Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

aBiaaaaaaaaaaaaaaaaaiBaaaiaiiBaaaaamaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaiaaavaaaiaaaiaaaa amiMMiiiait aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBi laaaaaaaaaaaaaaaaBaaBBaaBBaaaaanaaaMaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaBaaaaaaaa« H etvenhárom évvel ez­előtt 1899-ben néhány lelkes békéscsabai em­ber — tanárok, gyógy­szerészek, mérnökök, orvosok — azzal a céllal, hogy összegyűjtse a vá­ros természeti és néprajzi, va­lamint a régészeti emlékeit, lét­rehozta a Békéscsabai Múzeum- Egyesületet. Azóta a múzeum ügye városunkban sok ellent­mondással nehezített utat tett meg. Az egyesület 1914-ig mű­ködött és legnagyobb érdeme volt, hogy megalapozta a gyűj­teményeket, egyengette az utat a kornak megfelelő múzeumi épület létrehozásához. Jelenlegi épületünket 1914- ben adták át rendeltésének. Sokáig azonban nem tölthette be múzeumunk azt a célt, ami­ért létrehozták. A két világhá­ború között a különböző gyűj­teményeket lelkes amatőrök kezelték, s ez alig tette lehe­tővé a rendszeres és átgondolt gyűjtést, a gyűjtemények igé­nyes bemutatását. Mégis nekik köszönhető, hogy komoly ter­mészettudományi, régészeti és néprajzi anyag gyűlt á múze­umba, ami a háborúban el­szenvedett károk ellenére is alapja lehetett további mun­kánknak. Még a felszabadulás után is sokáig volt a Munkácsy Mi­hály Múzeum főállású muzeoló­gusok nélkül. Csak 1950-ben, amikor a Művelődésügyi Mi­nisztérium átvette intézmé­nyünket, vált lehetővé, hogy az akkor már szépén gyarapodott gyűjteményeket hivatásos mú- zeulógus, majd muzeológusok kezelhessék. További fellendü­lést hozott az 1962-es év, ami­kor létrejött a megyei múzeu­mi szervezet. Központjául a Munkácsy Mihály Múzeumot jelölték ki a megyei tanács közvetlen irányítása alatt. Ettől az időtől, vagyis 10 éve — sókat javult intézményünk tárgyi, anyagi ellátottsága. Ma már hat munkatársunk gyűjti, gwi- d'ozza a régészeti, képzőművésze­ti, néprajzi, műveiődéstörténe­Bemutatjuk a Munkácsy Mihály Múzeumot A múzeum amellett, hogy bázisa a tudományos kutatás­nak, egyben kiváló lehetőség­gel rendelkezik, az ismeretek / terjesztésében is. Állandó és időszaki kiállításaink az erede­Ez év augusztus 20-án nyitottuk meg a Garai utca 21 szám alatt a Szlovák Tájházat. ti, történeti anyagokat, két res­taurátor, valamint könyv- és adattáros segíti munkánkat. A személy és tárgyi feltételek javulásával már az egész me­gyére kiterjedő leletmentő, ré­gészeti feltáró munkára vállal­kozhattunk. Régészeink egyéni kutatómunkája mellett jelentős gyűjtemény-gyarapodással és komoly tudományos eredmény­nyel folyik részvételünkkel, a Magyar Tudományos Akadé­mia Régészeti Intézetének irá­nyításával megyénk régészeti lelőhelyeinek feltérképezése, meghatározása. Szélesedik a magyar és nemzetiségi népraj­zi anyag gyűjtése, feldolgozá­sa, s a múzeum hatékonyan részt vesz a helytörténeti gyűjtő- és kutatómunkában, át­gondolt, s az ízlésnevelést szol­gáló képzőművészeti tevékeny­ségről. 21 BÉKÉS MlCm 22295 1972. NOVEMBER 6. ti alkotások, tárgyi emlékanya­gok, dokumentumok segítségé­vel képesek bevonni a látoga­tót abba a világba, amellyel megismertetni kívánják, s amellyel tudatára, és érzelmi világára hatni kívánnak. A Munkácsy Mihály Múzeum Békés népe a szabadságért cí­mű állandó kiállítása a megye történetét mutatja be a XVI. .századtól napjainkig. A régé­szeti, hadtörténeti, néprajzi és történeti anyagokat, továbbá levéltári dokumentumokat és képzőművészeti alkotásokat egyaránt felhasználó úgyneve­zett komplex kiállítás gondolat- menetének középpontjában az évszázadokon át „békétlenkedő” Békés megye bemutatása, a Vi­harsarokban feszülő társadal­mi ellentétek érzékeltetése áll. A múzeum fontos feladatá­nak tekinti a névadó Munkácsy Mihály emlékének ápolását. Munkácsy élete és művészete sok szállal kapcsolódik a város­hoz, amit az állandó kiállítás szerves részeként megrendezett emlékszobában található gaz­dag dokumentum- és relikvia- gyűjtemény jól érzékeltet. A múzeumban látható festményei hű képet adnak Munkácsy művészetének különböző kor­szakairól. A múzeum előcsarnokában tekinthető meg a Békés megye az őskorban című kiállítás, amely az embernek megyénk területén való első ismert meg­jelenésétől (kb. i. e. 5000-tól) az időszámításunk kezdetéig ter­jedő időszakot, az itt éló né­pek életmódját, társadalmi szer­vezetét, szokásait mutatja be. A kiállítás hat vitrinben és több tablón mutatja be a kor régészeti anyagát, amit egy ere­deti helyzetében kiemelt szkita- kori sír bemutatása egészít ki. Az ‘ oldalfolyosón Békés megye állatvilága címmel, főként ma­dártani anyagot bemutató ál­landó kiállításunk látható. A múzeum' központi nagyter­mében évenként 8—10 idősza­ki kiállítást rendezünk. A ki­állítások sorában egyaránt sze­repelnek a magyar képzőmű­vészet egykori és mai kiemel­kedő alkotói a megyében élő és innen elszármazott képzőmű­vészeik, valamint a magyar és helyi történet* nagy évfordulói­nak szentelt történeti kiállítá­sok. Múzeumunkat .évről évre egy­re többen keresik fel. Sokat segítenek ebben intézményünk­nek a különböző társadalmi szervek. Mind gyakrabban ke­resik fel kiállításainkat, tárla­tainkat, iskolai csoportok, az IBUSZ szervezésében Békés­csabára látogató turisták! Szá­munkra ez nagy jelentős ■ggel bír, de legjobban annak örü­lünk, ha gyakori vendégeink városunk üzemeinek, intézmé­nyeinek szocialista brigádjai. Látogatóinknak tárlatvezeté­sekkel, ismeretterjesztő előadá­sokkal, ismertető kiadványok­kal, cikkekkel könnyítjük meg­ismerni kiállításainkat, mun­kánk eredményeit. Kiállításunk látogatóinak száma tavaly már meghaladta a 31 és fél ezret. • Szólnunk kell arról a támo­gatásról, amelyet a városi ta- j nács nyújtott eddigi munkánk­hoz és kíván nyújtani a jövő­ben is. A Szlovák Tájház lét­rehozásában nagy szerepet vál­lalt. A tájház épületének meg­vásárlásával és rekonstruálá­sával jelentősen hozzájárult ahhoz, -hogy a szlovák nemzeti­ség népművészeti anyagának egy része megfelelő környezet­ben kerülhessen bemutatásra. Mindezek arra inspirálják múzeumunk munkatársait, hogy a jövőben még több lehetősé­get teremtsenek a szakanyag bemutatására. Anyagunk ehhez bőven van. A szemléltetés ér­dekében néhány számadat: 21 ezer 067 régészeti, - 8 331 nu­mizmatikai, 1110 természettudo­mányi, 5 111 néprajzi, 630 kép­zőművészeti és 801 történeti múzeális tárgyunk, valamint 4 711 helytörténeti dokumentu­munk volt leltározva az 1971- es év végén. Fotógyűjtemé­nyünk is már 8129 negatívot számlál. Érthető, ha sok gondot okoz számunkra ennek a rengeteg tárgynak, anyagnak az elhelye­zése, gondozása, rendezése és kiállításon való bemutatása. Raktáraink zsúfoltsága csak­nem lehetetlenné teszi az ál­lomány további gyarapítását, veszélyezteti a meglevő anyag megőrzését. A teremhiány pe­dig akadályozza a sokoldalú, változatos kiállítási program megvalósítását, nem biztosítja a munkánkhoz szükséges nyu­godt körülményeket. Gondjainkról tudnak a városi és a megyei tanács illetékesei. Ezért vették tervbe, hogy a közeljövőben a mellettünk le­vő Széchenyi utca 7 számú ház helyén új múzeumi rész épí­tését kezdik meg. A megyei tanács abban is se­gített múzeumunknak, hogy ku­tatómunkánk megfelelő fóru­mot kapjon. A művelődésügyi osztály támogatásával jelent meg 1971-ben a Békés megyei Múzeumok Közleményei-nek el­ső kötete, amelyet továbbiak követnek. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosz­tálya segítségével jól fejlőd­nek az utóbbi években belföl­di és külföldi kapcsolataink is. Kiadványcsere-kapcsolataink pedig már messze túljutottak határainkon. Elért eredményeinkkel nem vagyunk elégedettek, ezért a közművelődési szerep növelése érdekében olyan irányban kell fejlesztenünk intézményünk munkáját, hogy a múzeológiai szakágak mindegyike külön-kü- lön ás együttesen is megoldhas­sa a reá háruló feladatokat. A Munkácsy Mihály Múzeum­nak, a Megyei Múzeuhii Szer­vezet központjának távlati nép­művelési tervét úgy alakítottuk ki, hogy egyrészt a különböző szakágak Békéscsabán megva­lósítandó magas színvonalú, állandó kiállításai a város kul­turális vonzásának további nö­vekedését segítsék elő, másrészt viszont az időszaki és vándor- kiállítások rendezésével, vala­mint a múzeumi népművelés egyéb eszközeivel biztosítva le­gyen kutatásaink kisugárzása. Ennek érdekében meg kell oldánúnk: a megye nemzetisé­geit bemutató állandó kiállítás létrehozását, egy régészeti ál-' landó kiállítás megrendezését, majd a lehetőség szerint a Mtunkácsy-anyagra és a múze­um grafikai gyűjteményére tá­maszkodva művészettörténeti állandó kiállítás megrendezését, s természettudományi anya­gunk méltóbb környezetben való bemutatását. A kiállítások vándoroltatását egyenletesebbé és sokoldalúbbá kell tennünk, T erveink, elképzeléseink megvalósításához azon­ban kétségtelenül szük­séges az anyagi ráfor­dítások fokozatos eme­lése. Tudományos és közművelődési feladatának mú­zeumunk ezután is igyekszik eleget tenni. A sikerhez azon­ban szükségünk van továbbra is a társadalmi szervek, szerve­zetek. Békéscsaba lakosságának, különösen ifjúságának támoga­tására. Ezt a támogatást min­denekelőtt abban reméljük, hogy segítik gyűjtőmunkánkat, a megye múzeális értékeinek megőrzését, felkutatását, jelzik a múzeális, főleg régészeti ob­jektumok felszínre kerülését, törődnek műemlékeinkkel és nem utolsó sorban látogatják kiállításainkat, rendezvényein­ket. (-) Tervek szerint a közeljövőben épüle kezdik építeni új múzeumi ünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom