Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
Megsúgom í Október 6 Tsz - Békés Meg én! Még akkor is, ha emiatt a Magyar Autóklub debreceni helyi csoportja maszek autósaival kísértet utolsó utam- ra, s közben a gépírónők írógépeiken kopogják a gyászindulót. , Megsúgom: a klub és a magyarok gyorsan és gépen írók debreceni csoportja olyan ötlettel rukkolt ki, hogy — ilyen még nem volt! Hortobágyon megrendezik a világ egyedülálló vetélkedőjét. Lényege: beteszik az írógépet a gépkocsiba, beül a gyorsan és gépíró nő, a gépkocsivezető meg a diktáló. Húsz kilométert haladnak, 50 kilométeres sebességgel, s az a .,kocsi-brigád” nyer, amelyik a legkevesebb hibát véti. Igaza van a Meghívó invitáló szövegének: (szó szerint!) „A világ első autós gépíró vetélkedője...”! Nem is hiszem, hogy van, vagy lesz még a világnak egy ilyen ötlete ... Erre csalc ráérős, kényelmes, fránya — nem is sorolom tovább — nemzet képes. Képzelje csak el: az istennek sem talál a vállalat egy olyan gyors- és gépírót, aki ülve, szőnyeggel borított, fűtött, függő- nyözött szobában, párnás ajtó mögött valamire való gyors- és gépírást az asztalra tegyen. Az egyik tud gyorsírni — de nem tudja „áttenni’; a másik nem tud gépírni, de „megtudjamulatni”. És most rendeznek egy vetélkedőt, a Hortobágyon, az autóban, 50-es sebességgel! Óriási! Mert a mi szocializmusunk most ezen múlik. Vagy tudunk autóban diktálni és gyorsírni, vagy sem. Ha nem, oda a szocializmus. Akkor pedig nézhetjük magunkat ... Hogy túlzás az okfejtésem? Nagyon téved. Olvassa csak a biztató szöveget: „A brigádok legjobb eredményt elérő három csapatának pontszámai alapján megállapítást nyer a résztvevő vállalatok helyezése is.” Mert ha Jucika rosszul ír, j oda a vállalat pontszáma. Me- • hét az igazgató a miniszterhez, : akkor sem lesz helyezés ... Hanem nekem gyanús valami, ; a „Meghívó” további szövege * miatt. Valahogy kilóg a „hidláb”. jj Azt írják az ötlet kitalálói: jj „Az autós gépíró vetélkedőre : a Hortobágyi Kilenclyukú Híd- ■ nál... lehet benevezni.” (Vajon Jucika nem lesz-e a i tizedik... — a hídnál?) Tovább idézek: „A brigádok a gépkocslveze- ; tőből, a gépírónőből (itt már I nemcsak „gépíró”!) és a diktá- j lóból lesznek.” (Jucika vigyázzon!) „Utána közös ebéd lesz a jj csárdában, amelynek keretében j történik a vetélkedő értékelése jj és az eredmény kihirdetése, a : jutalmak kiosztása.” (Jucika, óva intem! Nehogy • előre kezébe vegye a jutalmat!) j És végül megsúgom: van ezek- : nek az agglegény-autóklubotok- jj nak tömlő az autójukon, hogy • így zárják az invitálást: „Kérjük a hivatalok, intézmé- ! nyék vezetőit, hogy alakítsanak ; brigádokat, s nevezzenek be a : világ első autós gépíró-vetelke- jj dőjére ... A vetélkedőre a Tele- jj víziót is meghívjuk.” Végső soron talán igazuk. is jj van: ha Jucika itt nem hibáz, : akkor lesz jó állása — a gyors- * és gépírás különben is Kovács- ■ né dolga,.. va—ti— leumot a mostaninál felhőmén - tesebbé tevő tervekről is beszélgetni kerestük fel a termelőszövetkezet párttitkárát. Pusztai Mihály már az egyesülésnél is ott volt KIövény termesztökénU tehenészként, majd kocsisként j dolgozott. Mint a többi közös gazdaság tagjai, a kezdet kezdetén, a békési Október 6 Tsz kollektívája | is nehéz napokat élt át Azj évek folyamán azután egyre, többen léptek a tsz-be és rövid idő alatt a 800 hold 3 800-ra, a tagok száma pedig 60-ról 500-ra növekedett. Több-kevesebb sikerrel küszködtek az időjárással, az avuló gépparkkal, mígnem 1968-ban a Viharsarok Tszszel egyesülve kialakultak az Október 6 Termelőszövetkezet mai végleges keretei. Négyezernyolcszáz hold. Eny- nyit mondhat ma is magáénak a közös gazdaság 700 tagja. Ma, amikor az 1969-es vezetési hibák majd az 1970-es árvíz okozta károk után és miatt még Gépek as anyagmosgaitísban A, Flnro Tsz-nek Békéiw, cjure ^ 1958 elején 24 tagja volt. A Béke Tsz-nek 40. A 64 földművelő ember 14 évvel ezelőtt határozta el, hogy egyesíti a két termelőszövetkezet erőit. Abban az időben a legkevesebb problémát az új közös gazdaság nevének megválasztása okozta. Hiszen az egyesülés napját október 6-ra tűzték ki. A termelőszövetkezet megalakulása és „névnapja” Békés község és Békés megye felszabadulása, az Aradi Tizenhárom halálának évfordulója négy tör- lénelmi sorsforduló emlékei sűrűsödnek ebbe az egyetlen napba. A békési Október 6 Tsz tagságának sorsát legközvetlenebbül mégis az egyesülés 14 éve érinti. Nemcsak azt megtudni, hogy miként ünnepelnek, nemcsak azt kutatni, hogy máként telt el ez a 14 év, hanem, a jelen gondjairól, a jövő évi 15 éves jubimindig az a legfőbb gondjuk, hogy miképp vergődjenek ki a mérleghiányból. A nehéz esztendőben, 1970-ben, amikor a víz 8,5 millió forintot ragadt magával — akkor választották titkárukká Pusztai Mihályt, a békési Október 6 Tsz párttagjai. Állami támogatással, hitelfelvétellel 1971. végére a hiány összegét sikerült 2 millióra „ledolgozni”. Igaz, ez még mindig több volt annál, mint amennyit, a közös gazdaság belső erői elbírnak. Erőteljesebb intézkedésekre volt és van szükség. Az erőteljesebb intézkedések napjait pedig éppen most élik. A fokozott szakosodás, a termesztett növények számának csökkentese elodázhatatlanná vált A 300, átlagban 56 éves még dolgozó tsz-tag a „lerobbant” gépállomány mellett most már nem engedheti meg magának, hogy energiáit jobbra-balra, mindenfelé fecsérelje. A 8—10 féle „főnövény” helyett ma már a búza 2000 holdon, a napraforgó és a pillangósok 500—500 holdon, a közös kukorica pedig 300 holdon uralja a vetésterületet. A többi háztáji. A háztáji gazdálkodás az egyébként, amely közömbösíteni tudja a szanálási hitel- feltétel, a munkadíj behatárolás esetleg kellemetlen hatását a személyi jövedelmekben. A termelőszövetkezet másik erőssége — sajnos szintén nem a közös gazdaság mezőgazdasági fő tevékenysége — a homokbánya, amelynek tervezett bevétele most is kétmillió forint. Ez mindenképpen hozzájárul majd ahhoz, ha az idén a békési Október 6 Tsz-nek a több éves „mínuszok” után végre sikerül a „nullára” érni. A legmegnyugtatóbb természetesen, az, hogy — mert végül is mezőgazdasági termelőszövetkezetről van szó — a közös erőt a közös földeknek a korábbinál jobb, gazdaságosabb kihasználásiára igyekszenek fordítani. p™ utóbbi ugyan mafjfj ah gy0n gokat hangoztatott dolog, aminek az ad nagyobb nyomatéket, hogy most az egyesülés évfordulóján, maguk fogalmazzák meg ezt a mondatot. Kőváry E. Péter A megítélés mércéje Az anyagmozgatásban rejlő tartalékokat — azt, hogy jó szer. vezesse! növelhető a termelés mennyiségileg, csökkenthetők az átfutási idők, illetve az önköltség— egyre több helyen kezdik felismerni. A vállalatok azonban még mindig nincsenek eléggé arra ösztönözve, hogy ányagmozga. tásukat korszerűsítsék. Vágj-is abban, hogy a rakodást az üzemen belüli szállitá® nehéz fizikai munkáját gépekkel végeztessék. Pedig a MEZŐGÉP békéscsabai gyáregységében szeptember 27-én tartott bemutató tanúsága szerint korszerű anyag* mozgató gép — köztük nem egy hazai konstrukciójú is — nagyon sok féle van. Az itt látható képen az amerikai-angol Hyster cég Space-Sa- ver elnevezésű targonca-sorozata S 125 A jelzésű darabjának a békéscsabai kiállításra elhozott makettjét mutatjuk be. Az eredeti gép emelővillája egyszerre 5700 kilogramnyi súlyt emel, legfeljebb hat méter magasságig. így megrakodva a villák másodpercenként 23 centimétert emelkednek. Súly nélkül pedig 58 centimétert. A hihetetlenül fürge és könnyen mozgó targonca sebessége terhelés mellett is meghaladja a 24 kilométert óránként. Előnye még, hogy az automatikusan állítható emelővillák mellett forgatható t bálaszorító bilincsekkel, spéci- j ális fogókarokkal, daruval és! ömlesztett anyagok szállítására • alkalmas tartozékokkal is fel-: szerelhető szükség sizerink ; A magyar népgazdaság szerkezeti változását, megújulását mindenekelőtt az a tény jelzi, hogy az oftzág a második világháború előtti, gyengén fejlett agrárszintről a közepesen fejlett ipari országok sorába emelkedett. Húsz év adatsorait vizsgálva olyan számok tanúskodnak erről a strukturális átalakulásról, mint az. hogy villamosenergiából csaknem ötszörösére, cementből 3,5- szeresére, nitrogénműtrágyából 27-szeresére nőtt a termelés. Alapjaiban módosultak a gazdaság egyes ágazatainak arányai; az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez gyorsan nőtt, a mezőgazdaságé — az agrártermelés erőteljes emelkedése közepette — viszonylag mérséklődött, és az utóbbi esztendőkben, a korszerűségét jelző világirányzatokkal párhuzamosan növekszik az úgynevezett harmadik szektor (szolgáltatások, infrastruktúra) részaránya is. A gazdaságfejlődésnek ez a hosszútávú mozgásiránya arra mutat, hogy a struktúra módosulása — legalábbis a fő folyamatokat tekintve — a korszerűség nemzetközileg elfogadott követelményszintjéhez igazodik. Mindez — amint az iménti feltételes közbevetés is jelzi —, a szocializmus építésének egész történelmi korszakára éi-vényes strukturális mozgás. Közben azonban az ágazati és a termékszerkezetben adódtak és adódnak is feszültségek, ellentmondások. Ahhoz azonban, hogy ezeket a gondokat valósághűen ábrázolhassuk érdemes még elidőznünk f gazdaságszerkezet fogalmánál, egyetlen pontra irányítva vizsgálódásunk reflektorfényét, s ez; a megítélés mércéje. E pillanatban ez a kérdé- sek-kérdése, a kulcsprobléma, amelynek megoldásával a kormányzati és ágazati irányítószervek is foglalkoznak. A mércével kapcsolatos kérdőjelek két tényezőből erednek. Az egyik tömören így összegezhető: bár a nemzetközi gazdaság- fejlődés jelez bizonyos hozzávetőleges strukturális változási irányt, általánosan elfogadott mértékegység voltaképpen nincs, sőt két egyforma ország sincs, ahol a szerkezeti fejlődés hajszálpontos azonossággal, részletegyezéssel haladna. Ilyen módon tehát — bár a nemzetközi folyamatok jelzőrendszere korántsem mellőzhető — pontos, tételes útmutatást innen aligha várhatunk. Az imént jelzett két tényező második dossziéját fellapozva; azzal is számolnunk kell, hogy az ágazati és termékszerkezet korTöbb a termelés, új gépek a Szirén Ruházati Ktsz-ben A Szarvasi Szirén Ruházati Ktsz az elmúlt évben szép eredményeket ért el s ehhez kedvező feltételeket biztosítottak a nagyszériás megrendelések. Éppen ezért vált lehetővé, hogy folyamatosabban tudtak termelni és több cikket állítottak elő. Ehhez hozzájárult az is, hogy mintegy kétmillió forint értékben vásároltak különböző gépeket, így többek között gyorsvarrót, cso- mago'ót, gallér- és zsebfelvarró automatákat. Ennek eredménye volt, hogy 1971-ben összesen 1 millió 586 ezer 737 darab férfi- és fiúinget készítettek s ez az előző évi termeléshez viszonyítva 4,9 százalékos növekedést jelent Érdemes megemlíteni, hogy ezzel szemben a létszámot nem emelték, tehát a technológia korszerűsítése, a modern gépek alkalmazása játszott közre. A szövetkezet 1971. évi termelési értéke 62 millió 416 ezer forint volt. Az üzem napi termelése 5—6 ezer darab férfi- és fiúing. Termékeik egyharmadát a belkereskede. lemben, kétharmadát pedig külföldön értékesítik. Elkészítették a IV. ötéves térvet is, melyben nagyarányú fejlesztési program szerepel s ennek egy részét már 1972-ben megvalósították. A beruházás befejezésével, 1975-re termelésük eléri a 2 millió 100 ezer darabot évenként. A termelési érték pedig 126 millió forintra növekszik. Az idén megkezdett beruházást 1975-re fejezik be, s összesen 26 millió forintot fordítanak i’yen célra. Ebből 13 milliót épületekre, 10 milliót gépekre és 3 millió forintot egyéb célokra használnak fel. Kitüntetett ismeretterjesztő Több évi műszaki ismeretterjesztő munkája elismeréséül kitüntették Bakó Ignácot, a TIT békéscsabai elnökét. A Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetést dr. Csanádi György miniszter nyújtotta át. szerűségéről a hazai árak sem adhatnak minden tekintetben megbízható tájékoztatást, mert hiszen a különböző támogatások, dotációk ma még sok esetben eltérítik a termelői árakat az úgynevezett értékarányos, tehát a gazdaságosságot valósághűen jelző szinttől. Mindemellett természetesen nem mondunk és nem is mondhatunk le arról, hogy a gazdaság szerkezetét folyamatosan változtassuk, korszerűsítsük. Igazodási pontként végeredményben két, egymással szorosan összefüggő jelenségcsoportot kell mozgásában, módo- sulási folyamataiban vizsgálnunk. Az egyiket, némi egyszerűsítéssel, műszaki színvonalnak nevezhetjük; ez természetes mértékegységek segítségével hasonlítja össze egy-egy ágazatunkat, termékünket a világpiac azonos produktumaival. önmagában ez az összehasonlítás még csak féligazságokról tudósíthat, hiszen nem felelhet a rendkívül fontos kérdésre, arra tudniillik: mennyibe kerül nálunk és ott ennek a műszaki szintnek az előállítása. Erre, tehát a jövedelmezőségi egybevetésre a közgazdasági elemzés módot ad, s így a két, szorosan összefonódó vizsgálódás nyújthat bizonyos igazodási irányt .korszerűsítési mércét. Ebből egyenesen következik, hogy a gazdaság szerkezete nemcsak akkor tekinthető korszerűnek, ha — eszményi álla-
