és nagykiterje­désű ősgyepeken — réteken — gazdálkodnak az üzemek. Itt ko­rábban a rideg állattartás volt a jellemző, a mainál sokkal na­gyobb állatsűrűséggel. Vélemé­nyem szerint ebben a térségben hosszabb távon sem szaporodik el az évente tehenenként 3—4 ezer. ötezer kiló tejet termelő gazdaságok száma. Ennek alap­vető magyarázata az. hogy a te termelő tehenészetek beruhá­zási költsége magas. Ezzel az itteni üzemek nem tudnak meg­birkózni. Ezért a lényegesen ol­csóbb beruházással járó Dália­programot irányozhatják elő. E megállapítás vonatkozik 25—30 termelőszövetkezetre. Rajtuk kívül mindössze 5—7 tsz-nek és 4 állami gazdaságnak lesz lehe­tősége kü'önböző keresztezések­kel a tejtermelés irányába sza­kosodni. A többi tsz a jelenlegi magyar-tarka fajta tenyésztési színvonalának emelésével a kö­zepes tejtermelő gazdaságok so­rába tud fejlődni. Ezek a célki­tűzések az itt elterülő ősgyepek, rétek javításával, újak telepíté­sével, a vetésszerkezet indokolt változtatásával és létszámfej- Vesztéssel jól megoldhatók, A FA.ÍTAKÉRBÉSBEN nincs merevség. Csatlakozom nagyon sok üzemi vezető józan felisme­réséhez, mely szerint a szarvas­marha-tenyésztési program meg­valósítása nem fajtakérdés első­sorban. Ennek eldöntését meg kell előznie a biztonságos ta­karmányalap megteremtésének, az okszerű takarmányozásnak, a szakosodásnak, a legjobban megfelelő tartási, takarmányo­zási technológia meghonosításá­nak s ami talán egyike a leg­fontosabbaknak: a célratörőbb munkafegyelemnek, A szarvasmarha-létszám, ezen beiül a termelési mutatók gyors ütemű feilesztése csak kifogás­talan állategészségügyi á’’apot fenntartásával képzelhető el. Ezért a komplex kérdések közül a takarmányozás és a fajtakér­dés mellett talán az alapfeltéte­lek legfontosabbjának mi. ál’at- tenyésztők a ió állategészség­ügyi állapot fenntartását tart­juk. A kiegyensúlyozott állat­egészségügyi helyzet képes gyor­sítani tenyésztői munkánkat, de ha nem kielégítő, akkor vissza is vetheti, sőt egy-egy járvány után kezdhetünk mindent elöl­ről. A tenyésztői munka gyorsí­tására elengedhetetlenül szük­ségesnek tartom azt. hogy a megelőző védekezésekhez min­dig ’egyen elegendő gyógyszer és vakcina. Ezért a megnöveke­dett feladatokhoz mérten, lét­számban és technikai felszerelt­ségében tovább kellene erősíte­ni az állategészségügyi szolgála­tot. . A KORMÁNYPROGRAM végrehajtására a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség már eddig is sok információhoz juttatta az üzemi vezetőket. Ezek közül szeretném kiemelni: a kormányhatározat meg'elenése után Békéscsabán és Mezőko- vácsházán üzemi szakvezetők részére előadást tartottunk, me­lyekben a megyei tennivalókat összegeztük. A két mesterséges termékenyítő főállomás műsze­rezettségét nö^p’tnv R w>--<wptt;'k a sperma mélyhűtését. Ezzel a kiváló tenyészértékű apaállatok örökítő hatását több éven. évti­zeden át hasznosíthatjuk. Az állami gazdaságokkal és a tsz- ekkel közösen kidolgoztuk a tenyésztői m"nkn irnm’át. Ta­pasztalatcserét szerveztünk a Dália-program megismertetésé­re. hozzájárultunk az endrődi Lenin Tsz hús, és a gvulai Mun­kácsy Tsz tej model’-telepének létesítéséhez. Békéscsabán tel­jesítményvizsgálót és egy köz­t'inkeoduk védelméé Megkezdődött a téli etetés a Szarvasi Arborétumbasa A Szarvasi Arborétum ter­mészetvédelmi szerepét a hasz­nos madarak védelmére is ki­terjesztették. A növényvédelem „ingyen napszámosai”, a kárté­kony rovarok pusztítói, a cin­kék szép számmal élnek az Ar­borétumban. Kora tavasztól ké­ső őszig megfelelő menedéket nyújt számukra a kert évszá­zados fáinak, bokrainak soka­sága. A zord hideg télben sem »aradnak éhen, ilyenkor az Ar­borétum dolgozói gondoskodnak az énekesmadarakról. Mintegy 150 mesterséges cinkeodú nyújt széltől, hidegtől biztos menedé­ket, ezenkívül szokásszerint a zúzmarás hideg idő beálltával az idén is megkezdték a cinke­etetést. A mesterséges odúik pi- rinyó „asztalkáira” nap mint nap friss eleséget szórnák az éhező madarak számára, hogy vesz+eség nélkül átvészelhessék ® telet pontosított hízékonyság vizs­gáló állomást szerveztünk, amely 1974-ben kezdi el műkö­dését A rét- és a legelőgazdál­kodás színvonalának javítására ebben az esztendőben 11 üzem­mel alakítottunk ki szaktanács- adási kapcsolatot. FELTÉTLEN HASZNOS len­ne, ha a termelőszövetkezetek a szakosodás irányának megfa’e- lően társulásokat hoznának lét­re, melyen belül az erők össz­pontosításával szervezetten ol­danák meg genetikai, állat­egészségügyi, takarmányter­mesztési. takarmányozási, sza­porodás-biológiai, üzemszerve­zési, munkaszervezési és techno­lógiai gondjaikat, a teleprend­szerek kialakítását, a gazdasági számításokat és az értékesítési feladatokat. DEÁK ANTAL, a Bé9rés megyei Állattenyész­tési Felügyelőség igazgatója Csaton 4 sulié forintos szociális iétesltmJnyt alak át Mezfihegyesei Tegnap, december 29-én dél-1 előtt 10 órakor ünnepélyes ke­retek között adták át a Magyar Államvasutak Szegedi Igazaíó- ságához tartozó mezőhegyesi csomóponton a most épült szo­ciális létesítményt és orvosi ren­delőt Az ünnepélyes átadáson az igazgatóság vezető munkatársai, a nagyközségi tanács elnöke, a vasúti csomópont dolgozói, a Csanádpalota—Pitvaros Vegyes Ktsz építőipari dolgozói voltak jelen. Annos István, az igazgatóság tsrv-_ gazdasági és munkaügyi osztályának vezetője jelentette dr. Susla János osztályvezetőnek, hogy a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítására az 1970-ben megkezdett szociális lé­tesítményt és orvosi rendelőt el­készítették. Jól wizs^ázimk mz űjfajim élelmiszerek A vidéki és a fővárosi é'el- miszerellenőrző és minőség- vizsgáló intézetek munkatársai az elmúlt hetekben az idén for­galomba hozott újfajta élelmi­szerek minőségét ellenőrizték és megállapították: a választé­kot bővítő áruk többségét a vásárlók kedvezően fogadták, s a termékek minősége az átla­gosnál jobb. A laboratóriumi ellenőrzések szerint a szeszipar által elő­állított üdítő ital, nemrégen az üzletekbe került fekete ribizli szörp a szénsavtartalom tekin­tetében felveszi a versenyt a különböző colákka] és a száraz anyagtartalma is kedvező. Az ellenőrök szerint arra lenne szükség, hogy további gyü­mölcs-szörpökkel teremtsen az ipar vetélytársat a külfö’di alapanyagokból készített cola- féléknek. A nemrégen forga­lomba hozott paradicsompor összetételét megfelelőnek talál­ták, a evártók figyelmét azon­ban felhívták néhány kisebb minőségi hibára ezeken rövide­sen változtatnak is az üzemek. A szövetkezeti ipar tubusok­ban egész sor új ételízesítőt hozott forgalomba. Ezek. a tu­busos mártáskrémekkel együtt, jól kiegészítik a választékot, íz- és zamatanyagaik elsőren- dűek. A hűtőipar idén öt új terméket hozott ki, ezeket is megvizsgálták és úgy ta’álták, hogy minőségük kifogástalan. Az új mélyhűtött tésztákat és hasábburgonyát, nemcsak a há­ziasszonyok keresik, hanem na­gyobb tételeket szállítanak az éttermekbe és az üzemi kony­hákra is. A szállítmányokat „nagyban” is ellenőrizték és ezek a tételek is kifogástalanok. A konzervipar jól élt az idei hűsbőség-adta lehetőséggel, és 10—12 féle új sertéshús-készít­ményt ál’ííott elő. Az új kon- zervhúsok megfelelnek a minő­ségi előírásoknak. (MTI) Az osztályvezető a jelentést el­fogadta és köszönetét mondott a kivitelező ktsz vezetőinek, dol­gozóinak a munkáért. Beszélt arról is, hogy a vasút a negye­dik 5 éves tervben jelentős anya­gi erőket fordít hasonló létesít­mények létrehozására. A szege­di igazgatóság ebben az időszak­ban 30 millió forintot tervez szociális létesítmények megépí­tésére. A Mezőhegyes állomás dolgo­zóinak új kétszintes szociális lé­tesítménye lehetőséget biztosít 370 vasutas kulturált tisztálko­dására és öltözködésére. Az új épület a régi földszintes lakta­nyához csatlakozik és 311 négy­zetméter területtel egyike a leg­korszerűbb ilyen létesítmények­nek a Békés megvei vasúti háló­zatban. Arról is beszélt az osz­tályvezető, hogy a szociális léte­sítmény földszintjén most áta­dott orvosi rendelő 550 dolgozó folyamatos orvosi ellátását ké­pes biztosítani. A létesítmény épülete és belső berendezése kö­zel 4 millió forint értéket kép­visel. A mezőhegyesi MAV-csomó» pont dolgozóinak nevében Tóth József állomásfőnök vette át az épületet és ígéretet tett arra, hogv azt rendeltetésszerű hasz­nálat mellett óvják és megtart­ják. Ezt követően dr. Veress Lász­ló a területi ^-vszségügyi köz­pont nevében köszönte meg az építőknek a pontos munkát és adta át az orvosi rendelőt. Az ünnepélyes átadás után az azon résztvevők megtekintették az új létesítményt, Ä I. Négy hónap alatt felépíthető családi ház Megépült az első kerámiapa­neles családi ház Békéscsabán, a Franklin utcában. Tizenhat nap alatt szerelték ösíze. A hátralévő befejező munkák: a festés, a mázolás, a burkolás, a [ vízvezeték, a villany- és a köz­ponti f ütés-szerelés. A Békés megyei Állami Ép’tőipari Vál-1 lalat a házát 1973. márciusáig teszi beköltözhetővé és bemu­tatja majd az érdeklődőknek. Az új 2 vagy 3 szobás csalá­di ház három változatban ké­szülhet és terveznek eg emele­tes (3 vagy 4 szobás) épületet is. Teljes költsége a lakás alap- területe tői és felszereltségétől függően a bérházi lakájokéhoz hasonló. J A városi tanács vezetői ezt az építési módot — a családi, házak építétére kijelölt helyen — elfogadták, mert szép, muta­tós, korszerű. Ha sorozatban ké_ szül, négy hónap alatt tehető beköltözhet övé. Lehetőség nyí­lik arra. hogy a szak- és szere­lőipari munkák végrehajtásába az építőipari szövetkezetek is bekapcsolódjanak. A Békés megyei A ÉV panel- gyártó üzeme — egyéb felada­ta mellett — évente 30—40 ilyen családi hás panelszerkezetét tudja elkészíteni. Tervezik, hogy kerámiapanel szerkezettel szállodát és középmagas lakó­házat is építenek majd. Sb«a«»í* m k..áiui

Next

/
Oldalképek
Tartalom