Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
Békéscsabán maradt a Viharsarok Kupa Színvonalas verseny a repülőtéren Három napon át vetélkedett az ország nyolc repülőklubjának tíz legjobb csapata a II. Viharsarok Kupa ejtőernyős járőrversenyen. Amint arról már beszámoltunk, Békéscsabán a repülőtéren megrendezett versenysorozaton megyénket — a rendező jogán — két csapat képviselte. Tavaly is az első csapat volt az esélyesebb a győzelem megszerzésére, de balszerencsés körülmények miatt akkor nem sikerült a dobogó legmagasabb fokára felállni. A győzelmet 1971- ben a Békéscsaba II. csapata szerezte meg. Most azonban „kijött” a lépés és a Tímár—Ond- rejosik—Kociha összetételű I. csapat fölényesen nyerte a versenyt. Egyéniben is csak a nyíregyházi Kertész Csabának sikerült a békéscsabaiak közé betömi. Az elmúlt vasárnap megrendezett ünnepélyes eredményhirdetésen részt vett Dobra János, az MHSZ Békés megyei titkára, Kerek® Szilveszter ezredes a Központi Tiszthelyettes Iskola parancsnoka. Fazekas Béla főtiszt rövid beszédben köszönte meg a fiatalok lelkes és színvonalas versenyét, azoknak is, akiknek most nem sikerült helyezést elérniük. Ezt követően Kerekes ezredes átadta a díjakat. Az egyéni célbaugrást Kertész Csaba, az MHSZ Szabolcs megyei repülő-klubjának versenyzője nyerte 898.5 ponttal, második helyen Ondrejcsik Mihály végzett 873.3 ponttal, míg a harmadik helyet Tímár Vince — mindkettő békéscsabai — szerezte meg 871.4 ponttal. Kellemes meglepetése volt a versenynek, hogy a szinte esélytelenül indult Bánszki Mátyás békéscsabai versenyző 715 ponttal az előkelő negyedik helyen végzett. A békéscsabaiak jó szereplését bizonyítja, hogy az egyéni versenyben az első tíz között négyen voltak. A csapat ejtőernyős járőrversenyt fölényesen nyerte 4491.1 ponttal Békéscsaba I. csapata. Második lett Dunaújváros — Simon, Ruff, Szabó összetételű — csapata 3615.3 ponttal, a harmadik helyre a Kertész—Im- reczi—Kulcsár összeállítású nyíregyházi csapat került. Békéscsaba II. csapata végzett a negyedik helyen. Minthogy a XI. Viharsarok Kupa verseny hivatalos volt, így a teljesítmények alapján lehetett minősítést szerezni, illetve megvédeni. Itt szerzte meg az első' osztályú minősítést Tímár és Ondrejcsik. Rajtuk kívül 12A nyíregyházi Kertész. Csaba a célbaugrás egyéni győztese. en a második, 13-an a harmad- osztályú minősítést érték el. A verseny szerveződ és résztvevői között egyhangú volt az a vélemény, hogy a II. Viharsarok Kupa ejtőernyős verseny színvonala magasabb volt, mint az elmúlt évi. Valamennyi résztvevő elismeréssel beszélt a verseny lebonyolításáról és a jó rendezésről. Avatunk Ironikusan pajkos a régi kérdés; „Mikor iszik a magyar ember?”... A régi válasz így hangzik: akkor, ha öröme, és akkor, ha bánata van. De mivel vagy öröme, vagy bánata van, ezért mindig iszik...” Mostanában a mikorra ez Imine az igazi válasz: akkor iszik igazán, ha avatás van. Mert divat, sőt, jogot kapott szokás lett, hogy avatunk. Mindig és mindent. De nem akárhogyan. Szép országunk minden táján úgy szokás, hogy megyeszerte szó essék arról. Pannónia földjén a határszéli járási székhelyen egy 60 személyt foglalkoztató „varrodát” avattak. A járástól tízen, a megyétől hatan, — a különböző szervektől, intézményektől tizen- ketten jelentek meg fehér ingben, nyakkendőben. Az üzemrész leendő vezetőin kívül három fiatal dolgozó képviselte a „munkásosztályt”. Az avatáson testvérek között is elfogyott 200 gazdag sonkás-szendvics, öt liter tömény és 9 láda sör. Az ünnepség délelőtt 10-kor kezdődött és este 9-kor végződött. A járásiak közül még valaki így is kifakadt: "„Ilyen sovány földobást még nem láttam!” Mi lett volna ha „kövér” ez a földobás? N-ben egy új tűzoltőszertár avatásának ürügyén a helyi önkéntes tűzoltók 30 fős csapatán kívül 25 „idegen” evett ebédre disznótorost és vacsorára halászlét, rántotthalat. Személyenként 3 deci töménnyel és 2 liter borral számoltak a rendezők. De miből? Kinek a pénzéből?! Rádiót és televíziót vitt az egyik üzem 7 (?) képviselője egy tanyasi iskolába. Korán indultak, korán érkeztek. Velünk együtt (egy fotóriporter és egy újságíró) 30 vendég (nem túlzás!) jött össze. Délelőtt 10 órakor pálinka, rum és bor volt kóstolóra. Délben ugyan nem volt ebéd, de mindenki kedvére mártogathatta a szomszédos faluból meghívott mesterszakács főzte báránypaprikást. Mondanom sem kell, hogy mire megjött az „avatás”, pardon! — az átadás ideje — szegény üzemiek alig álltak a lábukon. Még tán annyit említenék, hogy a vacsorán 80 személy vett részt. Zömmel olyanok, akik hét éve nem jártak a tanyán. Őszintén bevallom, hogy örök. ké távol állt tőlem a matematika. De mostanában gyakran érzem, hogy számolnom kell. A varrodánál a .gyenge feldobás” is minimum egy varrógép ára. A tűzoltóknál tán egy új fecskendőt evett és ivott meg a nép. Nem szorzók, nem osztok, de azt hiszem nem sokat tévedek, ha azt mondom, hogy a tanyasi „avatás” is kiteszi a tévé és a rádió árát. így pedig kinek, minek jó ez? Örülni egyszerű dolog. De mi lenne, ha nem a köz pénzén örülnénk?... N. S. Mit ígér a televízió a hétre? A Tv október 3-án, kedden közvetíti az óbudai Amphiteat- rumban felvett bábjátékot, amelyet Kemény Henrik, a népművészet mestere ad elő. A műsor címe: „Vitéz László és a többiek”. „Badacsony azóta” címmel riportfilmet láthatunk, amely a híres borvidék dalait, régi „szertartásait” idézi és bepillant a modem bortermelő nagyüzembe is. Este a Budapesti Művészeti Hetek programjában a Moszkvai Rádió és Televízió Szimíónikus Zenekarának hang. versenyét közvetítik felvételről. Október 4-én, szerdán befejeződik a „Hét tenger” című dokumentumfilm-sorozat. Október 5-én, csütörtökön kezdődik Dumas „A három testőr” című regényének háromrészes változata „D’Artagnan” címmel. „Fele-fele” — ez a címe a szov/ jet és a magyar televízió közös, komolyzenei műsorának. Október 6-án, pénteken a Budapesti Művészeti Hetek keretében bemutatják Nemeskürty István „György barát” című háromrészes tv-filmjének első epizódját. Ezt követi Leonard Bernstein újabb ismeretterjesztő hangversenye „Berlioz elindul” címmel. Majd a tv tudományos, művészeti figyelője, a „Jelentés” kerül képernyőre. Október 7-én, szombaton a Nóba1-díjas magyar származású fizikus, Gábor Dénes portréfilm. jét vetítik, majd Mozart B-dúr szimfóniáját közvetítik a bécsi szimfonikusok előadásában. Vezényel: Kari Böhm. Az éjszakai előadás Claude Chabrol 1959-ben készített francia filmje: „Unokafivérek”. Nemzetközi csillagászati kongresszus Lengyelországban A Nemzetközi Csillagászati Unió rendkívüli kongresszusa, amelyet 1973. őszén rendeznek meg Lengyelországban, az egyik legnagyobb szabású nemzetközi rendezvény lesz Kopernikusz születésének 500. évfordulója alkalmából. A kongresszust 1973. szeptember 4—12 között tartják meg három városban: Varsóban, To- runban és Krakkóban. Programjában szerepel a Lengyel Tudományos Akadémia ünnepi plenáris ülése, valamint több tudományos szimpozion. Öt tanácskozás témái között szerepel a naprendszer, a kozmológiai elméletek, a gravitációs sugárzás, a bolygók rendszere, a csillagok fejlődése. Különösen ünnepi jellegű lesz a hatodik 4 1972. OKTOBER 3. szimpozion, a Colloquía Coper- nicana, amelyet a Nemzetközi Történet- és Tudományfilozófiai Unió nemzetközi kongresszusa keretében rendeznek meg. Témája: „Kopernikusz csillagászati elmélete a kor hátterében”. A kongresszusi programon kívül több előadásra kerül sor az időszerű csillagászati kérdésekről. A kongresszusra eddig mintegy 2000 személy jelentkezett a világ minden részéből: ásztro- fizikusok, fizikusok és a világűrkutatással kapcsolatos más tudományágak képviselői. Bejelentették részvételüket a csillagászat és az asztrofizika világhírű tudósai: Viktor Ämbar- cumjan, Hannes Alfven, Gerhard Herzberg, Alla Masszevics és mások. A Lengyel Tudományos Akadémia 100 öszgindíjat alapított fiatal külföldi — mindenekelőtt a fejlődő országokat képviselő — csillagászok számára, hogy lehetővé tegye számukra a kongresszuson való részvételt. Indulás a felhők fölé Bárom boldog Hű, a csapatverseny győztesei. Balról jobbra Tímár, Ondrejcsik, Kociha
