Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

fgy Una a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: 126 változtatás Kixon elnök személyesen adott parancsot az amerikai légi­erőnek, hogy ismét bombázza a Vietnami Demokratikus Köztár­saság egész területét, két hóna­pig sem volt hát érvényben az az előző döntés, hogy a 20. szé­less '•'Si foktól északra eső ré­sze. abbahagyják a légiháborút. Igaz, ezt két héttel az amerikai elnökválasztás előtt jelen tette be, akkor, amikor képviselője Párizsban megszövegezte a VDK küldöttével a fegyverszüneti megállapodást is. A terrortáma­dások felfüggesztését csakúgy, mint a VDK-val való megálla­podás megfogalmazását akkori­ban a* óvatosabb politikai meg­figyelők hajlandók voltak min­denekelőtt választási kertesfo­gásnak minősíteni. Ahogy tel­tek a napok-hetek, • ahogy ké­sett a már elfogadott megálla­podás hivatalos aláírása, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Nixon ..agytrösztje” valamin mester­kedik. Kissinger, az amerikai el­nök külömmegíbízattja azzal tért vissza Párizsba a VDK küldött­ségéneik különleges tanácsadójá­val folytatandó újabb megbe­szélésekre. hogy egyre-másra módosítást követelt a már elké­szült megállapodáson. Azóta | tudjuk, hogy szám szerint 126 (!) lrisebb-nagyóbb, főleg elvi változtatást altart elérni... A VDK tartotta magát a hosz- szas tárgyalásokon, fáradságos munkával — és mondjuk meg, nem kevés engedménnyel — élén megállapodáshoz. A VDK nem mehetett bele abba. hogy Washington ne ismerje el a vi­etnami nép önrendelkezési jo­gát. hogy az USA véglegessé te­gye az ország kettészakítottsá­gát. Az amerikai kormánv visz- szaléoése az október végén már meg^árervalt megáll a nőd ástói. azt jelentette, hocv ismét elzárkózik annak a ténvnek az elfogadása elől: né"-Vietnamban két kor­mány, két hadsereg van, s há­rom nolitikai irányzatot lehet ott rálátni, mivel felién esrv sem­leges csonort is. Az USA dip­lomatái ezen kívül meg akar­ták változhatni a fegyverszüneti ellenőrző bizottság összetóte’ét és tevékenységét is holott már erről szintén mezállapodásr» ju­tóik októberben. Hogy követeléseinek nagyobb — és félelmetesebb — nyomatú­kat adion. a. Egyesült Államok elnöke k’odta a bombázási pa­rancsot. Hanoi ennyit még nem szenvedett a háborúban, mint most! De az amerikai légikaló­zok sem voltak kénytelenek ennyi veszteséget eltűrni, mint most: a VDK légvédelme a szoviet gyártmányú rakéták se­gítségével. a szovjet gyártmá­nyú vadászgépek bevetésével tu­catszám szedték le a betolakodó gépeket. Az amerikai bombázás új- [ rakezdése megdöbbenést és fel­háborodást keltett szinte az egész világon. A tőkés országok kormányai is nyugtalanságuknak adtak hangot, súlyosnak és fáj­dalmasnak mondták az amerikai polit'kában bekövetkezett for­dulatot. még NATO-országok is akadtak amelyeknek vezető po­litikusai és polgári lapjai szin­tén találtak módot és alkalmat az amerikai politika helytelení­tésére. A szocialista országok kormányai határozottan, egyér­telműen ítélték el az amerikai agresszió fokozódását és hitet tetteik — mint a Magyar Népköz- társaság kormánya is — a viet­nami nép igaz ügye mellett, tel­jes támogatásukról biztosítva ezt a hős népet. Figyelmeztették az USA kormányát, hogy a vietna­mi békét ilyfen eszközökkel nem érheti el. A kormánynyilatkoza­tokban felszólítás hangzott el: Amerika hagyja abba a bombá­zást és haladéktalanul írja alá a már létrejött megállapodást. Ibét másik nagy eseménye a Szovjetunió fél évszázadának ünneplésére Moszkvában meg­rendezett jubileumi eseményso­rozat volt. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa a Kremlben tar­tott együttes ülést. Az ünnep­ségen 116 országból érkezett magasrangú delegáció volt je­len. A magyar népet, pártját és kormányát Kádár János vezeté­sével küldöttség képviselte. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az. SZKP Központi Bizottságának főtitkára tekintette át nagy be­szédben a Szovjetunió 50 esz­tendős. fejlődését, a jelenlegi vi­lághelyzetet es a szovjet párt és állam előtt álló feladatokat. Különös figye’em kísérte a szovjet—amerikai viszonyról mondott szavait: az egyetemes béke javára és a két ország né­peinek érdekében új lehetősé­gekről is említést tett a szovjet —amerikai viszonyban, de fi­gyelmeztetett. hogy sok függ at­tól. miként alakulnak a legkö­zelebbi jövőben az események a vietnami háború dolgában. A k»; afeoc állam közt létrejött az úgynevezett alap­szerződés — ez a hét harmadik nagy, történelemformáló ese­ménye. Azért nevezik alapszer­ződésnek mert nemzetközi jogi szerződésben ti'zt-zza, milyen alapokon nyt’g'zlk ezután az NDK és az NS1K viszonya. De nensak a két német állam ecymásközti kancsolatait ala­pozta mer? a szerződés széles utat nyitott az NDK nemzetkö­zi elismerése előtt. A tettesség ígőnve né’kül említhetjük, hogy a szerződés aláírása óta dinlo- máeiai kapcsolatot teremtett az első német bék-^llrmmal. Svéd_ ország. Ausztrália, Jemeni Arab Köztársaság. Indonézia, Nepál, januárban tört'n-'k meg a dip­lomáciai kaocsolat felvétele az ND^ és Svájc köpött, a NATO tagállamai közül Dánia és Nor- vég’a tároveiásokot kezd a dip­lomáciai kapcsolat megterem téséről, Franciaország — az el­ső nvugatí nagvhatalomként! — szintén kezdeményezett Ilyen tárgyalásokat. Olaszország ne- dig az NDK római kereskedelmi kirendeltsé-ének közvetítésével kíván hozzálátni az előkészítő diplomáciai munkához ... pe_ dig a nyugatnémet kormány még két hete is, Brüsszelben, a NATO min:?zteri tanácsülésén, szerette vo'na visszatartani a szövetségeseit: ne siessék el, várjanak az NDK elismerésével. A jelek szerint a német munká­sok és párásunk államának nemzetközi elő--lápése szinte ■ már befeiezett tény. Orosháza. Városi Tanács VB Mős*akj Osztálya felvételt hirdet 1973. január hó 1-tőL KÖZLEKEDÉSI MÉRNÖK — tl7»™»it*PwN{jK — FEISÖFOKÖ VÍZGÉPÉSZ TECHNIKUS munkakör betöltésére. Jelentkezés: Az osztályvezetőnél személyesen, vagy írásban. Szabadság tér 4—6. II. emelet 10. 445850 Az rlábbiakban kivonatosan ’ közölj ak a világ nápelhe, inté­zett felhívást, amelyet az SZKP KB, a Szovjetunió, valamint az Oroszországi Föderáció Legfel­sőbb Tanácsai közös jubileumi ülésén fogadtak el. ÜT „MVl, a Szovjetunió több mint száz nemzetének és népcsoport­jának képviselői, akik a Szov- ; jet Szocialista Köztársaságok Szőve .sage megalakulásának öt­venedik évfordulójával kapcso­latban gyű!tünk össze Moszkvá- | ban, a béke. a barátság és a testvériség üzenetével fordulunk | a világ valamennyi népéhez. — hangzik többek között a felhí-1 vás. | A szovjet ország dolgozói, mi­után megvívták a szocialista for­radalmat és megteremtették a munkás-paraszt hata mat, a vi­lágon elsőnek kezdték meg an- j nak a nagy célnak a valóiavál- : tását, hogy a kizsákmányolástól mentes társadalom felépítése ne­vében egységbe forrasszák a ha­talmas ország népeit, véget vés- j senek a nemzetek közötti el­lenségeskedéseknek, s e népek közös életét a bizalom és a ba­rátság alapjaira helyezve, meg- j teremtsék a népek testvéri egy- ' ségét. Az egész világ tanúsítja, hogy, a kommunista párt által lelke­sített ég irányított szovjet em­berek bátor elgondolásai való- j ra váltak. Megvalósult a nagy- j szerű elképzelés, soknemzetise- ; gű. új szocialista típusú állam — a barátság és a testvériség áltai egybeforraszto.t szabad né­pek hatalmas, önkéntes szövetsé­ge. Az Október előtt ismert vala­mennyi soknemzetiségű állam történelme a nemzetiségi anta- gonizmusok szakadatlan kiéle- ] ződésének története. Merőben j más a Szovjetunió fejlődése. Ez a fejlődés az ország gazdasági, politikái és' szellemi alapjainak szUárdulása, ez a fejlődés az or­szágot alkotó népek szüntelen tömörülése és egymáshoz való • közeledése. Nem valami csoda, nem a kö­rülmények véletlen találkozása hozott sikereket számunkra, si­kerünk teljesen törvényszerű, a szovjet emberek a Nagy Októ­beri Forradalom gyöze'mére tá­maszkodtak. Lelkesítették őket azok a halhatatlan emlékű Le­nin által kido’gozott szocialista élvek, amelyek szerint a népek egységes, soknemzetiségű csa­ládban fejlődhetnék. A szovjet embereket a kommunista párt vezette és vezeti, amely a társa­dalomátalakítás va’óban tudo­mányos elméletének fegyveré­vel rendelkezik, és amely meg- ingathatat'an a nv-nkáiosztály, az egész dolgozó nép iránti hű­ségben. Ha végigtekintünk — hangzik a felhívás — az elmúlt ötven esztendőn, büszkék lehetünk ar­ra .hogy a Szovjetunió ezekben az években változatlanul azok­nak az oldalán állt. akik a néoek szabadságáért és boldogságáért küzdenek, hogy a Szoviehmió minden lehetőt megélt és meg­tesz az igaz ügy győzelméért. A mai korra a történelem­ben eddig még nem tanasztalt méretű társadalmi átalakulások jellemzők. A szocializmus, amely először a mi országunk­ban diadalmaskodott. győzel­met aratott egy sor európai, ázsiai és latin-amerikai ország­ban, és létrejött a szocialista világrendszer. A szocialista kö­zösség az egész világ haladásá­nak hatalmas ereje. A szocialista országok dobo­zéinak példájától lelkesített és e dolgozók támogatását élvező nemzeti felszabadító mozgalmak hatalmas nyomására összeom­lottak a gyarmatbirodalmak és számos, korábban elnyomott nép indult el az önálló fejlődés út­ján. Forrón üdvözöljük a szocia­Felhívás a világ népeihez lista országok új társadalmat építő népeit Testvéri üdvözlettel fordu­lunk a tókésországok munkás­osztályához. dolgozóihoz, akik küzdenek, hogy megszabadul­janak a kizsákmányolástól, a J po’itikai és a szellemi leigázás­tól. Szolidaritásunkról biztosítjuk azokat a népeket, amelyek nem­rég léptek a társada’mi hala­dás útjára, azo’-at, akik a neo- kolorva’izmus és a belső reak­ciósok ellen kemény küzdelem­ben. szilárdan védelmezik fia­tal áramuk szuverénitását és függetlenségét. A népek egyre türelmetleneb­bül tapasztatták, hogy a mo­dem világ számos, fontos prob­lémájára nem találnak megol­dást, a kanitalizmus szülte szó- ( ciális bajok nemcsak hogy nem szűnnek, hanem még növekszik. Hiszen mindmáig szerte a vi­lágán h-talmas terü’eteken uralkodik az a ho’naptól v?ló félelem, a társadalmi igazság­talanság, a nemzeti és a faji elnyomás. Jóllehet az emberiség több mint negyedszázada mentes a világháborútól, de önelégültség­nek nincs helye. Folytatódik az Egyesült Államok szégyenteljes agressziója Vietnamban. Az amerikai imperializmus szándé­kosan haloc-tja a háborút be- szönteféséről szó’ó megáll ano- dás aláírását, felújította a VDK területének barbár bombázá­sát. Ártatlan és békés lakosok ezrei pusztulnak. M“5* mindig izrae’i megszál­lók lába tapos arab földeket. Még gyarmati és falü’döző rendszerek rutítják földünket. Mindez pedig a XX. század utolsó harmadában történik. A szovjet nép. a világ vala­mennyi bókeszerető népéhez hasonlóan, erélyesen till akozik az amerikei imoeriali-nnus viet­nami földön elkövetett bűncse­lekményei ellen. Felhívjuk a népeket, egyesít­sék és aktivizál iák erejüket, hogy fennmaradhasson és szi­lárduljon a béke, megszűri: ön a háborús veszély, megszűnjenek az imperialista agressziós tűz­fészkek, megvalósulhassanak a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásinak eluta­sítását, a nukleáris fegyverek és mus tömegpusztító eszközök végleges eltiltását kimondó ENSZ-határozatok. Felhívjuk a népeket, egyesít­sék és aktivizálják erőfeszítései­ket a szocializmus pozícóinak további szilárdítása. a gyarmati bilincsektől megszabadult or­szágok függetlenségének, erősí­tése és annak érdekében, hogy teljesen szűnjék meg a gyarmati elnyomás. A szovjet nép nevében és az egész emberis ág színe előtt ün­nepélyesen kijelentjük, hogy or_ sz/»"nk a lövőben is meiivzat. hatatlanul hű marad a népek ba­rátsága, a szabadság és a szo­cializmus nemes eszményképei­hez. Az SZKP XXIV. kong. resszus'n e’fogadott bé’-enrog- ram alapján fáradhatatlanul harcolunk tovább a szocialista közösség szilárdításáért « nem­zetközi feszültség további eny­hüléséért és a kü'önböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, a népek nemzeti függetlenségéért, a né- oek ktttötti kö’crőn’W mez’'elsü­léséért és barátságáért, a do’go- zó emberek jobb életéért é.s az egész emberiség társadalmi ha­ladásáért Diadalmaskodjék földünkön a tartós béke, a néoek szabadsá­ga és nemzeti függetlensége! Vegyen részt mindenki e ne­mes és humánus célokért foly­tatott harcban! Járuljon hozzá mindenki az emberiség dédel­getett vágya megvalósításához, ahhoz, hogy a békében, a sza­bódé*« és a t*r*«d«irru hala­dás körülményei között élhessen! A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASAGOK SZÖVETSÉGÉNEK LEGFELSŐBB TANACSA ftiasú! épül Kagv-Britannia és a kontinens közölt A tervek szerint állandó,' biztonságos összeköttetés létesül Nagy-Britannia és Európa kö-; zött. Megépül a szigetországot a kontinenssel összekötő vasúti alagút, amely az időjárástól független, a hajózás biztonságát nem veszélyezteti, mint amilyen a „Csatornát” átszelő híd len­ne. (A hídépítést elsősorban az útépítésben érdekelt magáncé-: gek szorgalmazzák.) A7 52 km hosszú (36 km a! tenger alatt húzódik) alagút, I két egyenként 6.85 méter átmé-j rőjű, egymástól 30 m távolság­ban levő fővágatból áll, amely-1 nek levegő- és egyéb műszaki ellá'ását a középen húzódó 4,5 j m átmérőjű szolgáltató vágat biztosítja. Ez a földalatti összeköttetés 197P-re készül el. A tervezett építési költség 300 millió font sterling, amely az előre nem látható műszaki problémák (pl.1 vízszivárgás stb) és Nagy-Bri-; tanniában valamint Francia- j omzárban szük-égessé váló ki­egészítő beruházások (vasú (át­építés, új jelzőrendszer, vágány, méret azonosítás, narv sebessé­gű szerelvények építése stb.) miatt 30—40 % kai növekedni fognak. A költ'é'leket 10—30 %-ban — egyenlő arányban a brit és a francia kormány, a fennmaradó részt pedig magán­cégek viselik. Az alagút a személyi forga­lom szempontjából je’entős. A „Csa'örrán” jelenleg 3 5 millió utas hajózik át évente. A szá­mítások szerint az alagút elké­szülése után — a 4 órás — Pá­rizs, London távolságot 4 millió utas teszi meg. Az előbb emlí­tett kiegészítő beruházások megvalósítása a menetidőt a tervek szerint 2 órára csökken­ti és így az alagutat 17 millió utas fogja használni. Az alag. úton keresztül lebonyolított áru_ forgalom 5 millió tonna lesz évenként

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom