Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

Kádár János elvtárs beszéde a Tervhivatal jubileumán

.Btótosífam » toékésiéfc helyben foglalkoztatottságát, az iparosítással előmozdítani az urbanizációt, kielégíteni a helyi iparral a lakosság szükségleteit és ezzel emelni népességünk anyagi és kulturális ellátottságának színvonalát.”

fiádat János felszólalásában átadta a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és jókívánságait az Országos Tervhivatal és a tervezéssel foglalkozó más szervek vezetőinek és munkatársainak, köszöntötte a kitüntetett dolgozókat, majd a terv- gazdálkodás bevezetésének történelmi jelentőségéről szólt.

! — Ez olyan időpont volt népünk és az ország történetében, amikor hatalomra jutott a mun. kásosztály, kezdetét vette a szo^ cialisa átalakulás, és az elmélet gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kezdettel az ellentmondásos és anarchikus kapitalista fejlődést Magyarországon felváltotta a jövő szocialista, tudományos megtervezése. A társadalmi összefüggés oldaláról megvilágítva: a gazdálkodás alapja, indító és mozgató ereje, célja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép érdeke lett — mondotta.

— A szocialista tervgazdálkodás a szocializmus építésének nemzetközi, közös törvényszerűsége. Munkásforradalmat, szocialista forradalmat győzelemre vinni, annak céljait megvalósítani, a szocialista társadalmat felépíteni tudományos, szocialista tervgazdálkodás nélkül nem lehet. Olyan történelmi korban élünk, amelyben mind több és több nép lép a szocializmus útjára. Az átmenet formái a szocializmusba a nemzeti sajátosságoktól függően változatosak. De mindazokra a népekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, amelyek a jövőben erre az útra lépnek érvényes, hogy szocializmus tudományos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül ném lehetséges.

— A szocialista tervgazdálkodás valamikor elmélet volt, a gyakorlatban először a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szovjetunió első ötéves tervének nemzetközi fogadtatására. A szocialista terv- gazdálkodás bevezetése és megután. egyedül a többieknek is. Ez a döntés nem folyt természetesen vita nélkül: ma már világos, hogy könnyebb — bármelyik ágazatban — gyártás-szakosítást bevezetni a fejlesztés szakaszában, mint amikor már gyártanak valamit. A felszerszá- mozott, jól begyakorolt sorozatgyártásról nehéz lemondani és nehéz is eldönteni, melyik ország, melyik gyára kapja meg végül is a szakosodás jogát.

Éppen ezért ebben az ágazatban is lépésről lépésre halad majd a szakosodási program teljesítése, hiszen ráadásul rengeteg a különböző rendeltetésű, kisebb-nagyobb gép is. Különben. Zakopanéban az ÉLGÉP, a többi között szakosodott a 60 és 100 tonnás toronydarura, a 160 kg-os felvonóra, a 3 és 5 köbméteres hidraulikus betonfogadóra, 1000 literig a betonkonténerre, a betonkeverő kocsira és a 60, illetve 120 köbméter/óra teljesítményű betongyárra. Nem kis részben ebből is következik, hogy az ÉLGÉP idei szocialista exportja kb. 15—20 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál.

A flexi-sztőri

A szakosodási program, amelyet Zakopanéban elfogadtak az érintett országok, s nem kevésbé az OZMOSZ-ban kialakult szoros kapcsolat biztonságossá teszi a jövőt az ÉLGÉP számára. Ez azonban nem jelenti azt. hogy nem kell nap mint nap új megoldásokon godoliodni, új le hetőségeket keresni, vagy a jelentkező új gondokat megoldani. Az ÉLGÉP például az utóbbi években kifejlesztett egy korvalósítása osztályharc, és a Szovjetunió első ötéves tervéi ennek megfelelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az imperialisták. Azóta viszont a világ megtanult egy új fogalmat, új szót, a szocialista terv- gazdálkodás eszméje és ereje az egész nemzetközi közvélemény előtt győzött.

— A szocialista tervgazdálkodás döntő sikerét bizonyítja hazánk 25 éves tapasztalata is, mutatott rá Kádár János és M- eméLte, hogy a tervgazdálkodás segített eltüntetni a háborús pusztítások nyomait, döntő szerepet játszott a szocialista társadalom gazdasági alapjainak lerakásában, megszilárdítása-. ban és szerves alkotó eleme a szocialista társadalom teljes felépítéséért folyó munkának

— Hazánk a munkáshatálom a néphatalom a szocialista terv- gazdálkodás eredményeként erősödött. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdeti szakaszában hangsúlyozta,, hagy a népgazdasági terv a párt második programja. A terv mé lyen érinti a párt politikáját az ország politikai és társadalmi fejlődését. Az esznv széles milliók gondolkozásé. ban úgy mérik, ahogyan az a gyakorlatban megvalósul.

Kádár János elimeréssel h. szélt a tervezés tudomam,s megalapozottságának, mods,., remek, technikájának fejlőddé, ről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás reformja IoZ_ zájárult a tervszerűség, a ;z0- cialista tervgazdálkodás erősödéséhez. Felhívta a figyelme1 ar_ ra, hogy nagyfontosság' a számítástechnika, df az nem pótolja a marxista módon gondolkodó, kommunista m^gyg. ződésű, a szocialista rer^szer- rel és célokkal rokonst,nvezó alkotó emberek szellemi ^unkáját.

— A tudomány és a

mus—, hogy hasomatt?: éljek

szerű vibrátort, (talaít(m(jrj^_ nél és betonozásnál ' .nálják), amelynek ma már Miniatürizált változatát is Mvi'thitték, hála az EV! . elkészült kisebb motor > etve a

kohászat által produk, kisebb öntvényháznak. A VÍbr> ort kü_ lönösen az egyik ^ ltrgSze miatt, az ún. flexi bilis tengelye miatt, használná nagycn szívesen a szovjet és az NTif építőipar. Sőt, ma már nemc^ tóbb- ezer vibrátort várnak a gyártól (szakosodhatna is errea termék- re a gyár) hanem 1 ,bí> tízezer flexi-tengelyt is — szólóban. A hazai gumiipar és a dróthúzóművek azonban j<lenleg nem

SíUPj?0 =y«*“nyigot adni az ? lex-tengelygyár- tás bővítéséhez. keresik

a megoldást, de 'iemcsak Ma. gyarorszagon, harem a szovjetunióban és az N\K_baT1 is Ér. kezett is nemi’egíjgjj ggy javaslat a SzovjH i niá)di: a rengely- hez szukse - umi részeket ók tudnák sz, tehát a magyar gum öbblettermelésere nem < - .^ukség. Ha eb_

í5011 ..lneí’t’^entk és dróthuzalt is sikerű' akkor itt a

szakosodás hgkofszerűbb váltó. za'ta „a Lhegység-szakosodás szerveződhet meg a szovjet, az

?s a "agyar építögépgyár- í tók kozott. ;

Ez az migráció elmélyítésé- nek "}mcl€inapos gondja (más agaraiban lí>b a nyersanyag, a szakerteler^ a megoldás, a termelő kap;cjbtg legjobb ered- mfn^ ^"^kombinációját — és a minden ki Számára legelőnyösebb kombmacijj^t megkeresni és megszervez

Gerencsér Ferenc

— egy test, egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha valarn,!. akkor itt érvényes az, hogy az eméletet és gyakorlatot álladóan fejleszteni kell. Ez elentgdhefcetlen nemcsak az öteves tervek készítése idején, hamm a tervezés minden fázisabífj t

A tervhivatal előtt álló fel- adüokna, és a magasabb szín- vo,alú tervezésre utalva ki- hogy az Országos Terv- ! Jegyen a Központi Bi- „ a kormány és egész né- P'nk számára is olyan mérőműszer, amely népgazdasági ^szefüggésekben ellenőrzi, ho- ya n valósulnak meg a tervek, v közeljövőben a parlament »lé kerülő terv-törvényjavaslatról szólva Kádái’ János elmondta, hogy a tapasztalatok / szerint az Országos Tervhivatal //hatáskörét növelni kell. Állami munkánk korszerűsítésével összhangban ez lehetséges és szük- : ségszerű.

Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság foglalkozik a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalataival.

i . — Ha most pillanatfelvételt készítünk a főtevékenységünktől, annak irányáról, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a f szocialista népgazdaság alapjai erősek, a szocialista termelési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberekben megvan a munkakészség, a bizakodás, ha az anyagi eszközök nem is elegendőek, a legszükségesebbekkel rendelkezünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról beszélhessünk: hogyan tud Magyarország még előbbre lépni a közepesen fejlett országok sorából.

Kádár Jánosi elismerően beszélt a gazdasági eredményekről, a beruházási intézkedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocialista mezőgazdaság ma már érezteti erejét. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztok a kedvezőtlen időjárási nehézségeket is leküzdötték, biztató eredmények ígérkeznek.

Szólt arról, hogy világméretekben mindinkább a szocializmus javára alakulnak az erőviszonyok. Ez is kedvező körülményeket teremt a tervgazdálkodás történelmi tapasztalatainak további hasznosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldogulásához.

— A belső és külső feltételek tehát jók. Nyugodtan dolgozhatunk és kell is dolgoznunk Népünk szocialista jövője biztosítva van — jelentette (ki Kádár János, akinek beszédét nagy tapssal fogadták az ünnepség résztvevői. (MTI)

Az egész célkitűzés nem űjt mégis megérdemel néhány szót, mivel ezt a Békés Nagyközség Tanácsa szeptember 30-i ülésén újólag fontos feladatként jelölte meg munkájában. Ezért friss.

A helyi, valamint a megyei tanácsnál dolgozó olvasó számára bizonnyal- nem is jelent szenzációt, de talán máshol új csengéssel hat. Az iparosításra való törekvés a tanács közös jószándékából ered, s ez ugyanúgy érvényesül ma már, megyénk más nagyközségében is. Egyszerűen arról van szó, hogyha egy városiasodé nagyközség területén a munkásosztályhoz tartozás a lakosság foglalkoztatott részére jellemzővé válik — akkor e terület valamennyi dolga ilyen, vagy olyan áttétellel a tanács gondja is lesz.

Szándékkal ragadtam meg a békésiek törekvését és nem olyan várost példázok, mint Békéscsaba, ahol „aki mozog, már üzembe, intézménybe megy”, hanem olyan nagyközséget, melynek említése az olvasóval a termőföld illatát is érezteti. Ez a tipikus tanyás, búzavetéses terület ma sem iparvidék, de a lakosság túlnyomórészt az iparhoz kapcsolódik. A budapesti gyárakhoz, a békéscsabai üzemekhez, ktsz-ekhez, a maradék: tsz-tag és egyéb kategória. Békésen sincs már „tiszta paraszt család”, mindenünnen valamelyik tagja jár iparba is, ha mindjárt szezonmunkára is. Kerékpáron, vasúton, gyalog járnak a munkába — a fiatal munkásosztálynak egy osztaga él itt. Hány ilyen osztag van a 29 és fél ezres tanyás megyében?

Azért időztem ennél a témánál hosszabban, mert jelzi, nem lehet csak a nagyvárosokra korlátozni a munkások élet- i körülményeivel, helyzetével foglalkozó felméréseket, közvéleménykutatásokat — s a tényleges tetteket sem. Békésen az elmúlt évtizedben lassú, de határozottan kedvező fejlődés indult el; új ipari üzemrészek települtek. Az elmúlt ötéves tervben a békési ipar termelése megduplázódott, a dolgozó lakosságon belül az iparban foglalkoztatottak aránya túlsúlyba került. Az elvándorlás megszűnt és a távoli ingázók száma csökkent, mivel egyre jelentősebb lett a békéscsabai iparral való munkakapcsolatok kiépítése, valamint a Békés vonzáskörében levő kisközségekben felszabaduló munkaerőnek a békési ipari üzemekben való foglalkoztatása. És most mintha elvágták volna. Jóllehet, nem tartjuk brilliáns megoldásMagyar— NDK közös nemesítésű kukorica

NDK kitüntetést kapott Németh János szegedi kutató

A Szegedi Gabonatermesztő Kutató Intézet és az NDK-beli Bemburgi Növénytermesztési és Nemesítési Kutató Intézet, a szocialista országok közti tudomá. nyos együttműködés keretében, közösen, ötven—ötven százalékos részvételi arányban, új, nagy termőképességű silókukoricát állított elő. Az NDK-ban tavaly államilag elismert „Beke 270” hibridkukorica nemesítése és elszaporítása hazánkban Németh Jánosnak, a szegedi intézet főosztályvezetőjének nevéhez főzöd ik. Munkáiéért a Német Demokratikus Köztársaság Erdészeti és Mezőgazdasági Minisztériuma a „Szocialista Munka Kollektívája’’ kitüntetéssel jutalmazta. A kitüntetést az NDK nemzeti ünnepén, október 7-én nyújtják át.

A Beke 270 silókukorica vetőmagjából hazánkban tavaly 100 tonnát állítottak elő, az idén pe_ dig már 2500 holdon folytattak vetőmagszaporítást a pápai, a mezőfalvi, a dalmandi, a Felsőnyomási Állami Gazdaságban, valamint a földeáki Kossuth, a makói Úttörő, az orosházi Béke Tsz-ben. Ennek eredményeként körülbelül 4000 tonna vetőmag áll rendelkezésre, amit a baráti országba szállítunk. (MTI)

nak az úgynevezett „modem gyarmatosítást” ,a helyi több száz és ezer dolgozót foglalkoztató üzemek fővárosi telephellyé való kinevezését, ám a szükségszerűség rávisz az egyetértésre. Hogy mégis a naposabb oldallal kezdjem, hadd példázzam a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békés gyárát. Harminc harminckét millió forintos beruházást kapott új szerelőcsarnok építésére és különféle szerszámgépek beállítására. E beruházásokhoz a megyei tanács 10 millió forinttal járult hozzá. Az építkezési munkák megkezdődtek, 1975. év végére a dolgozók íétszámát a jelenlegi 500- ról 750-re emelik. A békési szakmunkásképzéshez a megyei tanács csaknem 3 millió forint költséggel járult hozzá. Ez a meglevő munkaerő számára biztonságos foglalkoztatást nyújt

Mi hát akikor a gond — szinte hallom a kérdést. Probléma, hogy a békéscsabai üzemek a Békésről bejáró dolgozói után, illetve a békési telepeinken lévő létszám után nem járulnak hozzá arányosan a gyermekelhe- lyezésj intézmények fejlesztéséhez. Ebben a megyei szervek' közreműködése határozottabb lehetne. És hadd címezzem tovább a békésiek gondját azoknak, akiket illet, A tanácsülés állásfoglalásában áll: az

ideiglenes bizottság véleménye továbbra is az, hogy az üzemek város- és községfej lesztési hozzájárulását utalják át annak a községnek, ahonnan a munkaerő származik. Sajnos a jelenlegi pénzügyi szabályozás ezzel ellentétes és emiatt a munkaerőt adó település gondjai meg- oldhatatlanok. Jelenleg több mint 1200 békési dolgozó jár be mindennap békéscsabai munkahelyekre. Ezek hazahozatala nem lehet közvetlen cél, inkább a közlekedésben, a gyermekek elhelyezésében kell egészségesebb megoldást találni.

Nem álbrándokra gondolnak a tanácsvezetők sem. Öfc is tudják ,hogy Békésiből nem lehet egy másik Csepelt csinálni- Csak szeretnének kiszakadni hátrányos helyzetükből. A felfel lobbanó fényt olykor eloltja egy-egy rendelet, egy vidéknek szánt sorompó. A kormányhatározat szerint a jelenleg Békésbe települő ipari üzemek kedvezményes hitelt kaphatnak ugyan, de vissza nem. tértendo dotációt már nem. Ez a megoldás nem segíti élő a budapesti üzemekkel való tárgyalásokat a letelepedéssel kapcsola- ban. Így „csavarodott” ki a budapesti Csavarárugyár idetelepítése is. Jól jött volna az ösz- szeg gondjaival együtt, hiszen a távoli munkahelyekre eljáró dolgozók száma ma is meghaladja a kétezret. Ezek jórészére nem lehet úgy számítani, hogy elhagyja új munkahelyét és Békésen vállal munkát. De akik, kitartottak a békési lakóhely mellett, azoknak biztosítani kell és tudnánk is biztosítani annak lehetőségét, hogyha akarnak, helyben vállalhatnak munkát. Ugyanakkor a vonzáskörből is számítanak munkaerő feleslegre.

Szóval bonyolult szakaszát éljük a vidék iparosításának Persze ez a bonyolultság nem azért jelentkezik, hogy ráncolt homlokkal beszéljünk róla. Azért szóltunk, mert közös ügyről van szó. Az üzemeknek sem mindegy az, hogyan él. művelődik az a munkás, akire mind drágább gépeket és igényes termékek készítését bízzák; hiullafáradtan, három órás utazás után kezdi-e a munkát. Vagy éppen frissen, kipihenve, vidáman áll munkába.

Hogy ennek a szervezeti megoldása még a jövő méhében rejlik? Bizony annak látszik — de kihagyni a számításokból nem lehet többé.

Rocskár János

Békési kesergő