Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-22 / 275. szám
Munkatársaink jelentik: Nyilatkozatok, vélemények a Központi Bizottság állásfoglalásáról és határozatáról . A közvélemény nagy várake- aással tekintett pártunk Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülése elé és fokozott figyelemmel lapozgatja az azóta a sajtóban is megjelent állásfoglalást, valamint az 1973. évi nép- gazdasági terv irányelveiről szó., ló határozatot. Napi beszédtéma ez, s a társas dalom különböző rétegei a dokumentumokból elsősorban azt emelik ki, ami a maguk munkáját életét legközvetlenebbül érinti. Munkatársaink négy békéscsabai nagyüzembe látogattak, s nyilatkozatokat. véleményeket kértek ki, hogyan látja és értelmezi a dokumentumokban foglaltakat, Mlskofczi Jánosit*, a Békéscsabai Kötöttáru- gyár varrónője — Nehéz erről beszólni. Lehet, hogy máshol más a helyzet, de nálunk a gyárban most a körülmények olyanok, hogy nincs éppen jó kedvünk. Alig tudunk dolgozni, hol ez, hol az az anyag hiányzik. A kereset is ezáltal kevesebb, én havi átlagban 1200 forintot kapok. Persze, ez nem tartozik ide, de kikívánkozott belőlem, ha már kérdezte. És különben is összefügg a kérdéssel, mert mi sem természetesebb, hogy ezek után engem elsősorban az árak alakulása érdekelt. Három gyermekem van. Hat, négy és három évesek. Ellátásuk, ruházkodásuk sokba kerül. Napi 100 forint megy csak a háztartásra, s ha most hozzávesszük, hogy a tej és tejtermékek ára emelkedik, akkor lényegesen több lesz a kiadásunk. Csupán tejből napi 2 litert fogyasztunk, nem szólva a túróra, sajtról, vajról, amit szintén nagyon szeretünk. Persze a családi pótlék emelkedik. A jelenlegi 660 forint helyett havonta 810-efc kapunk. Mi, asszonyok általában számolni szoktunk. Nekem most még ez nem jutott eszembe. Lehet, hogy fedezi majd a felemelt üsz- szseg a költségeket, vagyis a többletkiadást, lehet, hogy nem. De nem is ez a lényeges... Mi a műhelyben beszélgettünk ezekről a dolgokról. Megértik, hogy az államháztartás vezetése sem könnyű. De sokaknak az volt a véleménye, inkább a szeszes ital és a cigaretta árát emelnék a többszörösére. Sok asszony értene egyet ebben, higgye A Ennek ellenére megnyugtató hogy más területen kedvezmények lesznek. Igaz, minket a lakásügy nem érint. Mert van. De sokakat igen, s ezeknek az embereknek nagy könnyebbség lesz, hg kevesebbet kell fizetni, vagy ha több lakás épül. Ami a bérek emelését illeti, annak szintén örülni lehet. Bár, nem tudom nálunk lesz-e erre lehetőség, a jelenlegi helyzet miatta Jómagam pillanatnyilag megelé. gednék azzal isi, ha a havi 1800 forintot megkeresnénk, amit egyébként egy gépivarró elérhet, ha jó a munkaszervezés, nincs anyaghiány. Elsősorban ezen kellene sürgősen változtatni. De ez megint csak nem tartozik a témakörbe, a gyáron belül kell megoldani. K. I. Varga Pál, a Forgácsoló Szerszámgyár művezetője Az emberek ezekben a napokban általában a tej és tejtermékek áremelkedéséről beszélnek. Ez érthető, hiszen mindenki azt nézi elősorban, hogyan érinti egy-egy intézkedés az ő zsebét. Az viszont már baj, ha valaki csak erről beszél és talán végig sem olvasta a párt Központi Bizottságának állásfoglalását. A szövegből ugyanis kiderül, hogy egy ilyen határozatnak mindenkivél foglalkoznia kell. Nem egyes személyek gondjait kell megoldania, hanem az egész lakosság érdekeit kell képviselnie. Tapasztalatom szerint voltak olyanok, akik nem olvasták végig az állásfoglalást, így csodálkoztak, amikor megtudják, hogy néhány termék árának emelkedésével egyidejűleg a lakáshelyzet javítására milyen komoly intézkedések születtek. Az, hogy a készpénz előtörlesztés 20 ezer forinttal csökken, a nagylétszámú munkáscsaládok egyedi elbírálás alapján ingyen is beköltözhetnek — nagy segítség! Elsősorban természetesen a fiataloknak, hiszen eddig nehezen tudták összeszedni a lakáshoz szükséges összeget. Nagyon időszerűnek. tartom, hogy most a munkások és a művezetők bérét emelik. A magam példájáról szólva: a legtöbb művezető korábban szakmunkás volt. Többségük a munka mellett végezte el a gépipari technikumot és bérük mégis kevesebb lett, mint azoknak a szakmunkásoknak akikkel együtt kezdték. EZ ellentmondásos helyzet. A művezető munkája egyébként is van annyira zaklatott és sokoldalú, hogy indokolt legyen a 8 százalékos béremelés. A nagy. üzemi munkások béremelése is teljesen jogos, hiszen a más szektorokban dolgozókéhoz viszonyítva alacsony volt a fizetésük, pedig munkájukkal az államnak nagyobb értéket termeltek. Emellett serkentően hal majd a kollektív szellemre is a béremelés. Véleményem szerint a munkaerővándorlást is csökkenti, javít a jelenlegi munkaerőhiányon. Arról nem is beszélve, hogy egyénileg is van hová tenni a pénzt. Azt hiszem fontos, ncgy a vezetők, a párttag munkások felkészülten mondjanak véleményt az állás- foglalás egészéről. Segíteni kell égy olyan szemlélet kialakítását, mely az ország érdekeinek figyelembevételével vizsgálja az egyéni érdekeket is. A kettő elválaszthatatlan. it. t. Balogh Miklós, a békéscsabai Kner Nyomda műszaki igazgatója — Ügy érzem, hogy a Közporu ti Bizottság állásfoglalása nekünk, a Békéscsabai Kner Nyomda dolgozóinak többet mond, mini azt az első olvasás után' felfogtuk. Akkor bennem is megragadt egyes cikkek árnövekedése, továbbá a családi pótlék. a nyugdíjak stb. rekompen- zációs felemelése. De mit mond az állásfoglalás további része a mi aktív dolgozóinknak? A IV. fejezet 4. pontjában a következők állnak: „A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a munka, szerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista elve következetesebben megvalósuljon. A megfelelő kereseti arányok biztosítása érdekében a bértarifarendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ezúton fokozottabban érvényt kell szerezni annak, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért Kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti vagy a magánszektorban dolgozzanak...’' Ebből számunkra az a jelentős, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapják az egész országban. Miért mondom ezt? Iparágon belül a bérszínvonal Budapesten magasabb, vidéken alacsonyabb. Ezt mutatják az 1972. első, második és harmadik negyedévének statisztikai adatai is. Kilenc hónap alatt a budapesti nyomdákban 21 ezer 560 forint, nálunk pedig 19 ezer 64 forint volt az egy dolgozóra jutó átlagkereset. A mi dolgozóink havonta átlagosan majdnem 300 forinttal keresnek kevesebbet, mint a budapesti szaktársak, annak ellenére, hogy az ország nyomdaipara közül a foglalkoztatottak arányában a Kner a harmadik legnagyobb, korszerűségben az első, termelési értékben viszont a második helyen áll. , A Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelően bérgazdálkodásunkat 1973-ban a korábbi évekénél gyorsabb ütemben fejleszthetjük. Az eddigi hátrányos helyzet megszüntetésére hozott állásfoglalásban benne van a Kner Nyomda összes dolgozójának kérése, vagyis nem volt hiábavaló e gond korábbi1 szóvátétele párttaggyűléseken, szakszervezeti tanácskozásokon. Tudjuk, hogy a fővárosi és a vidéki bérszínvonal közelítése nem megy máról holnapra, hiszen az ehhez szükséges forrásokat a munka terme1 ékepyegének növelésével és az állásfoglalásban megfogalmazott sok-sok intézkedés megvalósításával magunknak kell megteremtenünk. Mindenesetre tény, hogy 1973- ban az állásfoglalás alapján a 8. százalékos bérfejlesztés mellett a vállalati eredményből további 4 százalékos, vagyis összesen 12 százalékos bérfejlesztést valósíthatunk meg. Ez pedig az 1972. évi 25 ezer 418 fórintos várható bérszínvonalat alapul véve átlagosan 3 ezer 658 forintos növekedést jelent. Így az 1973. évi bérgazdálkodással elérhetjük az iparág fővárosi nyomdáinak mai bérszínvonalát. ü. K. Iga István, a Békés megyei állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára Az állásfoglalás kimondja 1973. március 1-tő] külön központi bérintézkedéssel az állami kivitelező építőipar .munkád sainak és művezetőinek bérét átlag hat százalékkal fel kell emelni. Ehhez természetesen hozzájön az évenként eddig is végrehajtott 3—4 százalékos bérnövekedés, ami általános, tehát nemcsak a munkásokra és művezetőkre vonatkozik. Persze az egyik és a másik elosztása is differenciáltan történik majd, vagyis a munka minősége, mennyisége, a dolgozók hozzáér, tése, szorgalma, tisztessége alap. ján. Az állas foglalásról beszélgettünk Iga Istvánnal, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkárával, aki bevezetőül a következőket mondta: — Sokszor szóvá teszik, hogy a szak- és segédmunkások keresete között alig van különbség, sőt néha a segédmunkások bére magasabb. A hat százalék lehetőséget teremt ennek a fenak. helyzetnek a megszüntetésére, bár a ..nehifz fi^i^i nmr.ka kellő anyági megbecsülését továbbra is szükségesnek tartóim. — Mit jelent a hat százalék a művezetőnek? — Véleményem szerint a művezetők nincsenek kellően detál- va: A munkahelyi pótlékkal sem érnek el magasabb keresetei, mint a legjobb szakmunkások. Emiatt többen nem szívesen vállalnak ilyen munkakört, pedig jó szakmai felkészültség, gél rendelkeznek ég rátermettségük is megvan hozzá. Az állásfoglalás szellemeit betartó rendezés bizonyára kedvet ad majd a legjobb szakmunkások, nak arra, hogy tanuljanak és vállalják ennek a fontos irányítói munkakörnek a betöltését. — Milyen hatást vár még az állásfoglalástól? — Mivel a hat százalékos bér- növekedés csak az állami kivitelező építőipar munkásaira és művezetőire vonatkozik, valószínűnek tartom, hogy megszűnik a fluktuáció. Es azok a jő szakmunkásak, akik magasabb bér reményében elmentek tőlünk, visszajönnek majd. Dolgozóink pedig megértik, hogy érdemes törekedni» szakmailag képezni magukat, hogy megálljé^ a helyüket. Egyidejűleg erősödik a fegyelem, tervszerűbb termelékenyebb, gazdaságosabb lesz a termelés. Ezzel meggyorsul a lakások és más létesítmények építése. Az állásfoglalásnak az épí- tőm un kasokra és 'művezetőkre vonatkozó pontja — ha a vállalat a hat százalékos béremelést igazságosan és észszerűen alkal. mázzá — minden bizonnyal «az egész társadalom javát szolgálja majd. I*. B. Mäjstmm 3 1972, NOVEMBER 22. ** Százhetven éves a Magyar Nemzeti Múzeum Százhetven évvel ezelőtt, 1802-ben alapította Széchenyi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeumot. Hazánkban ez az impozáns épület adott otthont elsőízben nemzeti értékeinknek. Később maga az épület is történelmi jelentőségű lett, — lépcsőin Petőfi Sándor szavalta ej 1848, március 15-én a Nemzeti dalt. Az épület őrzi patináját, ma is fővárosunk — s az egész ország — egyik ékessége. Képünkön: a Nemzeti Múzeum kertje, a késő őszi napsütésben is kedvelt találkozóhelye időseknek és fiataloknak. (&FÍI fotó — KM)
