Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

Vegyi- és biológiai fegyverek Az Egyesült Államok tovább folytatja a különböző típusú ve­gyi- és bakteriológiai fegyverek kifejlesztésének programját. A Baltimore Sun című lap közlése szerint a Ford Detrick-ban levő tudományos központban intenzív kutatásoka4 folytatnak a halált okozó vírusok és baktériumok kitenyésztésére. A Ford Detrick-i katonai támaszpont tudományos kutatói emellett — írja a lap — ellenőrzik az ország más kör­zeteiben folyó hasonló jellegű kutatásoka4 is. Elfogták az észak-ír protestáns szervezet egyik vezetőjét Belfast Négyhónapi rejtőzködés után, szombaton elfogták Gusty Spen­ce-1, az Ulsteri önkéntes Erő (UVF) nevű szélsőséges észak-ír protestáns szervezet egyik ve­zetőjét. Spence-t 1966-ban ítélték élet­fogytiglani börtönbüntetésre egy katolikus bártulajdonos meg­gyilkolásáért. Júliusban, leánya esküvőjére, becsületszóra haza­engedték, a megadott időpontban azonban nem jelentkezett a bör­tönben. Az UVF akkor nyilatko­zatban közölte: Spence-t „aka­rata ellenére,, rabolták el, hogy megakadályozzák a visszatérésé­ben. Az eltelt négy hónap során a protestáns vezető több ízben is nyilatkozott újságíróknak, rej­tekhelyét azonban a legutóbbi időkig nem sikerült felfedezni. Xuan Thuy hajtandó tárgyalni és tisztázni a vitás pontokat New York Xuan Thuy, a VI>K Párizsiban tárgyaló küldöttségének vezető­je kész arra, hogy a tűzszünet megkötése előtt egy végső tár­gyaláson tisztázzák a vitás pon­tokat, amennyiben az Egyesült Államok komoly magatartásit ta­núsít — állítja a New York Times című lap vasárnapi szá­ma, amely interjút közöl a viet­nami diplomatával. A VDK küldöttségvezetője hangsúlyozta, hogy nem támaszt nehézségeket egy Kissi ngerrel való újabb találkozó útjába, de amennyiben a Egyesült Államok ismét megállapodik valami-ben, majd újabb változtatásokra tart igényt, akkor rendkívül nehézzé válik a kérdés rendezése. Az interjú szerint Thuy rész­leteket olvasott fel abból az an­golnyelvű üzenetből, amelyet Nixon elnök október 20-án kül döbt Pham Van Dong-nak, a VDK miniszterelnökének. Az egyik idézet így hangzik: „Az Egyesült Államok méltányolja a VDK jóakaratát és felelősség­teljes magatartását. A megálla­podás szövege teljesnek tekint­hető.” Egy másik nyilatkozat- részlet szerint az amerikai elnök beleegyezett a tűzszüneti meg­állapodás október 31-i aláírásá­ba, és válaszul erre, a VDK kor­mányfője szintén jóváhagyta október utolsó napját, mint a nagyjelentőségű dokumentum hivatalos aláírásának „rögzített’ dátumát. (MTI) flz amerikai pilóták csalódottak Nixon halogató taktikája miatt Vientiane A VDK-ban elfogott amerikai pilóták rendkívül csalódottak Nixon elnök halogató taktikája miatt — jelentette ki újságírók előtt Philip Hart amerikai sze­nátor felesége, aki az Egyesült Államokból elsőként járt a VDK területén lévő amerikai fogoly­táborban és ot)t beszélgetést folytatott nyolc pilótával. (Az eddigi amerikai látogatók csak a táboron kívül találkoztak fog­lyokkal. —A szerk.) Mrs. Jane Hart szombaton ér­kezett Hanoiból Vientianebe és ott sajtóértekezleten számolt be A hagyomány ás barátság A hagyományos, évszázados magyar—lengyel barátság — miként azt Henryk Jalblonski, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke lánggyári be­szédében hangsúlyozta — szo­cialista tartalommal telítődött. Ezt tükrözi a kétoldalú tárgya­lásokról kiadott közlemény, s ezt fejezik ki az eszmecserékről napvilágot látott tudósítások is. Mindenekelőtt: újabb távlatok nyíltak a két ország együttmű­ködésében, amely pedig már ed­dig is kiérdemelte a gyümölcsö­ző jelzőt. Nem kétséges azon­ban, hogy koránt sincsenek ki­merítve a gazdasági kooperáció, az áruforgalom tartalékai, s kölcsönösen előnyösnek ígérkez­nek a vegyiparban, a járműipar­ban, az elektronikus és az elek­trotechnikai iparágakban, a ko­hászatban, az építőiparban és a mezőgazdaságban kínálkozó együttműködési lehetőségek. A két testvéri szocialista ország kedvező tapasztalatokat szerzett a közös vállalkozások tekinteté­ben. Bizonyára van mód arra is, hogy újabb, ezekhez hasonló vállalkozásokat hívjanak élel- re, amivel tevékenyen hozzájá­rulhatnak mindkét népgazdaság fejlesztéséhez. A testvéri barátság, szívé­lyesség és teljes nézetazonosság jegyében folytatott tárgyalások azonban nemcsak a gazdasági témákra szorítkoztak. Szóba ke­rültek természetesen a két felet kölcsönösen érintő és érdeklő nemzetközi kérdések is, ame­lyek megvitatásában — mint a közös közlemény megállapítja — teljes egyetértésre jutottak. Hazánk és Lengyelország kö­zött a szilárd barátság alapja a marxizmus-leninizmus közös eszméje, a szocializmus építésé­nek azonos céljai fűzik szoros­ra a két nép kapcsolatát. Mind­két ország tevékenyen hozzájá­rul Európa és a világ békéjé­nek megszilárdításához. Kiindu­lópontunk az államaink közötti szoros kapcsolat, a Szovjetuni­óhoz fűződő megingathatatlan barátság és szilárd szövetség, a Varsói Szerződés és a szocialista országok egysége. Nagy figyelmet szenteltek a magyar—lengyel tárgyalásodon az indokínai térség problémái­nak. Nyomatékkai hangsúlyoz­za a közlemény ,hogy a két or­szág „teljes támogatásáról biz­tosítja a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság legutóbb előter­jesztett békejavaslatait, vala­mint az Egyesült Államokkal létrejött megállapodást. Népeink meggyőződését fejezte ki a két államfő azzal ,hogy a megálla­podás elfogadása és végrehajtá­sa hozzájárul a vietnami kérdés békés rendezéséhez, a véres há­ború befejezéséhez. Értékelték a felek kontinen­sünk helyzetét, az európai biz­tonság és együttműködés kilátá­sait is. Egyetértettek abban, hogy „ minden feltétel megvan ahhoz, hogy még ebben a hó­napban. megkezdődjenek a sok­oldalú előkészítő tárgyalások Helsinkiben az 1973 folyamán a lehető legkorábbi időpontban összehívandó európai biztonsá­gi és együttműködési konferen­cia teljes sikerének biztosítása érdekében”. Egybehangzóan ki­jelentették, hogy Európa békéje és biztonsága megköveteli a két német állam kapcsolatainak rendezését, s az NDK-t a nem­zetközi élet teljes jogú résztve­vőjeként kell elismerni, beleért­ve felvételét az ENSZ-be. Aligha adhatja vissza a tö­mör ,hivatalos hangvételű köz­lemény azt a rendkívül szívé­lyes légkört, amely Henryk Jab- lonski lengyel államelnök ma­gyarországi látogatását, buda­pesti eszmecseréit jellemezte. Évszázados barátságunk további elmélyítésének új szakasza kez­dődik a Losonczi Pállal. Kádár Jánossal és Fodk Jenővel foly­tatott tárgyalásokkal, országa­ink és népeink javára, a szo­cialista közösség erősítésére. tapasztalatairól. Mint mondotta, valamennyi pilótát kellemesen meglepte a,, a bánásmód, amely­ben a VDK hatóságai elfogásuk óta részesítették őket, ellátták sérüléseiket, művelődési és spor­tolási lehetőséget biztosítottak számukra. Lényeges haladást értek el a nyugat-berlini tárgyalásokon Az ADN jelentése szerint a négy nagyhatalom képviselője nyugat-berlini tanácskozások szombati ülésén lényeges hala­dást ért el. A nagykövetek az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács épületét elhagyva, nyi­latkoztak az újságíróknak. Jef- remov, a Szovjetunió berlini nagykövete kijelentette, hogy „rendkívül elégedett” a munká­val. Hangsúlyozta, hogy a tár­gyalásokon fókról-fokra halad­tak előre és a kitűzött cél közel van. Sauvagnargues francia nagykövet arra a kérdésre: szü­letik-e megállapodás, kijelentet­te: „Ezt legalábbis nem zárom ki”. Hillenbrand, az Egyesült Ál­lamok bonni nagykövete az ál­láspontok közeledéséről beszólt, Henderson angol nagykövet' ha­sonló véleménynek adott hangot. A négyhatalmi tárgyalások va­sárnap délután folytatódtak. (MTI) Helsinki felé A finn kormány pár napja bejelentette, hogy útnak indít­ja a hivatalos meghívókat az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészítését célzó tárgyalásokra. Most már való­színű, hogy november 22-én — hacsak valami rendkívüli esemény közbe nem szól — — megkezdődik Helsinkiben az érdemi előkészítő munka, a multilaterális konzultáció Eu­rópa országai és a konferenciá­ra hivatalos két amerikai or­szág, az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Az előkészítő megbeszélése­ket a Varsói Szerződés tagálla­mai jó ideje sürgetik, s ez ter­mészetes, hiszen magát a kon­ferenciát is a szocialista orszá­gok kezdeményezték. A Buda­pesti Felhívás óta, melyet 1969 tavaszán bocsátottak ki a szo­cialista országok képviselői, kemény diplomáciai küzdelem­ben kellett előbb elfogadtatni a földrész békéjét és biztonsá­gát garantáló nagy tanácskozás elvét, majd azokat a módsze­reket, eljárásokat, melyek e cél­hoz vezethetnek. Egész sor kez­deményezés, javaslat, indítvány hangzott el e célok érdekében; ezeket megvilágították, türel­mes és elvi szilárdságot tükrö­ző vitákban részletezték. Köz­ben újra meg újra leküzdötték a halogatás, a&ridőhúzás érve­it, amelyekkel a nyugati ha­talmak igyekezték akadályozni, lassítani a konferencia elő­készítését. Most, október vé­gén végre a NATO is hozzájá­rult ‘ a helsinki előkészítő ta­nácskozások megkezdéséhez. Ezzel újabb lépéssel jutott elő­re a biztonsági értekezlet. Az európai realitások elis­merésének folyamata kibonta­kozik a nemzetközi politikában és lassan, de biztosan érlelő­dik a kollektív biztonság ko­difikálásának irányzata is. Az igény erre a biztonságra meg­van, az európai népek akarják a békét és a nyugalmat föld­részünkön — de a nyugati kor­mányok csak vonakodva isme­rik el ezt az igényt és akara­tot. A huzavona több, mint három és fél éve azonban csak késleltethette az enyhülés fo­lyamatának kibontakozását; nyilvánvalóan teret nyertek ugyanis azofk az erők, amelyek az európai biztonságot a józan ész, az erőviszonyok tényle­ges mérlegelése, a békés egy­más mellett élés elvének el­ismerése alapján akarják meg­valósítani. Helsinki fontos lépést je­lenthet ezen az úton, Valószínű, hogy az első me­netben egy hónapig tanácskoz­nak, tehát karácsonyig tarta­nak az előkészítő eszmecserék a finn fővárosban. Ezalatt ki­derül majd, hogy szükség lesz-e további megbeszélésekre, vagy már most sikerül megfogal­mazni a napirendet magára a konferenciára is. A szocialista országok a biz­tonságra való közös törekvés megerősítését, a gazdasági és a kulturális együttműködést kí­vánják megvitatni és elősegíte­ni. Az Atlanti tömbhöz tartozó kormányok azonban nem tettek le arról a szándékukról, hegy ezeken a világos fogalmakon va­lami mást értsenek; például a kulturális együttműködésen a behatolás, lazítás valamilyen le­hetőségét értik. Hosszú időn át a biztonsági értekezlet napi­rendjére olyan kérdéseket akartak ráerőszakolni, ame­lyeknek megoldására még nem értek meg a feltételek, és amelyek más, már meg­oldható kérdések rendezését is akadályozták volna. Ilyen volt például az un. csapatcsökkentés kérdése. Ez nem tartozik a kon­ferenciára, de a szocialista or­szágok nem zárkóznak el az építő vita elől más fórumon, például a leszerelési tárgyalások keretében: lehetséges; hogy pár­huzamos megbeszélésekre is son; kerülhet. A biztonság a mai Európában harci kérdés. Sikeréért meg kell küzdeni, örvendetes tény, hegy megkötötték a szovjet-nyugat­német és a lengyel-nyugatné­met szerződéseket, de a rende­zés Csehszlovákiával késik, mert Bonn még vonakodik a müncheni paktum teljes meg­tagadásától. örülünk a két né­met állam első nemzetközi jogi érvényű megállapodásának, a közlekedési egyezménynek; amely nemcsak az NDK és az NSZK közlekedését segíti elő; de a közlekedést is köztük — de nem felejthetjük, hogy az alapszerződésért, az NDK és az NSZK viszonyán aló a szuveré- nitáson alapuló rendezéséért még le kell küzdeni a nyugat­német reakció aknamunkáját. Az NSZK-beli választások ép­pen ezért fontosak: nehogy hi­vatalos állami politikává váljon ez a tagadás a Szövetségi Köz­társaságban. A helsinki előkészítő megbe­szélésekre szóló meghívók jó jelek, ülvözöltük is őket. De hogy milyen lesz a találkozó, ho­gyan zajlik majd le, milyen lesz a napirend, kitűzhetik-e egyál­talán a konferencia dátumát* még nem tudhatjuk. Hogy ezek- re_a kérdésekre megnyugtató és előremutató felelet érkezzék Helsinkiből, még sokat kell csa­táz ni ok diplomatáinknak, még| sokat kell harcolniok Európa népeinek R. I. '•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■••■■■■■■■a. ■aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa«<i«aaaaaaaaaaaaaaaaBaaBaaBa»f IBBBBBBaBBBBaaaBBBBBaBH A szovjet akadémia elnöke Níxonnál Nixon elnök pénteken fogadta az Egyesült Államokban tartózkodó M. V. Keldls akadémikust, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökét. A megbeszélésen részt vett dr. Henry A Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója is. (Telefotó _ÁP—MTI—K&j

Next

/
Oldalképek
Tartalom