Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-09 / 264. szám
Az alapszerződés / Fontos mérföldkőhöz érkezett el egész Európa: a két német állam képviselői kézjegyükkel látták el az NDK és az NSZK viszonyát szabályozó alapszerződést. Ezzel valóban új fejezet nyílhat kontinensünkön, ahol évtizedeken keresztül akadályozta az enyhülést a két német állam kapcsolatainak ki- alakulhatatlansága és rendezetlensége. Az ilyenkor szokásos „szövegezések” még hátra vannak, a szakértők nyilván elmondják majd véleményüket az egyes cikkelyekről, amelyek érthetően magukban hordozzák egy kemény, öthónapos tárgyalási szakasz kompromisszum-keresésének eredményeit. A lényeg mégis az, amit az alapszerződés-elnevezés is kifejez, hogy sikerült egyezségre jutni az NDK és az NSZK békés egymás mellett élésének alapjait illetően. Ez pedig nem lehetséges másként, csak olyan keretek között, ahogyan a koeg- zisztencia és együttműködés a szuverén, egymástól független, különböző társadalmi rendszerű államok között megvalósul. Aligha kell hangsúlyoznunk, miért annyira fontos ezeknek az elveknék érvényesülése. Az NSZK-beli jobboldali köröknek az a politikája és ez az ésszerűtlen magatartás sajnos igen hosszú időn keresztül a hivatalos állami politika rangján lehetett — hogy tagadják a demokratikus Németország önálló állami létét, visszautasítják elismerését, sőt a legszélsőségesebb elemek a másik német állam nyílt bekebelezését sem tartották elvetendőnek. Az alap- szerződés tehát a nyugatnémet politika kijózanodásának, a realitások elfogadásának folyamatát tükrözi és sírfeliratát jelenti a korábban annyit hangoztatott különféle doktrínáknak. Emlékezzünk az Adenauer által megfogalmazott „egyedüli képviseleti elvre”, amely arra a tarthatatlan állításra épült, hogy Bonn hivatott a „németeket” képviselni, függetlenül attól, hogy valójában melyik állam polgárai. Ezután következett a Hallstein doktrína, amely élőírta a harmadik országokkal történő szakítást, amennyiben azok diplomáciai viszonyt létesítenek az NDK-val. így sem tudták megakadályozni, hogy ne terebélyesedjék Berlin kapcsolata. S amikor már ezek a doktrínák vereséget szenvedtek, az utóvédharcok következtek: a két német állam között különleges, „bel- német” kapcsolatokat próbáltak kiépíteni, megakadályozták az NDK jogos részvételét az ENSZ szakosított szervezeteiben, amelyben az NSZK máf korábban tagja lehetett. Nem kevés következetlenség és megtorpanás után azonban változott a helyzet. Ennek voltak útjelzői az erfurti, majd a kasseli találkozó, a közlekedési és forgalmi szerződés, az általános európai enyhülésen belül a kapcsolatok újrafelvé- tele s az alapszerződés megtárgyalása. Mindez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy a két német állam viszonyában nem adódhatnak problémák: különböző társadalmi berendezkedéssel bírnak, más politikai irányvonalat követnek, más szövetségesű elkötelezettséggel rendelkeznek. De kétségkívül lefaraghatóak azok a plusz feszültség-keltő elemek, amelyek — nem az NDK hibájából — eddig fennálltak. Két ország alapszerződését parafálták, de ez kihat tásabb pátriánkra, Európára is. A Helsinkibe november 22-re összehívott multilaterális konferencia előkészítő ülés mindenképpen • létrejött volna, de azáltal, hogy a két német állam megállapodása megelőzte ezt, jelentős tehertől szabadulhat meg az európai biztonsági konferencia. Olyan kölcsönhatások sorozatáról beszélhetünk, amelyek jótékonyan befolyásolhatják egymás menetét, a politikai kibontakozást. Nem lenne teljes azonban a kép. ha neim hívnánk fel a figyelmet egy másik közelgő dátumra és eseményre. NoVember 19-én kerül sor az NSZK-ban az általános választásokra, amelyeknek esélyei változatlanul nyíltak. A jobboldali ellenzék ugyan tanácstalan és nem tud semmit szembeállítani az alapszerződéssel, de győzelem esetére máris a megállapodások j felülvizsgálatával fenyegetőzik. Ez a fellépés bizonyára befő- , lvásolja majd a választási harc • finisét, jóllehet a szavazást szá- ! mos más. bizonyos fokig kiszámíthatatlan belpolitikai tényező is meghatározza. Mégis bizonyos. hogy az NSZK megváltozott nemzetközi állásfoglalásában nemcsak egyes vezetők jószándéka játszik közre, hanem az objektív szükségszerűségek kényszerítő hatása. amelvek mindenképnen fennállnak majd, november 19«ét követően is. Az alapszerződés találó neve arra is int, hogy megfelelő alapok nélkül semmit nem lehet csinálni... ítéletek Kenltrában II. Hasszán hadbírói kedden éjszaka tizenegy halálos ítéletet hirdettek ki az uralkodó merénylőinek perében. Az ítélet szerint golyó által keli meghalnia Amokran alezredesnek, a kenitrai légitámaszpont egykori parancsnokának a marokkói légierő volt parancsnokhelyettesének és Kuefa őrnagynak a kenitrai támaszpont volt parancsnokának. A kenitrai garnizohban, ahonnan a király életére törő gépek augusztus 16-án felszálltak. 220 embert állítottak bíróság elé — a támaszpontnak szinte valamennyi tisztjét és katonáját. A katonai ügyész halálbüntetés kiszabását kérte azokra is, akik a II. Hasszán Boeingjére támadó 0 0K(S Micifílss, " 1972. NOVEMBER 9. F—5 mintájú vadászgépeket üzemanyaggal látták el. lőszerrel rakták meg, s azokra is, akik a merénylet időpontjában a támaszpont ellenőrző tornyában teljesítettek szolgálatot*A bíróság végül csak azokat a vádlottakat sújtotta halálbüntetéssel, akik mint parancsnokok és pilóták közvetlenül részt vettek a merényletben: lőtték Hasszán Franciaországból hazafelé tartó különgépét, majd a rabatt repülőteret. II. Hasszán, mint ismeretes, sértetlenül került ki a merényletből, közvetlen környezetéből viszont kilencen meghaltak, nyolcvanan megsebesültek. A két főbűnös főtiszt — Amokran és Kuera — a tárgyaláson bűnösnek vallotta magát. Mindketten az öngyilkossá lett Ufkir hadügyminisztert, a puccskísérlet állítólagos értelmi szerzőjét minősítették az összeesküvés „lelkének” önmagukat pedig a fő-fő becsapottnak. (MTI) Nixon választási győzelme Nixon elnök a közvéleményku, tatói és szakértői becsléseknél is nagyobb arányú győzelemmel érte el újraválasztását a következő négy évre. George McGovern szenátor magyar idő szerint szerdán reggel fél 6 órakor mondotta el a vereséget elismerő beszédét. Ekkor, a szavazatok 36 százalékának megoszlásából Következtetve már 42 államban biztosítottnak látszott Nixen elnök többségé, míg McGovemnek csu_ pán a Z elektori szavazattal rendelkező Washingtonban és a Kennedy-család szűkebb hazájában, a 14 elektori szavazattal .r endelkező Massachusetts államban sikerült többséget kapnia. A dél-dakotai szenátor saját államát sem tudta tartani a Nixon javára történt „földcsuszamlással” szemben. A választás egyetlen meglepetése az volt, hogy Nixon elnök politikai „uszálya” túlságosan rövidnek bizonyult a remélt kongresszusi többség megszerzéséhez. A helyi idő szerint éjfélig befutott eredmények szerint az elnök republikánus pártja 5 új szenátusi mandátumot szerzett, de ugyanannyi régit elvesztett, s így a szenátusban lényegében változatlan maradt a demokrata párti többség. A képviselőházban a republikánus párt már csak legfeljebb 16—17 mandátum elhódítását remélheti, ami korántsem elegendő a többség megszerzéséhez, nymodon Nixon lesz az Egyesült Államok első olyan elnöke, akinek mindkét mandátuma során a kongresszus mindkét házában ellenzéki többséggel kell számolnia. McGovern a vereségét elismerő beszédben a hagyományoknak megfelelően gratulált Nixon elnöknek, s azt a reményét fejezte ki, hogy „külföldön a béke irányában, idehaza pedig a társadalmi igazságosság felé kormányozza az országot”. Végezetül a szenátor azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a választási kampányát támogató erők „a béke irányába szorí- tották az USA politikáját” és „erőfeszítéseik a jövőben megteremtik gyümölcseiket”. Röviddel ezután Nixon elnök Fehér Ház-i hivatalából nyugtázta a választók túlnyomó többségének támogatását és „tiszteletét fejezte ki McGovern szenátor támogatói iránt is. Ez volt az első alkalom egyébként, hogy a választási kampány kez- 'dete óta Nixon elnök nevén nevezte ellenfelét. Nixon elnök hangoztatta, a választók túlnyomó többségé- I nek támog'atását felhatalmazás- i nak tekinti arra, hogy folytassa „a béke építésének politikáját”. Kiemelte az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak javítása terén elért haladás történelmi jelentőségét és megígérte, hogy kormánya, .tovább halad a tisztességes béke felé Vietnamban és világszerte”. A külpolitika mellett a döntő belpolitikai tényező-szakértők egybehangzó véleménye szerint — Nixon elnök déli stratégiája volt, amelynek eredményeként a hagyományos demokrata többségű konzervatív déli államok ezúttal egységes tömbként 70— 80 százalékos töbtjséggel szavaztak a republikánus elnökre. A szavazás hozzávetőleges végeredménye csak a szerdai i nap folyamán válik ismeretessé, de a részeredmények alapján bizonyosnak látszik .hogy Nixon elnök a„ amerikai választások ! történetének egyik legnagyobb, i esetleg a legnagyobb arányú ; győzelmével kapott felhatalma- j zást a következő négy évre. (MTI) í Ä legnagyobb bombázás B—52-es légierődök szerdán a vietnami háború kezdete óta a legnagyobb szabású támadást intézték a demilitarizált övezet mindkét oldala ellen és bombázták a hazafiak feltételezett állásait. Az akcióban több mint 75 B—52-es yett részt, s összesen több mint 2000 tonna bombát szórt le Észak- Vietnam déli részére, a demilitarizált övezetre és a Quang Tri tartományi székhely környékére. A hanoi Nhan Dán szerdai szerkesztőségi cikke követeli a dél-vietnami börtönökben és koncentrációs táborokban sínylődő foglyok azonnali szabadon- bocsátását. A dél-vietnami bábrezsim törvénytelenül, letartóz- tatási parancs és bírósági eljárás nélkül a hazafiak ezreit vetette börtönökbe — írja a lap. (VNA) Közlemény a repülőgép- katasztrófáról November 5-én bejelentették, hogy eltűnt egy IL—14-es repülőgép, amely Burgasz és Szófia között bonyolít le rendszeres légijáratot. A szófiai repülőteret borító sűrű köd miatt a repülőgépet leszállásra Plov- divba irányították. A Rodope hegységben, Pestera város körzetében találták meg a repülőgép roncsait. Meg nem állapított okok miatt a repülőgép Plovdívból délnyugatra lezuhant és elégett a sziklás, erdős területen. Valamennyi utas és a személyzet minden tagja életét vesztette. Kormánybizottság vizsgálja a gép katasztrófájának okait. (BTA) Barátságból cs számvetésből A tervezettnél két hónappal hamarabb értek az építők a határtól Százhalombattára a Barátság II. kőolajvezeték magyar leágazásával. Ennek a második csőrendszernek a megépítése volt az egyik előfeltétel a Dunai Kőolajipari Vállalat kapacitásának megkétszerezéséhez. Az építők lelkiismeretes, gyors munkájáért dicséret jár. Kijár — nem kevésbé —* a szovjet építőknek is, hiszen nekik nem éppen csekély a szerepük abban, hogy a Barátság folyójának második medre elérkezhetett az Uraitól a Dunáig. A „Barátság folyói” — így nevezik (találó hasonlat!) a szovjet kőolajbányászok a Druzsba I. és II. vezetéket. Az első „folyó”, a Barátság I. lassan 10 esztendeje szállítja az olajat a KGST-országok olajfinomítóihoz. Évente 45 millió tonnát. A Barátság II. évente 70 millió tonna olajat továbbíthat majd. Ebből mi — a teljes kapacitás kiépülése után — évente tíz millió tonnát ereszthetünk be a százhalombattai finomító lepárló rendszereibe. A FORRÁS A második csővezeték másak vége a Dunától több mint 3000 kilométerre esik. A „forrásvidék” az Ural előhegyeinek koszorújában, a Melekevszkaja fennsíkon, a Tatár-köztársaság délkeleti sarkában terül el. Fantasztikus méretek: 10 ezer kút. Évenként 100 millió tonnán felüli termelés. Csaknem egy órát repü] az ember a köztársaság fővárosából, Kazányból Bugulmába, szüntelenül olajkutak felett. Innen azután még egy óra autóbusszal az olaj mező fővárosáig Almetyevszkig, végig kút és fúrótorony-erdőn át. Joggal fogadja tábla az utast a repülőtéren: Üdvözöljük az olajköztársaságban. Ez a Tatarnaft kőolaj kitermelő vállalat birodalma. Almetyevsz pedig kifejezetten olajváros. Egyszerűen az olajra épült. 1943-ban, nyolc évi kutatás után találták meg az első forrást — azóta épül a város. Megnyitnak 300—400 új kutat, addigra azután a város is na- gvobb lesz egy-két új házsorral. Ma már százezren élnek itt emeletes, távfűtéses, korszerű házakban. Innen indul, a város környékéről, a 30 olajelőkészítő állomásról (mielőtt a csőbe kerül a szállítmány, nagy gonddal kezelik. hogy kifogástalan és főképp állandó minőségű legyen az olaj) a Druzsba csőrendszer Kuibise- ven át a végállomások Plock (Lengyelország) Schwett (NDK) Pozsony és Százhalombatta felé. 15—20 atmoszféra nyomással tolják, szíviák a kisebb-nagyobb átemelő-állomások, szivattyútelepek a szállítmányt fél Európán át, átlagosan napi 100 kilométeres sebességgel. (Egy fürge turista tempójával halad az olaj a csőben, 4—5 kilométert tesz meg óránként.) Ha vonattal szállítanák az olajat nyolcszorta lenne nagyobb a szállítási költség. A különbözetből így nagyon gyorsan megtérül a vezeték és a szivattyútelepek beruházása ÁZ UNIVERZÁLIS ALAPANYAG Tavaly a Moszkvában összeült VIII. olaj-világkongresszus felhívta a figyelmet a kőolaj komplex felhasználására. Vagyis, hogy a kőolaj nemcsak energiahordozó, nemcsak vegyi alapanyag, hanem mindkettő együtt. Mindent ki kell venni belőle, ne pazaroljunk el semmit. A KGST- országok lassan már egy évtizede így: univerzális alapanyagként kalkulálnak a kőolajjal, mind a vegyipar legkorszerűbb, szénhidrogénekre épülő ágát, mind az energiaszerkezet átalakítását nem kis részben éppen erre alapozzák. Ezt az „alapozást” pedig a szovjet kőolaj teszi lehetővé a KGST-országok- nak. A magyar olaj- és földgázkincs nem elégséges a szükségletek fedezésére, sőt: az igények nagyobb részét mi is szovjet importból elégítjük ki. Különben, hogy miért fokozódik a világ olajéhsége, s a magyar gazdaságé is, annak magyarázatául álljon itt két tény. Az első: egy tonna kőolajból, annak lepárlásával, annyi különböző vegyianyagot és fűtőanyagot kapunk, amennyit csak 20 tonna igen jó minőségű szén feldolgozásával érhetnénk el. A második: ha szénből kellene kielégíteni azt az energia- és vegyianyagszükségletet, amelyet ma már olajból fedez a világ, akkor éppen mégegyszer annyi szénbányára lenne szükség, mint amennyit jelenleg ismer az emberiség. A kimerültöket is ideszámolva A KOOPERÁCIÓ LÁNCREAKCIÓJA A magyar szénvagyon már eleve nem volt elégséges egy
