Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l NÍPUJSAC 1973. DECEMBER 13., SZERDA Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 393. SZÄM Napirenden a jövő évi állami költségvetés Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Kedden délelőtt 11 őrakor megnyílt az ország­gyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, és a kormány tagjai. Az eme­leti páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Megemlékezett az elhunyt dr. Mi- hályfi Ernő országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mihályfi Ernő emlékének, amelyet jegyzőkönyv­ben örökített meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű ren­deletéiről szóló jelentését. Ezt, valamint az 1973- ban esedékes tanácsválasztásokról szóló elnöki tanácsi bejelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Apró Antal arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter és Szurdi István belkereskedelmi mi- ! niszter — miután a legutóbbi ülésszakról hivata- | losan távol voltak — az ügyrendnek megfelelő­en írásban közölték válaszukat Ognyenovics Mi­lán, illetve Zámbó József képviselő interpellá­ciójára. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Az 1973. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat; 2. a népgazdasági tervezésről szóló törvény- javaslat; 3. az Elnöki Tanácsban megüresedett hely be­töltése, az új Építési és Közlekedési Állandó Bi­zottság megválasztása, valamint a különböző bi­zottságokban megüresedett helyek betöltése; 4. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya­lása, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelke­dett szólásra. A pénzügyminiszter expozéja A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat beterjesztése al­kalmat ad arra, hogy egyszer­smind áttekintsük a IV. ötéves terv végrehajtását is. Két esz­tendőt már magunk mögött hagytunk, s a következő évben a középtávú terv felezővonalához érkezünk. A lezárult időszak szetétele. A béremelkedések fe­dezetét több mint 50 százalékban az állam viseli, emiatt a költség- vetés nyereségadó-bevételének növekedése 1 milliárd forintot meghaladó összeggel kisebb lesz. Az adók közül az illet­ményadó aránya némileg növekszik. míg az eszköz­lekötési járuléké csökken. Ez összhangban van a szabályozási rendszer továbbfejlesztésére ki­alakuló távlati elképzeléseinkkel. A költségvetés forgalmiadó­bevételeit a dohányáruk és az égetett szeszes italok fogyasztói árának elhatározott emelése több mint 1 milliárd forinttal gyarapítja. Számolunk azzal, hogy ‘ az áremelés társadalmi szempontból kedvezően befolyá­solja a fogyasztási szerkezetet és várhatóan valamelyest mérsékli e cikkek keresletét. A lakosság­tól származó bevételek a jöve­delmek bővülése alapján és a gépjárműadó emelése folytán nőnek. Az új adótételeket a ki­sebb és közepes műszaki teljesít­ményű gépkocsiknál — ilyen a kocsik 75 százaléka — havi 60 és 150 forint között állapítjuk meg. A lakossági adózás szabá­lyainak túlnyomó többsége a már végrehajtott változtatások utón megfelel rendeltetésének, a tervszerűbb jövedelem-szabályo­záshoz azonban nagyon követ­kezetes alkalmazásukra van szükség. Minden bevételt egybevetve, az államháztartás 1973-ban 229,5 milliárd forintra számít. A bevé­telek növekedése számottevő (Folytatás a 2. oldalon) eredményed és a jövő év elő­irányzatai együttesen befolyásol­ják az ötéves terv teljesítésének kilátásait — kezdte expozéját a miniszter, majd rámutatott: — Az első, majd a második évben lendületes gazdasági fejlő­dés bontakozott ki, bár nehézsé­gek és feszültségek is előtűntek. Gazdaságpolitikánk vonala tö­retlen; irányítási rendszerünk alapelvei helyesek, kiállták a gyakorlat próbáját. Ennek is kö­szönhető, hogy 1972-ben a gaz­daság egyenletes fejlődéséről számolhatunk be. A termelés és forgalom, a nemzeti jövedelem gyarapítása és az elosztás terén tervszerű munka folyt. Különö­sen örvendetes, hogy exportunk növekedése messze meghaladta a várakozásokat. Az ötéves terv első éveiben, a gazdasági egyensúly feszültségei elsősorban a túlzott beruházási lendületben és a külkereskedel­mi egyenleg romlásában jelentek meg. A hazai források növekedé­se kevésnek bizonyult a felhal­mozás és a fogyasztás együttes fedezéséhez, s a hiányt a kivitelt meghaladói behozatal pótolta. Kormányunk már a műt év vé­gén határozott intézkedéseket tett, amelyek a kedvezőtlen je­lenség megszüntetését célozták. Az arányok kiigazítása nemcsak a beruházási vásárlóerő és kapa­citások közötti összhangot javí­totta, hanem kihatott az import kedvező alakulására, a költség- vetés helyzetére is. Változatlanul gondunk, hogy népgazdaságunk jövőbeni gyors növekedését egyelőre még nem alapozzuk meg^kellően. A terme­lés gazdaságossága nem javul ki­elégítő mértékben, a gyártmány­szerkezet átalakítása lassabban halad, mint szeretnénk. A fejlődés előrevivő tényezői­nek erősítése gazdasági mun­kánk legfontosabb feladata. En­nék programját adja az MSZMP Központi Bizottságának 1972. no­vemberi állásfoglalása, melynek végrehajtására összpontosítják erejüket á dolgozók különböző rétegei.. a munkáskollektívák és az irányítás valamennyi résztve­vője. Ezért nézhetünk bizako­dással a jövő esztendő elé is! A gazdasági építőmunka fő kö- vetlemén'yei 1973-ban a követke­zők: 1. A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a hatékony­ság további jelentős növekedé­sével; folytatódjék a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. 2. A nemzeti jövedelem fel- használásában érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő ará­nyokat, ezért a felhalmozási alap még mindig csak mérsékelteb­ben növekedjék. A fogyasztás bő­vülése adjon módot életszínvo­nal-politikai céljaink valóravál- tásához, mindenekelőtt ahhoz, ho^- -z állami ipar és építőipar munkásainak reálbére és reáljö­vedelme az átlagosnál gyorsab­ban emelkedjék. 3. Tovább erősödjék az ország gazdasági, külkereskedelmi & pénzügyi egyensúlya. Az 1973. évi népgazdasági terv, a gazdaságfejlődést átfogóan mutató, bruttó nemzeti termelés 5,5—6 százalékos növekedésével számol. A termelés bővülése a nemzeti jövedelem 4,5—5 százalékos nö­vekedését alapozza meg. Ez az előirányzat némileg alacsonyabb az idei várhatónál, ami — az egyensúlyi követelményeket is mérlegelve — reálisabbá teszi a megvalósítását. Az egyensúly további szilárdítása most azt kö­veteli. hogy a nemzeti jövedelem termelését biztonságosan tervez­zük, ne építsünk különösen jó mezőgazdasági évre, viszont a rá­fordítások viszonylagos csökken­tését minden ágazatban erősen szorgalmazzuk. A döntő szerepet ebben a termelés hatékonyságá­nak fokozása, és a költséggaz­dálkodás javítása játssza. Erre alapoz az állami költségvetés is, mikor lényegében vá’tozatlan adórendszer mellett, a vállala­toktól származó bevételek kere­ken 10 százalékos növekedését irányozza elő. Módosul 1973-ban a vállala­toktól származó jövedelmek ősz­Beíeíezés előtt Budapest űj aluljárója Buda új forgalmi rendjének kialakítása során a METRO végállomásánál, a Vérmezőnél új aluljárót építenek. A föld­alatti folyosórenflszer segítségével a METRO-ból és a Déli pályaudvar felől jövő gyalogosok szintbeni kereszteződés ncl" kül juthatnak majd el az autóbuszokhoz és villamosokhoz. Az aluljáró hasonlít a Baross tér hez, középső része nyitott, padlózata fűtött. Az építők hozzákezdtek a befejező munkák­hoz, dolgoznak a burkolok, a villanyszerelők és a kőműve­sek, (MTi fotó: — Bara István felv. — KS) Penzai vendégek Békéscsabán A Szovjetunió-beli testvér­megyénkből Penzából hétfőn a késő esti órákban vendégek érkeztek Békéscsabára Kacse- gu Grigorij Dimitrijevics, a Semüsejszkij járás pártbizott­ságának első titkára és Bob­rov Viktor Pavlovics, a Pen­za megyei Pártbizottság mun­katársa. A vendégeket a ha­tárállomáson Supala Pál, a Békés megyei Pártbizottság titkára és Nagy Jenő, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője fogadta. Tegnap, a vendégek a me­gyei pártbizottságon Enyedi G. Sándorral, a pártbizottság titkárával találkoztak, majd V. P. Bobrov elvtárs Békésre látogatott, ahol résztvett a Szovjetunió megalakulásának 50 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen. G. D. Kacsegu elvtárs tegnap Szeg­halomra látogatott, ahol a já­rási pártbizottság vezetői fo­gadták, majd megtekintette a Biharugrai Halgazdaságot. Ma Szarvasra .illetve Elekre lá­togatnak a penzai vendégeik, este pedig részt vesznek Bé­késcsabán az Ifjúsági Házban a magyar—szovjet barátsági gyűlésen. Holnap G. D. Ka­csegu elvtárs Orosházára lá­togat, V. P. Bobrov elvtárs pedig Békéscsabán üzemláto­gatásra indul, majd délután részt vesz az Oktatási Igaz­gatóság ünnepi alapszervezeti taggyűlésén. A kedves vendégek egy he­tet töltenek megyénkben. Könyvtárnyitás Erzsébethelyen Tegnap délután Békéscsa­bán, az V. kerületben új könyvtárat adtak át. Az ün­nepélyes átadáson dr. Becsei József, a városi pártbizottság titkára mondott beszédet: — Fontos kultúrpolitikai tö­rekvése városunknak, hogy legnagyobb munkáskerüle- tünlkben bővítsük a kulturá­lis ellátottságot. E cél érde­kében adjuik át az V. kerü­let lakóinak a megyei könyv­tár új fiókját. Szeretnénk, ha e létesítmény által is mind több ember kerülne közelebb a kultúrához városunkban, — mondotta. A 11-es számú általános is­kola új épületszárnyában el­helyezett könyvtárban na­ponta délután 2-től 6-ig 5000 kötet várja az ifjú és a felnőtt olvasókat. A könyvtár alapte­rülete 80 négyzetméter. Hár rom helyiségében raktárát, ol­vasó- és kölcsönzőtermet alakítottak ki. Az építkezésnél nagy értékű társadalmi mun­kát végeztek a kerület lakói. Kirándulás a holdautón Kedden — közép-európai idő szerint hajnali egy óra után — a két űrhajós kiszállt a hold- kompból, működésbe hozta a holdautót, televíziós kamerákat és antennákat állított fel, elhe­lyezte az Apollo—17 tudomá­nyos kutatóállomásának műsze­reit. Ceman és Schmitt a hold­komptól 2,2 kilométer távolság­ban levő Emory-krátert akarta „meglátogatni”, de a kétfajta anyag —• egy sötétebb és egy világosabb — amiből mjintt)! kellett venniük, körülbelül fél­úton, a krátertalajnál jobban kü­lönült el egymástól, így az űr­hajósok itt álltak meg, s a ter­vezett időnek ugyancsak a fe­lét nem egy órát, hanem csak harminc percet töltöttek itt. A rövidítésre egyébként is szükség volt, mert Cérnán, mi­közben a két és fél méteres lyukakat fúrta a termométernek, a kelleténél több oxigént fo­gyasztott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom