Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

Az országban elsőként • » Otven éve a párt soraiban November 4-ón, szombaton délután jubileumi ünnepséget rendesnek Gyulán, a vízművek székhazában. A városi vízmű-* társulat — amely tíz évvé} eze­lőtt, 1962-ben alakult azzal a céllal, hogy valóra váltsa a vá­ros ivóvíz-ellátásának régi ter­vét — tartotta jubileumi társu­lati ülését. Dr. Vidó István, a városi ta­nács elnökének ünnepi megem­lékezése után Nádiházi András, a társulat intézőbizottságának el­nöke elevenítette fel az elmúlt tíz óv jélentőséblb állomásait. Hangsúlyozta, hogy az országban is példaként emlegetett gyulai társadalmi összefogás nélkül — amely végülis megteremtette az égés,. várost ellátó vízmüvet — nem lett volna meg a kellő alap az iparfejlesztésre, a többszintes lakóházak építésére .egyszóval, a város fejlődésére. A vízmű történetében fontos dátum volt 1966. augusztus 20-a, amikor az Megkezdődött a nagyhálós őszi lehalászás. A halgazdaságok a halastavakból, a gyomai Vihar­sarok HTSZ tagjai pedig a ter­mészetes vizekből naponta több mint száz mázsa jól fejlett ha­lat emelnek szárazra. A hal ér­tékesítése változatosabb a ko­rábbi éveknél, a gyomai Vihar­sarok Halászati Tsz „mini” hal­feldolgozó üzemében naponta készül a konyhakész félkilós hal- szedetcsomag. A szövetkezet szí­vesen vállal üzemi konyháktól, vendéglátóipari egységektől na­gyobb megrendelést is. Ezenkí­vül nemcsak Békés megye bolt­jaiba, de hazánk más tájaira is szállítja a halszeleteket. Menetközben az illetékes me­gyei szervek elkészítették az idei , gyorsmérleget” a halter- melé&rőL A tájékoztatóból ki­derül: ismét jó évet zárnak me­gyénk halászai. A halastavakban összesen mintegy 35 és fél ezer mázsa halat neveltek, amiből több mint 25 és fél ezer mázsa a, áruhal. A gyomai Viharsarok Halásza­ti Tsz a természetes vizekből mintegy 3500—3600 mázsa ízletes húsú halra számít. A haltermelés nem a véletlen játéka a Körösök völgyében. Nemcsak a halastavakba, hanem a természetes vizekbe is rend­szerint raknak tenyészhalakat, mesterségesen gondoskodnak az Bias Hmssa 1973. NOVEMBER 6. Erkel Művelődési Otthon előtt megnyitott vízcsappal jelképe­sen átadták a vízmű első üte­mére tervezett létesítményeket. 1967. november 7-én, öt évvel ez­előtt pedig már több mint 4 ezer vízbekötés készült, él és 92 kilométer hosszúságú hálózatban megindult a rendszeres vízszol­gáltatás. Az ezt követő második ütemben — amely a közelmúlt­ban fejeződött be — már össze­sen 11 kilométernyi hálózatban juttatják él a jó ivóvizet a vá­ros valamennyi épületébe. Így az országban egyedül ebben a városban százszázalékos a köz­művesített vízszolgáltatás. A, ünnepi beszéd után dir. Csevár Antal, az OVH nevében átadta Jámbor Istvánnak és dr. Vidó Istvánnak, a vízmű létre­hozásában kifejtett eredményes munkájukért a „Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója” kitüntetést, többen pedig pénzjutalmat kap­tak. utánpótlásról. Az őszi tenytész- hal „(költöztetés” megke zdődött. A gyomai Viharsarok HTSZ ösz- szesen lOO mázsánál tölbb te- nyészhalat helyez a természete; vizekbe. Az első szállítmányt a Kettős-Körös köröstarcsai szaka­szán rakták folyóvízbe. A fo­lyók és holtágak; halasi tásánál résztvesznek a horgászegyesüle­tek vezetői is, hiszen a megye ötezemyi horgásza várja izga­lommal: mennyi nemesponty, harcsa, csuka vagy más halfajta akad horogra 1973-ban. A. R Öt idős ember ülte körbe az* MSZMP Békéscsabai Városi Bi­zottság első titkárának szobájá­ban az asztalt. A meleg köszöntő szavak után, amellyel a párt mai vezetői fogadták a félévszázados Párttagságukat ünneplő veterá­nokat, emlékeiket mondták el a ritka találkozó résztvevői. (Ké­pünkön sorban: Felber József, Filipinyi János, Sáró Mátyás, Hrabovszki Mihály, Sztarikó Má­tyás, Kovács Sándort. A szabadon maradt bizalmi Felber József, az 1926-os vá­lasztások alatt történtekre em­lékszik vissza: — Közvetlenül a választások előtti napon arról értesültem, hogy azokat, akik választó kör­zeti bizalmiak vagy a szavazat­szedő irodákban lesz másnap tennivalójuk — persze csak a szociáldemokratákat — az éj­szaka a rendőrök összeszedik. Nem aludtam otthon. Éjféltájban meg is jelent lakásomon egy de­tektív. Mivel nem talált, hát ott ült reggelig. Hiába. Ahogy vol­tain, úgy munkaruhában jelen­tem meg másnap reggel a vá­lasztási irodán. A kormánypár­tiak meglepődése nagy volt. „Hogy lehet, Hogy a Szociálde­mokrata Pártnak még szabadon van bizalmija?” — suttogták egymás között, —■ Később a lóbkészítö kis­iparosok szövetségében terjesz­tettük a kommunista nézeteket. Nekem egy budapesti elvtárssal volt kapcsolatom — folytatja Felber József. — Az illegális brosúrákat vagy ő hozta Csabára, vagy pedig én utaztam fel Pest­re. A Vörös Segély számára gyűjtött pénzeket is neki adtam át. Jó helyre került. Ég szemüvege mögött az idős kommunistának most is büszke elégedettséggel csillog sokat lá­tott tekintete» Az Ifjúmunkás terjesztője Filipinyi János már közel sem olyan fiatal, mint abban az idő­ben, amelyről beszél: — A szakszervezeti pénztárom sok könyveit átvizsgálták a kö­pök. Persze kiderült, hogy amíg a pártcsaport nem működött, — mert betiltották — addig a szák­szervezetek támogatták anyagi­lag a mozgalmat. Ebből az ősz- szegből arra is jutott, hogy a cí­memre havonta 100 példányban megküldött Ifjúmunkás lap el­lenértékét elküldjem Pestre Az Ifjúmunkás-ból aztán minden szakmának 10—10 példányt jut­tattam. így került az ifikhez, akik ingyen kapták a lapot, hi­szen abban az időben az inasok nem kaptak fizettséget, legfel­jebb verést. Kicsit gondolkozik az öreg har­cos, aztán a többiekhez fordul: — Emlékszik valaki közületek, arra, hogyan lett meg a munkás- otthon? — Aztán feleletet sem várva, már mondja is. — A mai Trefort utcában a telket ingyen kaptuk a várostól. 1922. májusában az össz-szak- szervezeti bizottság itt Csabán elhatározta, hogy a felekre mun­kásotthont kell éPíteni. Válasz­tott egy vezetőséget. Ennek let­tem az elnöke, fka1 szólítottuk a munkásságot, hogy mindenki egy naPi keresetével járuljon hoz­zá a munkásotthon felépítési költségeihez. Szilveszterkor már a mi otthonunkban ünnepeltünk. A fő plakátragasztó Kovács Sándor 1914-ben lett tagja a Vasas Szakszervezetnek és 1922_ben a Szociáldemokrata Pártnak. A fehér terrort követő első, úgynevezett választás mély emlékeket hagyott az idős em­berben. — Fő plakátragasztó voltam a választási kampány idején Elő­fordult, hogy estétől hajnalig jár­tuk az utcákat egyik elvtársam- mail és szórtuk a röpcédulákat. Egyik alkalommal fontos megbí­zatást kaptam. Aki adta, azt mondta: „Sándor, ha elkapnak, nem úszód meg épp bőrrel”. Elég az hozzá, hogy a Kisgazda Párt jelöltjét népszerűsítő plakát alá, mintha a rajta levő szöveg foly­tatása lenne, egy csíkot kellett ragasztanom, ilyen szöveggel: „Mi, akik a hadiszállításokon meggazdagodtunk, megválaszt­juk képviselőnknek”. Közvetlenül a választás előtti éjszakán csináltuk meg ezt a fel­adatot feleségemmel közösen. Szegény nagyon félt. Másnap a rendőrség lefogott. Jamína városi képviselőtestületi tagja Sztankó Mátyás ma már csak nagy ritkán mozdul ki Mátyás király utcai kis házából. Amikor viszont mint ez alkalommal — találkozik a régiekkel, az ő sze­me is csillogni kezd az emlékek­től: — Sokat reméltünk 1919-ben, amikor fegyverrel is védtük a mi hatalmunkat. Sajnos... — és nem folytatja. — Amikor 1922- ben engedélyezték a Szociálde­mokrata Párt működését, én is beléptem. Két év múlva bevá­lasztottak a végrehajtó bizott­ságba. 1929-ben pedig a janii- naiak bizalmából a városi kép­viselőtestületbe. A képviselőtes­tületi tagságom? Az bizony sem­mi előnnyel nem járt, csak azzal, hogy Békéscsabán sehcd nem kaptam munkát. Három gyerme­kem volt és feleségem tartott el mind a négyünket. Nekem csak nagy ritkán jutott valami kereset, főleg aratáskor, meg csépléskor. A Szociáldemokrata Pártban nagyon nehéz volt a helyzet kép­viselőválasztáskor. Az iparosok a várost járták, mi földműnké-; sok pedig a tanyavilágot. Egy ilyen alkalommal a csendőrök elbújtak az egyik tanyában és a bátyámmal együtt elfogtak. Be­zártak a paraszt kamrájába, megmondták neki két napig, amíg a kormánypárt kortesei le nem járták a területet, ne en­gedjen ki bennünket. A Vörös híradós Sáró Mátyás figyeli a többiek beszélgetését s csak amikor a párt mai titkára kérdezi, kezd hozzá: — Tizenkilencben, márcus 21« én a Vörös Hadsereg békéscsa­bai parancsnoka közölte velem, hogy egy híradó szakasszal más­nap reggel a demarkációs vo­nalra kell mennem és a Maizel ezredes csoportparancsnok által megszállt területen politikai megfigyelőként szolgálatot tel­jesítenem. A látottakat jelentet­tem Békéscsabára, ahonnan azt a választ kaptam, nyugtassam, meg a parancsnokokat és a kato­nákat, hogy rövid időn belül az új Vörös Hadsereg az egész arc­vonalat átveszi tőlünk. A dátumra pontosan nem emlék­szem. Húsvét előtti szerdán haj-: nalban kezdett támadni a kirá­lyi román hadsereg. Kénytelenek voltunk visszavonulni. Csütörtö­kön reggel Honctő állomáson egy magyar páncélvomat állt. Pa­rancsnoka kijelentette, fedezi a visszavonulásunkat. Öt kilomé-, terrel hátrább budapesti vörös munkásezred nyomult előre. De­liét ti is tudjátok, minden hiába volt, — és a Vörös híradós elfor­dul, hogy a többiek ne lássák, valami belerepült a szemébe. A direktórium jegyzőjét Hrabovszki Mihályt lakásán ke, restük meg A Tanácsköztársaság alatt léPett be a pártba s mint vezetőségi tagot beválasztották a direktóriumba, jegyzőnek. — Hiába menekültem a Ta­nácsköztársaság bukása után Bu­dapestre, letartóztattak. Hat hó. napig voltam a csendőrségi lak­tanya foglya. Csak mert beteg lettem, engedtek ki. de minden második nap jelentkeznem kel­lett. A mozgalmi munkát persze nem hagytam abba. Egyik ala­pító tagja voltam az építőmun­kások dalárdájának. Ez akkor több volt, mint kulturális cso­portosulás, hiszen itt találkoz­hattunk az elvtársakkal. Amit lehetett, megcsináltam. Hat idős kommunista emlé­kezéseit hallgattuk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója előtt néhány nap­pal. S amikor elköszöntünk tő­lük, többen mondták, hogy no­vember 7-én és azon az ünnep­ségen is, amelyen a Szovjetunió megalakulásának 50. évforduló­jára emlékezünk, ők is ott lesz­nek. Botyánszki János ÜZEMEK, GAZDASÁGOK, INTÉZMÉNYEK. SZOCIALISTA BRIGÁDOK! 8 Vegyék igénybe az IBUSZ kedvezményes utazási akcióját a 100 éves jubileumát ünneplő fővárosunkba, „Randevú Budapesttel’* 2—3 napos utazások, szállodai elhelyezéssel, gazdag programmal. Igénybe vehető novembertől — májusig. Részletes felvilágosítást a bé­késcsabai, gyulai, orosházi és szarvasi IBUSZ Utazási Irodák adnak! 229401 Dr. Vidó István átveszi a kitüntetést Ismét jő évet zárnak megyénk halászai Eoióc Demény Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom