Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
A szocialista épltőmunka a vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt magasabb műveltséget követel A közművelődé» helyzetéről tanácskoztak Körösladányban — Több olvasóhoz kell eljutnia a pártsajtónak A napokban a közművelődésről és az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyaltak Kö- rösladányban a községi párt- és tanács végrehajtó bizottság együttes ülésén. Az írásbeli beszámolót a pártbizottság agitá- eiós és propaganda bizottsága állította össze, s a résztvevők ennek alapján készültek fel az ülésre. Nem valószínű azonban, hogy a párt és a tanács vb különböző munkaterületen dolgozó tagjai a 10 oldalas beszámolóból kellően tájékozódhattak volna a község közművelődési helyzetéről Miért is. amikor sok-sok általánosságot tartalmazott, mint példáid ilyet: „ ... a fejlett szocialista népgazdaság művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel, akik a termelőmunka mellett társadalmunk irányításának is cselekvő résztvevője (1. oldal). Vagy: „a párt községi vb az eltelt időszakban egyik legfontosabb feladatainak tekintette a feladat végrehajtását, a., eszmei offenzív® kibon tokozását' ’ (3. oldal). Később azonban a beszámolóból kiderült, hogy az eszmei of- fenzíva tulajdonképpen még nem bontakozott ki. Ezt bizonyítja többek között, hogy a község 28 iskolaköteles cigánytanulója köziül mindössze 12-en járnak rendszeresen iskolába. De az sem váll az eszmei offen- zíva kibontakozására, hogy a község négy termelőszövetkezete a, 1972. évre tervezett 1 millió 118 ezer forint szociális és kulturális alapból október 15-ig mindössze 542 ezer forintot használt fel. (Az ipari üzemek az ÁFÉSZ-szel együtt valamivel túlteljesítették a tervet.) Am ezek csak megállapítások vol- • ták, a beszámoló a-r okokat nem ismertette. Így érthetően különösebb vitára sem került sor. Hajdú Nándor, a Dózsa Tsz elnöke felszólalását így is kezdte: „Egy kicsit rózsaszínű a jelentés”. Varga, István, * szeghalmi Járási Pártbizottság titkára is annak a véleményének adott kifejezést, hogy sok az általánog megállapítás a beszámolóban. Egyes pedagógusok túlzott elfoglaltságával kapcsolatban javasolta, hogy a különböző társadalmi megbízatásokat szélesebb körben osszák el. Ne csak egy szűk csoport tagjait vonják be a különböző tisztségekbe, mert az egyrészt túlterheltséget okoz, másrészt pedig a demokratizmus kibontakozásának is az akadályozója. Javasolta azit is, hogy a tsz-ek százalékosan határozzák meg. hogy a szociális 4s kulturális alapjukból mennyit fordítanak különböző célokra. Varga elvtárs megemlítette azt is, hogy a járásiban a különböző napilapokat és folyóiratokat a lakosság mintegy 40 százaléka olvassa rendszeresen. Ez aat jelenti, hogy 60 százalék (35 ezer ember) nem olvasó. Több emberhez kell eljutnia a párt- sajtónak Körösladányban is, mert az újságolvasás az ismeretszerzésnek, az általános műveltség fejlesztésének egyik lehetősége. Különösen a nőknek szükséges több időt biztosítani rá. A beszámoló adatokat tartar- mázott arról, hogy hányán járnak a különböző rendezvényekre. Szám szerint talán elfogadhatónak is látszik, ám a legtöbbször ugyanazok vesznek részt az egyik és a másik rendezvényen is. Sokan sehová sem járnak. Nekik is meg kell teremteni a lehetőséget. Ionnak analfabéták és sok az alacsony műveltségű ember, akiknek a száma az általános iskolai végzettség hiánya miatt szinte újratermelődül. Mit lehet tenni ? Varga elvtárs a felnőttoktatás fokozása mellett a pedagógusok fokozottabb segítségét kérte. A szocialista társadalom fejlesztése a gazdasági, a társadalmi vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt magasabb műveltséget követel — mondotta végül is Varga elvtárs, aki hozzászólásában lényegében meg js határozta a közművelődés legfőbb tennivalóit. De térjünk vissza még a sajtóterjesztésre. amivé] Hajdú Nándor, a Dózsa Tsz elnöke hosszabban foglalkozott. Szerinte a vezetőknek kevés szakmai folyóirat és napilap jár. Elmondta, hogy van egy bosszantó jelenség: nem érkezik meg időben a Békés megyei Népújság, pedig közelről, Békéscsabáról küldik. Csak „kacskaringós” úton jön. Vasárnap például délután kapja meg, pedig közel lakik a postához. Mikor jut el Csordavágásra? — tette fel a kérdést. Hiányolta, hogy a Népújságban keveset lehet olvasni a községről. Néha „fals” hírek is vannak, olyankor bosszankodva mondja: nem fizet elő többé. De amikor hazamegy, mégis a Népújságot veszi először a kezébe. Mostanában elég színvonalas az újság és azt szeretné, ha nem lenne visszaesés. Nagy Lajos, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat hírlapterjesztője is felszólalt és tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy Körösladányban a megyei átlagnál több az újságolvasók száma, országos viszonylatban azonban az egész megyében elmaradás van. A következőkben tehát főként a Népszabadság és a Népújság előfizetőinek a számát növelni kell. Az időben való kézbesítést a postának meg kelj oldania. A beszámoló a hozzászólásokkal kiegészítve végül is eredményessé tette a tanácskozást. A bírálatokat, véleményeket, javaslatokat a község vezetői jól felhasználhatják a köz- művelődés fejlesztésére irányuló törekvésükben. Pásztor Béla £pül a medve* Ounamhid Az újjáépülő medvei Duna-hkai 240 centiméterrel megemelik, s így a hajózás nemzetközi követelményeinek is megfelel. A tervek szerint 1973 november közepén adják át rendeltetésének a hidat, amely újabb átkelőhely lesz majd Csehszlovákia felé. (MTI Fotó: Bajkor József felvétele — KS) Közönség-művész találkozó Tegnap délután Békéscsabán az Ifjúsági és Üttörőházban közönség—művész találkozót rer- deztek. A találkozó vendége Lóránt János festőművész volt, aki. nek jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeumban tekinthető meg gyűjteményes kiállítása. Az ankét résztvevői megtekintették a művészről készített kisfilmet is. uni« iiiiiniiiiiiinadmiiia« Gerencsér Miklós: Fekete tél A honvédelmi miniszier — a belügy- és a művelődésügyi mi. niszterrel, illetve a KISZ Központi Bizottságának első titkárával egyetértésben — pályázati felhívást adott ki a néphadsereg katonai főiskoláira itörténő jelentkezésre. Pályázhatnák mindazok a 21: életévüket még be nem töltött ifjak, akik a dolgozó nép fegyveres szolgálatát önként vállalják, és a néphadsereg, illetve a határőrség hivatásos tisztjei akarnak lenni. Felvételre azok jelentkezhetnek, akik középiskolai tanulmányaikat az 1972—73- as oktatási évben befejezik vagy már korábban befejezték. A jelentkezés további feltételei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi, politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, egészségi és fikizai alkalmasság a katonai szolgálatra, nőtlen családi állapot A katonai főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek (sorkatonák is) a kiegészítő parancsnokságtól kapnak. A felvételüket kérők a Jelentkezési laphoz mellékelje- jenek saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, a korábban végzettek érettségi bizonyítványt is. Az erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges nyomtatvánnyal a kiegészítő parancsnokság látja eL a pályázókat. A jelentkezési lapot és a mellékleteket az idei tanévben végzők az iskola* igazgatójának, a korábban végzettek a kiegészítő parancsnokságnak, a sorkatonai szolgálatot teljesítők pedig parancsnokuknak adják át. A jelentkezők a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, valamint a Kilián György Repülőműszaki Főiskola különböző szakaira pályázhatnak. A pályázók 1973 márciusában felvételi vizsgán vesznek részt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán: a felvételi időpontjáról értesítést kapnak. A katonai főiskolákon a tanulmányi idő négy év. A főiskolán szerzett oklevelek — a parancsnoki vagy technikusi szaktól függően — a polgári életben általános iskolai tanári (kollégiumi nevelőtanári), illetve felsőfokú szaktechnikusi munkakörök betöltésére jogosítanak. A pályázat beküldésének határideje 1973. január 31. Az érdeklődők bővebb tájékoztatást Békéscsabán, a megyei kiegészítő parancsnokságon kaphatnak. 18. — Félreért, kegyelmes uram — szeppant meg Magyarffy. — Dilemmám eloszlatását várom Önöktől. Valóban, a hungarista mozgalom tömött sorokkal dicsekedhet. Csupa*csupa eszmével telített fanatikus. De mi történne, ha a megtorlásokat bíznánk rájuk? A hatás következményein érdemes eltűnődni. — De hiszen ez hallatlan, főispán úr —döbbent meg Szöl- lősy. — Ellenkezőleg — szólt közbe száraz nyugalommal az őrnagy. — A főispán úr dilemmája szerintem indokolt és a dolgok komoly mérlegelésére vall. Lekötelezne főispán úr, ha bővebben kifejtené gondolatait. A bátorítás ellenére sem enyhült Magyarffy szeppentsége, mert mi lesz, ha Szöllősy akárcsak egy félreérthető jelzőt mond róla, ha majd beszámol Szálasinaik? Igyekezett minél körültekintőbben fogalmazni. — Mindaz, amit gyűjtőnéven o- peratív prevenciónak nevezünk, szigorúan titkos. Az ilyen akciók végrehajtása sajátos lélekjelenlétet igényel. Egészen másfajta lélek-jelen- létet, mint például a frontszolgálat, Kombinált képességeket tételez fel, így többek között az elszántság és a titoktartás kópességét. De ha adottak is ezek a képességek, számunkra szükség van egyéb biztosítékokra is. Olyan erkölcsi kényszerre, amely érdekeltté teszi embereinket a titoktartásban. Akármilyen szilárd az eszmei meggyőződés, önmagában nem lehet az erkölcsi kényszer garanciája. További nehézség, hogy gyorsan kell felduzzasztani a karhatalmi létszámot, hiszen az operatív prevenció kibővítése máris időszerű. Ha jól éltem, éppen ezzel függ össze az a megtiszteltetés, hogy mától közvetlen harcostársunkként becsülhetjük Gerhard Prinz őrnagy urat. Sejtette a főispán: ezúttal remekelt. Azt sem bánta, hogy arca verejtékben úszik a lámpaláztól. Leolvashatta a tekintetekről, hogy érvelése osztatlan sikert aratott. Még Gerhard Prinz is elégedett volt. Végre megállapodhatott annál a véleménynél, hogy a főispán eszességéhez nem fér kétség, csak néha butának tetteti magát, aszerint, mi passzol jobban nagystílű szélhámosságához. Mivel pedig saját használatra gazembernek nyilvánította magában Magyarffyt. teketória nélkül benyújthatta igényét: — Uraim akkor hát rakosgassuk tovább a. dominót. Főispán úr eszmefuttatása remek logikai építmény. Kérem, ne botrán- kozzanak meg, a piszkos munkához aljas emberek kellenek. Mégis megbotránkoztaík, de nem mutatták ki. Az őrnagy hűvös-hanyagul folytatta. — Hadd érezzék csak a végrehajtók azt a bizonyos erkölcsi kényszert. És ez a bizonyos erkölcsi kényszer ne legyen semmi más, mint az eszközemberek saját előélete. Ezzel kell őket kézbentartani. Aztán van egy másik típus. Az, amelyik karakterisztikusan alkalmas a mi céljainkra. — így egészen más — ernyedt kényelembe Szöilősy- Naszluhác a feszült figyelem után. Most vált igazán kínossá a hangulat, hiszen minden jelenlevő tudta, hogy az őrnagy ajánlotta módszer a főispánra is vonatkoztatható. Mivel sikkasztás terhelte Magyarffy előéletét, felettesei és a németek akkor zsarolhatták meg múltjával, amikor csak akarták. Volkhardt kegyesnek mutatkozott. Koccintásra ösztönözte a társaságot és Szénásiról kezdett beszélni. — A főhadnagy úr érdemeiről se feledkezzünk meg. Precíz, mint egy matematikus, munkabírása szívós, mint egy Opel-motoré. Építhet rá őrnagy úr. — Fogok is — ígérte a közvetlenség minden jele nélkül Gerhard Prinz. — Ügyszintén figyelmébe Pályázati felhívás katonai főiskolákra való jelentkezésre
