Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG k 1972. DECEMBER 12., KEDD Ára: 1,— Ft XXVII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM NEMZETISÉGI TANÁCS­KOZÁS BÉKÉSCSABÁN (4. oldal) A PÁRT IFJÚSÁGPOLI­TIKAI HATÁROZATA LEGYEN ÁLLANDÓ NAPIREND (5. oldal) Elsőrendű feltétel Közgondolkodásunkban. szó- használatunkban látványos kar­riert futott be ez a gazdasági szakkifejezés: szabályozó. Bí­ráljuk és dicsérjük, egyetértünk vele és tökéletesítését javasol­juk, valahányszor gazdasági eredményeink és hibáink, fej­lődésünk és fejlődési akadálya­ink napirendre kerülnek. A szabályozók dicséretén ak ég bí­rálatának már-már közmegegye­zéses vállalati modora is kiala­kult: illik egyetérteni hatásaik­kal általában, és módosításukat javasolni a helyi feladatok ese­tében. Ez a kövesedé séma, a szabá­lyozásnak ez a mind szélesebb körben érzékelhető értelmezése indokolja, hogy átgondoljuk: végeredményben mi a gazdasági szabályozás? Vajon indokolt a feltevés, amely az avatatlan köz­véleményben, de olykor még szakkörökben is előbukkan, s amely a gazdálkodást gépies au­tomatizmusnak fogja fel? Indo­kolt a hiedelem, amely szerint csupán pontos vezérlésre, jó szabályozásra van szükség ah­hoz, hogy a gazdaság gépezete minden részletében eredménye­sen működjék? Ha így lenne, akkor termé­szetesen semmilyen terep nem jutna például a beruházások jó vagy rossz előkészítéséből, a készletgazdálkodás eredményei­ből vagy gyengéiből, a vállalati korszerűsítés sikereiből vagy ku­darcaiból származó következmé­nyeknek. Ha így lenne, akkor a gazdálkodásból teljességgel hi­ányoznék a személyes, tudati té­nyezők hatása, ez pedig a gaz­daságirányítási rendszer lénye­gét kérdőjelemé meg. Tényle­gesen a gazdaságpolitika — és megvalósításának eszközrendsze­re, a, irányítás — nem lép fél ilyen minden ttudó orákulum­ként, ellenkezőleg: éppen lényegi vonásai közé tartozik, hogy tág teret nyújt a kockázatra és kö­vetkezményeire alapozott helyi döntésekhez. E gondolatsorból viszont az következik, hogy a gazdálkodás nem gépies szabályok, merev törvények megvalósítási terepe, hanem etikai mozgástér is, amelyben az előnyt és a hát­rányt, a jót vagy a rosszat nem­csak a forint tükrében, az ár­bevétel, a nyereség segítségével, hanem íratlan etikai szabályok alapján is mérlegelni kell. Ta­lán nem árt mindjárt az elsőszá­mú, legfontosabb etikai sza­bállyal kezdenünk; azzal, ame­lyet a szocializmus építésének egyetlen szakaszában, egyetlen pillan altra sem helyeztünk hatá­lyon kívül, s amely a gazdálko­dás felelőséi, a vállalatok-szövet­kezetek vezetői számára a köz­érdek képviseletét, a szocializ­mus teljességéért érzett, a rész­érdekeken felülemelkedő fele­lősséget írja elő. Ha tárgyilagosan vizsgáljuk ezt az általánosan érvényes fe­lelősséget, hozzátehetjük: ko­rántsem egyszerű ezt a minden­napok gazdasági valóságában következetesen képviselni. A gyakorlat, a gazdálkodás nem kevés érdek-ütközése rendkívül sűrűn állítja etikailag is bonyo­lult döntések elé a vállalatok ve­zetőit. Elvont ráolvasás lenne ugyanis azt állítani, hogy köny- nyűszerrei áthidalható konflik­tus a csoportérdek, illetve a népgazdasági, az országos kö­vetelmények olykor millió fo­rintokban kifejezhető szemben­állása. A szocializmus etikai, tehát lelkiismereti, belülről fakadó követelményei előírják, hogy a vállalati vezető — néha még az átmeneti népszerűtlenséget is vállalva —, messzibb lásson a pillanatnyi érdeknél, képes le­gyen jól értelmezni az összefüg­gést, hogy a népgazdaság terhé­nek növelése, végül a csoport, a vállalat számára is hátrányos, más szóval: a helyi érdek nem szigetelődhet el a egésztől, az összességtől. Ha például a válla­lat — árbevételét, nyereségét és részesedését növelve — indoko­latlanul emeli termékeinek árát, akkor ez gyűrűző hatásaival végtére a „saját” dolgozóját is sújtja: ha a vállalatnál önérdek­ből nem korszerűsítik a gyárt­mányszerkezetet és elavult ter­mékeket állítanak elő, az eset­leg mérsékli a népgazdaság de­vizabevételeit, kevesebb jut te­hát az adott gyárnak is újabb, korszerűbb gépek vásárlására, és a kör itt lezárul; a kapcsolat ilyen módon is nyilvánvaló. Az következnék ebből, hogy a vállalati döntések kidolgozása­kor etikai előírásokkal, megfon­tolásokkal kell pótolni a nyere­ségességet; a közérdek általános igényével helyettesíteni a helyi érdeket? Olykor — jelentsük ki nyíltan, — ezt is jelentheti, ál­talában azonban nem egyszerűen ezt. A két követelmény bonyo­lult egyeztetéséről, más szóval; a rövidlejáratú és a távlati érde­kek összekapcsolásáról van szó. A Központi Bizottság novem­beri határozata is magas etikai mércét állít minden gazdasági vezető elé. Igaz, kimondja azt is, hogy célszerű elemezni, fe­lülvizsgálni a szabályozás hatá­sait, de egyszersmind rámutat; nem várható minden eredmény ettől — az előrehaladás elsőren­dű feltétele, a felelős, jól vég­zett, hatékony munka! T. A. Szovjet lakásgazdálkodási küldöttség érkezeit hazánkba Bondor József építésügyi és | városfejlesztési miniszter meg­hívására hétfőn Sz. M. Butu- szovnak, az Orosz Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság lakás- és kommunális gazdál­kodási miniszterének vezetésé­vel öttagú szovjet lakásgazdál­kodási küldöttség érkezett Bu­dapestre. A szovjet küldöttség 1 nyolc napig tartózkodik Ma­gyarországon, megismerkedik az ágazati lakás-kommunális feladatokkal, s a Belkereskedel­mi Minisztérium, a Fővárosi Tanács és az Országos Vízügyi Hivatal ezirányú tevékenységé­vel. A megbeszélések alapján meghatározzák a kétoldalú együttműködés jövő évi mun­katervét. (MTI) . Lapzártakor érkezeti• A „Challenger“ leereszkedett a Hold felszínére Jelentés as Apolló—17 útjáról Miközben vasárnap este az Apollo—17 az első kört rótta a Hold körül, 21 óra 32 perckor becsapódott a Holdra a Satur- nus—V. hordozórakéta még csü­törtökön levált harmadik foko­zata, amely — miután „búcsút vett” az „Americától” és a „Challengertől” — „ütközőpá­lyára” került. A közel 14 tonna súlyú rakétafokozat becsapódása után a- előző Apollo-expediciók által a Hold felszínén elhelye­zett szeizmográfok a mestersé­ges „holdrengés” hatására vadul kilengtek. Röviddel azután, hogy a har­madik fokozat a Holdra érke­zett, Schmitt, aki kitartóan szemlélte a felszínt, titokzatos villanásokat látott alant. Hous­ton szerint eddig soha senki sem tapasztalt bárminemű „ak­tivitást” a Holdon, így Schmitt fölfedezése egyedülállónak te­kinthető. Az irányító központ­ban föltételezik, hogy a villanást meteorit, vagy vulkanikus tevé­kenység váltotta ki a Hold ha­lott felszínén, mely évmilliók óta őrzi változatlan formáját. Houstonban azt mondják „je­lentékeny ügyről” lehet sző. Hétfőn, közép-európai idő sze­rint valamivel reggeli hat óra előtt a., űrhajósok „jóéjszakát” mondtak Houstonnak, s meg­kezdték újabb, nyolcórás pihe­nőjüket. Az Apollo—17 amerikai űrha­jó utasait hétfőn, közép-európai idő szerint 13.4Ö órakor ébresz­tette a földi ellenőrző központ. Az űrhajó éppen kilencedik for­dulatát tette a Hold körül, amelyre Ceman és Schmitt az ébresztő után körülbelül 7 órá­val le fog majd szállni. A, űr­hajósok köyetkező programpont­ja; felkészülés a holdkomp le­választására. Cérnán és Schmitt űrhajósok közép-európai idő szerint 16.00 óra után átmentek az Apollo—17 leszálló egységébe, üzembe he­lyezték a „Challenger” műszere­it és űrruhába öltözve átvitték fedélzetére a szükséges felszere­léseket. Két órával később a houstoni űrközpont megadta az engedélyt az „America” és a „Challenger” szétválasztására. Az Apollo—17. holdraszálló egysége elvált az „anyaűrhajó­tól” és készen áll rakétáinak be­gyújtására, hogy meginduljon a Hold felszíne felé. Az Apollo—17. holdraszálló egysége, a „Challenger” — fedél­zetén Ceman és Schmitt űrhajó­sokkal — az eredeti terveknek megfelelően, közép-európai idő szerint 20.55 órakor leereszkedett a Hold felszínére. (MTI) 50 ÉVES A SZOVJET. UNIÓ (5. oldal) • TUDOMÁNY—TECHNIKA (6. oldal) • HÉTVÉGI SPORT- ESEMÉNYEK (1—8—8. oldal) • KERT ÉS HÁZTÁJI (10. oldal) Decemberi nyugdíj-kézbesítés A karácsonyi ünnepek mi­att hamarabb fizetik ki a de­cemberi nyugdíjakat. A SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságán ezzel kapcsolatban elmondták: már december 14- től megkezdik a nyugdíjak postázását és 16-tól a kézbe­sítést. December 22-ig min­den nyugdíjas kézhez kapja járandóságát. A termelőszö­vetkezeti nyugdíjasok és jára­dékosok is előbb kapják meg nyugdíjukat, azt legkésőbb karácsonyig részükre is ki­kézbesítik. A MÁV Nyugdíj- intézete december 9-én, szombaton megkezdte a folyó­sítást, a kézbesítés 13-án tör­ténik. 99&aoaaQDQsassi9aDQaBaaa(9a)(nBBBae!a!!>aas!a)aaaia9><i>BaaaaaaQane8asa9«s8BaaBea»BBRBaseBem:assaBBasn aaaeBBDaaBaassaQaaaoaaaaare Pályaválasztási Hét Tegnap délelőtt 11 órakor Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes nyitotta meg a Pályaválasz­tási Hét alkalmából rendezett kiállítást Békéscsabán, az Állami Építőipari Vállalat nagytermé­ben. A Pályaválasztási Hét szombaton Szarvason kezdődött, a fia íal öntőszakmunkások verse­nyével. A két eseményről lapunk 3. oldalán számolunk be. Fenti képünk: Nagy Imre miniszter­helyettes megtekinti a kiállítást. Mellette Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb titkára és Tóth Pál, a megyei szakmunkásképző intéze­tek igazgatója. (Fotó: Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom