Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

A Fefoí! Emlékbízoilság felhívása. Békés megye lakosaihoz A Petőfi évvé nyilvánított ­1973-ra való felkészülés során ] számos új dokumentum és em­lék került elő, melyek eddig is- i meretlen, vagy csak részben is- | mert tényeket, adatokat, tártak fel megyénk — Petőfihez, baráti köréhez, a szabadságharchoz, azok kiemelkedő személyiségei­hez, a jobbágyfelszabadításhoz, ■a reformkorhoz, a parasztmozgal­makhoz fűződő kapcsolatairól, helyeiről. j Ismeretien azonban, hogy me-1 gyénk lakosai, szervek, intézmé­nyek, milyen korabeli emlékeket őriznek magántulajdonként, vagy szerv tulajdonát képező tárgyként, a fenti eseményekhez kapcsolódóan. Kérjük megyénk lakosait, a szerveket, intézményeket, kik­nek tulajdonában van az alabb felsorolt tárgyi emlékekből bár­milyen jellegű emlék, vagy tud­nak ilyenek hollétéről, szíves­kedjenek közölni nevüket, címü­ket az Emlékbizottsággal. —* írott, vagy nyomtatott levelek, felhívások, könyvek, kéz­iratok, tárgyak Petőfiről, vagy Petőfitől, baráti körétől vagy azokról a szabadságharc kiemelkedő személyiségeitől, vagy szemé­lyiségeiről, a jobbágyfelszabadít ás, a reformkor, a parasztmoz- galmak megyei eseményeiről, dokumentumairól, vagy azok szemé­lyiségeitől, vagy személyiségeiről. — Korabeli rajzok, festmények, vagy azokról készült felvé­telek, másolatok, melyek korabeli személyiségeket, vagy eseménye­ket ábrázolnak. — Korabeli: rajzos illusztrációkkal készült emléklapok, köny­vek, melyek a századforduló előtt, vagy táján jelentek meg, és d fenti eseményekről szólnak. — Családi emlékként őrzött személyes tárgyak, a fenti ese­ményben résztvett hozzátartozóktól, vagy olyan könyvek, me­lyekben az ősök megörökítették az említett korok családi, vagy kortörténeti eseményeket. (Bibli ák, házikincsek, énekeskönyv stb.) A Petőfi Emlékbizottság szeretné számbavenni mindazon em­lékeket, melyet megyénk lakossága közel másfél évszázadon át megőrzött történelmi ereklyeként. Címünk: Békéscsaba, István király tér 10., vagy Postafiók: 4. A HAZAFIAS NÉPFRONT MELLETT ALAKULT PETŐFI EMLÉKBIZOTTSÁG Magyar—Szovjet Barátsági Nap megyénkben A Hazafias Népfront Békés [ megyei Bizottságának titkársága december 27-én, szerdán Ma­gyar—Szovjet Barátsági Napot rendez. Ismeretes, hogy a nép- front a szovjet pillám megalaku- ; lása 50. évfordulója tiszteletére j akciót indított a szovjet lapok, mindenekelőtt a Fáklya terjesz­tésére Többek között ennek az akciónak az eredményeiről tá- i jékoztatják majd a népronf-ve­zetők a szerda délelőtti fogadá­son a Békéscsabára érkező Jurij Akimovot, a Fáklya főszerkesz­tőjét, valamint a budapesti szov­jet nagykövetség egyik képvise­lőjét. A vendégek a délutáni órákban Orosházára látogatnak, ahol megtekintik az üveggyárat és baráti találkozón vesznek részt* ,®«S!BB®EBeffl®ffleaa®!S53®aS®BBS!ffl®®Sí]ffl*fflBBaaa0Efie29£32'2SBS2S3SS32CGI3!Saee*»S»aea!3EESEQ3S5>®'8®®9 Megkezdődött a téli szünet „Végre játs7hit"nk..i Íja Ge’egmya Gy' ngyl és Sze verényi Erzsi, a béke s bai szí ák diák í n kft tanuló­ja. A két kislány már é’.vezi a té i s "n’dőt, képünkön el­oszt‘ák egymá' k zött a szineswci uzá.tat ,az A ukáné; k'szü­li feasráescsayi raJgSi« íFotó: A generációs gond az életbe való beilleszkedés ki értője az ifjúságnak, az tudja, hogy csak úgy le­hetséges eredményesen mun­kálkodni a fiatal nemzedék ér­dekeiért, ha figyelembe vesz- szük azt a sajátosságot, hogy mindenki hamarabb érik em­berré még mielőtt egzisztenciá­ja lenne. S ebből nehézségek is fakadnak, mert a beérés teljes jogúvá tesz mindenkit a poli­tikában. S ha generációs gond­ról esik szó, nem más ez, mint az életbe való beilleszkedés gondja. Bár egy elvtárssal, akivel csaknem két évtizede ismerjük egymást, nem egye­zett a véleményünk, mert mint kifejtette. 14 éves kor után a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknek tagjai le­hetnek, Kétségtelen, van ilyen lehe­tőség, ez mégsem perdöntő, mert ha csupán a mezőgazda­ságot is vesszük, a termelés korszerűsítése megkívánja, hogy szakismereteket szerez­nek az ifjak. Akár a növény- termesztés, akár az állatte­nyésztés korszerűsödésére gondolunk, a szakismeretek gyarapítása nélkülözhetetlen. Szakgárda nélkül, melybe be­letartozik a szakmunkástól kezdve a mérnökig mindenki, nem értük volna el azokat a terméseredményeket Békés megyében, amelyek közismer­tek. S a jövőben még na­gyobb eredményeket akarunk: elérni. De ez már másik téma­körbe tartozik, csupán annyit jegyeznék meg. hogy idő kell a szakismeretek megszerzésé­hez s addig senkinek nincs eg­zisztenciája, csak készül beil­leszkedni az életbe. Az életbe való beilleszke­désnek természetesen sokféle nehézsége lehet és sokféle ne­hézsége van. Vegyük csak azt, hogy az ifjabb nemzedék ke­vésbé hajlamos a megalku­vása«, mert a múlttal nincs úgy elkötelezve, mint az idő­sebb nemzedék. Ennélfogva tárgyilagosadban ítéli meg társadalmunkat. Persze ez a megítélés akkor és csak úgy tárgyilagos, ha minél nagyobb részt vállal az ifjúság a köz­életben, a politikai életben, mert ez az a kohó. melyben felizzanak azok a morális pa­razsak, melyek égetik a for­malitást, amely a legjobb táp­talaja a közömbösségnek, az önzésnek. A formalitás az, amely tenyészti a szocialista erkölcstől idegen vonásokat, s csak a közéleti, a politikai te­vékenység ad tapasztalásokat, csak az menti meg az ifjabb nemzedéket is e veszélyektől- A beérő nemzedék életbe való beilleszkedésének ez a kiin­duló pontja. ezek a gondolatok az MSZMP Szarvasi Járási Végrehajtó Bizottsága ülésén érlelődtek bennem, amikor most ,november végén meg­tárgyalta a Központi Bizottság ifjúságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásból eredő feladatok megoldásának állapotát. Jó érzést keltenek az olyan jelek, mint a kondo­ros! Dolgozók Tsz-ben. ahol a párt-, a gazdasági és a KISZ- vezetők együttes tanácskozá­sán a mozgalmi életet tették mérlegre s az ifjak munkakö­rülményeit tárgyalták meg, miként lehetne tovább javí­tani azokat. Ezek az érdemi cselekedetek, melyek az ifjak­nak az életbe való beilleszke­dését szolgálják. S csak termé­szetes, hogy a kondorosi Dol­gozók Tsz-ben van ifjúsági szocialista brigád. S azt hi­szem, amikor a Kommunista Ifjúsági Szövetség járási bi­zottsága arra ösztönöz, hogy „egy akaratú közösséggé for­málják” alapszervezeteik a szövetség tagjait, akkor az ilyen konkrét dolgokra szük­séges gondolni, mert csak így alakulnak ki „a közösség em­berére jellemző személyiség- jegyek”, mint ahogv azt az if­júsági szövetség egyik járási jelentésében megfogalmazták* Ilyen konkrét cselekedetek azok is, amikor az állami szer­vek, szövetkezetek azzial tá­mogatják a fiatalokat, hogy együttműködési megállapodá­sokat kötnek az ifjúsági szö­vetséggel, Ezek közt említe­ném a Kondorosi Községi Ta­nács, a KISZ és a termelőiszö­vetkezetek, valamint a gazdag­sági szerve^ és a KISZ megál­lapodását. Ez az együttműkö­dés tette lehetővé, hogy Kon­doroson húsz OTP-lakásból 14-et fiatal házasok kaptak meg. Több kis községben pe­dig a családi házak építéséhez a tsz-ek kedvezményes fuvart biztosítanak és építő brigádo­kat. Néhány kivétellel az ifjú­sági érdekek helyt kaptak a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek alapszabályaiban is. Nevezetesen több szövetkezet 300 forintról 1200 forintra emelte a bevonulási és a há­zassági segélyt, S az már csak természetes, hogy az együtt­működési tervek megvalósu­lásáért a KlSZ-szervezetek társadalmi akciókat szervez­nek. Nevezetesen Békésszent- andráson és Csabacsűdön a sportpálya felújítását, az öl­tözők vízművesítését vállalták a fiatalok társadalmi munká­ban. Jó érzést váltott ki a vég-' rehajtő bizottság elé terjesztett jelentésben az a tény, hogy a Központi Bizott­ság állásfoglalása óta több KISZ-szervezet alakult a já­rásban s az, hogy alapszerve­zetenként évente négy új KISZ-tagot vesznek fel. Ez azt jelenti, a szarvasi járásban az ifjúsági szövetség 250—300 taggal gyarapszik. Ebből az látszik, hogy a szervezet tag­létszáma arányosan növek­szik. Igen ám. csakhogy amíg a 20 éven aluliak közül folya­matosan lépnek be a szövet­ségbe, addig a 20 éven felü­liek közül ugyanannyian eltá­voznak. Ennek oka az is, hogy a szövetség vezetői, tagjai tu­domásul veszik az olyan meg­jegyzéseket, amikor a lányok férjhez mennek és azt mond­ják: ,,Én már kiöregedtem a KISZ-ből”. Ezzel mintegy le­mondanak arról, hogy az ifjú­sági mozgalom jó ismerői to­vábbra is aktív részesei legye­nek a szövetségi életnek. A húsz éven felüliek azért is tá­volodnak el az ifjúsági szer­vezetektől, mert az ők igé­nyeit legkevésbé elégítik ki. Igaz. hogy a vezetők közt több huszonéves van s ez nagyon jó dolog, de sok huszonéves! kellene megbízni konkrét munkával, ne érezze magát „kiöregedettnek”, hogy to­vábbra is otthon érezze magát az ifjúsági szövetségben- Hoz­zá is lehetne tenni mindián. hogy a szarvasi járás KISZ- szervezeteinek egyik leggyen­gébb pontja ez, hiszen a húsa éven aluliak közül is szinte mindig ugyanazok kapnak megbízatást. És nem az a baj, hogy valakinek mindig -tan tennivalója, az éppen jó dolog, hanem, hogy nem szélesítik a kört, nem vonnak be a mun­kába újabb és újabb ifjakat, Alapszervezetenként öt-hat aktíva van, a vezetőkkel együtt nyolc-tíz ifjú. Pedig- hát úgy kellene nyüzsögniük a szervezetekben, mint a han­gyáknak. Ez bizonyítaná a sokat emlegetett „színes”, vonzó szervezeti életet. A hú- szonévesekkel kapcsolatban a végrehajtó bizottsági ülésen valaki megjegyezte, hogy az ifjúság szövetség vezetői nem tartják a kapcsolatot a hon­védséggel, pedig jó lenne, hogy a leszerelő katonákban felkeltessék az érdeklődést új­ból az otthoni szervezeti élet iránt. Bizonyára sok ötlettel gazdagítanák ezek az ifjak a mozgalmi életet, ami az ő kor­osztályukra jól hatna. Bizony, bizony hangyaszorgalommal kell dolgozni azért, hogy mi­nél vonzóbbak legyenek az ifjúság szervezetek. Ha csak elvétve fordul is elő az, mint a Kondorosi ÁFÉSZ KISZ- szervezeténél, hogy a tag­könyv érvényesítésére készül­ve, olyan vélemény is volt: ha a többiek elmaradnak, ele­gen leszünk húszán, akkor is az ifjúság szövetség mozgal­mi vonulatait jobban kell gon­dozni, mert ez feltétele kom­munista jellegének erősödésé­hez is. Az elzárkózás külön­ben minden vonatkozásban rontja az ifjúság szövetség pozícióit. Szükség van arra, hogy a pártszervezetek folyamatosan adják meg azt a biztatást, ti**“ mogatást az ifjúság szerveze­teknek, amit a különböző ak­ciók során megadnak. Támo­gatásuk egyik és lényeges módja az, ha még több fiatal párttagot bíznak meg azzal, hogy a KISZ-ben meghatáro­zott konkrét munkát végez­zen. Nagyon fontos, hogy a pártszervek, szervezetek, rendszeresen beszámoltassák az állami, gazdaság és tö- megszervezetek vezetőit, az ott dolgozó kommunistákat a Központi Bizottság ifjúság- politikai kérdésekkel kapcso­latos állásfoglalásból eredő feladatok végrehajtásáról, Mint Csaba János elvtárs, a járási pártbizottság első tit­kára kifejtette, évről évre el­lenőrizzék az intézkedési ter­vek megvalósulását, s amit végrehajtottak, azt hagyják ki és úiabb feladatokkal egé­szítsék ki azokat. TV yilvánvaló ez a követel- mény, hiszen a párt rányítása akkor érvényesül eghatékonyabban, akkor élő, leven, ha a pártszervezetek mintegy együtt lélegzőnek az fjúsági szervezetekkel, s az akkor élő, eleven, ha a KISZ- alapszervezeteiben nyüzsög­nek az ifjak. Cserei Pál 3 sM. mmsis W 1978, DEUÜÄ&ÖER 84.

Next

/
Oldalképek
Tartalom