Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
1 ; * S iifiliHn iiiiiHHiinMiiiimmiHi mMarimn« A tudományok, művészetek eredményeinek ISS- 3 Megyei Könyvár Olvasószolgálat. megye könyvtár ügyének első nyomai a XVIII. században lelhetők fel. Közkönyvtár, vagy félig-meddig közgyűjtemény jellegű könyvtár azonban ebben a században nincs még. A XIX. század első felében a vidéki városokban egymás után alakultak a kaszinók, amelyek eleinte komoly politikai és kulturális tevékenységet folytattak, mégpedig haladó irányban. A kiegyezés után azonban mór csak az uralkodó osztály érdekeit képviselik. A századforduló idején a haladó gondolat elsősorban a népkörök könyvtáraiban lelt otthonra. A megye könyvtárügyének helyzete a Horthy-korszak alatt egyre áttekinthetetlenebbé vált. A könyvtárakat silány művekkel töltötték meg. Mindössze egyetlen olyan kulturális kör működött a megyében, amely haladó polgári törekvéseket szolgált: az Auróra kör. A kör (könyvtára jóformán minden haladó irányú művet megszerzett, s olvasói sorába fogadta az ipari munkásság legjobbjait is. Az egyéb haladó eszméket képviselő, alig pár tucatnyi könyv- bőn álló kiskönyvtárak, mint pl. a munkásság szakszervezeteinek kiskönyvtárai, az állandó üldözések, valamint az anyagiak hiánya miatt nem tölthették be azt a szerepüket, melyre hivatottak voltak. A Múzeum-Egyesülettől a Megyei Könyvtárig Békéscsabán nyilvános könyvtár létrehozatalának gondolata először 1899-ben merült fel a Múzeum-Egyesület megalakulásakor, azonban az egyesület könyvtára is csak 1913-tól vált nyilvánossá. Könyvállománya pedig nagyrészt különféle adományok útján gyarapodott, vásárolni csalk kis példányszámban vásárolt könyveket. Fél évszázad alatt mindössze 5000 kötet gyűlt így össze. A felszabadulás után tehát igen rövid idő alatt több évtizedes mulasztást kellett pótolni. A Városi Népkönyvtár 1945. május 2-án kezdte meg működését. A gazdátlanná vált köz- és magángyűjtemények anyagát részben selejtezte, részben any- nyira rendbe szedte, hogy mielőbb nyilvános kölcsönzést lehessen folytatni. Természetesen a könyvtár ez idő tájt nem rendelkezett anyagiakkal ahhoz, hogy könyvállományát olyan ütemben fejlessze, mint ahogy az kívánatos lett volna. Ennek az időszaknak a legjelentősebb könyvtári tevékenysége a vándorkönyvtárak telepítése volt, melyek „felügyelőjeként” hozták létre 1949-ben Békéscsabán a Körzeti Könyvtárat. Vegülis ae egymástól tulajdonképpen elszigetelten tevékenykedő könyvtárak összevonásával jött létre 1952-ben a Megyei Könyvtár, amely mind a mai napig két fő területen látja el feladatait: Egyrészt közvetlen kölcsönzési tevékenységet folytat, illetve olvasótermi szolgálatot tart a megyeszékhelyen, valamint a szükségletek jobb kielégítése végett a város területén fiók- könyvtárakat létesít. Másfelől pedig összefogja és irányítja a megye területén a könyvtárhálózatot, ellenőrzi és módszertanilag segíti a járási és községi könyvtárak munkáját. A Megyei Könyvtár mindenekelőtt a szocialista fejlődés minden igényét kielégítő központi könyvtárat létesített. Tágas kölcsönzőhelyiséggel, olvasóteremmel, kézikönyvtárral, folyóiratokkal, gazdag marxista—leninista, tudományos és művészettörténeti s , egyéb kü- löngy ű j teményeklf el. Regények, tudományos művek, lexikonok, folyóiratok A Megyei Könyvtár táj- és közművelődési feladatokat lát el. Gyűjti á korszerű műveltséghez nélkülözhetetlen ismeretterjesztő és tudományos iroIfjúsági könyvtár. dóimat. Általános gyűjtőkörű, ezért a szépirodalmi művek mellett a korszerű műveltséget biztosító ismeretterjesztő és a szakmai képzést segítő szakkönyveket is beszerzi. Gondoskodik a megye jellegének megfelelően a mezőgazdasági és Békéscsaba város sajátosságait figyelembe véve az ipari szak- irodalom gazdag választékáról. Tájjellege kötelezi a helytörténeti kutatást segítő békési gyűjtemény állandó fejlesztésépok is. A Megyei Könyvtárban — S amely jelenleg 211 hazai és 179 £ külföldi hírlapot és folyóiratot ■ járat rendszeresen — megtalálha- ! tói* számos értékes régi folyó- : irat és hírlap évfolyamai is. Így 5 a Budapesti Szemléé, a Száza- ; dok-é és a Nyugat-é is p!L ; Vagyis a gyűjteményben a mű- ! vészetek minden ágazatáról ; közismereti, az építészetről és a * mezőgazdaságról pedig szak- j könyvtári szinten tájékozódhat £ az olvasó. Zenei stúdió. A könyvtár olvasói a katalógusok használata mellett a szabadválogatásra helyezett mintegy 15 000 kötetből kereshetik ki olvasmányaikat. A könyvtár nyilvános szolgálatának helyiségei kölcsönzési idő alatt helyben olvasásra is igénybe- vehetők. Így az olvasók szabadon vehetik használatba a mintegy kétezerkötetes gyűjteményből az általános és szaklexikonokat, köztük a legjelentősebb külföldi technikai adattárakat. szótárakat és a szak- tudományok összefoglaló kézikönyveit. De ugyanígy megtalálhatók a társadalomtudományok klasszikus alkotásai, a nagy irödalmi szöveggyűjtemények, s a hazai és külföldi kiadású művészeti és földrajzi albumok bő választéka is. A könyvtár olvasótermében helyben olvasásra rendelkezésre állnak folyóiratok és híríla-' Olvasóterem. Hanglemez és mikrofilm a korszerű £ könyvtárban *> m Az évek folyamán az olvasó- £ tábor kiszélesedésével értelem- 5 szerűen megnövekedett a , ki- : kölcsönzött könyvek száma. Ez- : zel egyidőben az is bebizonyo- * sodott, hogy a korszerű könyv- 5 tárban a könyv ma már nem az« egyedüli eszköz az olvasók ma- £ gasabb fokú igényeinek kielé- ; gítésére. A folyóiratok és egyéb ■ dokumentumformák, a mikro- j film, a hanglemez egyre inkább £ nélkülözhetetlen kellékei a köz- £ művelődési könyvtáraknak. Az elmondottakat figyelem- > be véve annak érdekében, hogy : a megyei székhely könyvtára £ kielégíthesse a magas szintű | tájékoztatási .tudatformálási és : ismeretbővítési igényeket, a £ Megyei Könyvtár legfőbb tö- • rekvése a hazai könyv-folyó- £ irat és audio-vizuális dokumen- ! tumkiadás folyamatos beszerző- £ se. Ezenkívül feladatának te- £ kinti azt is, hogy a külföldi ■ könyv- és folyóirat-példányokat ! olyan válogatásban vásárolja £ meg, amellyel kiegészítheti a £ hazai könyvkiadás még fellel- ■ hető és szükségképpeni hiányos- : ságait. £ Mindezekből Is megállapít- * ható, hogy szocialista művelő- • déspalitikánkban a tömegmű- £ veltség emelésében a könyvtár- £ nak külön helye és feltétlenül ! jelentős szerepe van. A könyv- £ tári tevékenység ugyanis a 5 népművelési munka egyik leg- * fontosabb bázisa és a legbiz- 5 tosabb alapja is egyben. Min- £ den népművelési ágazat kapcso- ■ lódik a könyvtárakhoz, hiszen £ azok nem mások, mint a tér- ■ mészet és társadalomtudomá- ! nyok, az irodalom és művészeti : ágak eredményeinek gyűjtőtár- ; sai és terjesztői. Békés megyé- * ben egyébként 96 könyvtár és : 169 könyvkölcsönző, Békés- £ Csabán pedig a központi és az £ ifjúsági könyvtár mellett 5 ; belterületi fiókkönyvtár és 3 £ fiókjellegű könyvkölcsönző töl- 5 ti be , ezt a szerepet. / _% ■ g AMMa&MUIMBSaSKaiMSMBI ***mm****mmai «minimiamiitnimmiuiiiifuiiu« ■aaaasasBiasiaaxasMasaiiBsacBMii* BBB8SBBBBBBIBB8
