Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Mi legyen az öreg gépkocsivezetőkkel? Tagadja le az ember a korát, szakmai képesítéséből a magasabb végzettséget, ne kérje a nomenklatúra szerint járó legmagasabb bért és ha ehhez még szerencséje is van, lehet, hogy újból el tud helyezkedni. Körülbelül ezek a meghatározói mostanában jő néhány idős gépkocsivezető elhelyezkedési lehetőségeinek, Arról van szó, hogy a gépjárművek új használatáról szóló kormányrendelet végrehajtásával Békés megyében mintegy 30 —40 olyan gépkocsivezető került ki a személygépkocsik volánja mögül és munkahelyéről, aki 25 —30 éven keresztül vezetett. Magában ez a körülmény nem adta volna kezembe a tollat, mert hiszen minden átszervezés, ésszerűsítés mozgást idéz elő. A kormány rendeletének megvalósítása is ezt hozta magával. Ez természetes. Az viszont nem, hogy azok az emberek, akik életük felét töltötték a volán mögött, egy észszerű rendelkezés, egyesek által nem megfontolt végrehajtása miatt egyik napról a másikra munka nélkül maradtak. Több esetben erről van szó! Jó néhány vállalattól, intézménytől elvették a munka viteléhez nem feltétlenül szükséges személygépkocsikat Ezeken a járműveken sokhelyütt olyan emberek ültek a kormány mögött, akik több évtizeden keresztül — többék között éppen a biztonságos vezetés érdekében — és a vezetők biztatására elvégezték a középfokú, majd a felsőfokú szakmai iskolákat, tanfolyamokat. Megszerezték és megkapták a garázs- mesteri oklevelet és bérezésükben az ezután járó forintokat. Az idő pedig közben eljárt felettük. És most? Most a vállalatok Illetékesei ügy gondolkodnak, sokkal gazdaságosabb, ha egykét éves gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőt alkalmaznak 1200—1400 forintos alapbérért, minthogy az 1700—240o forintos alapbérre jogosult „öregeket” vegyék fel. A vállalati gazdálkodást figyelembevéve, kétségtelenül igazuk van. De mit tegyen az az ember, akinek a nyugdíj korhatárához még legalább 10 évet kellene munkában, volán mögött töltenie? Beszéltem olyannal, akinek 15 helyen, ahol felajánlotta munkáját, azt válaszolták, „túl sokat kellene fizetni, jobban járunk fiatalabb munkaerővel”. Mit csináljanak azok az emberek, akik 25—30 év alatt, amit a szakmában töltöttek, reumájuk, visszerük és más szakmai betegségük miatt nem vállalhatnak tehergépkocsivezetést, akiknek nincs már erejük ahhoz, hogy a teherszállításnál óhatatlanul szükséges nehéz súlyokat emelni tudják? A kérdésre nem könnyű feleletet kapni. Az üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságainak illetékesei és a gazdasági vezetők talán válaszolhatnának. Az azonban még jobb lenne, ha a válaszadás helyett védelmet biztosítanának az idősebb gépkocsi- vezetőknek, ha elérnék, hogy a szakmailag képzett „öregek” olyan munkakörökbe kerülhetnének, amelyek megfelelnek képzettségüknek, ha a gazdasági tényezőkön túl, jobban figyelembe vennék társadalmi rendünk alapjaiból fakadó emberséges gondoskodást, ha nem engednék meg, hogy ezek az idős gépkocsi- vezetők „utcára kerüljenek”. Mert társadalmunknak szüksége van a szakmailag jól képzett emberekre, még akkor is, ha képzettségüknek megfelelően magasabb bérezés illeti meg őket. Bofyánszki János Árengedményes répaszelet „vásár* a Mezőhegyes! Cukorgyárban Ä Mezőhegyes Cukorgyár a szarvasmarha-program megvalósításiának érdekében közvetlen segítséget kíván nyújtani a környékbeli termelőszövetkezeteknek. A táperőben gazdag répaszeletből árengedményes vásárt rendez a gyár. A 11—14 száÍJj kiadvány, címe: II vasutas dolgozók társadalmi helyzete Az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete és az MSZMP KPM Vasúti Főosztályi Bizottsága mellett működő szakértő kollektíva összeállításában megjelent A vasutas dolgozók társadalmi helyzete című könyv, melynek előszavát dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója írta. A könyv történeti összefoglalót ad a MÁV fejlődéséről, ismerteti az államvasúti szervezet kialakulását, a második világháború előtti helyzetet, majd a vasút felszabadulás utáni helyreállítását és fejlesztését. Az olvasók végül tájékoztatást kapnak a MÁV dolgozóinak mai életéről, munka- és szociális körülményeiről, valamint a vasutas szakképzésről. zalékoe nedvesszeletből október 27 és november 15 között öt ven százalékos árkedvezménnyel szállítanak a termelőknek. A gyár naponta mintegy 700 tonna nyersszeletet tud a répatermelő partner rendelkezésére bocsátani. Vasúti szállítás esetén a gyár térítésmentesen gondoskodik vagonrendelésről és a vagon bara- kásról is A nyersszelet silóba rakva hosszú ideig értékes takarmányul szolgál. Szarvas — tanyavilág ’7 2 Galambdúc^ köcsögfa, az eresz alatt fecskefészek. Á hűséges fecskepár mindig visszatér a gerince-roppant tető alá. Régi tanya öreg tanya és még mennyi van belőle — csak me-r gyénkben huszonkilenc és fél ezer. És ha megpillantok belőlük egyet, szinte érzem annak a régi nyárnak az ízét, amikor xskolaszünetben libapásztorkodtam. Még hallom gazdám szavát az ólak felől. Érzem a ku- koricatuskó-füst csípését, kesernyés ízét, a köcsögbe savanyo- dó tej illatát, mely a konyhából áradott. Óra ketyegett a falon; nagy vaj dling, gyúródeszka az aszalón. A tisztaszobában csizma függ a szögön, úgy megbecsülve, mint a legszebb, legértékesebb szentkép. Szalonnabőrrel kentem gazdám csizmáját, aztán rálehelve „fényesítettem”. Abban járt be a piacra, a bokszoltban pedig templomba. Hétköznapon a szögön függött. A tisztaszoba kis ablakába virágzó muskátli, a falon tányérok, a kemence körül padka. Esténként jó volt ott szunnyadni és a petróleumlámpa fényénél figyelni a mozgó árnyékokat, amit kézzel csináltam én is, a gazdám is. És az út? A ház konyhájától az ólig, a színig, az istállóig. Ez a porta, ez a zárt udvar jelentette a világot, az életet. No meg az éves kalendárium, ami eljutott a tanyáig. Télen a pislogó lámpafénynél ebből ismerkedtek a világgal. És ezek a tanyán élő emberek tették termővé a földet, verejtékükkel öntözve a gyümölcsöst. Egy kihalóban levő életforma elszakadt filmkockája ez, amit leírtam. Azért pergettem vissza, mert ez is oka annak, hogy bomladozni kezd a régi 3 békés mcms^p. 1972. OKTOBER 39. Jó hangszer nélkül fel" nincs jó zene! szolgáltató fiókjaink vonós, pengetés, fa- és rézfúvós, elektromos hangszerek, berendezések, dobok, harmonikák, zongorák, pianinók cimbalmok és egyéb hangszerek JAVÍTÁSÁT, FELÚJÍTÁSÁT végzik Budapesten, az alábbi helyeken: IV., Árpád út 16/c 680—983 VI., Hajós u. 22. 319—025 VI., Majakovszkij u. 2. 210—590 VIII., József krt. 42. 142—690 IX., Üllői út 5. 180—303 Fiókjainkban hangszerek vétele, eladása, bizományosi forgalmazása! Eladás OTP-hitellevélre is! Fiókjaink nagy áruválasztékkal várják a megrendelőicet! KOZMOSZ I. SZ. Bp., VI., Hajós u. 25, íx) élet, és gyökereit jóformán az öregek ápolják. Sokan élnek még tanyán, de más körülmények között. Legtöbb helyre eljutott az újság, a villany, a rádió, a tv. A tanyán lakó fiatalasszony alig ismerné fel a mángorlót és nem tudna mit kezdeni a kenyérdagasztó teknő előtt. A fiatal férfiak legtöbbje is már szanaszét az iparban, kereskedelemben dolgozik. Ritkán be-bekukkanta- nak az öregekhez, a szín alá is; mustrálgatva: befér-e a gépkocsi. A tsz-ben dolgozók legtöbbje is már a városban vágy a közeli községben épít házat. Így van ez Szarvason is. És ha eddig általánosságban szóltam a külterületen, a tanyán élőkről, most visszatérek eredeti célomhoz, a fiatal város tanyaviiágához. A külterületen élők ügye nemcsak a tanyákon élők ügye, nem valamiféle periférikus kérdés, hanem az egész társadalom gondja. Valahogy így tudnám összesűríteni azt a gondolatot, melyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben így fogalmazott: a tanyák helyzetének változtatásában vannak kormányzati tennivalók, amelyek a kormány szerveire és az országos főhatóságokra hárulnak; más feladatokat a megyei, városi és községi tanácsok oldhatnak meg; és vannak ügyek, amelyeknek gondját csakis a gazdálkodó egységeik, a tanyaterületekkel rendelkező termelőszövetkezetek. és állami gazdaságok viselhetik. Mindebből következik, hogy a tanyák helyzetének kedvező változtatása, a tanyai lakosság életkörülményeinek javítása rendkívül összetett és sokrétű tennivalókkal jár. Most ne szóljunk másról, csak a szarvasi városi tanács legutóbbi üléséről ahol élénk és hatékony tevékenység bontakozott ki a tanya, a külterület kérdésében. Itt is, másutt is visszatérő kérdés: jó, jó, de mit csináljon egy tanács tanyás-ügyben? Akkor mit is csinálnak Szarvason? Egy mondat: „A tanácsülés Ezüstszőlő rendezési tervét elfogadta. Ezen a településen 193 lakás van — 166-ban villany is van. És most új utca kerül megnyitásra, két tanyasor között. Közelebb a városhoz — ez a cél! És a kinti életmódhoz szokott embereik iránti figyelmesség, hogy a tervszerinti 440 új lakásépüiethez a telekterület egyenként 400 vagy ennél is több négyszögöl. A telek ilyen méretű kialakítását szükségessé teszi a megszokott mezőgazdasági életmód. Ez indokolja az állattartáshoz szükséges épületek, kertek kialakítására a nagyobb területek biztosítását. Közintézmények részére is jelöltek ki területet. Terveznek iskolát, óvodát, üzletet, szolgáltatóházat, buszmegállót, gázcseretelepet, fűtőolajtárolót. A terv készítésénél figyelembe veszik a jelenlegi telekhatár-adottságokat és a már kialakult tanyasorokat. így közelednek egymáshoz: kerület és a város. A terv közműves vízellátás kiépítését is javasolja. Ezt társulási alapon kívánják megoldani. A Sirató-Bezina külterületen és környékén, ahol 546- an laknak a fejlesztést a meglevő tanyasorokon belüli foghíjak beépítésével, új lakások építésével tervezik. Ez évben jóváhagyásra kerül a Hosszúsori, örhalmi, Szentesi út, Boh- nyat-dűlői sortanyás települések villamosítása. A villamosítás összegének nagyobb részét a lakosság vállalta. A városi tanács a trafó építését végzi el. Igen örvendetes és célravezető az a törekvés, hogy fokozatosan, minél előbb kívánják bekapcsolni az autóbusz helyijáratba a külterületeket is •— elsősorban Ezüstszőlőt. Ez nemcsak a szolgáltatást, a bevásárlást, hanem a művelődést, a szórakozást is megnyugtatóan megoldaná. Arról is szóltak a tanácsülésen, hogy szervezés alatt van az Örhaími-Szőlő és az Űjfaluczki-dűlő villamosítása. A külterületi lakosok a jóváhagyott terv alapján Mótyói- szőlő és Bezina-szölőkben vállalták a járdalapok kiszállítását, lerakását társadalmi munkában. A munkálatokba belesegít a Szarvasi Állami Gazdaság is. Elképzelhető a városi iskolákban végrehajtandó korszerűsítés után a tanyai felsősök belterületen való beiskolázása is. Érezhető a szarvasi mozgolódásban a tanyai lakosság helyzetének gyors javítására való törekvés. És igazuk van — mert minden elszalasztott esztendő nehezíti a megoldást. Ipar, kereskedelem, mezőgazdaság egyaránt várja az emberileg kellően 'művelt és jól képzett szakmunkásokat. Akik még csak most 10 évesek és kilométereket botorkálnak a tanyai utakon, azok már néhány év múlva szakmát tanulnak, munkahelyet keresnek maguknak a városban. Az ő gondjaikat most kell megoldani, hogy majdan ifjú munkavállalóként megállhassák helyüket. Persze nemcsak Szarvason, hanem megyénk más „tanyás-világában” is akadnak ilyen gondok. A tanács jelenlegi tevékenységében legalábbis azt látjuk, hogy miként keresik az újat Szarvason és környékén. <9 # A tanács jelentését olvasva oly messze van már a múlt, hogy a távolság ködén át nem hallom a gazda szavát. De meg sem hallanám a gépek zörgésétől, melyek művelik a földet; szántanak, vetnek körös-körül — végzik könnyedén, a régen olyan embertelenül nehéz munkát. Rocskár János
