Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
Díszünnepség Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) tik tovább az Októberi Forradalom nagy ügyét: a kommunizmus építését. És változatlan elkötelezettséggel, proletár internacionalista odaadással tesznek eleget a Forradalom hagyatékának, annak a küldetésüknek, melyet a nemzetközi forradalmi mozgalom támogatása ró rájuk. Ezért a szocialista forradalom ünnepén hálatelt szívvel, őszinte meggyőződéssel köszöntjük a nagy szovjet népet. Kifejezzük tiszteletünket és nagyrabecsülésünket a népnek, melynek fiai immár 55 éve szakadatlan harcban és munkában küzdenek az emberiség haladásáért és felemelkedéséért. Tisztelettel emlékezünk a hősökre, és a hősök pártjára, a Szovjetunió Kommunista Pártjára, amely szervezte a harcot, a munkát és lelkesítette a győzelmeket. Elvtársak! A Szovjetunió népei és vezetői tudatában vannak annak is, hogy gazdasági építőmunkájuk, az ország belső fejlődése szorosan összefügg a nemzetközi helyzet alakulásával. Ezért van az, hogy szovjet testvér- pártunk megkülönböztetett figyelmet szentel a nemzetközi kérdéseknek. A szovjet rendszer a béke deklarálásával lépett a történelem színpadára. A győztes szocialista forradalom első megnyilatkozása a békekiáltvány volt. A Szovjetunió békeszerető állam. A szovjet államszövetség létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünnepelve a szocializmus, a kommunizmus, a forradalom érdekeit védelmezve és képviselve ma új minőségű vérte- zetben áll a vártán: a Szovjetunió szocialista nagyhatalom! A nagyhatalmakra jellemző erővel, felkészültséggel, tekintéllyel, befolyással és szocialista, proletár internacionalista felelősséggel, elkötelezettséggel, elvi magatartással harcol az új világ, a szocializmus, a kommunizmus építéséhez szükséges kedvező nemzetközi feltételek megteremtéséért, az egész emberiség békés- jelenéért és boldogabb jövőjéért. Kedves Elvtársak! Vessünk egy pillantást a korra, melyben élünk és szocialista ópítőmunkánkat végezzük! A mai világhelyzet legszembetűnőbb sajátossága, hogy korunk fejlődésének fő irányát a szocializmus, a haladás erői határoz»- zák meg. A Szovjetunió és a szocialista országok építőmunkájának eredményei, nemzetközi erőfeszítése nyomán ez az esztendő az államok közötti tárgyalások és megegyezések évének tekinthető. Pozitív lépésekre kerül sor a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása irányában. Az imperialista erők meg-megűjuló ellenakciói ellenére, a vitás nemzetközi kérdések megközelítésében és kezelésében a realizmus kerekedett felül. A békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért folytatott harc egy sor kézzelfogható eredményt és sikert hozott. A szovjet kormány az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprog!- ram alapján egész sor konstruktív javaslattal járult hozzá a nemzetközi helyzet kedvező irányú fejlődéséhez, a feszültség enyhítéséhez. E lépések között kétségtelenül a legjelentősebbek azok, amelyek az európai helyzet javítására irányultak. Mindezek eredményeként ratifikálták a szovjet—nyugatnémet és a lengjél— nyugatnémet szerződéseket, aláírták a Nyugat-Berlinről kötött négyhatalmi egyezményt, érdemi párbeszéd folyik a két német állam között. És ezek következtében került belátható közelségbe az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívása. A konferenciára világos állásponttal megyünk: nem elvi engedmények árán, nem pozíciók feladásával, hanem a teljes egyenjogúság, az egyenlő biztonság érvényesítésével akarjuk és kívánjuk elérni a fegyveres veszélytől, a feszültségtől mentes, békés Európát. A békés egymás mellett élés lenini elvének, a XXIV. kongresszus békeprogramjának egyik gyakorlati következménye: a szovjet—amerikai csúcstalálkozón a két állam viszonyának alapelveiről aláírt dokumentum. Amire még néhány évvel ezelőtt sokan gondolni se mertek volna, most valóság lett: az imperializmus vezetőereje, a legnagyobb tőkés hatalom, az Amerikai Egyesült Államok elnöke — először a történelemben! — nemzetközi érvényű okmányban ismerte el a békés egymás mellett élés elvét, mint a különböző társa-, dalmi rendszerű államok kapcsolatának alapelvét. A szocializmus erőinek gyarapodása, a Szovjetunió következetes békepolitikája odavezetett, hogy a hidegháború, a diszkrimináció, a szocialista országok elleni aknamunka a múlt lomtárába kerül, helyét átadja olyan tendenciáknak, mint a vitás kérdések békés rendezése, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági és kulturális kapcsolatok, a műszaki és tudományos együttműködés. Kedves Elvtársak! E kedvező irányzatok jelentőségét látva és elismerve, ugyanakkor nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a nemzetközi viszonyokat még nem kevés olyan megoldatlan és éles probléma mérgezi, melyeket az imperializmus agresszív politikája szült. A háború tüze pusztít Indokínában. Bonyolult és veszélyes a helyzet a Közel-Keleten, A Szovjetunió és a szocialista országok álláspontja itt is félreérthetetlen és elvi alapokon nyugszik. Határozottan fellépünk az imperializmus indokínai agressziója ellen. Mindvégig támogattuk, és a jövőben is támogatjuk Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek a szabadságért, a függetlenségért és a szociális haladásért vívott önvédelmi harcát. Erkölcsi, politikai, anyagi és katonai támogatást nyújtunk az ott élő népek igazságos harcához, mindaddig, míg ki nem vívják a végső győzelmet. Követeljük, hogy a Nixon-kormány haladéktalanul írja alá a közte és a vietnami fél között már elfogadott egyezményt A közel-keleti helyzet békés rendezését az ENSZ-határozatok érvényesítésével kívánjuk: ki kell vonni az agressziós izraeli csapatokat a megszállt arab földről, fel kell számolni a megszállás minden következményét, biztosítani kell a palesztin nép törvényes jogát. Ha tehát a nemzetközi helyzet általános mérlegét megvonjuk, akkor azt láthatjuk, hogy a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erőinek előrenyomulásával egyidejűleg hatnak a reakció, az imperialista agresszió erői; ellentétes tendenciák érvényesülnek. De, ha vannak is feszültséggócok, katonai konfliktusok, ha az imperialisták mesterkedés sei nyomán növekszik is a feszültség, vagy bonyolultabbá válik a helyzet, a Szovjetunió, a szocialista országok, a haladó erők harcának gyümölcseként a világban erősödik az enyhülés folyamata és a fejlődés új, kedvező körvonalai rajzolódnak ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi hatásaként ma az egész világon előretörnek a szocializmus, a haladás erői. Kedves Elvtársak! Itthon, hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítésének útján évről-évre előrehaladunk növekszik szocialista rendszerünk szilárdsága, gyarapodnak a társadalom szocialista alapjai. Pártunk saját történelmi tapasztalataiból megtanulta, hogy társadalmi rendszerünk fejlődésének egyik központi feladata a munkásosztály hatalmának állandó erősítése. A társadalom építésében egyre bonyo’ultabb feladatokat kell megoldanunk. ezért pártunk X. kongresszusa egyik fontos feladatunkká tette szocialista államunk erősítését, az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkáshatalmat sohasem tekintette öncélnak és sohasem téveszti szem elől, hogy az állam a szocialista forradalom véghezvitelének, a szocialista építés sikeres megvalósításának eszköze. De azt is megtanultuk, hogy az új társadalom teljes felépítéséhez nem elegendők csak a hatalom eszközei. A munkáshatalomnak szüksége van a dolgozó emberek egyetértésére és cselekvő támogatására. Ezt meggyőzéssel, politikai munkával, a szocialista demokrácia módszereinek állandó fejlesztésével, szélesítésével lehet elérni. Ezért a szocialista építés sikereivel és feladataival egyenes arányban kell erősíteni, fejleszteni az államélet, a társadalom és a munkahely demokratizmusát. A X. kongresszus iránymutatása alapján arra törekszünk, hogy a szocialitsa államépítés folyamata a központi hatalom erősítését, a vezető állami szervek munkájának színvonalasabbá tételét, a területi és helyi tanácsok önállóságának növe’ését, a lakosság közéleti tevékenységének fokozódását eredményezze. A kongresszus óta eltelt két évben e célkitűzések valóravál- tására jónéhány intézkedés történt. Növeltük az országgyűlés törvényhozó tevékenységét, erősítettük társadalmunk alkotmányos rendjét, tovább szilárdítottuk a törvényességet. Intézkedések születtek a kormányzati munka korszerűsítésére, a tanácsok hatáskörének és önállóságának fejlesztésére. Az ország- gyűlés több meghatározó jellegű törvényt alkotott, közülük kiemelkedő jelentőségű a népünk összes eddig elért szocialista vívmányát magába . foglaló és védelmező új Alkotmány-törvény. A szocialista állam erősítésének, az államélet fejlesztésének sokoldalú feladata megoldásában az a cél vezeti pártunkat, hogy az állam gazdasági-szervező, kulturális-nevelő és igazgatási, irányító munkájának hatékonyságát fokozzuk. A megtett intézkedésekkel, az összes eddigi eredményeikkel együtt sem állítjuk azt, hogy már elvégeztük a., államélet fejlesztésének összes tennivalóit. A kongresszus határozatában megjelölt feladatok végrehajtása hosszabb időbe telik. Világosan látjuk a további teendőket is. Az elvek megfbgátonazása, a törvények meghozatala, a felső intézkedéseik foganatosítása után, arra is figyelnünk kell, hogy az államigazgatás minden szintjén és az állampolgár életében is érvényesüljenek szándékaink, célkitűzéseink. További intézkedések is szükségesek az igazgatási apparátus munkájának tökéletesítésére, a közigazgatási dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésére, a bürokrácia eilend érdemi küzdelemre, az állampolgári kötelesség és fegyelem egyértelműbb érvényesítésére. További javításra szorul a lakosság ügyeinek intézése is. Van tennivalónk a szocialista demokrácia fejlesztésében, hiszen azt akarjuk, hogy hazánk állampolgárai az üzemi és a tanácsi szervekben, a tömegszerve zete'k és tömeg- mozgalmak fórumain, műhelyeiben egyre nagyobb számban vegyenek részt a közügyek elintézésében és eldöntésében. Ezen az úton segítjük elő a nagy társadalmi aktivitás kibontakozását, amely szükséges a szocializmus teljes felépítéséhez. Engedjék meg, hogy felidézzek néhány tényt a szocialista állam elméleti megalapozójának, az első győztes munkáshatalom államélete vezetőjének, szervezőjének, Leninnek az életéből. Egyik életrajzírója megjegyzi, hogy Lenin írásaiban, leveleiben és utasításaiban a leggyakoribb szó az „azonnal”. Ha az államhatalom, a népgazdaság, a dolgozó nép érdekeiről volt szó, Lenin nem tűrt ellentmondást, halogatást, és magyarázkodást. A legnagyobb figyelmet követelte meg mindenkitől, a legnagyobb szakértelmet és odaadást, a legteljesebb személyes felelősséget, akár fent dolgozott valaki, akár lent. Intézkedéseiben a felületes szemlélők ellentmondásokat véltek felfedezni. Egyszer, alapos megbeszélések, országos értekezletek megtartását sürgeti fontos kérdések megtárgyalására. Máskor .tiltakozik az értekezle- tesdí és a szavak áradata ellen. Egyszer, megdorgálja az egyik vezetőt, mert túl sók időt tőit el tanácskérésekkel, nem elég operatív. Máskor, más vezetőnek azt veti a szemére, hogy csak a saját feje után megy. Egyszer, kikel egyes országos szervek ellen, hogy feleslegesen beleavatkoznak a helyi testületek dolgába, máskor, a központi hatóságok azért kapnak bírálatot tőle, mert nem tartják kezűikben a gyeplőt, nincs kellő állami fegyelem. Nincs ebben semmiféle ellentmondás. A szocializmus, a kommunizmus célja nem szentesít örök időkre sem módszereket, sem eszközöket. A szocialista állam az eszközeit és módszereit mindig az adott társadalmi fejlődés időszerű, konkrét kérdéseihez választja meg. A mi pártunk az alkotó mar- xizmus-leninizmus szenemében cselekszik, amikor társadalmi életünkben, államvezetésünkben a közélet felfrissítését az állam demokratizmusának fejlesztését, a gazdasági irányításnak a gazdasági folyamatokhoz való alkalmazását, a% állampolgári fegyelem szilárdítását, az egyszemélyi felelősség és a különböző szintű állami szervek nagyobb önállóságát szorgalmazza. Mindezt úgy akarjuk elvégezni, hogy a részintézkedésekben is az egészet szolgáljuk: a szocialista építés nagy ügyét. És lássuk, ne tévesszük szem elől a munkás- osztály. az egész nép érdekét, a kollektíva, az egyén érdekében sem. Kedves Élvtársak! Szeretném megjegyezni, hogy az államélet fejlesztése és a szocialista demokrácia szélesítése tükröződik a gazdaságirányítás reformjában is, amely feltéelezi a központi irányítás erősítését, s ennek hatékonyabbá tétele érdekében decentralizálta azokat a hatáskörökéi, amelyeket helyben, a termelés színhelyén lehet jobban ellátni. Ma Magyarországon minden munkahely életében, a párt és a21 állam egész tevékenységében meghatározó szerepe van az ol'~ szág gazdasági gyarapodásának A gazdasági építőmunka ma» életünknek fő politikai kérdése Csaknem öt éve a gazdasági munka az irányítás új módszereinek keretében folyik. Eredményesen és biztató perspektívával. ’ A gazdaságirányítás reformja alkalmas eszköz, módszer a társadalom anyagi alapjainak gyarapítására. Már 1968- ban tudtuk, hogy egy csapásra nem oldhatók meg az összes kitűzött célok és számoltunk azzal ,hogy néhány ötéves tervnyi időre is szükség lehet, amíg kialakulhatnak, teljességükben érvényesülhetnek a tervbevett viszonyok. Öt óv azonban már nyújt bizonyos tapasztalatokat. Bebizonyosodott, hogy a gazdasági eszközök fokozottabb előtérbe állításával hatékonyabb tervezés valósítható meg, Ma már elértük, hogy a terv, a tervek valóraváltása nemcsak a tervezők ezreinek feladata, hanem a dolgozók millióinak személyes ügye. A reform bevezetése óta kiegyensúlyozottabb a nemzeti jövedelem növekedése. A termelékenység alakulása is kedvezőbb: az iparban csaknem teljes mértékben ebből adódik a termelés- növekedés. A mezőgazdasági ter(Folytatás a 4. oldalon) 3 Cseterki Lajos elvtars ünnepi beszédét mondja 1S7Z. NOVEMBER 6.
