Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

Szombaton tartották meg a TIT Békés megvet Szervezetének VI. Küldöttértekezletéi (Folytatás az t oldalról) íyeket a párt Békés megyei végrehajtó bizottsága 1970. de­cember 11-én a társulat tevé­kenységét tárgyalva meghatáro­zott Az ismeretterjesztés az isko­lán kívüli nevelés leglényegesebb formája, a tudatformálás jelen­tős eszköze — állapítja meg a beszámoló. Az elmúlt 4 eszten­dőben a TIT megyei elnöksége az ideológiai-politikai nevelés minden tudomány-területen va­ló érvényesítését tekintette fő feladatának, hogy a világnézeti tisztánlátást, a megfelelő politi­kai tájékozottságot kialakítsák. Elismerésre méltó eredménye­ket sorol fel az elnökség beszá­molója a termelést segítő isme­retterjesztésről, az esztétikai is­meretterjesztésről és a termé­szettudományi ismeretterjesztés­ről, majd részletesen elemzi az ismeretterjesztés különböző for­máit, mindazokat, amelyeket te­vékenységében alkalmazott. Részű ebesen szól a küldött­értekezletre készített írásos be­számoló arról, hogy a megyei szervezet elsődleges feladatát abban látta, hogy a dolgozók minél szélesebb tömegéhez el­jusson, hogy olyan formákat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik a rétegekhez szóló isme­retterjesztést. A hagyományos előadásos formák számszerűsé­gükben az előző beszámolóhoz képest viszonylag stabil, sőt nö­vekvő átlagot mutatnak. 1963- ban például 4671 előadás hang­zott el, 1971-ben 5608. Az elő­adásokon részt vevők évenkénti száma valamivel hullámzóbb, 1969-ben és 1970-ben nagyobb volt a résztvevők száma, 1971- ben az 1968-as szintet érték el. Figyelemreméltó, hogy az ipari területen tartott előadások lé­nyegében azonos szinten marad­tak, megnövekedett viszont a mezőgazdasági területen elhang­zott előadások száma. A társu­lat széles körben hálózza be a lakott területeket, a hatókör nö­velésében a városok közül ki­ugró teljesítményt mutat Gyu­la, jó Békéscsaba, visszaesett Szarvas és gyenge Orosháza. A járások közül felfelé ível a gyu­lai. a szeghalmi és a mezőko­vácsházi, lényegében azonos szinten maradt az orosházi és a szarvasi, sokat javulhatna a bé­kési járás. Megjegyzi a beszá­moló, hogy a nemzetiségiek ré­szére anyanyelvükön tartottak előadásokat, és azt is, hogy az ifjúság számára tartott rendez­vények jó részét a KISZ szer­vezte. Fejlődik a nők körében végzett ismeretterjesztő tevé­kenység, elsősorban a termelő- szövetkezetekben és az ipari üzemekben működő nőbizottsá- gok aktivizálódásával, A beszámoló leszögezi: a TIT- hez tartozás mindenekelőtt ál­lásfoglalás a közművelődési, az ismeretterjesztési feladatok tár­sadalmi szolgálata mellett. Vé­gül a beszámoló meghatározza a TIT megyei szervezetének fel­adatait. Ezután dr. Takács János ter­jesztette be a megyei ellenőrző bizottság jelentését, az alapsza­bály-módosítási tervezettel kap­csolatos megyei elnökségi állás- foglalást pedig dr. Sonkoly Kál­mán. A vitában felszólalók a be­számoló egészével és egy-egy részkérdésével foglalkoztak. Kö­zöttük emelkedett szólásra dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első he­lyettese. Köszönetét mondott a megye közel 1500 ismeretter­jesztő aktívájának, majd a VI. Országos TIT Közgyűlés előké­születeiről beszélt. Külön szólt a Békés megyei ismeretterjesz­tők sajátos feladatairól. Hangsú­lyozta: A társadalmi és gazda­sági fejlődés gyors üteme miatt szükség van a TIT és a sok egyéb ismeretterjesztő szervek közötti jobb együttműködésre. A TIT küldöttértekezletén az MSZMP megyei bizottságának üdvözletét és elismerését Enyedi G. Sándor megyei titkár tolmá­csolta, majd a beszámoló és az alapszabályzat módosításának elfogadása után dr. Jenei Jenő TIT főtitkárhelyettes kitünteté­seket és dicsérő okleveleket adott át. Utolsó napirendként a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat Békés megyei Szervezeté­nek VI. küldöttértekezlete meg­választotta a megyei elnökséget, a megyei ellenőrző bizottságot és az országos küldöttgyűlés küldötteit, az országos választ­mányok tagjait. A TIT Békés megyei elnökségének elnöke: dr. Kertész Márton, titkára dr. Krupa András lett. út modernizálását is követelik. Nem operett-szírájkok ezek. A La Sicilia című lap aznapi szá­mából idézem a címeket: Egész Itáliában béna a vasúti forga­lom. Blokád a vasúti kompokon is. őrizetlenek a vasúti átjárók. Heves vita a szakszervezetek és a kormány között. Messinad várakozásunk, az agyonzsúfolt vonatok, a tüleke­dő .ideges emberek, az elutasí­tás a jegypénztárnál, ahol még a következő napra sem ígértek helyjegyet vagy hálófülkét, nyo­masztó háborús emlékeinket idézte fél. Ennyiből is látni le­hetett, hogy súlyos következ­ményekkel jár egy-egy ilyen sztrájk. Miért vállalják mégis? A mozdonyvezető elmagyaráz­ta. — A vasút elmaradt a fejlő­désben. Kevés a vasúti kocsi, a pályákat sok helyütt korszerűsí­teni kellene. Azt követeljük, hogy ne csak a luxusvonatok számát és színvonalát növeljék, mint ahogy történik, hanem a tömegközlekedését is. Nemcsak a vasúti közlekedés rossz, ha­nem a városi is. Kevés az autó­busz, azt sem gyártanak eleget. Az autóktól pedig mozdulni sem lehet már, pedig hát nagyon sok embernek nincs autója. S ezok hogyan közlekedjenek? / sztrájk nem csupán bérharc: a • töke és a nép alapvető érdek- : ellentéted nyilvánulnak meg; benne. Életen politizálás Itthon azt mondanák erre az • emberre: sematikus. Pedig hát « nagyonis eleven, hiteles, igazi ! volt minden szava. Olaszország j másik, belső használatú arcát ; láttatta: a politikai sirokkótól • forrót. Azt. amelyikről a „PCI” ■ — Olasz Kommunista Párt — ■ aláírással jelzett falragaszok, : felhívások beszélnek. Pusztán j ezekből az utcai feliratokból is • következtetni lehet az olasz ■ kommunisták erejére, tömegbá- • zisára. Afc ellenfelek is magje- : lennek, persze, látványosan. Dé- s len kevésbé, Rómában többször ■ láthattuk: fasiszta ízű megjegy- ■ zések a kommunista jelszavak : fölött, obszcén rajz a sarló és ! kalapács melllett a falon. Szén- i vedéllyel zajlik itt a politika is. » Beszéltem magyar turistával, \ aki a, olasz sztrájkot az idegen- : forgalmi érdekességek közé so- 5 •olta, izgult, bárcsak átélhetne ■ egyet. Naiv kívánság. Nem kel- • lemesek ezek sem az olaszok- iák, sem a turistáknak. Bár ne : lenne szükség rájuk ebben a ! szép és szeretnivaló országban. 5 Csontos Magda \ (Vége) : Hat nap és hat éjjel A vésztői Aranykalász Tsz évek óta mindig elsők között fe­jezte be az őszi gabona vetését a megyében. Október 15—17-re jó vetőágyba, földbe tették a magot. Most elmaradtak. A ve­tést kedden, október 17-én kezd­ték. Az emberekre 2100 hold megmunkálása és vetése vár. Hogyan lehet ezt hat nap és hat éjjel megcsinálni? 'Ügy, ahogyan a vésztőiek erre vállalkoztak. Ágoston József, a tsz főagro- nómusa éjszakai ellenőrzésre hí­vott. A szövetkezet épülete előtt a mezei „Rolles-Royce” vár. A kocsi korábban a néphadsereg­ben teljesített szolgálatot. Vala­melyik egység parancsnoka jár­hatott vele, most pedig a vésztői főagronómus. Ő keresztelte el Rolles-Roycenak ezt a GAZ tí­pusú gépkocsit, mert a dűlőuíak sártengerein úgy röpíti tovább, mint ahogyan az autósztrádán az angol világmárka Rolles-Royce jár. — Mondtam Czirják István­nak, a kocsi tulajdonképpeni ve­zetőjének, hogy erre az éjszaká­ra alaposan készítse elő, nehogy cserbenhagyjon bennünket — mondja a főagronómus, majd is­tentelenül hosszan önindítózik. Mikor a motor felbőg, megköny- nyebbülten felsóhajt. — Hát ak­kor mehetünk. Velünk tart Rá­bai Bálint is, a szövetkezet párt­titkára. Menet közben arról beszél Ágoston József, hogy a múlt hé­ten, amikor csaknem 60 millimé­ter esőt kaptak, nagyon meg­ijedtek. Már azt is fontolgatták, ha ez így tart továbbra is, akkor bizony nagyon nehéz körülmé­nyek között vetnek el, vagy egy­általán el sem vetnek. A vész­tői földek ugyanis tele vannak szikfalttal. Ezekbe, ha nem óva­tos a traktoros, beleül a Pép. Azután két-három SZ—100-as is cibálhatja, míg „partra’’ von­tatja. A borúra azonban derű jött A megkésett vénasszonyok nyara, ha 8—10 fokkal hűvösebb időjárással, de azért csak nem kerülte el a vésztőiéket. Minden géphez és vetéshez értő embert számításba vettek, hogy a nap­pali műszak mellett az éjszakait is megszervezhessék. A gépmű­hely szerelőit a, vetés idejére traktorra ültették. Mivel a nagy sárban a lovakat is kímélni kell. a fogatosokból vetőgép-farosokat neveztek ki. Megszervezték a csávázó-brigádot, az üzemanyag­ellátást, a vetőmag kiszállítását és a „melegcsákány-váltást”. Hétfőn ismertették a nagy tervet és kedden, ahogyan ráhajtottak károkozás nélkül a vetőágyra, munkába állt a nappalos brigád. ■ Már legalább tíz perce au- • tózunk a perecesi határrész dű- • lőútjain. Nagyormányt szeret-: nénk elérni. Ez a Sebes-Körös • bal partjához simuló határrésze ■ Vésztőnek. A dűlőútat szegélyező i szalmakazlák közül mil’iónyi s nyúl ugrik ki a reflektor fényé- • bői. Mindkét oldalon felszántott, ■ szépen elmunkált táblák nyúj- i tóznak a holdvilágos éjszakában. • A kisebb kátyúkon átvergődve, ! olykor fel-felbőgő motorral ér- j kezünk a vetőbrigádhoz. A párt- 5 titkár számolja a távolban fel- » villanó lámpafényeket és va- i lami nem tetszik neki... — Két lámpával többet látok, | mint a jóelőbb, amikor erre jár- • tunk. Csak nincs valami baj? — 5 hajol közelebb a főagronómus- S hoz. : — Majd mindjárt meglátjuk S — szólal meg Ágoston. 3 Ahogyan közelebb érünk, lát­juk, hogy a tsz ZSUK típusú ko­csija áll az egyik vetőgép mel­lett. A főagronómus elkárom- kodja magát. A vetőgép körül Csüllög Sándor, a gépcsoport vezetője ügyködik. A kapcsoló- szekrényben összetört két fogas­kerék. Emiatt ez a gép erre az éjszakára kiesett a munkából. De nem késlekednek, kiszerelik az eltörött darabokat, hogy pén­teken reggel az újonnan vásárolt alkatrészt beépíthessék, csak így folytathatja a munkát Fekete Sándor és Jámbor István. Néhány száz méterrel odébb Csüllög István traktoros Her- berth István vetőgépkezelővel kiáll a sorból, mert a vetőelem­nél valami nincsen rendjén. Nem jól szórja a magot. Nagy hozzáértéssel egy-kettőre meg­szüntetik a hibát. A dűlőúton csinálnak egy ^próbát. Vajon vet-e minden tárcsa? Négy-öt méteren át vetőhelyzetbe hozzák a gépet, azután megfordítják a vetőgépre szerelt reflektort és nézik a búzasorokat a csorosz- lyák nyomában. Mindent rend­ben találnak és ezután elindul­nak Péter András és Betle Sán­dor után. Mi is tovább haladunk. A nagyormányi búzatábla déli ol­dalán húzódó dűlőúton megha­tározott távolságonként ott áll két-két pótkocsi, csávázott ve­tőmaggal megpakolva. Ha kiürül a vetőgép magtartálya, a pót­kocsik mellé huzatnak és aki a fiatalabb, vállára veszi a zsá­kot és feltölti a vetőmagládái. Naponta 600 mázsa búzát zsá­kolnak a vetőgépekbe a szere­lők. ök a fiatalok. Mindezt ab­ban a tudatban teszik, ha a ve­téssel jő időben elkészülnek, ak­kor az ő megélhetésükkel, tsz- ből származó jövedelmükkel nem lesz különösebb probléma. Az idén a búza 2 millió forint terven felüli bevételt hozott. Érthető tehát, hogy ezen a hat napon és hat éjjelen milyen nagy értékek sorsa felett dön­tenek — kitartóan, szívós mun­kával. I mágori határrészen, aho­vá igyekszünk, talajelőkészítő gépekkel dolgoznak. A főagronó­mus mondotta, hogy 4 MTZ-t egy csapatban üzemeltetnek. Tárcsáznak. így igazán haladós a munka, egyik traktoros szinte viszi a másikat. Pardi Endre, Fazekas Sándor, Bartha Imre és Oláh Sándor, akik ezen az éj­szakán a traktor nyergében ül­nék, társaikhoz méltóan nagyon szorgalmas emberek. A mágori táblákat úgy eldolgozzák, hogy azt bármelyik kertész is elfo­gadná kerti földnek. A Holt-Körös hídján átérve, Rollex-Royce-nk akaratoskodik. Valami nincsen rendjén. A vo­lánnál Rábai Bálint ül Nagy or­mány óta, s mintha neki nem úgy engedelmeskedne, mint a fő- agronómusnak. Egyszer csak megmakacsolja magát és egy sártenger kellős közepén leálL Se előre, se hátra. Na, most mi lesz? | R feszültséget a főagronó­mus oldja fel. — Már az apám is megmond­ta, hogy pipát, biciklit, asz- szonyt, meg autót ne adjak köl­csön senkinek. A titkár kövéren nevet. — Szerencse, hogy a falu szé­léhez nem messze állunk. Köze­lünkben a gépműhely. — A szép holdvilágos éjszakán Rábai Bá­lint gyalogosan nekivág az út­nak. Mi visszaülünk a kocsiba, mert álló helyben bizony szűri a hideget az ember nadrágja. Kisvártatva jön felénk egy ki­világított traktor, melyet Bene­dek József, az ügyeletes éjsza­kai szerelő kormányoz. — Éppen most akartam kipró­bálni, elkészültem a javítással — mondja. Ezzel összecsatolják a traktor vonóhorgát a gépko­csival. Azután Rábai beül a volán mellé és huzatással pró­bálják beindítani a motort. Leg­alább 400 méteren át vonszolja a traktor a Roller-Royce-t, mire beindul. — Az AC leengedte az üzem­anyagot — magyarázza a titkár, csak levegőt szívott. — Ezután arra vigyázz, hogy le ne álljon, le né fulladjon a mo­tor, mert akkor ottragadunk éj­szakára Szeghalom mellett f — mondja Ágoston József. Vésztő egy másik határrészé­ben, Bikeriben három vetőgép­pel dolgoznak. Itt is éjjel-nap­pal halad a munka. Az üzem­anyagot, a kenőanyagot ugyan úgy kiszállítják műszakváltásra, mint a csávázott búzát és az embereket I traktorosok csak a tan­kolás és a váltás idejére állnak le néhány percre, azután hajta­nak tovább. Nekik minden perc drága. A jó időt, mégha hideg is, a maguk javára szeretnék ki­használni, hogy jövőre holdan­ként ne 15, hanem legalább 18 mázsa búzájuk teremjen. Dupsi Károly UHmmHnNMMuniaiiiiiMHHiimHiatiiniicmifiiSBaiiuaaHiamuaHManwat ■ ■ I Az őszi betakarítás finisében 1972. OKTÓBER 22. A békésszentandrási Zalka Tsz-ben az őszi betakarítás finisé­ben tartanak. Képünkön nagy igyekezettel aratják a rizst a Kondor ZMAJ típusú jugoszláv lánctalpas kombájnokkal. Rizs­ből az eddigi holdanként! átlagtermés 15—18 mázsa volt. ''Kép. szöveg: Amarug György)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom