Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

Mintegy másfél esztendő tett el azóta, hogy törvényhozó szer­veink, a párt X. kongresszusa határozatának szellemében, megalkották a tanácsokról szó­ló 1971. évi I. törvényt, és a törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletet. Az új ta­nácstörvény a tanácsrendszer továbbfejlesztését abban jelölte meg, hogy növekedjék a taná­csok önállósága, felelőssége, te­vékenységük szakszerűsége, fej­lődjön a szocialista demokrá­cia és ezzel együtt hatékonyab­ban jusson érvényre a közpon­ti irányítás. Szeghalom Nagy­község Tanácsa egy esztendő el­teltével mérlegre tette e rövid utat, ideiglenes bizottságot ho­zott tetre munkájának értéke­lésére. Azóta községi, megyei fórum elé került a bizottság elemzése, s mondhatjuk, hogy a pozitív tendenciák nyomnak többet a mérleg serpenyőjében. A bizottság jelentése és a nagyközségi tanács állásfogla­lása alapján intézünk néhány kérdést Kozák Sándor elvtárs­hoz, a községi tanács elnöké­hez. — A törvény utal arra, hogy a tanácsok működésé­ben jobban kapjon szerepet a népképviseleti jelleg, a ta­nácsi demokrácia. Mi a megállapítás, léptek-e előbbre? — Elöljáróban is hangsúlyoz­ni szeretném: nem az én meg­állapításom, hanem az ideigle­nes bizottságé, a tanácsülésé és a megyei tanács végrehajtó bi­zottságáé. a mert többoldalú vizsgálódás tárgyát képezi, így a feltárt dolgoiklban úgy érzem nem elfogultan nyilatkozom. Talán ott kezdeném, hogy a községi tanács összetétele jobb, mint a korábbi ciklusban volt. Olyan személyek kerültek a testületbe. akik nagyobb jár­tassággal bírnak a közéleti mun­kában, jobban szívügyüknek te­kintik választókerületük képvi­seletét; Olyan emberek, akik messzemenő figyelmet tanúsí­tanak az egész község érdekeit érintő kérdésekben és azon van­nak, hogy azt, a teherbíró ké­pesség figyelembevételével, határozattá emelje a tanács. A népképviseleti jelleg, a ta­ajánlom Faragó Bélát — foly­tatta Volkhardt — Ö ki? — Az egyik legérdekesebb figura, akivel valaha találkoz­tam. Bizonyos értelemben le­gendás fickó. Mindenben szá­míthat rá. — Köszönöm, nem felejtem el. Kezdte sokallani Magyarffy a németek oldalvágásait. Leg­alább a formára adtak volna. Szívesen hajlandó volt minden­re, amíg udvarias virágnyelven hozták tudomására akaratukat, de megsértődött, ha nyíltan éreztették vele fölényüket. íme ez a Faragó is: az első perctől tudta, hogy a németek embere, de miért kell ezt ilyen otrom­bán az értésére adni? Neki nem állt jogában a leg­halványabb rosszallás sem. In­kább játszotta a boldog butát, és lelkesülten ajánlotta: — Uraim, tekintsük meg a Nemzeti Számonkérő Szék cel­láit! Ezidő szerint épp nálunk vendégeskedik egy egész kom­munista szervezet! Tüstént le is vonultak az alagsorba. Dr. Demeter Zoltán, Weln- hoffer Jenő, Faragó Béla pilla­natok alatt a folyosóra terelte a József Attila Kör tizenegy tagját. Csupa fiatal, jókötésű munkás sorakozott fel a cella­ajtó előtt. A miniszterelnök helyettes járás közben furcsán lóbálta rozoga lábait, egész tartása A népképviseleti jellegről — az önkormányzatról — az államigazgatási tevékenységről Beszélgetés Kozák Sándorral, Szeghalom ISagyközség Tanácsának elnökével nécsi demokrácia kedvező je­lei mutatkoznak meg akkor, amikor egyes napirendek tár­gyalása során a testület tagjai saját választókerületük megbí­zásából, területek lakossága ne­vében és érdekében szólalnak fel vagy tesznek bejelentéseket. A tanácstagok felelősségérzeté­ből fakad, hogy egy-egy ta­nácsülésen általában 20—25 in- terpellációs bejelentés hangzik el. Ezek tartalma a korábbi évekhez képest reálisabb. Szá­molnak az anyagi és végrehaj­tási lehetőségekkel, s ha döntés születik, hathatósan mozgósít­ják területük lakosait annak megvalósítására. Lényeges mi­nőségi fejlődés, ' hogy egyre több tanácstag ismeri fej a testületen kívüli népképviseleti érdek szükségességét, önállóan kezdeményeznek a tanács vég­rehajtó bizottságánál, a szak- igazgatási szerveknél és szerve­zik a lakosság társadalmi mun­káját. Egyre többen tesznek be­jelentéseket például egy-egy család szociális helyzetének ja­vítására és közreműködnek vá­lasztóik hivatalos ügyeinek in­zésében. A kezdeményező­készség és a tettrekészség to­vábbi kibontakoztatására nagy­községünk tanácsa úgy határo­zott, hogy' a tanács az 1973. évi fejlesztési alapjából, ta­gonként képezzen tanácstagi alapot. — Ez újszerűén hangzik. Néha még a pénzügyminisz­ternek is üres „a hugyellá- risa”, itt meg „tárcapénze” van a tanácstagnak. Hall­hatnánk-e erről bővebben? —■ A miniszter elvtárs gond­jaiban mi is osztozunk. Neid is, nekünk is minden forintot j be kell osztanunk. S hányfelé kellene? A döntés meghozata­lában a tanácsot kettős szán­dék vezérelte. Egyrészt: bizal­mat, és ezzel együtt nagyobb önállóságot adni a tanácstag­nak. Másrészt: lehetőséget adni ■ a területükön uralkodó kisebb, de hosszabb ideje bosszantó, úgynevezett apró dolgok meg­oldásához. Nevezetesen: Űj gyalogjáró kellene, mert nya­kig járnak a sárban az embe­rek? Az egyik körzetben apró játszótér, a másikban egy kis park kellene? Ezekhez keressük a megoldás lehetőségeit, ami­kor minden tanácstagnak ilyen célra 2 000 forintot bocsátunk rendelkezésére. A tanácstag a körzetében a választók meghall­gatása és véleménye alapján megszervezi a munkát, kéri a lakosok segítségét, s állítom, — mert a szeghalmiak erre képe­sek —hogy a beruházott össze­get társadalmi munkájukkal megduplázzák. Ügy véljük, ez nem túlzott optimizmus. Hogy csak egy pél­dát említsek: Tavaly félmillió forint volt a tervezett társadal­mi munka értéke a tanács költ­ségvetésében. A szeghalmi la­kosok ezt megduplázták. Egy millió lett. Nem dicsekvés, de így van: az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke Szeg­halmon 102 forintot tesz ki, a megyében pedig csak 29 forint, örvendetes, hogy községünk if­júsága — főleg a Csepel Autó­gyár Szeghalmi Gyáregységének és a Fővárosi Ruhaipari Vállalat Szeghalmi Telepének fiataljai — jelentős részt vállalnak aj „Tiszta és virágos Szeghalom­ért” mozgalomban. Ügy gondol­juk, ha tanácstagjaink a már említett lehetőséggel jól élnek, jól mozgósítanak, akkor jobban és hamarabb megoldódnak gondjaink, s a már említett tár­sadalmi munka értékét is túl­szárnyaljuk. — Hallhatnánk-e valamit egy másik fontos oldalról, az önkormányzati jelleg megvalósulásáról? — Az új tanácstörvény a he­lyi tanácsokat ruházza fel fele­lősséggel, a terület és település- fejlesztéséért, a lakosság műve­lődésügyi, egészségügyi, szociá­lis,'lakás .kommunális, kereske­delmi ellátásáért és egyéb szol­gáltatásokért. E cél érdekében a tanács anyagi eszközeivel önál­lóan gazdálkodhat. Módjában van bevételét állandóan növel­ni, és a megengedett bevételek­kel szabadon rendelkezik. Ebből fakad az önkormányzati jelleg mellett a tanács nagyobb fele­lőssége is. Pénzeszközeinket úgy kell elosztanunk, hogy biztosít­suk intézményeink folyamatos működését és olyan fejlesztése­ket valósítsunk meg, melyek a helyi szükségesség mellett a me­gyei és népgazdasági szükséglet­tel is összhangban vannak. A többoldalú vizsgálat alapján úgy véljük, községünk negye­dik ötéves terve megfelel ezek­nek a követelményeknek. Hogy ilyen terv készüli; az annak köszönhető, hogy a korábbi for­mális tervtárgyaló aktusok he­lyett, most nagyobb aktivitás és felelősség jut kifejezésre a pénzeszközök átcsoportosításá­ban, elhelyezésében. Az önkor­mányzat által vált lehetővé, hogy évek óta húzódó, vajúdó, út- és járdaépítési programun­kat megvalósíthassuk, az öre­gek napközi otthonát létrehoz­hassuk és folyamatban van a község villamos hálózatának re­konstrukciója. Az önkormányzat — az eltelt idő igazolja — csak úgy telje­sedhet, ki, csak úgy valósulhat­nak meg tervek, elképzelések, ha a tanács közvetlenül is se­gítséget ad a területén működő termelő és forgalmazó szervek eredményes működéséhez. Pél­daként említeném, hogy közsé­günk két termelőszövetkezete becsülettel viszonozta a tanács által eddig nyújtott segítséget, mert megfelelő arányban és időben teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét és így a tanácsi gazdaság is eleget te­hetett a7 elvárt követelmények­nek. — A tanácstörvény fogal­mazásában a tanácsok ál­lamigazgatási jellege Is ben- nefoglaltatik. Ez nem for­mai, hanem tartalmi köve­telményt jelent. Hallhat- nánk-o erről? — A törvényben rögzített és elhatárolt a tanács és szervei feladatköre és hatásköre. Míg korábban a túlzott centrális irányítás és vezetés miatt fel- halmoizódtak a formalitások a testület működésében, ma már csak törvény, törvény erejű ren­delet, minisztertanácsi rende­let és határozat szabályozhatja a tanácsok tevékenységi körét. A jogszabályok keretei között most tág lehetőség nyüt olyan döntések meghozatalára, ame­lyek során a testületek figye­lembe vehetik a helyi sajátos­ságokat, a feladatok fontossá­gi sorrendjét, továbbá a lakos­ság által legjobban hangoz­tatott igények kielégítését i A hatáskörök decentralizálása | azt a célt szolgálta ,hogy a he­lyi tanácsok és szerveik intézzék az olyan ügyeket, amelyek a területükön jelentkeznek és speciális szakmai felkészültséget nem igényelnek. Ügy véljük e kérdések eldöntéséhez ma már felnőttek a tanácsok. Nagyköz­ségünk tanácsa például az alap­ellátás tekintetében önállóan tu­dott határozni a körzeti orvosi ellátás személyi problémáinak eldöntésében és az egyik isko­laegység vezetőjének kinevezé­sében. Az eltelt időszak igazol­ja, hogy a döntés helyes volt, s a lakosság is elismeréssel nyi­latkozik a kinevezett személyek munkájáról. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy szerteágazó és bonyolult a tanácsok mun­kája. E bonyolult feladatok ellátásában kulcsszerep jut a végrehajtó bizottságnak. Hogyan ítélte meg az ideig­lenes bizottság ezt a tevé­kenységet? — Tudott dolog, hogy a végre­hajtó bizottság kettős aláren­deltségben működik. Gondos­kodik a felettes tanács és vb, valamint a nagyközségi tanács határozatainak végrehajtásáról és munkájáról beszámol ezeknek a szerveknek. Crömünkre szol­gál, hogy a bizottság, valamint a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is jónak ítélte meg végrehajtó bizottságunk tevé­kenységét. Bevezetőben arról szóltam, hogy a községi tanács összeté­tele jobb, mint a korábbi cik­lusban volt. Nos, ez hasonlóan jelentkezik a végrehajtó bizott­ság összetételében is. Olyan em­berekből áll, akik jelentős po­litikai ismeretekkel, szakmai tapasztalattal és jártassággal bírnak, otthonosak a közéleti munkában. Ezáltal is vált lehe­tővé az egyre jobban kibonta­kozó egységes községpolitikai tevékenység és a területi elv érvényesítése. A végrehajtó bizottság nagy fe. lelősséggei foglalkozik a község gazdaságpolitikai, iparfejleszté­si kérdéseivel, a foglalkoztatott­ság gondjaival, a lakosság szo­ciális ellátottságával. E tevé­kenységben kifejezésre jut a negyedik ötéves terv céljainak megvalósításáért érzett és vál­lalt felelősség. A tervidőszak kezdő évében a tanács határo­zatainak megfelelően koordinál­ta és biztosította számos köz­ségpolitikai feladat megvalósí­tását. A felsorolás hosszú len­ne ,de talán a leglényegesebbe­ket: tíz munkahelyes SZTK- rendelő és négy garázsos men­tőállomás épült; átépítettük a Szabadság hidat, a, új telepen művelődési termet alakítottunk ki és felújítottuk a bölcsődét; az ivóvíz-ellátás további javításá­ra három kutat fúrattunk és befejeződtek a koncepciós út­építések. Korszerűsödött a köz­lekedés. Ezer méter portalanftott utat építettünk, illetve felújí­tunk és 5 kilométer gyalogjárda készült. Megalakult a szenny­víz-társulás, rövidesen elkezdő­dik a szennyvíz-tisztítótelep épí„ tése és fokozottabb ütemben va­lósulhat meg ez a program. Ez évben a beruházási fegye­lem és a pénzgazdálkodás meg­szilárdítása végett a végrehaj­tó bizottság intézkedéseket tett és biztosíték van arra, hogy a tanács fejlesztési alapjában, költségvetésében tervezett leg­fontosabb feladatok megvaló­suljanak. Ez évben 70 OTP- lakás épült és 52 építése van fo­lyamatban. Elkészült a nemzeti bank székház 12 lakással és 5 szakorvosi lakás. Beindul a GELKA-szervíz, 16 állami la­kás egy 100 férőhelyes óvoda építése. Folytatjuk a csatorná­zást és a járdaépítést. Szeghalom nagyközség, a te­lepüléshálózat fejlesztési terv­ben teljes középfokú központi kategóriában szerepel. Ezek a létesítmények nemcsak Szegha­lom község lakosságát, hanem a vonzásikörzetébe tairtozó mint­egy 50 ezer ember ellátásét szolgálják. Gondoskodásunk te­hát községünk határain is túl­nő. Épp ezért kérjük a környe­ző községek tanácsainak és la­kosainak megértését és támoga­tását. Ügy érezzük, hogy az új ta­nácstörvény által megfogalma­zott népképviseleti — önkor­mányzati és államigazgatási elvek bizonyos konkrét terüle­teken már megvalósulnak. Más­fél esztendő rövid idő ahhoz, hogy végső következtetéseket levonhassunk. Mi azon vagyunk, hogy a kezdeti lépések eredmé­nyei nyomán a tanácstörvény­ben megfogalmazott elveket még teljesebb körben kibonta­koztathassuk. Deák Gyula BÉKÉS Hf mi.^ 5 1972. OKTOBER 29. ^ / széthulló benyomást keltett. Fújtatva, rekedten humori­zált: — Ügy látom, teljes a fut­ballcsapat. Kaptok egy kis tré­ninget, aztán mehettek játszani a pokol válogatottjával. Sop­ronkőhidán állítjuk ki a statá- riális útlevelet. Lazán tartott mancsával ha­talmas pofont mért a szélről álló Bogdanov István arcára és lusta kimértséggel sorra verte mind a tizenegy kommunistát. — Ha nem tudnátok, ezek történelmi pofonok voltak! — világosította fel a rabokat Szá- lasi helyettese. Bizalmatlan hunyoritással nézte végig a mutatványt Ger­hard Prinz őrnagy. Ugyanez a bizalmatlanság hűvöslött szür­ke szeméből, amikor Volkhardt eléje vezette Faragót. — őrnagy úr, róla tettem említést... Gerhard Prinz hideg tekinte­te láthatatlan tűhegyként ha­tolt Faragó Béla agyvelejébe — Rendben van. A végzet érintése volt ez a két szó. Faragó látott már így nézni emberekre, hallotta így kiejteni ezt a két szót, s néhány perc múlva agyonlőtték azokat, akiket hasonló módon mértek végig a hasonló őrnagyok. Lábadozó reménye megint összeomlott. Baljós gyanúja tá­madt, hogy Gerhard Prinz ér­kezésével sorsa megpecsételő­dött. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom