Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Fogadjuk szívesen őket Didergő hidegben, csípős szél­ben szapora léptű kis úttörők járják a házakat, cipelik kis bakójukat, melyben fehér és tarka rongy lapul. Billen a mér­leg nyelve, szaporodik a rongy és fogy az átvevő pénze, érőm­től sugárzó gyermekarcok, han­gos, zsibongás, mint valami ke­leti vásár. Ahogy elnézem a színes for­gatagot, magam elé képzelem azt az örök körforgalmat, ami a rongy körül zajlik. Mert rongy van a papírban és a pénzben, a bélyegben és a kátránypapírban. Szintetikusan fogalmazva pénz van minden darab rorgyban, és nem is kevés. 1971-ben például — a belföldi szükséglet kielégí­tésén felül — 700 ezer dollár ér­tékű rongyhulladékot vásároltak tőlünk az olaszok, franciák és az NSZK. Nem kis összeg, nél­küle kevesebb lett volna devi­zánk, pedig mennyien igénylik, hiszen erre épül az import, a külföldi turizmus. De vajon mikor kezűnkbe ve­szünk egy doboz külföldi ciga­rettát, vagy gyönyörködünk egy külföldi utazás szépségeiben, gondolunk-e azokra a szorgos kis úttörőkre, akik évről évre „nyakukba veszik” a rokonsá­got, a falu és város zegét-zugát, hogy előkotorják és össze gyűjt­sék azt, ami környezetében ér­téktelen kacat, lom csupán, hogy letegyék az ország alapanyagot kérő „asztalára”, s ezzel millió­kat mentenek meg az enyészet­től? Köszönet érte minden kis út­törőnek. Sz. A. Épületfelújitás Eleken évről-évre jelentős összegeket fordítanak az óvo­dák és az iskolák épületeinek karbantartására és korszerűsíté­sére. A múlt évben az oktatási intézmények felújítására 360 ezer forintot, ebben az évben pedig 373 ezer forintot költöt­tek. Könyvtár —* Gorkij nevével A könyvtár, amelyet Gojkijról neveztek el csaknem 200 ezer kötet könyvet, folyóira­tot, kottát, lemezt, magnószala­got kínál olvasóinak. 15 nyelven gyűjtik a társadalomtudományi tárgyú műveket, szépirodalmat, nyelv. és irodalomtudományi, történelmi, földrajzi, néprajzi, filozófiai könyveket, a marxiz­mus, leninizmus irodalmát, a művészetekkel foglalkozó alko­tásokat Budapesten, a Molnár utcában működik az ország: leggazdagabb idegennyelvű irodalmi könyvtá­ra. Kezdetben csak orosz íyel- ven gyűjtöttek, de már 1937 óta angol, német, francia később olasz és spanyol, majd a népi demokratikus országok Irodai, mát is eredeti nyelven szerezték be. Az Állami Gorkij Könyvtár­ban ezen kívül még harmincöt nyelven megjelenő kiadványok képviselik a nem világnyelveket T- grúz, arab, kínai, szuahéli könyvek, újságok, telítik meg a polcokat Hétexer állandó olvasó — egyetemista, diók, szellemi és fizikai dolgozók, pedagógusok, szerkesztők, műfordítók, külke­reskedők a könyvtár látogatói. Sokan, akik idegen nyelvet ta­nulnak, gyakorolnak, vagy ere­detiben olvassák az idegen nyel­vű irodalmat Az audiovizuálasi stúdióban huszonegy nyelven tanulhat,, hallgathat leckét, irodalmi sze­melvényt verset, elbeszélést a könyvtár tagja. Elkülönített fül­kében magnetofonról hallgatha­tó le a nyelvkönyvek anyaga vagy akár Lev Tolsztoj, Heming, way hangja. A földszinten a kölcsönzőben tízezer kötet könyvvel töltötték meg a polcokat Nyelvek és té­mák szerint csoportosítva a sza­badpolcos rendszerű teremben válogathat, böngészhet, keres­gélhet mindenki magának ol­vasnivalót. Persze ott a könyv­táros is, aki segít, tanácsot ad, könyvet ajánl. A katalógus és a főhadnagy. — Ne kínozzuk fölöslegesen. Az egyik csipeszt a nyakára, a másikat a füle mögötti ideggócra. Mohó buzgalommal telje­sítette Bede Antal a parancsot. A csipeszek felillesztése után még mohóbban vetette magát a hajtókarra. — Majd Faragó testvér meg­forgatja — intette le a főhad­nagy. — Béla, próbáld ki! Geiger Aladár rongyai máris rázódtak a test didergésétől, pedig a kísérlet el sem kez­dődött. Lehullott a fültőre erő­sített csipesz, Bede Antal gyor­san visszaerősítette. Közben forgatni kezdte Fa­ragó a hajtókart. Szemrebbenés nélkül, majd­nem unatkozva tanulmányozta Demeter a ■ hatást. Sebes vib­rálás torzította el a mérnök arcát, szája szederjesen reme­gett, szeme kancsalra torzult, lábujjhegyre állt, teste hullám­zón vonaglott, majd ordítva letépte magáról a huzalokat. — Kitűnő a masinája, Ala­dár — igazította meg végképp a kalapját Demeter. — Mára két adag ebédet engedélyezek. De mi is menjünk már a Sár­kánylyukba, mert. éhenhalok. Hagyta, hogy Faragó ráse­gítse ragián ujjú felöltőjét. Újabb fordulat, ami növelte a szökött SS-katona zavarát. Nem tudott eligazodni felette­se ellentmondásos viselkedé­sén. Eszes fickónak, remek helyzetíalismerőnek tartotta magát és most egyre jobban meggyőződött, hogy nincs elég­gé tisztában értelmi adottsá­gaival. Valósággal pánikba ejtette, mennyi modorbeli fi­nomság takarja el a főhad­nagy alattomos kegyetlensé­geit. Vonzotta és rettegésben tartotta ez az ember, képes lett volna arra is, hogy meg­ölje, s arra is hogy minden parancsát teljesítse. A tegnapi kihallgatáshoz ké­pest merőben más körülmé­nyek közé vezették elő Né­meth László Jánost. Akkor csak Demeter és Fáragó tar­tózkodott a szobában, higgadt viselkedésükön ^csodálkozott mondhatni egyenrangú fél­ként kezelték. Hellyel és ciga­rettával kínálták, udvariasan magázták, amikor pedig hatás­talan maradt minden faggató­zásuk, úgy látszott, türelmük változatlan marad. Most vi­szont oroszlánverem közepén állt a költő és a falak men­tén várakozó csendőrök nem is titkolták, hogy fenevadnak érzik magukat. Németh László János egy-egy elővigyázatos pil­lantása rosszatsejtőn ismerke­dett Dobrai István őrmesterrel, Bede Antal zászlóssal, Csiba Fe­renc törzsőrmesterrel — mind­egyik csendőr a fal mellől fi­gyelt, s a költőnek az az érzése támadt, hogy csupa megfeszített rugó veszi körül. Faragó Béla a cserépkályha melletti zugban húzódott és egy farkaskutya ült a lába mellett. Dr. Demeter ZoL tán ezúttal főhadnagyi egyenru­háját viselte, de éppolyan kíno­san nett volt, mint amilyen ci­vilben szokott lenni. (Folytatjuk) a negyedévenként kiadott gya­rapodási jegyzék ad támpontot a válogatáshoz. A 10 ezer kötet könyvet időről időre cserélik, felfrissítik. — A gyarapodási jegyzéket nemcsak könyvtárunk olvasói használják — tájékoztat Sándor László, a könyvtár igazgatója — Rendszeresen elküldjük kiadvá­nyainkat a megyei, a járási, a városi és a községi könyvtárak­nak. így a vidéki olvasókkal is közvetlen kontaktusban va­gyunk. Kiválasztják az őket ér­deklő művet, kívánságukat le­vélben közük velünk, s mi még aznap postázzuk a kért könyvet — kölcsönzésre. Sokezer kére­lemnek tettünk így már eleget. Ha pedig a kért mű nem talál­ható könyvtárunkban, akkor is gondoskodunk, hogy az olvasó kívánsága teljesüljön, más könyvtárhoz juttatjuk a kérel­met, olykor külföldről kölcsö­nözzük. Ax olvasóteremben csak a lapok zizegése töri meg a csendet. Elmélyült fiúk, lá­nyok, öregemberek hajolnak az asztalok fölé. A polcokon 400 napilap és folyóirat, 4 ezer köte­tes kézikönyvtár. Egyszerre nyolcvanan olvashatnak a kel­lemes, kényelmesen berendezett olvasóteremben. Ide a tájékoztató szolgálaton át lehet bejutni. Itt kap minden, féle kérdésére választ az olvasó, személyesen vagy írásban. Ada­tokat gyűjtenek, sokféle kata­lógust vezetnek. Csak mutatóba néhányat. Van cikk- és életrajz katalógusuk, gyűjtik az írók fényképeit, azt, hogy egy-egy mű hány nyelven jelent meg. Csoportosítják az írókat irodal­mi díjaik szerint. Másik épületben — a Gorkij fasorban — kapott helyet a Gor­kij könyvtár zeneműtára. Itt is, mindenféle könyvtári szolgálta­tással várják a látogatókat. KöL csönöznek 25 ezer kottát, zenei tárgyú könyvet, 20 idegen nyel­ven megjelenő zenei folyóiratot. Hatezer lemezből álló gyüjtemé. nyűk a helyszínen lehallgatható — de magnószalagon is hazavi­hető, kölcsönözhető, másolható a zenemű. Zenét tanulók, kutatók, esztéták, előadóművészek, kar­mesterek, énekesek látogatják rendszeresen a zeneműtárat. El­sősorban az európai — ezen be­lül is a szovjet zenét gyűjtik, de gazdag amerikai, ázsiai, afrikai zenei anyaguk is. Fitevelemreméltó az Állami Gorkij Könyvtár kiadói tevékenysége is. A már emlí­tett gyarapodása jegyzéken kívül bibliográfiákat, értékes adato­kat összefoglaló köteteket jelen­tetnek meg. Így készült a Lev Tolsztoj műveit felsoroló gyűj­tés, a Gorkij bibliográfia az író születésének 100. évfordulójára, a Szovjetunió 50 éve memoárok­ban, vagy a Szovjetunió 50 éve kottákban című kiadvány. Bee­thoven születésének 200. évfor­dulójára három kötetben gyűj­tötték egybe a zeneszerző mun­kásságáról szóló művek jegyzé­két, a Beethoven művek leme­zeit és a megjelent kották jegy­zékét, — 56 hazai zenei könyv­tár közreműködésével. K. M. 5 tíS&MSm 1972. NOVEMBER 1. A négy süveg Bolgár mesejáték a színházban Vasárnap játszották először Pancsev; A négy süveg című me­sejátékát a Békés megyei Jókai színházban. Képünk: Bonka — Varga Mária és a fiű — Szűcs András. Géna néni — Padúr Teréz és Petkó gazda — Konter László, a mesejáték egyik jelenetében. A mese szálai egyre bonyolódnak... Jelenet a darabból: Szűcs András, Varga Mária, és Padűr Teréz. (Fotó; Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom