Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
Hároméves szónokképző fanfolyamot indít a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda Tavaly nyáron, július 1-én alakult meg Békéscsabán a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda. Vezetője, Szemenkár Mátyás az iroda egyéves működéséről tájékoztatta lapunkat. Elmondotta, hogy egy év alatt 388 házasság- kötést bonyolítottak te, ez mintegy 1500 családot mozgatott meg Békéscsabán. A névadások száma 260, a társadalmi temetéseké pedig 67 volt. Az iroda eddigi működése azt bizonyítja, hogy a lakosság mind nagyobb érdeklődést tanúsít szolgáltatásaik iránt, azért is, mert ezek a szolgáltatások, a társadalmi ünnepségek és szertartások színvonala, emberi tartalma, formai megoldása állandóan gazdagodik. Elmondotta az iroda vezetője, hogy a közelmúltban készült el két dokumentumfilmjük, az egyik „Amíg az igen elhangzik'’ a házasságkötés társadalmi ünnepségét, a másik pedig egy gyászszertartást mutat be. \ filmeket rendszeresen vetítik üzemekben, intézményekben, különböző tanácskozásokon. A két kisfilm olyan jól sikerült, hogy azt a közeljövőben, Özdon, a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodák országos tanácskozásán is bemutatják. Ismeretes, hogy az iroda ez ev januárjában nagy sikerű szónck- képző tanfolyamot rendezett Békéscsabán. Az igények és a szerzett tapasztalatok alapján Októberben is több, érdekes rövidfilmet vetítenek fiiszínházainkban. Kis József: Herman Ottó és a magyar pásztorkodás című alkotásában a nagy magyar polihisztor munkássága nyomán ismertet meg egy elmú- lóban lévő kultúrával. Huszá- rik Zoltán: Tisztelet az öregasz- szonyolcnak. című. líria hangvételű filmje címében hordozza mondanivalóját. A Riport közügyben, Andor Tamás és ifj. Schiffer Pál riportfilmje a levegő szennyeződését állítja vizsgálódása középpontjába, és az Elzett gyárat kereste fel a tárgyban. A Csengő-bongó ház című j most .magasabb szintű taniolya- mot szerveznek, melynek előadói a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai lesznek. A tanfolyamot — melyre mintegy 166 társadalmi szónokát várnak a megyéből — október 18-án nyitják meg. Az első napon a házasságkötési, névadási szónokok, a másodikon a társadalmi gyász- szertartások szónokai hallgatnak előadásokat és vesznek részt gyakorlati foglalkozásokon. A tanfolyam 3 évig tart, kéthavonta rendeznek egy-egy foglalkozást. A tanfolyam résztvevői a harmadik év végén oklevelet kapnak. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának segítségével szervezett tanfolyam nyitónapján, október 18-án adják át a januárban meghirdetett „Társadalmi ünnepségek és események forgatókönyve” pályázat díjait is. A pályázatra érkezett 23 pályamunka közül a legjobbakat a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaiból alakult zsűri választja ki. A tanfolyam első előadását ., Beszédtechnika — beszédművészet” címmel Wacha Imre, a MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa tartja. A decemberi foglalkozás előadója Éder Zoltán, a MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa lesz. Előadásának címe: „A beszédszerkesztés elmélete és gyakorlata” lesz. színes jugoszláv film Azanjá- ba, Szerbia egyik legnagyobb és leggazdagabb községébe viszi el a nézőit, és bizonyos ízléstorzulásokat vesz célba. Kárpáti György Kutyabaj című alkotása egy állatorvosi ambulanciára látogat, ahol kutyákat, cicákat, madarakat gyógyítanak. A Dámszarvas magyar, a Kis művészek nagy hangversenye I szovjet rövidfilm. Lestár János j Színek, formák, korszerűség címmel készített filmet a Katonai Stúdióban. Az októberi műsor rajzfilmjei: a Kép című bolgár alkotás, valamint Várnai György és Vajda Béla Életmű című filmje. Reklám és propaganda pótban — mondjuk csupa világszínvonalon álló terméket produkál, de akkor is, ha ezt jövedelmezően, versenyképesen, viszonylag kis költségráfordítással teszi. S ez a kettős értelmezés ad most már áttekintési alapot ahhoz is amiért a gazdaságszerkezet változtatása napjainkban előlépett vezércikkek témájává, elsőrendű gazdaság- politikai feladattá. A népgazdaság fő szerkezeti változásának irányait alapjában véve meghatározzák a negyedik ötéves terv úgynevezett központi fejlesztési programjai — például a földgáz-program, a textilipar rekonstrukciója, a számítógép-gyártás, a közúti járművek termelésének gyors növelése. Emellett vagy ezen belül azonban szerkezeti gondokat, aránytalanságokat jeleznek a gazdaság közismert feszültségei. A külkereskedelmi mérleg hiánya a jövedelmező export csomópontján a beruházási feszültség a kelleténél költségesebb fejlesztés síkján jelzi a mélyebb — strukturális — gondokat. Mivel a gazdaságszerkezet, mint említettük, a műszaki színvonalat és a jövedelmezőséget egyaránt tükrözi, változásának folyamata a gazdaságot teljességében, minden részletében átfogja, tehát a megoldást célzó intézkedések is sokrétűek. Kiindulópontként a kormány elrendelte, hogy — a központilag kidolgozott irányelvekre alapozva —, a minisztériumok készítsenek gondos vizsgálatokkal, elemzésekkel intézkedési terveket a gazdaságszerkezet korszerűsítésére, a termelés jövedelmezőségének javítására. Ebbe a sorba illeszkedik az az intézkedés is, amely a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalát hivatott emelni, s a gazdaságszerkezet témaköréhez kapcsolódnak a beruházási feszültségeket feloldó, általában a beruházási döntési rendszert felülvizsgáló elemezések és ésszerűsítését célzó határozatok is. Szakmai körökben gyakran közelítik meg olymódon ezt a feladatcsoportot, hogy vajon központilag, illetve vállalati szinten kell-e a megoldáshoz hozzákezdeni? A pontos válasz csak ez lehet: itt is, ott is. Nyilvánvaló, hogy a népgazdaság ágazati szerkezetét mindenekelőtt központi döntésekre alapozva lehet változtatni, korszerűsíteni, bár még itt sem iktatható ki a vállalati közreműködés, hiszen köztudomású, hogy jó néhány nagy- vállalat voltaképpen egész ágazatokra kiterjedő hatáskörrel működik. Ami pedig a struktúra különösen fontos tényezőjét: a termékszerkezetet illeti, ebben rendkívül tág lehetőség nyílik a vállalati kezdeményezésre, az önállóság felelős értelmezésére. Tábori András A címben jelölt témáról sok szó esett már az utóbbi években e lap hasábjain is. S ez nem vé_ letlen. Az új gazdaságirányítási rendszer ötödik évének végéhez közeledünk s köztudott tény, hogy a vállalatok e tevékenysége ezekben az években a korábbinál sokszorosan nagyobb fontosságot, új arculatot nyert. Persze, e jelenségnek megvan a logikus magyarázata. A felsza- badu'ást követő években e köz- gazdasági kategóriákat — több más társukkal egyiit — egyszerűen „kihajigáltuk az ablakon”, pusztán azért, mert — úgymond — „kapitalista kicsengésük” volt. Ilyen sorsra jutott a piaci értékítélet, a kereslet és kínálat viszonya, a márka, az árumintavédjegyoltalom és még igen sok más gazdasági fogalom és terelő. Maradjunk azonban a reklám- és propaganda-tevékenységség- nél. Az igazság az, hogy a „diktált termelési tervek” mintegy két évtizedes időszakában az iparvállalatoknak nem is volt szükségük az efféle hírverésre. A szigorú keretek közé szorított termelési struktúra az „eszi, nem eszi, nem kap mást” elmélet kényelmes helyzetébe hozta az ipart. Gyakorlatilag: az ipar diktált, a kereskedelem pedig1 csupán lebonyolított. Némi iróniával úgy is megfogalmazhatnánk, hogy egy „kapitalista” közgazdasági kategória tudat alatt mégiscsak „élt”, t. i. az ipar piacbefolyásoló szerepe, marketing-tevékenysége — ha ezt abban az időszakban egyáltalában „tevékenységnek’’ lehetett nevezni — száz-százalékosam érvényesült. E fonák helyzetet csak tetézte az úgynevezett profiltisztítási tendencia, amely nagyon sok termék vonatkozásában egy-egy iparvállalatnak kizárólagos, monopol helyzetet teremtett, s kizárta az egészséges verseny lehetőségét A jó bornak is kell cégér Persze, a korábbi mechanizmusban korántsem halt ki telje, sen a reklámozás. Többnyire azonban más értelmet nyert, mint ami az elhivatottsága: inkább csak azokat a termékeket' propagálták, amelyek nem voltak kelendők. Ilymódon a reklámozás és az árupropaganda a fogyasztók sokszor drasztikusan erőszakos befolyásolásának, a minden áron való értékesítésnek sajátos eszközévé vált. Nem csoda, hogy ilyen helyzetben a vásárlók körében teret nyert az afféle hiedelem — s bizony sokszor nem puszta hiedelem —, hogy amit reklámoznak, az bóvli, az a kutyának sem keli’... Ilyen helyzetben a fogyasztó természetesen gyanakvással fogadott mindenfajta termékpropagandát és reklámozást. Bizony időbe tellett a közhiedelmet újra ráébreszteni az évszázados alapigazságra, miszerint a jó bornak is kell cégér. Miért is ne kellene? Képzeljünk csak el egy csupa kiváló tulajdonsággal és minőséggel rendelkező ipari terméket, amely azonban — kellő hírverés híján — az ismeretlenség homályába burkolózik. Hogyan vásárolja az ilyet a vevő, ha létezéséről sem tud?! Nos, a célirányos és hatékony reklámozásnak és árupropagandának éppen az az erénye, hogy reálisan tájékoztatja a fogyasztókat, vásárlókat egy-egy árucikk létezéséről, jó tulajdonságairól. hasznát1 hatóságáról. Ebben rejlik a jó reklám ereje, ha. tása. Ki ne ismerné például a világmárkát jelentő, háromarcú ORION-emblémát, vagy a VIDEOTON igen kifejező VT— TV betűjelzését? S ha a „kedves vevő” pl. a Férfi Fehérneműgyár fekete tulipános védjegyű ingét vásárolja meg, biztoß lehet abban, hogy „jó lóra tett”. Ma már aligha kételkedik bárki is a textilárukon alkalmazott KRESZ-címkék hasznosságában, amelyek egyszerű ábrákkal illusztrálják, hogy az egyes textiláruk mosásánál, vasalásánál és tisztításánál mi az ajánlott, illetve tiltott módszer. Pedig ez is termékpropaganda, méghozzá helyesen alkalmazott reklámozás! Reklámozás és marketing Vállalataink többsége mindinkább felismeri, hogy a korábbi termék-elosztás termelés helyébe lépett piaci árutermelés menynyivel fokozottabb követelményeket támaszt az iparvállalati kereskedelmi tevékenységgel szemben. Az eredményes áruterítés és értékesítés nélkülözhetetlen eszközévé vált a piackutatás, a marketing-tevékenység, a hosszabb távlatú termék-prognózis, egyáltalán a kereskedelmi szellem igényes fejlesztése. Korábban voltak olyan téves vélelmezések, amelyek a marke-! ting-tevékenységet azonosították a piackutatással. Tudni kell, hogy a marketing — vagyis a vállalat piac-befőlyásóié szerepe — azoknak a teendőknek, módszereknek és eszközöknek az összessége, amellyel a termelő vállalat célkitűzéseit, érdekeit a piacon érvényesíteni tudja. Más megfogalmazásban: a piackutatás inkább informatív, a marketing viszont aktív piacszabályozó kereskedelmi tevékenység, ezek egymást kölcsönösen kiegészítik. Ebből a koncepcióból kiindulva nehezen képzelhető el eredményes marketing, piackutatás nélkül s mindkettőnek alapvető, eredményes eszköze a hatékony reklámozás és árupropaganda. I Ezekben a tevékenységekben gyakorta olyan szoros összefonódás lelhető fel, hogy még jelleg szerint sem választhatók el egymástól. E helyütt arra gondolunk, hogy például az Ízléses, hatásos árupropaganda egyszersmind marketing is, hiszen piacbefolyásoló szerepe van, viszont ugyanakkor az eredményes marketing egyben kitűnő reklámeszköze is lehet a termelő vállalatnak. Vállalati belső propaganda Amennyire elengedhetetlen motívuma az értékesítésnek a célszerűen alkalmazott reklámo- j zás és árupropaganda, éppoly hasznos eszköze a termelésnek a vállad belső propagandatevékenység. Ahhoz, hogy a vállalat küllemre tetszetős, minőségileg kifogástalan és használható árucikkekkel tudjon megjelenni a piacon, természetesen a termelő munkának is kifogástalannak kell ’ennie Ennek elérése viszont különböző ösztönzők alkalismert. A kölönféle prémiumok és jutalmak, előléptetések és bérkorrekciók éppúgy szerves részei a vállalati belső propagandának, mint például az újítók, a munkaversenyben élenjárók népszerűsítése vagy a kitüntetések, jutalom-üdülések, stb. Hogy mindez miért propaganda-tevékenység? Nos. a válasz kézenfekvő: amint a hatásos reklámozás vásárlásra ösztönöz éppúgy serkentik e belső propaganda-módszerek -eszközök a dolgozót a jobb, termelékenyebb, precízebb munkára, a jobb minőség elérésére. Az üzemi újság, mint propaganda- eszköz Miként a külső termék-reklámozás, úgy a bélső vállati propaganda hatékonyságának alapvető kritériuma az. hogy szembeötlő, valós, ösztönző és széles körben tudatosítható legyen. A már hagyományosnak tekinthető sza- lagtnanszparens, dicsőségtábla, faliújság, felhívás olykor már unalmassá válhat, nem éri el a megfelelő pszichikai hatást. Szót érdemel ezért itt egy, az utóbbi években megyénk több nagy vállalatánál, intézményénél kitűnően bevált ösztönző, az üzemi újság. Az újságolvasó ember jól tudja, mit jelent számára, ha kezébe veszi kedvenc lapját. Jócskán tetézi érdeklődését, ha egy újságban csupa olyan témáról olvashat, amely munkahelyével — leszűkítve a kört: saját személyével — kapcsolatos. Ezt a sajátos igényt pedig csakis az üzemi lap képes kielégíteni. A termelő tevékenység elsőrendű propagálója, a vállalaton belüli legkülönbözőbb társadalmi szervezetek, a munkaverseny és brigád- mozgalom közvetlen fóruma, a közvéleménykutatásnak és népszerűsítésnek hatékony orgánuma lehet egy színvonalasan szerkesztett üzemi lap. Nem alábecsülendő az sem, hogy az üzemi újság révén „minden dolgozó elérhető”, amire egyetlen más publikáló eszköz sem képes. Megyénkben több nagyobb vállalatnál is jelentkezett az üzemi lap megjelentetésének igénye. A megvalósulás azonban többnyire néhány aggályoskodó miatt késlekedik, mert a lap rendszeres megjelentetése —• úgymond — anyagi ráfordítást igényel. Ez így igaz is. Ám az aggá- lyoskodók nem vetnek számot azzal, hogy a megjelentetéssel járó költségráfordítás csupán töredék része lehetne annak a vállalati hozadéknak, amelyet — sok esetben nem mérhetően, de ókvetlenül érzékelhetően — a népszerű és pszichikailag hatásos belső propaganda-orgánum a termelékenység, a minőség és más gazdasági mutatók javításának elősegítésével biztosíthatna. A helyénvaló reklámozás és propaganda-tevékenység szükségességének felismerése viszonylag lassan érlelődik. Kétségtelen, megyénkben is találunk már olyan vállalatokat, amelyeknél — új funkcióként — reklám- szakember. piackutató, értékesítési ügynök, sajtó- és propaganda előadó működik. Ám vállalataink többségénél ez a folyamat válójában még csupán a felismerés stádiumában van — esetleg még ott sem! Sók helyütt a gyakorlati megvalósításra irányuló törekvéseket a tartózkodás, a félénkség, az aggályoskodás — nem egy estben a hozzá nem értés, a tapasztalatlanság és rutintalanság — gátolja. Sokkal nagyobb bátorsággal kellene e lehetőségekhez nyúlni! Kazár Mátyás smjm/ms 5 1972, OKTOBER 6. mazása nélkül aligha képzelhető el. Az ösztönzőik sokfélesége közGyula Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága főkönyvelői állás betöltésére pályázatot hirdet o Építőipari, iparvállalati gyakorlattal rendelkezők előnyben. Részletes önéletrajz csatolásával jelentkezés írásban a Városi Tanács személyzeti előadójánál október 20-ig. 336813 Rövidfilmek a mozikban
