Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Mintegy másfél esztendő tett el azóta, hogy törvényhozó szerveink, a párt X. kongresszusa határozatának szellemében, megalkották a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvényt, és a törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletet. Az új tanácstörvény a tanácsrendszer továbbfejlesztését abban jelölte meg, hogy növekedjék a tanácsok önállósága, felelőssége, tevékenységük szakszerűsége, fejlődjön a szocialista demokrácia és ezzel együtt hatékonyabban jusson érvényre a központi irányítás. Szeghalom Nagyközség Tanácsa egy esztendő elteltével mérlegre tette e rövid utat, ideiglenes bizottságot hozott tetre munkájának értékelésére. Azóta községi, megyei fórum elé került a bizottság elemzése, s mondhatjuk, hogy a pozitív tendenciák nyomnak többet a mérleg serpenyőjében. A bizottság jelentése és a nagyközségi tanács állásfoglalása alapján intézünk néhány kérdést Kozák Sándor elvtárshoz, a községi tanács elnökéhez. — A törvény utal arra, hogy a tanácsok működésében jobban kapjon szerepet a népképviseleti jelleg, a tanácsi demokrácia. Mi a megállapítás, léptek-e előbbre? — Elöljáróban is hangsúlyozni szeretném: nem az én megállapításom, hanem az ideiglenes bizottságé, a tanácsülésé és a megyei tanács végrehajtó bizottságáé. a mert többoldalú vizsgálódás tárgyát képezi, így a feltárt dolgoiklban úgy érzem nem elfogultan nyilatkozom. Talán ott kezdeném, hogy a községi tanács összetétele jobb, mint a korábbi ciklusban volt. Olyan személyek kerültek a testületbe. akik nagyobb jártassággal bírnak a közéleti munkában, jobban szívügyüknek tekintik választókerületük képviseletét; Olyan emberek, akik messzemenő figyelmet tanúsítanak az egész község érdekeit érintő kérdésekben és azon vannak, hogy azt, a teherbíró képesség figyelembevételével, határozattá emelje a tanács. A népképviseleti jelleg, a taajánlom Faragó Bélát — folytatta Volkhardt — Ö ki? — Az egyik legérdekesebb figura, akivel valaha találkoztam. Bizonyos értelemben legendás fickó. Mindenben számíthat rá. — Köszönöm, nem felejtem el. Kezdte sokallani Magyarffy a németek oldalvágásait. Legalább a formára adtak volna. Szívesen hajlandó volt mindenre, amíg udvarias virágnyelven hozták tudomására akaratukat, de megsértődött, ha nyíltan éreztették vele fölényüket. íme ez a Faragó is: az első perctől tudta, hogy a németek embere, de miért kell ezt ilyen otrombán az értésére adni? Neki nem állt jogában a leghalványabb rosszallás sem. Inkább játszotta a boldog butát, és lelkesülten ajánlotta: — Uraim, tekintsük meg a Nemzeti Számonkérő Szék celláit! Ezidő szerint épp nálunk vendégeskedik egy egész kommunista szervezet! Tüstént le is vonultak az alagsorba. Dr. Demeter Zoltán, Weln- hoffer Jenő, Faragó Béla pillanatok alatt a folyosóra terelte a József Attila Kör tizenegy tagját. Csupa fiatal, jókötésű munkás sorakozott fel a cellaajtó előtt. A miniszterelnök helyettes járás közben furcsán lóbálta rozoga lábait, egész tartása A népképviseleti jellegről — az önkormányzatról — az államigazgatási tevékenységről Beszélgetés Kozák Sándorral, Szeghalom ISagyközség Tanácsának elnökével nécsi demokrácia kedvező jelei mutatkoznak meg akkor, amikor egyes napirendek tárgyalása során a testület tagjai saját választókerületük megbízásából, területek lakossága nevében és érdekében szólalnak fel vagy tesznek bejelentéseket. A tanácstagok felelősségérzetéből fakad, hogy egy-egy tanácsülésen általában 20—25 in- terpellációs bejelentés hangzik el. Ezek tartalma a korábbi évekhez képest reálisabb. Számolnak az anyagi és végrehajtási lehetőségekkel, s ha döntés születik, hathatósan mozgósítják területük lakosait annak megvalósítására. Lényeges minőségi fejlődés, ' hogy egyre több tanácstag ismeri fej a testületen kívüli népképviseleti érdek szükségességét, önállóan kezdeményeznek a tanács végrehajtó bizottságánál, a szak- igazgatási szerveknél és szervezik a lakosság társadalmi munkáját. Egyre többen tesznek bejelentéseket például egy-egy család szociális helyzetének javítására és közreműködnek választóik hivatalos ügyeinek inzésében. A kezdeményezőkészség és a tettrekészség további kibontakoztatására nagyközségünk tanácsa úgy határozott, hogy' a tanács az 1973. évi fejlesztési alapjából, tagonként képezzen tanácstagi alapot. — Ez újszerűén hangzik. Néha még a pénzügyminiszternek is üres „a hugyellá- risa”, itt meg „tárcapénze” van a tanácstagnak. Hallhatnánk-e erről bővebben? —■ A miniszter elvtárs gondjaiban mi is osztozunk. Neid is, nekünk is minden forintot j be kell osztanunk. S hányfelé kellene? A döntés meghozatalában a tanácsot kettős szándék vezérelte. Egyrészt: bizalmat, és ezzel együtt nagyobb önállóságot adni a tanácstagnak. Másrészt: lehetőséget adni ■ a területükön uralkodó kisebb, de hosszabb ideje bosszantó, úgynevezett apró dolgok megoldásához. Nevezetesen: Űj gyalogjáró kellene, mert nyakig járnak a sárban az emberek? Az egyik körzetben apró játszótér, a másikban egy kis park kellene? Ezekhez keressük a megoldás lehetőségeit, amikor minden tanácstagnak ilyen célra 2 000 forintot bocsátunk rendelkezésére. A tanácstag a körzetében a választók meghallgatása és véleménye alapján megszervezi a munkát, kéri a lakosok segítségét, s állítom, — mert a szeghalmiak erre képesek —hogy a beruházott összeget társadalmi munkájukkal megduplázzák. Ügy véljük, ez nem túlzott optimizmus. Hogy csak egy példát említsek: Tavaly félmillió forint volt a tervezett társadalmi munka értéke a tanács költségvetésében. A szeghalmi lakosok ezt megduplázták. Egy millió lett. Nem dicsekvés, de így van: az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke Szeghalmon 102 forintot tesz ki, a megyében pedig csak 29 forint, örvendetes, hogy községünk ifjúsága — főleg a Csepel Autógyár Szeghalmi Gyáregységének és a Fővárosi Ruhaipari Vállalat Szeghalmi Telepének fiataljai — jelentős részt vállalnak aj „Tiszta és virágos Szeghalomért” mozgalomban. Ügy gondoljuk, ha tanácstagjaink a már említett lehetőséggel jól élnek, jól mozgósítanak, akkor jobban és hamarabb megoldódnak gondjaink, s a már említett társadalmi munka értékét is túlszárnyaljuk. — Hallhatnánk-e valamit egy másik fontos oldalról, az önkormányzati jelleg megvalósulásáról? — Az új tanácstörvény a helyi tanácsokat ruházza fel felelősséggel, a terület és település- fejlesztéséért, a lakosság művelődésügyi, egészségügyi, szociális,'lakás .kommunális, kereskedelmi ellátásáért és egyéb szolgáltatásokért. E cél érdekében a tanács anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodhat. Módjában van bevételét állandóan növelni, és a megengedett bevételekkel szabadon rendelkezik. Ebből fakad az önkormányzati jelleg mellett a tanács nagyobb felelőssége is. Pénzeszközeinket úgy kell elosztanunk, hogy biztosítsuk intézményeink folyamatos működését és olyan fejlesztéseket valósítsunk meg, melyek a helyi szükségesség mellett a megyei és népgazdasági szükséglettel is összhangban vannak. A többoldalú vizsgálat alapján úgy véljük, községünk negyedik ötéves terve megfelel ezeknek a követelményeknek. Hogy ilyen terv készüli; az annak köszönhető, hogy a korábbi formális tervtárgyaló aktusok helyett, most nagyobb aktivitás és felelősség jut kifejezésre a pénzeszközök átcsoportosításában, elhelyezésében. Az önkormányzat által vált lehetővé, hogy évek óta húzódó, vajúdó, út- és járdaépítési programunkat megvalósíthassuk, az öregek napközi otthonát létrehozhassuk és folyamatban van a község villamos hálózatának rekonstrukciója. Az önkormányzat — az eltelt idő igazolja — csak úgy teljesedhet, ki, csak úgy valósulhatnak meg tervek, elképzelések, ha a tanács közvetlenül is segítséget ad a területén működő termelő és forgalmazó szervek eredményes működéséhez. Példaként említeném, hogy községünk két termelőszövetkezete becsülettel viszonozta a tanács által eddig nyújtott segítséget, mert megfelelő arányban és időben teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét és így a tanácsi gazdaság is eleget tehetett a7 elvárt követelményeknek. — A tanácstörvény fogalmazásában a tanácsok államigazgatási jellege Is ben- nefoglaltatik. Ez nem formai, hanem tartalmi követelményt jelent. Hallhat- nánk-o erről? — A törvényben rögzített és elhatárolt a tanács és szervei feladatköre és hatásköre. Míg korábban a túlzott centrális irányítás és vezetés miatt fel- halmoizódtak a formalitások a testület működésében, ma már csak törvény, törvény erejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat szabályozhatja a tanácsok tevékenységi körét. A jogszabályok keretei között most tág lehetőség nyüt olyan döntések meghozatalára, amelyek során a testületek figyelembe vehetik a helyi sajátosságokat, a feladatok fontossági sorrendjét, továbbá a lakosság által legjobban hangoztatott igények kielégítését i A hatáskörök decentralizálása | azt a célt szolgálta ,hogy a helyi tanácsok és szerveik intézzék az olyan ügyeket, amelyek a területükön jelentkeznek és speciális szakmai felkészültséget nem igényelnek. Ügy véljük e kérdések eldöntéséhez ma már felnőttek a tanácsok. Nagyközségünk tanácsa például az alapellátás tekintetében önállóan tudott határozni a körzeti orvosi ellátás személyi problémáinak eldöntésében és az egyik iskolaegység vezetőjének kinevezésében. Az eltelt időszak igazolja, hogy a döntés helyes volt, s a lakosság is elismeréssel nyilatkozik a kinevezett személyek munkájáról. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy szerteágazó és bonyolult a tanácsok munkája. E bonyolult feladatok ellátásában kulcsszerep jut a végrehajtó bizottságnak. Hogyan ítélte meg az ideiglenes bizottság ezt a tevékenységet? — Tudott dolog, hogy a végrehajtó bizottság kettős alárendeltségben működik. Gondoskodik a felettes tanács és vb, valamint a nagyközségi tanács határozatainak végrehajtásáról és munkájáról beszámol ezeknek a szerveknek. Crömünkre szolgál, hogy a bizottság, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottsága is jónak ítélte meg végrehajtó bizottságunk tevékenységét. Bevezetőben arról szóltam, hogy a községi tanács összetétele jobb, mint a korábbi ciklusban volt. Nos, ez hasonlóan jelentkezik a végrehajtó bizottság összetételében is. Olyan emberekből áll, akik jelentős politikai ismeretekkel, szakmai tapasztalattal és jártassággal bírnak, otthonosak a közéleti munkában. Ezáltal is vált lehetővé az egyre jobban kibontakozó egységes községpolitikai tevékenység és a területi elv érvényesítése. A végrehajtó bizottság nagy fe. lelősséggei foglalkozik a község gazdaságpolitikai, iparfejlesztési kérdéseivel, a foglalkoztatottság gondjaival, a lakosság szociális ellátottságával. E tevékenységben kifejezésre jut a negyedik ötéves terv céljainak megvalósításáért érzett és vállalt felelősség. A tervidőszak kezdő évében a tanács határozatainak megfelelően koordinálta és biztosította számos községpolitikai feladat megvalósítását. A felsorolás hosszú lenne ,de talán a leglényegesebbeket: tíz munkahelyes SZTK- rendelő és négy garázsos mentőállomás épült; átépítettük a Szabadság hidat, a, új telepen művelődési termet alakítottunk ki és felújítottuk a bölcsődét; az ivóvíz-ellátás további javítására három kutat fúrattunk és befejeződtek a koncepciós útépítések. Korszerűsödött a közlekedés. Ezer méter portalanftott utat építettünk, illetve felújítunk és 5 kilométer gyalogjárda készült. Megalakult a szennyvíz-társulás, rövidesen elkezdődik a szennyvíz-tisztítótelep épí„ tése és fokozottabb ütemben valósulhat meg ez a program. Ez évben a beruházási fegyelem és a pénzgazdálkodás megszilárdítása végett a végrehajtó bizottság intézkedéseket tett és biztosíték van arra, hogy a tanács fejlesztési alapjában, költségvetésében tervezett legfontosabb feladatok megvalósuljanak. Ez évben 70 OTP- lakás épült és 52 építése van folyamatban. Elkészült a nemzeti bank székház 12 lakással és 5 szakorvosi lakás. Beindul a GELKA-szervíz, 16 állami lakás egy 100 férőhelyes óvoda építése. Folytatjuk a csatornázást és a járdaépítést. Szeghalom nagyközség, a településhálózat fejlesztési tervben teljes középfokú központi kategóriában szerepel. Ezek a létesítmények nemcsak Szeghalom község lakosságát, hanem a vonzásikörzetébe tairtozó mintegy 50 ezer ember ellátásét szolgálják. Gondoskodásunk tehát községünk határain is túlnő. Épp ezért kérjük a környező községek tanácsainak és lakosainak megértését és támogatását. Ügy érezzük, hogy az új tanácstörvény által megfogalmazott népképviseleti — önkormányzati és államigazgatási elvek bizonyos konkrét területeken már megvalósulnak. Másfél esztendő rövid idő ahhoz, hogy végső következtetéseket levonhassunk. Mi azon vagyunk, hogy a kezdeti lépések eredményei nyomán a tanácstörvényben megfogalmazott elveket még teljesebb körben kibontakoztathassuk. Deák Gyula BÉKÉS Hf mi.^ 5 1972. OKTOBER 29. ^ / széthulló benyomást keltett. Fújtatva, rekedten humorizált: — Ügy látom, teljes a futballcsapat. Kaptok egy kis tréninget, aztán mehettek játszani a pokol válogatottjával. Sopronkőhidán állítjuk ki a statá- riális útlevelet. Lazán tartott mancsával hatalmas pofont mért a szélről álló Bogdanov István arcára és lusta kimértséggel sorra verte mind a tizenegy kommunistát. — Ha nem tudnátok, ezek történelmi pofonok voltak! — világosította fel a rabokat Szá- lasi helyettese. Bizalmatlan hunyoritással nézte végig a mutatványt Gerhard Prinz őrnagy. Ugyanez a bizalmatlanság hűvöslött szürke szeméből, amikor Volkhardt eléje vezette Faragót. — őrnagy úr, róla tettem említést... Gerhard Prinz hideg tekintete láthatatlan tűhegyként hatolt Faragó Béla agyvelejébe — Rendben van. A végzet érintése volt ez a két szó. Faragó látott már így nézni emberekre, hallotta így kiejteni ezt a két szót, s néhány perc múlva agyonlőtték azokat, akiket hasonló módon mértek végig a hasonló őrnagyok. Lábadozó reménye megint összeomlott. Baljós gyanúja támadt, hogy Gerhard Prinz érkezésével sorsa megpecsételődött. (Folytatjuk)
