Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

Havannába érkezett Allende elnök Biszku Béla vezetésével küldöttség utazott a Francia Kommunista Párt XX. kongresszusára A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság' titkárának vezetésevéi küldött­ség utazott a Francia Kommu­nista Párt XX. kongresszusára. A küldöttség tagja Oláh György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Heves megyei Pártbizottság első -titkára. A küldöttséget hétfőn a Ferihegyi repülőtéren Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja búcsúztatta. Hétfőn délelőtt Párizsba érke­zett Biszku Béla, az MSZMP Politikát Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Oláh György, az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának első titkára, a Központi Bizottság tagja. A, MSZMP küldöttségét Le Bourget repülőtéren az FKP Központi Bizottságának delegá­ciója — élén Gaston Plisson- nien-val, az FKP Politikai Bi­zottságának tagjával, a Közpon­ti Bizottság titkárával, továbbá Mód Péter párizsi magyar nagy­követ üdvözölte. (MTI) Vasárnap éjjel hivatalos lá­togatásra Havannába érkezett dr. Salvador Allende chilei el­nök. A kubai főváros Jósé Mar­ti repülőterén a vendéget Os- valdo Dorticos elnök és Fidel Castro miniszterelnök köszön­tötte. Az államfőnek kijáró tiszteletadás mellett a Szabad­ság szigetének sok ezer lakója részesítette forró fogadtatásban a chilei nép képviselőjét, aki mostani látogatásával Fidel Castro tavalyi emlékezetes chi­lei látogátását visszonozza. Salvador Allende négy napot tölt Kubában, s mint hivatalo­san közölték, hazatérőben még megszakítja útját a venezuelai fővárosban, hogy rövid eszme­cserét folvtasson Caldera elnök­kel. (MTI) Egyetemi sztrájk Heídelbergben A nyugat-németországi heidelbergi egyetem diákjainak gyűlé­se általános sztrájkot szavazott meg tiltakozásul az ellen, hogy több mint ezer rendőr megszállta az egyetem épületeit, hogy megakadályozza az egyetem vezetősége elleni tervezett diák-demonstrációt. Képünk a cHáksrirájkról készült. (Teleío- tó — AP—MTI—KS) Huszonhét mandátumot vesztett Tanaka miniszterelnök pártja A japán választás végeredménye Folytatódott a helsinki tanácskozás Kis Csaba, az MTI különtudó­sitója jelenti: A szocialista országok több ja­vaslatot terjesztettek hétfőn Hel­sinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésével foglalkozó nagy­követi tanácskozás elé. A hétfői ülésen a tanácskozás elé terjesztették azt a magyar munkaokmányt, amely a biz­tonsági konferencia résztvevői­nek összetételéről szól. A javas­lat szerint, amelyet Rónai Ru­dolf nagykövet nyújtott be az összehívandó konferencián részt vesz valamennyi európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada. Ugyancsak hétfőn terjesztették elő hivatalosan Lengyelország javaslatát, ame’y a konferencia három szakaszos megrendezésé­ben irányoz elő megállapodást. Bulgária nagykövete a tanács­kozás további munkamenetével kapcsolatban tett előterjesztést. Ez javaso'ja, hogy a nagyköveti tanácskozás az egyes kérdéseket egymással összefüggésben, idő­beli meghatározás nélkül vitassa meg. A lengyel, a bolgár és a magyar munkaokmányt több küldött javasolta e’fogadásra. A nagyköveti tanácskozáson délután megállapodás jött létre a további munkamenetről. E szerint a nagyköveti tanácsko­zás plenáris üléseit december 15 és január 15 között szüneteltetik, a nagykövetek azonban ebben az időszakban is kapcsolatot tarta­nak egymással, s nemhivatalos jelleggel fo’ytatják a két- és többoldalú konzultációkat. Tokió Éliás Béla, az MTI tudósító­ja jelenti: Japánban közzétették a va­sárnap lezajlott parlamenti vá­lasztások végeredményét. Ezek szerint Tanaka miniszterelnök liberális demokrata pártja 271 mandátumot szerzett a 491 ta­gú új parlamentben, huszon­héttel kevesebbet, mint ameny- nyivel az előző parlamentben rendelkezett a Japán Szocialis­ta Párt, amely az 1969-es vá­lasztásokon érzékeny vesztesé­geket szenvedett el, ezúttal nyolcvanhétről száztizennyolcra növelte mandátumainak szá­mát. A vasárnapi választás legfel­tűnőbb sikerét a Japán Kom­munista Párt aratta, amely har­mincnyolc képviselői helyet ví­vott ki, csaknem háromszor annyit, mint amivel a novem­berben feloszlatott parlament­ben rendelkezett. Súlyos vereséget szenvedett a f Komeito Párt és a Demokrati­kus Szocialista Párt. A Komei­to Párt képviselőinek száma negyvenhétről huszonkilencre csökkent. A Demokratikus Szo­cialista Párt mandátumainak száma pedig huszonkilencről ti­zenkilencre esett vissza. A vasárnapi választáson be­futott tizenhat úgynevezett füg­getlen is. Ezeknek zöme azon­ban röviddel a szavazás után csatlakozott a konzervatív párt­hoz. A Japán Kommunista Párt vezetői hétfői nylatkozataikban logikusnak minősítették a párt választási sikerét és hangsú­lyozták, hogy a JKP kész haté­konyan együttműködni a Japán Szocialista Párttal a parlament­ben és azon kívül is. Tanaka miniszterelnök hét­főn délután tartott sajtóértekez­letén beismerte, a liberális de­mokrata párt többet várt a va­sárnapi választásoktól. A kon­zervatív párt mandátumainak csökkenése arra figyelmeztet — jelentette ki Tanaka pártelnök és miniszterelnök —, hogy a pártnak felül kell vizsgálnia saját tevékenységét és jobban kell alkalmazkodni a válasz­tók „kívánságaihoz”. A hétfő délutáni tokiói lapok első oldalas szalagcímek alatt számolnak be a konzervatívok „visszaszorításáról” és a szocia­listák, valamint a kommunis­ták látványos előretöréséről. Egyes kommentátorok „tájfan- szerű” térhódításként értékelik a Japán Kommunista Párt vá­lasztási eredményét. (MTI) He^tőrik az »ördögi kör”? A SALT —■ rövidítés 1969 novemoerében vált először az atomkorszak leszerelési és po- tikai küzdelmeinek jelképévé. A betűk a stratégiai fegyverrend­szerek — magyarán: a különbö­ző atomrakéták — korlátozását szolgáló tárgyalások rövidítése. Amikor Koszigin szovjet minisz­terelnök először javasolta a tár­gyalások megkezdését, a fegy­verkezési verseny újabb, szinte ellenőrizhetetlen kiterjedése fe­nyegette a világot. Technikailag akkor kezdtek ugyanis megérle­lődni a két legnagyobb katonai hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára a ra­kétaelhárító (más néven „ellen­rakéta”) rendszer kialakításának lehetőségei. Ez a fegyverkezés évezredes logikája szerint nyom­ban ösztönzést jelentett még „fejlettebb” támadó rakéták ki­alakítására. (Csakhamar meg is jelent a tervezőasztalokon a „MIRV”, azaz a több atomrob­banófejet hordozórakéta, amely e'len természetesen nehezebb a ' védekezés). A Szovjetunió ezt a gazdasági­lag is irtózatos megterhelést je­lentő „ördögi kört” akarta meg- -tömi, amikor a SALT megkez­dését indítványozta. 1969 novem­bere óta Helsinkiben és Bécsben felváltva hét „SALT-forduló” zajlott le és százhuszonöt mun­kaülésen tárgyalt a szovjet és amerikai küldöttség a stratégiai — azaz nagy hatósugarú — ra­kétarendszerek korlátozásáról. Az, hogy e megbeszélés eredmé­nyes volt — a leszerelési tárgya­lások történelmi jelentőségű és fordulópontnak számító esemé­nye! 1972 májusában, Nixon moszkvai látogatásakor írták alá a SALT-egyezményt. Ez két lényeges intézkedést tartalmaz. Először: a Szovjetuntó és az Egyesült Államok legfej lebb kétt két,egy énként 150 kilométer át­mérőjű ellenrakéta-támaszpont- tal rendelkezhet és mindegyik­ben száz-száz rakéta lehet. Ezt a fegyverrendszert sem mennyi­ségileg, sem minőségileg ■ nem fejlesztik tovább — és más álla­moknak nem adnak át ilyen rendszereket. Másodszor: 1972. július 1-től kezdve öt esztendőn keresztül nem fejlesztik mennyi­ségileg a szárazföldről, illetve tengeralattjárókról kilőhető in­terkontinentális rakétákat. A meiállaDodás tehát történelmi volt — de hagyott ve­szélyessé válható „kiskapukat”. Ezeknek a kapuknak a lelakato- lására nyílt meg most, november utolsó napjaiban Genf városá­ban a „BALT 2.” Ha emlékez­tetünk arra, hogy az első meg­állapodás létrehozása majdnem három esztendeig tartott, termé­szetesnek kell tekinteni, hogy a százhuszonhatodik munkaülésre összegyűlt szovjet és amerikai szakértők most is hosszú, nyil- vánva’óan évekig tartó munkára készülnek fel. Ez a munka — akárcsak 1969 és 1972 között — zárt ajtók mö­gött folyik. Bármilyen vonzó és erkölcsileg érthető is a „titkos diplomácia” feloldására vonat­kozó kívánság — ebben az esett ben a nyílt megbeszélések magát a célt, a megegyezést veszélyez­tetnék. Hiszen mindkét fél szá­mára a katonai biztonság alap­vető problémáiról van szó és az is világos, hogy a tárgyalások „nyersanyaga” voltaképpen ka­tonai titok. Az első SALT-megálla- podás „kiskapui” mindamellett mégis módot nyújtanak a mos­tani megbeszélés-sorozat tárgyá­nak meghatározására. Az 1972-es egyezmény az ellenrakéta-rend- szerek viszonylatában végleges­nek tekinthető, tehát kikapcsolta a rakétafelfegyverzési verseny egyik mozgatórugóját. A tárna- dórakéták ügyében azonban a megállapodás nem tökéletes — és nem egyszerűen azért, mert csak öt esztendőre szól, tehát ideiglenes. Az ideiglenesség azt jelezte, hogy ebben a vonatko­zásban vég’eges megállapodást nem sikerült kötni s a két fél megfelelő időt akart engedni a teljes megoldás kidolgozására. Az Ideiglenesség veszélyt is hor­doz: nevezetesen azt, hogy a tá­madórakéták minőségi fejleszté­sére az ötesztendős időszakban is módot nyújt. így már az öt­éves türelmi időszak alatt is las­san növekszik a „nyomás” a tá­madórakéták minőségi fejleszté­se miatt. S ha ezt a nyomást új megállapodással nem sikerül idejében feloldani — akkor óhatatlanul hatástalaníthatja a védelmi rendszerekkel kapcsola­tos, ma teljesnek tekinthető megegyezést is. A „SALT 2.” célpontja tehát szükségszerűen: a támadóraké­ták olyan korlátozása, amely tel­jessé teszi a rakétafegyverkezési verseny „befagyasztását”. A „SALT 2.” persze nem va­lamilyen elvont stratégiai hadi- technikai konferencia, amelyet el lehetne szigete'ni a világpoli­tika eseményeitől. Világos: ha ezek az érzékeny és bizalmas tárgyalások olyan légkörben zaj­lanak, amelyet a nemzetköd helyzet enyhülése jellemez, ak­kor könnyebb eloszlatni a gya­nakvást, és a „veszélyeztetettség" érzését, nyugodtabban és tárgyi- lagosabban lehet szembenézni a haditechnikai és stratégiai prob­lémákkal. Ebben az értelemben a SALT függvénye a nemzetközi viszonyok általános .alakulásá­nak. S ezért hamis az a (legin­kább Pekingben hangoztatott) kifogás, hogy elítélendő a két legnagyobb hatalom kétoldalú tárgyalása. A stratégiai fegyver- rendszerekről természetszerűen csak azok a hatalmak tárgyal­hatnak, amelyek birtokosai ilyen fegyverrendszereknek. A nemzetközi helyzet más problémáinak megoldása, a fe­szültség fokozatos feloldása vi­szont valóban minden ország fel­adata és joga. S ebben az ér­telemben minden ország részt vehet alkotó módon annak a kedvező nemzetközi ’égkörnek a megteremtésében, amely nélkül a rakéták fékentartásáról folyta­tott nehéz és bonyolult tárgya­lások aligha vezethetnek sikerre. Súlyos vasúti katasztrófa Bulgáriában Szófia A Szófiából Tolbuhinba haladó személyvonat vasárnap a Várna megyében levő vencsani állomá­son áthaladva, belerohant egy álló tehervonatba. Az összeüt­közés következtében összeron- csolódott az első hálókocsi, amelyben 50 utas taztózkodott. Huszonhatan meghaltak és tízen megsebesültek. A közzétett jelentés szerint a katasztrófát az okozta, hogy Ivan Mitev Ovcßarov, Vencsan állomás ügyeletese „durván megsértette a biztonsági beren­dezések kezelésének szabályait”, helytelen kezeléssel működés- képtelenné tette ezeket a beren­dezéseket. A katasztrófát gyors Intézke­dések követték: a sérülteket a kórházba szállították, a helyszín­re utazott közlekedésügyi mi­niszter, valamint Várna és To’— buhin megye számos vezetője. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom