Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Fogalmak — fókuszban Az isteni szikra Munkaidő-alap Minden gyárban, vállalatnál meghatározott a létszám, és a munkarend szerinti munkaidő. E kettő szorzata elvben a munkaidő-alap, tehát az- az időmeny- nyiség, amelyet egy nap, egy hónap, egy év alatt a foglalkoztatottak munkával töltenek. A j gyakorlatban — a tervek készítésekor — már kisebb összeggel számolnak, hiszen a hiányzások, szabadságok stb. mérséklik az időalapot, ahogy a létszám esetleges csökkenése — ami napjainkban nem ritkaság — szintén maga után vonja ezt. S még valami: sajnos, a ténylegesen lekötött munkaórák nem azonosíthatók a valójában ledolgozottakkal 48 vagy kevesebb Hazánkban a törvényesen előírt munkaidő heti 48 óra vagy ennél kevesebb. Igaz. a posta, a vasút folyamatos üzemű egységeinél, az élelmiszeripar egyes idényjelleggel dolgozó üzemeiben, s természetesen a mezőgaz- j daságban lelni heti 48 óránál többet teljesítőket is. Tavaly 308 munkanap volt, idén 306 van. Ha most ezt megszorozzuk az egyes iparterületek létszámával, megkapjuk az elvben letölthető munkanapok számát. 1972. júniusában 26 hétköznapot mutatott a naptár. A kohászatban 101,7 ezer ember dolgozott, azaz . . . Ám álljunk csak meg. Az időalap legfontosabb része a teljesíthető munkaórák száma, de ezt mechanikus szorzással nem lehet megállapítani, hiszen vannak, akik 36, 40 órát teljesítenek, azután 44-et ... tehát az előírt és a ledolgozott órák számát kell összevetni — természetesen a létszám figyelembe vételével —. hogy képet kapjunk a munkaidő kihasználásáról. Nem ceruzakoptatás Ügy tűnhet, a termelés formális tényezőjéről van szó, azaz számontartásával bíbelődni nem több mint ceruzakoptatás. S az a baj, hogy e felfogás még az üzemekben is érvényesül, holott nagy veszteségek forrása az idővel való pazarló gazdálkodás. A növekvő termeléssel arányosan ugyanis képtelenség bővíteni az i időalapot. Sőt, az kissebbedik. ) Az állami iparban 1960-ban 1,9 milliárd munkaórát teljesítettek, tavaly kétmilliárdot; közben ugyanis lezajlott a munkaidőcsökkentés. Az emelkedés 1968- ig tartott, akkor 2,2 milliárd volt az óraszám. Azóta zsugorodik, ám azt, hogy az üzemek számára az idő még nem eléggé pénz, | bizonyítja a túlórák növekedése, j (1960:30, 1965:38, 1971:58 millió!). S ez sok vállalatnál a munkaidőcsökkentést is megkérdőjelezi. Amit pedig az iparban és az építőiparban kötelezően megszab a 3304/1969. sz. korményha- j tározat, Az 1967-ben kelt —1021- es — rendelkezés még csak lehetővé tette a munkaidőcsökkentést. Addig 210 ezer ember dolgozott a heti 48 óránál kevesebbet. Az egészségre ártalmas munkakörökben már hosszú évek óta 36—42 óra a heti munkaidő. Még 1957-ben megszűnt a textiliparban a szombat éjszakai műszak, 1967-ben a szénbányászat mérsékelte az előírt óraszámot. 1968-ban és 69-ben azután 1.9 millió ember számára lett törvényesen hosszabb heti négy órával a szabad idő. Az ötnapos munkahét Érdemes tovább tallózni, mert például rábukkanunk arra a tényre, hogy néhány iparterületen viszonylag magas azok aránya, akik a 44 munkaóránál is kevesebb teljesítésére kötelezettek. így száz bányászból 16, kohászból 41, papíripari munkásból 41, nyomdászból 97. Nem szerencséjüknek köszönhetik ezt, hanem a kedvezőtlen körülmények indokolják az általánostól való eltérést. Ahogy sokak számára az ötnapos munkahetet szintén. Tavaly a szocialista ipar minden száz munkása között hét olyan volt, aki heti öt napnál nem dolgozott többet. Az. alumíniumkohászatban, ,a gyógyszeriparban, a cementgyártásban a munkások harmada, negyede használhatja már az öt munka- és két pihenőnapra oszló naptárt. Ami azért a többségnek még távolabbra esik. Végülis mennyire rúg egy-egy iparterületen a termék előállítására fordított idő? A közlekedési eszközök gyártásában például havi 11—12, a textiliparban A méhkeréki román tannyelvű általános iskolában végzett tanulók 80 százaléka továbbtanul A méhkeréki román tanítású iskola már a felszabadulás előtt, is nemzetiségi iskola volt. Eleinte minden tárgyat román nyelven tanítottak Méhkeréken, de a technika és a tudomány fej. lödése, szocialista oktatás, és ( neveléspolifcikánk változást ho-i zott. Jelenleg a történelem és földrajz kivételével valarneny- nyi tárgy ismereteit magyarul sajátítják el az iskola tanulói. A község óvodájában is magyar- nyelvű oktatás folyik, de természetesen a román irodalmi nyelvvel is megismertetik az óvodáskorú gyermekeket. Az általános iskolában végzettek 80 százaléka továbbtanul. Ez bizonyítja a 18 nevelő színvonalas munkáját és hazánk ^ BÉKÉS MfCYJIZZ£t 1972. NOVEMBER 1. nemzetiségi politikájának gyakorlati megvalósulását. A méhkeréki román, tannyelvű iskoláiból legtöbben a tanítóképző intézetekbe és a tanárképző főiskolákra kerülnek. Méhanyán a román nemzetiségi lapok mun. katársai vagy különböző intézmények, testületek tolmácsai, vezetői lesznek. Aj. iskola 259 tanulója egyelőre, helyszűke miatt két váltásban tanul. Hét évvel ezelőtt kaptak egy műhelytermet és két új tantermet, de ma már ez is kevés. A tervek szerint 1975-re épül fel négy újabb tanterem. Méhkerék Községi Tanácsa és lakossága sokat fáradozik, az iskola fejlesztésén, állandó korsze. rűsítésén. Az idén ősszel a szülők társadalmi munkával vezették be a vizet az iskola udvarára. A román tannyelvű általános iskola oktató-nevelő munkáját ismerték el az illetékesek, amikor a Szegedi Tanárképző Főiskola és a Debreceni Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájává nevezték ki. 17—18 millió órára. Honnét az olykor egymilliót is meghaladó eltérés? A grafikonon csúcsok és völgyek. Július augusztus a szabadságok ideje, azaz „völgy”. De. cember? Az ünnepek előtti legális és illegális csúsztatások ideje; azután olykor közbeszól az időjárás — az építőanyagiparban —•, vagy egy influenza-járvány. Gazdálkodni vele Nem sorolható az sem a kedvező irányzatok közé, hogy folyamatosan csökken a teljesítménybérben ledolgozott órák száma. 1966-ban az összesnek még 60,6, tavaly már csak 57.2 százaléka volt. A gépek, berendezések kihasználatlanságára utal az, hogy a letöltött munkanapok 69,9 százaléka az első műszaicra jut, a másodikra 21, s csupán 9,1 a harmadikra. Némely iparterületen — sorrendben: a bányászatban, a papírgyártásban, a kohászatban, a textiliparban stb. — valamivel jobb a helyzet, de ezt sokkal inkább a termelési adottságok, mintsem az üzemi törekvések eredményezik. 1971- ben 289 millió volt az iparban teljesített munkanapok száma, s ebből 206 millió az első műszakra jutott. S míg a nap 24 órájának nagyobbik részében kihasználatlanul állnak hatalmas kapacitású termelőberendezések, a gyárak bővíteni szándékoznak, új üzemet építenek ... Érzékeny jelzőrendszer lehet tehát akár üzemi, akár iparági méretekben az időalapok elemzése. S ez lehet napjainkban kell-re változik, hiszen tavaly egy, idén. az első félévben további egy százalékkal mérséklődött — mivel a munkáslétszám csökken — a fölhasználható óramennyiség. Űj munka- vállalók nem tolonganak a kapuk előtt, a munkaidőt aligha lehet meghosszabbítani, viszont termelni évről-évre többet kell. Pénzzel, anyaggal lassan megtanulnak gazdálkodni a vállalatok. Nagy hiba lenne, ha e sorból az időalap kimaradna, de még az is, ha csak a végére kerülne. Mészáros Ottó A vallástörténészek hitelt érdemlően állítják, hogy olykorolykor még a mindenség teremtőjének is támadtak elfogadható ötletei. Miután alapos megfontolással sárból összegyúrta Ádámot, lepihent mennyei trónusán, Ádám pedig lecsücsült a fügefa alá. Az Er azt hitte, hogy minden a legnagyobb rendben van, ámde, ahogy pillantása Adámra esett, látta, hogy biz az csak az orrát lógatja. A feljegyzés szerint ekkor támadt az a szikra az Ür agyában, melyet a mai napig isteninek neveznek, mert rájött, hogy Ádám Éva nélkül egy fabatkát sem ér. Nos, a fáma szerint pontosan így jártak azok, akik a békéscsabai Körös Hotelt megálmodták, bár az ő helyzetük sokkal bonyolultabb volt. Miután alaposan meghányták, megvetették, s az egész várost kikérdezték hogyan, s miként csinálják ezt a rettentően nagy hotelt, úgy döntöttek, hogy épüljön fel mégpedig olyan csodálatraméltó tökéletességgel, hogy semmit se kelljen rajta változtatni. Az építkezés úgy ment, mint a karikacsapás. Nem volt hiány sem csempében, sem okos emberben. Sőt még a prémcsi sem maradt el. Szó, ami szó, egy napon tetőtől talpig megszületett ez a nem mindennapi csoda. Es akkor a város minden emberfia összecsapta a kezét: ilyen szállodával egyetlen város sem dicsekedhet. Esetleg Pest, de az nem biztos, merthiszen köztudott, hogy Békéscsabához Békéscsaba van a legközelebb. Innen Pestnek halvány foltja sem látszik. így vitathatatlan, — állapították meg a jó csabaiak — hogy a Körös Hotel párját ritkítja. Mikor elült az örömzaj. megjöttek az első vendégek. Ki tudja melyik honnan jött, az viszont tény, hogy egy napon így szól a portáshoz egy idegenbe szakadt hazánk fia. — Meg szeretnék fürödni. — Kedves uram, ezen a legkönnyebb segíteni. Szíveskedjék bemenni a fürdőszobába. — válaszolt a portás. — Cakhogy az én szobámnak nincs fürdőszobája. A portás nem jött zavarba. Gerencsér Miklós: Fekete tél 20. — Már-már nevetséges, olyan egyszerű. Két nevet kérek öntől. Azét, aki a röplapok kliséjét véste és azét. aki a röplapokat készítette. Ez a két név a szabadságát jelentheti. Abbahagyta újjai tördelését Stelczer Lajos. Két kezét összekulcsolva az ölébe tette és fölfelé fordított tenyerébe figyelt. — Sajnálom, főhadnagy úr. Nem tudom a választ. — Ez önre nézve határozott pech. Mi ugyanis tudjuk a neveket, csak éppen a maga lojalitásáról akartam meggyőződni. De hát annyi baj legyen. Most akkor egy komikusán könnyű kérdést teszek fel magának. Kitől szokta kapni a röplapokat? — Senkitől — jelentette ki egyszerűen a fogoly. Mintha oda se figyelt volna a válaszra Demeter. Annál jobban érdekelték a fali fogason függő gumibotok. Sorra megvizsgálta mindegyiket, majd gumibot helyett olyan korbácsot választott, amit különböző színű villanyhuzalból fontak. Faragó azt hitte, végre erélyesebb fellépésre határozza el magát halvérű felettese, de a csendőrtisztnek csak azért kellett a korbács, hogy játszadozva hajlítgassa és elnézegesse, milyen tarka színekből illeszkedik össze a fonat. — Jól van, Stelczer. Tudatosan idegenkedik az úri megoldástól. Elcsüggeszt a konoksága, dehát maga tudja. Talán még van remény. Arra kérem, gondolkodjon a kérdéseimen. Nem szabad az ilyesmit elhamarkodni. Se nekünk, se magának. Ha esetleg eszébe jutna valami fontos, jelentkezzen a zárkaőrnél. Soronkívül állok rendelkezéséi-e. — Aztán a lényére jellemző kényes komótossággal sétált az ajtóhoz, kiszólt az őrnek a folyósóra: — Kísérjék vissza a foglyot a cellájába! Oda se nézett, hogyan vezetik el Stelczer Lajost. Remélte Faragó, most hallani fog valami érdemlegeset a főhadnagytól, elmondja neki, milyen céllal igényelte jelenlétét a kihallgatásnál. — Szörnyen éhezem. Átugranál velem a Sárkánylyukba? — Legyen meg az akaratod — állt fel fürgén Faragó a cserépkályha mellől. Már a Sárkánylyuk boltívei alatt érezte magát Demeter, amikor a szobába lihegett Bede Antal csendőrzászlós. Ö is civilben volt, szörnyű rosszul állt rajta a szélesen csíkozott zakó. Mint akit örök mozgáskényszer gyötör, minden tagja vibrált. — Főhadnagy úr, elkészült az áramfejlesztő! — Hol van? — kérdezte De— Ez esetben bátorkodom ajánlani Önnek városunk gyönyörű strandját. — Én azonban nem akarok strandolni — felelte a vendég. Mit tehetett a szegény portás, fogta a fejét jobbról, fogta a fejét balról. Egy szép napon pedig szólt a főnökének, az pedig tovább adta az ügyet egy másiknak, a másik a harmadiknak és így tovább, ahogy az már lenni szokott. Közben a gazdasági szakemberek sem tétlenkedtek, azon meditáltak, hogyan lehetne a hotel bevételét emelni. így hát végül mindazok, akik a fejüket törték, összegyűltek és megnézték a hotelt jobbról, balról. Majd mindahányan csak voltak, végigjárták a vendégszobákat. Ezután pedig — ahogy az már lenni szokott — egy irdatlan nagy asztalnál írásba foglalták, hogy bár a hotelben minden rendben van, még- sincs minden rendben, mert némileg hiányoznak a fürdőszobák. Miután emigyen egyetértettek egymással, jó csabai szokás szerint nyomban vitatkozni kezdtek. Egyesek amellett kardoskodtak, hogy a hotel bevételét emelni kell. Mások a paragrafusokra hivatkoztak; mondván ezt nem lehet csak úgy uk, műk, fűk megcsinálni. A jogszabály ugyanis félreérthetetlenül mond. ja ki, hogy a szobadíjakat csak akkor lehet felemelni, ha eny- nyi meg ennyi fürdőszobája van a hotelnek. Mivel nem tudtak azon nyomban megegyezni, addig vitatkoztak, míg ki nem fogytak a szóból. És csak ezután jött az a bizonyos szikra. — A hotelben ennyi meg eny- nyi fürdőszobát kell építeni és akkor törvényesen emelni lehet a szoba-díjakat. A szikra tökéletes volt. Nyomban hozzáláttak a munkához. Ez év októberére 15 fürdőszobát építettek meg. És, hogy példamutatóan bekapcsolják a hotelt az alkoholizmus elleni küzdelembe, a Drink Bárt irodákká alakították át. Ez az eset is tanúsítja, hogy a 250 éves Békéscsabán kifogyhatatlan a muníció. Etólag mindig rájönnek, hogy hol szorít a cipő. (Serédi) meter anélkül, hogy félbeszakította volna kalapja igazgatósát. — Itt a folyosón a mérnökkel együtt. — Hát akkor lássuk a művet és alkotóját. Gyűrötten, nehéz szagot cipelve jelent meg a nyilasok között Geiger Aladár munka- szolgálatos elektromérnök, Készítményét az íróasztalra állította és ügyeiogyottón várakozott. Tömör kis szerkezeit volt az áramfejlesztő, autómágnesből fabrikálva. Geiger Aladár kényelmesen kezelhető tekerőkart szerelt a forgórészre, a dinamótestből pedig két huzal á- gazott ki. A huzalok csipeszekben végződtek. — Nagyon csinos — szemlélte meg Demeter a masinát. — De arra is kíváncsi lennék, hogy működik-e. — Hozok valakit az alagsorból! — rohant volna el rögvest Bede Antal zászlós. — Minek — fintorodott u- nottan a főhadnagy. — Elég nekünk az Aladár is. Amióta megbízták Geiger mérnököt az áramfejlesztő elkészítésével, szerette volna tudni, mire kell a csendőröknek a szokatlan szerkezet. Amit gyanított, most egyszerre bizonyossá lett előtte. Rémülten mosolygott, nem akarta elhinni, hogy rajta akarják kipróbálni a szerkezetet. De a zászlós nem sok időt hagyott a kételkedésre. — Nyelvet kinyújtani Aladár ! — Nem úgy — helyesbített
