Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-11 / 266. szám
Sajtótájékoztató a postai irányító-számrendszer bevezetéséről A KSH Békés megyei Igazgatóságának 1972. I—III. negyedévi jelentése A postai küldemények irányításának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében — mint ismeretes — január 1-én bevezetik a postai irányítószámrendszert. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat pénteken sajtótájékoztatón ismertették a Posta Vezérigazgatóságon. A tájékoztatón részt vett Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Posta vezér- igazgatója és Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatailának általános elnökhelyettese. Tóth Illés, a postavezérigazgató első helyettese bevezetőben elmondotta, hogy az utóbbi tíz esztendőbén 25 százalékkal növekedett a posta levél- és csomagforgalma. A mostani napi 2,5 millió küldemény feldolgozása, továbbítása a hagyományos módon — a nagy időszükséglet miatt és a megfelelő szakképzett munkaerő hiányában — egyre nehezebb. A posta feldolgozó szolgálat korszerűsítésére, gépesítésére komplex tervet állított össze, ennek egy része, mintegy első lépcsője az irányító számok használata. Az irányítószám-rendszer lényege, hogy a rendeltetési, illetve a feladási helyet a naMásfél évtizede született az első számottevő intézkedés a pedagógusok lakásgondjainak enyhítésére: 1958 óta különleges OTP-hitelkedvezményt biztosítanak a családi házat építő pedagógusok számára. Korábban a házépítési kölcsön maximumát 50 ezer forintban állapították meg, ugyanakkor a pedagógusok maximálisan 90 ezer forintot kaphattak, évi 2 százalékos kamat mellett 25 éves törlesztésre. Számottevő, ugyanakkor, hogy 1963 óta a költségvetésből esztendőnként 25—27 millió forint jut szolgálati lakások vásárlására. Mindezzel egyidőben széles körű társadalmi mozgalom bontakozott ki: helyi erőforrásokból, a községfejlesztési alapból, továbbá mindezek állami kiegészítésével újabb szolgálati lakásokat biztosítottak és rendszeresen állami, illetve szövetkezeti lakást is utalnak ki a tanácsok az óvónőknek, a tanítóknak, illetve a tanároknak. A harmadik és a negyedik ötéves terv folyamán a Gazdasági Bizottság határozata nyomán az OTP még ennél is nagyobb hitelkedvezménnyel támogatja a házépítő pedagógusokat. Előta- karékossággal — és ebbe az egy éve vásárolt telek ára is beszámítható — maximálisan 140 ezer forintos kölcsönt kaphatnak, mindössze 1 százaléknyi kamattal. Elsősorban a falusi általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek nevelői, gyakorlati oktatói. Aki az építés helyén 10—15 éves szolgálati időt tölt, annak maximálisan 45 ezer forintot elengednek a kölcsönből. A társasházat építő vagy az OTP beruházásban épülő társasházakból lakást vásárló pedagógusok — a kedvezményes kölcsönön felül — az újonnan bevezetett szociális kedvezményekben is részesülhetnek. Ennek összege az egyedi társasházépítkezésnél — vásárlásnál — a gyermekek és más eltartott családtagok után személyenként i 20 ezer forint. A telepszerű tár- j sasház-építések esetében — vá- sárlásakor — pedig gyermeken- : ként 30 ezer forint, más eltartott i családtagok után személyenként 20 ezer forint. A másfél évtizedes erőfeszitégyobb városokban a kézbesítőkörzet jelzi. Az ország valamennyi postahivatallal rendelkező helyisége önálló, négyjegyű irányítószámot kapott: az a település, ahol nincs posta- hivatal, a kézbesítőhivatal (utolsó posta) számát „használja”. A fővárosban és öt vidéki nagyvárosban — Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden — az irányítószám a kézbesítés közelebbi helyét is megjelöli. Külön irányítószáma van a postafiókoknak és külön egyedi számuk a nagyforgalmú fiókbérfőknek. A posta az országot 9 gócterületre, 80 irányítási területre és 368 irányító körzetre osztotta fel. A gócterületek: Budapest, külön a főváros környéke, valamint Hatvan, Debrecen. Szolnok, Kecskemét, Dombóvár Székesfehérvár, Győr város és környéke. Budapesten a négyjegyű irányítószámból az első a gócterület, a következő kettő a kerületet, az utolsó pedig a kézbesítő körzetet jelenti. Vidéken a számcsoport első számjegye a gócterületet, az első kettő együtt az irányítási területet, a három együtt az irányítási körzetet, az egész négyjegyű szám pedig a rendeltetési helyet jelöli. (MTI) sek jelentős eredménnyel jártak, bár a helyzet még máig sem oldódott meg. Az elmúlt 15 esztendőben mintegy 15 ezer pedagóguslakás épült, de a legutóbbi felmérések szerint még mindig 5381 nevelőnek nem volt lakása. Azaz, a pedagógusok 93,9 százaléka rendelkezik lakással. . A kedvezményes hitelakció továbbra is esztendőről-eszten- dőre mintegy ezer pedagógus családi ház megépítését teszi lehetővé. Ha az egyéb forrásokból biztosítható lakások száma nem csökkenne, akkor minden évben mintegy három, három és fél ezerrel gyarapodhatna az új és a felszabaduló lakásokhoz jutó pedagógusok száma. A teljesen megyei vagy községi erőforrásokból történő szolgálati lakásépítkezések száma azonban időközben minimumra csökkent. A városokban tavaly is gon(Folytatás az 1. oldalról) I 1973. 1—III. negyedév} 1971. I—III. negyedév %-ában Kőolaj 107 Földgáz 103 Egetett tégla 105 Egetett cserép 112 Öntött síküveg 87 Kötöttáru 87 Férfiing 97 Kolbászfélék 101 Vágott baromfi 93 Feldolgozott tojás 76 Gyümölcskonzerv 155 Főzelékkonzerv 109 A megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek 1972. első háromnegyedévi értékesítésének 30 %-a a belkereskedelem, hez, 23 %-a a külkereskedelem- -hez került. A megyében a mezőgazdasági termelés 1972-ben az előző évinél kedvezőbben alakult, s előreláthatólag meghaladja a tervezettet. A legnagyobb termelési értéket adó ágazatok (kalászos gabonafélék, kukorica és sertés- tenyésztés) tovább fejlődtek. 1972-ben az eddigi legjobb kalászos gabonatermést takarították be Békés megyében. Az 1971. évinél 2 %-kal nagyobb te. rületen 5 %-kal több búzát; 11 %-kal nagyobb területen 19 %- kai több árpát és zabot termeltek. Egy kát. hold búza vetéstedoskodtak a tanácsok a pedagógusokról bérlakások és szövetkezeti, illetve 1971. július 1-től tanácsi értékesítésű lakások juttatásával. Együttvéve tavaly országosan több, mint 1600 pedagógus-család lakásgondja oldódott meg, a szakemberek véleménye szerint azonban ez a szám az említett okok megszűnésével nagyobb is lehetne. A Művelődésügyi Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete — most már a Központi Bizottságnak az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozata alapján — részletesen elemzi az eddig elért eredményeket. Egyértelmű álláspontja a minisztériumnak és a szakszervezetnek, hogy a pedagógusok lakásgondjának megoldása nem csupán szociális, hanem alapvetően művelődéspolitikai feladat is. (MTI) rületen átlagosan 18,7 q búza' termett. A mezőgazdasági üzemek 1972 első három negyedévében 27 140 vagon búzát értékesítettek; 15 %-kal többet, mint az előző év megfelelő időszakában. A két fő állatfajnál a már korábban megindult, ellentétes irányú állományváltozás tovább folytatódott. A szarvasmarhaállomány ismét kevesebb lett. a sertések száma pedig kissé nőtt. 1972 első kilenc hónapjában a termelők 58 530 tonna vágósertést értékesítettek; 19 %-kal többet, mint tavaly ilyenkor. Vágómarhából ugyanakkor 9 %- kai csökkent a, értékesítés. A vágósertés-értékesítés dinamikus fejlődését a megye keleti részére átterjedt állatbetegségek visszavetették. A fontosabb terményekből, állatokból és állati eredetű termékekből együttesen 1972 első kilenc hónapjában a szocialista kereskedelem és az ipar összesen 10 %-kal többet vásárolt fel, mjnt 1971 azonos időszakában. A megye szocialista élelmiszeripara 1972. I—III. negyedévben 4 %-kal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelósemelkedés 52 %-a a termelékenység emelkedéséből származott. Legdinamikusabban emelkedett a hús-, tej- és konzervipari termékek termelése. Foglalkoztatottság — Jövedelem — Vásárlás 1972 első kilenc hónapjában a foglalkoztatottak és ezen belül a munkások száma összességében nem, csak ágazatonként változott az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma a korábbi évek növekedésével szemben csökkent. Az állami ipar összes létszámában, és ezen belül a munkások számában továbbra is mérsékelt növekedés volt. A foglalkoztatottak számának csökkenése a mezőgazdaság állami szektorában megállt; a kereskedelemben 3, a szállításban viszont 8 %-kal nőtt a létszám. A lakosság pénzbevételei 1972 első kilenc hónapjában — az országossal csaknem azonosan — 8 %-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A munkabérkifizetések ennél valamivel mérsékeltebben emelkedtek. A munkások és alkalmazottak átlagos havi jövedelme 2 240 forint volt; 4 %-kal több, mint az 1971. év azonos időszakában. Ágazatonként azonban jelentősen eltért; legalacsonyabb az iparban; legmagasabb az építőiparban, és a mezőgazdaság állami szektorában volt. A lakosság pénzbevételeinek 43 %-át kitevő mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos bevételek 7 %-kal emelkedtek. A termelőszövetkezeti tagok munkadíja azonos volt az előző évi első kilenchaviva1, az alkalmazottak munkabére 1 %-kal csökkent. A legnagyobb összeget képviselő, mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó készpénzbevétel 11 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. 1972 első három negyedévében 20 %-kal emelkedtek a pénzbeni társadalmi juttatások. A kiskereskedelem 1972. szeptember 30-ig 4 milliárd 567 millió forint forga’mat bonyolított le, ami 7 %-kal több volt a tavalyinál és megegyezik az országos forgalomnövekedéssel. A különböző árufőcsoportok forgalma eltérően alakult: az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása nőtt a legjobban, a ruházati cikkeké meggyorsult, a vegyes iparcikkeké pedig lényegesen mérséklődött. A mennyiségben megfelelő, a vásárlóerővel arányos árukészletek választéka nem minden esetben felelt meg az igényeknek. Lakásépítés 1972. első kilenc hónapjában a megyében 2 214 új lakást vettek használatba. Az új lakásoknak tavaly 58. az idén 67 %-a a községekben van. A négy város közül Békéscsabán, Gyulán, és Orosházán az új lakások száma közel azonos (213—222 , lakás) volt. A lakások 21 %-a három és több szobás. Egészségügy - Oktatás 1972 első kilenc hónapjában — az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva — minden népgazdasági ágban több volt a betegség miatt kiesett munkanapok száma. A táppénzben részesü'ők. nek az átlagos állományi létszámhoz viszonyított aránya az iparban, ezen belül az élelmiszeriparban volt a legmagasabb, de az átlagost meghaladta az építőiparban és a kereskedelemben is. Az 1971/72. tanévet a közép- iskolások túlnyomó többsége sikerrel zárta. A középiskolák IV; évfolyamos tanulóinak az előző évinél nagyobb hányada, 93 %-a tett sikeres érettségi vizsgát. Az érettségi vizsgára bocsátott 2 000 tanulónak háromnegyed része közepe® vagy annál jobb eredménnyel fejezte be középiskolai tanulmányait. A középiskolák I. évfolyamainak tanulmányi átlaga — az általános iskolákból hozott eredményekkel összehasonlítva — kedvezőtlenebb volt, mint egy évvel korábban. A középiskolai tanulók száma az új-tanévbeni tovább csökkent. A megye középisko'áiban összesen 8 250-en kezdték meg a tanulást. A gimnáziumok tanulóinak száma 7, a szakközépiskoláké 2 %-kal kevesebb most. mint tavaly volt. A középiskolák I. j évfolyamaira 7 %-kal keveseb- I ben iratkoztak be, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozású szülök gyermekeinek száma ennél kisebb mértékben csökkent, így arányuk az I. osztályosok között 66 %-ra emelkedett. 3 smjm 1972. NOVEMBER 11. Lisstssállítás A Békéscsabai István Malomból naponta 4—500 mázsa lisztet Szállítanak a sütőipari vállalathoz. Képünk a malom udvarán készült. Helyére került az utolsó zsák, indul a szállítmány. (Fotó: Demény) Tizenöt öv alatt tizenötezer pedagóguslakás Végrehajtás utján az állami oktatás továbbfejlesztéséről szóló párthatározat
