Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

Az USA kormányán múlik a vietnami béke 'Legutóbb — november 25-e I és 26-a között — Párizsban ülé- 1 sezett a stockholmi Vietnam- j , konferencia végrehajtó bizott­sága. Szerdán a Hazafias Nép- front Országos Tanácsának szék­hazában dr. Kende István, a konferencia részvevője, az Or­szágos Béketanács elnökségének tagja számolt be a sajtó képvi­selőinek az ülésről. Hangsúlyoz­ta: a Stockholmi Vietnam-kon- ferencia végrehajtó bizottsága olyan időszakban ülésezett, ami­kor a világ kivételesen súlyos helyzettel néz szembe. A VDK és az USA közötti, a háború be- 1 fejezéséről és a vietnami béke helyreállításáról már létrejött . egyezményt a Nixon-kormány- •vzat egészében veszélyezteti. A konferencia, megállapította: jól lehet, az Egyesült Államok sa­ját maga által mozgatott Nguyen Van Thieu nyilatkozatait hasz­nálja fel ürügyként az egyez­mény. megtagadására, a felelős­ség a háború folytatásáért teljes mértékben az Egyesült Államo­kat terhe’i. Vietnamban helyreállhat a béke, ha az USA kormánya: azonnal aláírja azokat az egyez­ményeket, amelyekben a VDK- val megállapodott; Dél-Vietnam- ban megszünteti a bombatáma­dásokat és a hadműveleteket, Észak-Vietnamban megszünteti a bombázást és a blokádot; vé­get vet délen a saigónl rezsim elnyomó politikájának és meg­szünteti a Nguyen Van Thieu tá­mogatását. (MTI) Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés költség­vetési bizottságában a tagdíj- bizottság jelentése feletti vitá­ban a magyar delegáció képvise­letében felszólalt Tardos József tanácsos. Szükségesnek mondta, hogy a tagdíjak megalapításá­nál az alacsony nemzeti jövedel­mű országoknak adott kedvez­mény felső határát emeljék fel. A benyújtott határozati ja­vaslatok közül részletesebben az Egyesült Államokéval foglal­kozott, amely indítványozza a világszervezet kiadásaihoz való amerikai hozzájárulás mértéké­nek az eddigi 31,5 százalékról 25 százalékra való leszállítását. A magyar diplomata az Egye­sült Államok javaslatát indoko­latlannak tartva, jelezte, hogy hazánk delegációja ellene fog szavazni. (MTI) Grecsko marsall Párizsban «>• Amerikai képviselők Moszkvában Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere, Michael Bebré francia had­ügyi államminlszter meghívásá­ra hivatalos látogatáson Párizs­ban tartózkodik. Kép: Grecsko és Odirc CTelefotó—TASZSZ—MTI —KS) Helyszíni közvetítés a magyar—szovjet barátsági nagygyűlésről A hazánkban tartózkodó szov­jet párt- és kormányküldöttség csütörtökéin Csepelen ba­rátsági nagygyűlésen találkozik a főváros dolgozóival. A televí­zió és a Kossuth rádió csütör­tökön 13 óra 30 perc, illetve 13 óra 25 perces kezdettel helyszíni közvetítést ad a nagygyűlésről, amelyen Kádár János és Leo- nyid Brezsnyev mond beszédet. A rádió a 19 órakor kezdődő Esti krónikában hangfelvételről, a televízió 20 óra 45 perckor képfelvételről ad részletes be­számolót a baráti találkozóról. (MTI) Megkezdődött az általános politikai vita a helsinki előkészítő tanácskozáson Kis Csaba, az MTI különtu­dósító ja jelenti: A keddi ülésen létrejött ügy­rendi megállapodást követően az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia előkészítésé­vel foglalkozó nagyköveti ta­nácskozás Helsinkiben szerdán megkezdte az általános politikai Felavallák az e’ső pakisztáni atomreaktort Karachi AM Bhutto elnök kedden ün­nepélyes keretek között felavat­ta Pakisztán első nukleáris lé­tesítményét, az Arab-tenger partján (Karaehitól mintegy 25 kilométerre) fekvő atomreaktort. A reaktort Kanada pénzügyi ■ és műszaki segítségévei építették. Az elnök annak a véleményé­nek és óhajának adott hangot, hogy az indiai szubkomtinenst atomfegyver-mentes övezetté kell nyilvánítani. Közölté ,ftögy Pakisztán a most felavatott nuk­leáris létesítményt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ellenőrzése és felügyelete alá he­lyezte. Az atomenergia a re­mény, s nem pedig a félelem jelképe kell ,hogy legyen a né­pek számára — mondta Ali Bhutto. (MTI) vitát. Eddig a jelen levő 34 nagy­követ közül 25 jelentkezett szó­lásra. A szerda déle’őtti ülés mint­egy másfél órás volt, s azon hat ország nagykövete szólalt fel az általános politikai vitában. A felszólalások sorát a Szovjetunió nagykövete nyitotta meg, majd a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, a Lengyel Nép. köztársaság, Luxemburg és Hol. landia nagykövete mondta el be­szédét. Az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő nagyköveti tanácsko­zás csütörtökön folytatja mun­káját. »»» Az általános politikai vita el­ső napját az jellemezte, hogy általános egyetértés nyilvánult meg az európai biztonsági kon­ferencia összehívásának lehető­ségét és szükségességét, vala­mint a témakör egyes kérdéseit illetően. A szocialista országok képviselői konkrét javaslatokat tettek a biztonsági konferencia idejére és helyére vonatkozóan. A nyugati országok felszólalá­saiból ez a konkrét ja vari’at egyelőre hiányzott s egyes fel­szólalásokban olyan követelések mutatkoztak, amelyek, nem any- nyira a konferencia összehívásá­nak elősegítését szolgálják, mint inkább politikai feltételeiket akar­nak szabni megtartásához. Az első nap általános vitája mégis azt mutatta, hogy a részveyők szükségesnek tartják az európai biztonsági és, együttműködési konferencia összehívását s an­nak megrendezését. (MTI) Moszkva A szovjet és az amerikai tör­vényhozói szervek képviselői kö­zötti kapcsolatok fejlesztését, az ' európai biztonság és együttmű­ködés problémáit érintették azon a beszélgetésen, amelyre szerdán került sor a Kremlben Alekszej Sityikov, az Interpar- ; lamentális Unió szovjet csoport- I 'jánaik elnöke és Hubert Humph- j rey szenátor a neves amerikai politikus között. A beszélgetés során a két fél állást foglalt i a két ország parlamenti kapcso­latainak fejlesztése mellett. - Szovjet részről Leonyid Zarn- > jatyin, a Szovjetunió Legfelsőbb ■ Tanácsának küldötte, amerikai ! részről pedig Henry Beltmon ! szenátor és Henry Reuss képvi- : selő, valamint Jacob D. Beam, ■ az Egyesült Államok moszkvai • nagykövete vett részt a beszél- 5 getésben. í Ugyancsak szerdán az ante- ; rikai politikusokat kérésükre fo- ; gadta Nyikolaj Patolicsev, szov- ; jet külkereskedelmi miniszter, j A Budap esti Mezőgazc Gépgyár lasági Békési G yára feliételre keress gépészmérnököket, gépésztechnikusokat, műszaka rajzolókat, gyors- és gépírónőket. Jelentkezni személyesen a gyár személyzeti veze­tőjénél a Békési Gépgyárban. 417090 Nixon féiüibea A politikában aigeS kockázatos és némileg gyanús dolog. Különösen nehéz a jöven­dőmondás, ha nem tendenciák, folyamatok előrejelzéséről van szó, hanem bizonyos konkrét na­pi kérdésekről. Például arról, ki nyeri az amerikai elnökválasz­tást. Idén mégis néhány nagyne­vű amerikai és európai intéz­mény vállalta a bukás kockáza­tát és már jóelőre közölte: Nixon legyőzhetetlen. Az eredmény igazolta őket. A nagy közvéleménykutató in­tézetek és a neves politikai szak­értők természetesen nem alap­talanul kürtölték ki jó előre a hivatalban levő elnök győzelmét. Ha az eredményt elemezzük, ki­alakulásában politikai taktikai szempontoknak csakúgy része volt, mint az Egyesült Államok hosszútávú nemzetközi érdeke­inek. Az elnökválasztáson elért si­ker sok tekintetben Nixon sze­mélyes győzelme és McGovern személyes veresége volt. McGo­vern — ez a tavaly még alig is­mert dél-dakotai szenátor — a vietnami háború elleni tömeg­hangulat hullámain emelkedett a magasba. Az ellenzék ellenzé­ke volt, mert a Demokrata Pár­ton belül is annak balszárnyán helyezkedett el. Ilyenformán márciusban-áprilisban McGo­vern valóban alternatívát jelen­tett. Nemcsak Nixonnal, hanem pártjának nagyágyúival, Humph- reyvel, Muskieval szemben is. Elsősorban az ifjúság, az egye­temi diákság hangját felerősítve bírálta azt a vezető erőt, ame­lyet Amerikában összesítő szó­val ..establishmentnek” nevez­nek. Külpolitikai elképzelésének legmarkánsabb vonása a Vietnamból való radikális és azonnali kivonulás volt. Népszerűségének akkor ért csú­csára, amikor a hazafias erők nagy offenzívája látványos vere­séget okozott a saigoni-amerikai erőknek Délkelet-Ázsiában és amikor a Nixon-kormánv (az amerikaiak nagy tömege által túl kockázatosnak tartott) eszkalá- ciós lépéseket rendelt el. McGo­vern azonban miután elnyerte pártja jelölését, fordított egyet szekere rúdján. Megpróbált szö­vetkezni azokkal, akik — meg­ígért adópolitikája, „radikális előélete” miatt — nem voltak hajlandók szövetségre lépni ve­le és eltávolodott azoktól, akik Amerikában nem tartják ug/an kezükben a gazdasági és politi­kai hatalmat, de mégis jelen­tős erőt jelentenek a választás­kor. Ráadásul az is kiderült, hogy a külpolitikában McGo­vern nem rendelkezik igazi kon­cepcióval. Inkább improvizál. Szinte minden ponton bírálta a kormányt. Így alakult ki az a furcsaság, hogy egyszerre köve­telte a kivonulást Vietnamból és a bevonulást Dél-Amerikába. Így adott volna fel feltételek nélkül néhányat az Egyesült Ál­lamok terhes elkötelezettségei közül, de feltételekhez kötötte volna — súlyos politikai felté­telekhez — a szocialista orszá­gokkal való viszony javítását. a szélsőségek között Y-t/jLK l csapongó, kie­gyensúlyozatlan koncepcióval szemben Nixon és tanácsadói (elsősorban a professzor — Kis­singer) nem egyszer ugyancsak végletes, de reálisabb irányvona­lat dolgoztak ki. Mi ennek a lé­nyege? A Guam szigeti doktrí­na, amelynek során Nixon ki­fejtette az úgynevezett vietna- mizálás politikáját. Ez lényegé­ben egy új amerikai szerepvál­lalás körvonolazása volt. Már sok jele mutatkozik annak, hogy nemcsak Délkelet-Ázsiában, ha­nem a világ más térségeiben is arra törekszik az amerikai poli­tika, hogy a beavatkozás közvet­len formáit közvetett módszerek­kel váltsa fel. Ezzel párhuzamo­san a vietnamizálás mintájára, az amerikai kormányzat egyre nagyobb szerepet szán a helyi — és természetesen reakciós — erőknek. Fegyvereket szállít — a korábbinál jóval nagyobb arány­ban —, gazdasági, pénzügyi se­gélyt ad. Jelentősen megnövek­szik a monopóliumok diplomá­ciájának szerepe is. Az Estve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom