Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
A Fegyveres Erők Napja alkalmából tegnap, október 3-án a Haza Szolgálatáért Érdem Erem aranyfokozatával tüntették ki Klaukó Mátyást, a Békés megyei tanács elnökét, A kitüntetést Benkei András belügyminiszter, a MSZMP Központi Bizottságának tagja nyújtotta át Békéscsabán. Az ünnepségen jelen volt Frank Ferenc, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára, Körösi György, rendőrvezérör- nagy, a belügyminiszter helyettese, Hidas Mihály, rendőrezredes, a Békés megyei Rendörfőkapdtányság vezetőjét, valamint a megyei tanács elnökhelyettesei és a rendőrfőkapitányság helyettes vezetői. Szakszervezeti küldöttség utazott megyénkből Aradra A Román Szakszervezetek I Arad megyei Tanácsának meg-! hívására dr. Takács Lőrinc SZMT-titkár vezetésével ma, szerdán reggel háromtagú szak- szervezeti küldöttség utazott megyénkből Aradra. A küldöttség, amelynek tagja: Gulyás Sándorné, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára és Galovicz György, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szb-titkára, háromnapos látogatása idején tanulmányozza az Arad megyei szak- szervezetek tevékenységét, felkeres több üzemet, vállalatot és intézményt. Múzeumi hónap Békéscsuhón Kiállítások, tárlatvezetések a múzeumban és a szlovák tájházban Rekordtermés, komplex őszi munka az orosházi Új Élet Tsz kukoricaföldjén Köztudott, hogy megyeszerte a hűvös időjárás miatt a szokásostól eltérően, mintegy két hetet késik az őszi termények érése. Szinte haragos zöldek sok helyen a kukoricatáblák, magas a szemtermés víztartalma. A ku_ koricabetakarítás megkezdődött ugyan megyeszerte, de nagyobb erővel csak azok a gazdaságok dolgoznak, ahol szárítási kapacitással rendelkeznek. Ilyen gazdaság többek között az orosházi Oj Élet Tsz, ahol éjjel-nappal üzemel a földgázfűtéses szárító és biztonságos tárolásra szárítja a szemes kukoricát. — Az idén rekordtermést takarítunk be — mondja erről Király Béla főagronómus. — Az elsők között léptünk be a megyében a CPS iparsaerű kukorica-termesztési programba, s kü_ Ionosén az erre a célra kijelölt táblákon valóságos kukoricaerdők nőttek. Érdekes megemlíteni azonban azt is, hogy nemcsak a holdankénti terméshozam dönti el a jó eredményt, rendkívül fontos az abraktakarmány béltartalma is. Mi elsősorban azért, hogy a szakaszos érést biztosítsuk, magyar, jugoszláv, olasz és amerikai kukoricafajtákat vetettünk. A terméskilátás holdanként 35—45 mázsa szemtermés. A olasz DF28. kukoricatáblán már dolgoznak a betakarítógépek. Ez a kukorica 11 százalékos fehérjetartalmú, s jóval több az eddig ismert fajtáknál. Nyilvánvaló ez tápértékben több, mint ha egy másik fajta holdanként 4—5 mázsával nagyobb termést ad, s beltartal. ma szegényebb. Érdeklődésünkre, hogyan tudják a bő termést idejében betakarítani, a következőket válaszolta a főagronómus. — A szövetkezet közös kukoricája összesen 3200 hold. Rendelkezésünkre áll hat Zmáj kombájn, 5 Braud adapter és egy nagyteljesítményű CLASS- kombájn. Naponta legalább 2500 mázsa szemtermést takarítunk be. Ennek felét leszárítjuk. Egyelőre — szükségmegoldásként — fólia alatt is tárolunk szemes kukoricát ideiglenesen. Állandóan figyelemmel késérjük, s ha véletlenül valami meg_ hibásodást tapasztalnánk, azonnal visszük a szárítóba. Amint a főagronómus tájékoztatásából kiderült, komoly gond ugyanis a bő termés elhelyezése. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ugyanis csak ötven százalékát tudja fogadni annak a mennyiségnek, amit szállítani tudnának. — A betakarítással persze nem lesz probléma — mondotta búcsúzóul Király Béla. — A saját programon kívül legalább 800 holdat szeretnénk bérmunkában letakarítani a tótkomlósi Viharsarok Tsz-nek is, mert ott is kiváló a terméshozam s viszonylag kevés a gépi kapacitás. A betakarítás egyébként komplett. Repülőgép szórja a műtrágyát a kukoricaszárra, amit géppel leszecskázunk s alászántjuk. A. R. Október 1-én Egerben, a vár-1 ban rendezték meg a XI. or-1 szagos múzeumi és műemléki j hónap országos megnyitóját, j Ünnepi beszédet dr. Köpecki J Béla akadémikus mondott. A múzeumi hónap békéscsabai eseményeiről Dér László, a Bé-; kés megyei Múzeumok igazgatója tájékoztatta munkatársunkat:— Szép hagyomány, hogy októberben immár tizenegyedszer tárják szélesebbre kapuikat a múzeumok, hogy ilyenkor megnő a kiállításokat, tárlatvezetéseket látogatók száma, hogy a szokásosnál is több rendezvényen ismerkedhetnek az érdek-, lődők a múlt, s a jelen gazda- i sági, néprajzi, művészeti és más jellegű eredményeivel, emlékeivel. S ez nem kis dolog,: hiszen csupán Békéscsabán és 1971-ben egész évben három ál- { landó és tizennyolc időszaki kiállításunkat például harminc- ezernél többen látták. Az idei október első napjaiban a zrenjanini múzeum képző- művészeti gyűjteményének szép darabjaival találhozhatnak látogatóink, 15-től pedig megyénk szülötte, Lóránt János állítja ki festményeit, grafikáit. Az érdeklődők kívánsága szerint a Munkácsy Mihály Múzeumban és a szlovák tájházban is tárlatvezetést tartunk, melyen a múzeumi történelmi, régészeti és természettudományi állandó kiállítást, illetőleg az említett tárlatokat, a táj házban pedig a múlt század második felének jellegzetes csabai bútorait, textíliáit, használati eszközeit mutatjuk be. A szélesre tárt kapuk tehát a csabai múzeumbarátokat, műemlékkedvelőket is várják. fiassBBaBCBBaaBaeBasassaaBBSaseaaaBBaaaaaaaBaaaBaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaRaaaaaaaaaaanaaaaBa isssaaaaRBasaaaaeaBSieaaBSBaaaaBisBasaaaaBaaa» A hőkezelő A Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgyár edzőműhelyében készült felvételünk, ölyüs Imre bőkezelő 30x40 milliméteres homlokmarókat hevít fel a kellő hőmérsékletre, hogy azután olajhűtőbe kerüljenek a munkadarabok. A műhely hőmérséklete eléri a +60 fokot is. (Fotó; Deményj Az első műhold Ma 15 éve, 1957. október 4-én röpítette világgá a TASZSZ hírügynökség a szenzációs eseményt: a Szovjetunióban felbocsátották az emberiség történetének első mesterséges holdját. A szovjet tudomány és technika eme hatalmas teljesítménye érthetően kiszorított minden más eseményt a világsajtó címoldalairól. Az első mesterséges hold fellövésével valóra váltak az „űrkutatás atyjának”, Ciolkovkijnak zseniális meglátásai. A mesterséges hold fellövéséről Hugh Odishaw amerikai tudós ezt mondta: „Vitán felül századunk legjelentősebb tudományos eseménye. Az atomenergia felszabadítása csupán messze ezután következik.” A szovjet mesterséges hold felbocsátása egy akkor már csaknem 10 éve folyó megfeszített tudományos technikai munka nagyszerű eredménye volt. Ha belegondolunk, hogy egy-egy világűrbe kibocsátott szerkezet létrehozásához hány és hány tudományág magasszintű együttműködésére, gyakorlati és elméleti művelésére van szükség, akkor tudjuk igazán értékelni 1957. október 4-e jelentőségét. , Még fél évtized sem telt el az első mesterséges hold felbocsátása után, s a szovjet tudomány újabb, még a kezdetinél is hatalmasabb tudományos technikai eseménnyel lepte meg a világot: Jurij Gagarin űrutazásával. A világűr meghódítása amolyan tudományos versengéssé vált a két technikai nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A szovjet űrkutatás Gagarin történelmi jelentőségű első útja után is dinamikusan fejlődött és szinte diktálta a világűr meghódításának ütemét. Az első nő. aki eljutott a világűrbe, Valentyina Tyereskova volt. Az első olyan űrhajó, amelynek kabinjaiban három ember foglalt helyet, a Voszhod-1 és Alekszej Leonov a Voszhod—2 utasa hajtotta végre az emberiség történetének első űrsétáját. Ezekhez a világraszóló sikerekhez képest már szinte „másodlagos” jelentőségű az a tudományos-technikai szempontból hallatlanul fontos eredmény, amelyet a szovjet űrkutatás a Luna—9 sima holdra- szállásával kivívott, megint- csak először az emberiség történetében. Az amerikai űrkutatás a legtöbb figyelmet a holdkutatásnak szentelte. A szovjet Luna- programmal párhuzamosan az amerikai Surveyorok hajtottak végre több ízben sima leszállást a Hold felszínén. 1961-ben hagyták jóvá az Apolló-tervet, s ennek eredményeként 1968. december 21-én indult először emberrel a fedélzetén Apolló űrhajó holdkörüli pályára. Az Apolló-program leglátványosabb eredményét az 1969. július 16- án felbocsátott Apolló—11 űrhajó érte el: előbb Armstrong, majd Aldrin űrhajósok leereszkedtek a Hold felszínére, első ízben az emberiség történetében. Az első mesterséges hold felbocsátása után 10 év sem telt el. s a szovjet űrkutatás már nemcsak legközvetlenebb szomszédunk a Hold feltérképezését tűzte ki célul. 1965 novemberében a Vénusz—2 és a Vénusz—3 felbocsátásával megkezdődött a hozzánk legközelebb eső bolygó rendszeres felderítése. A világűr meghódítására induló szovjet űrhajókat a kazahsztáni Bajkonur-ról bocsátják útjukra. Annak a Kazahsztánnak a sztyeppéiről, amelynek földjét nem egészen fél évszázada még nomád pásztoréletet folytató törzsek uralták. A bajkonuri űrtelepről felbocsátott mesterséges holdak, tudományos laboratóriumok, űrhajók mindennél kifejezőbben jellemzik a Szovjetunió fejlődésének ütemét, a változások mértékét. Gy. S. Kitüntették Klaukó Mátyást
