Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
Orosházától a 157-es kilométerkőig Aki mostanában gépkocsin Csorvásrúl Orosházára utazik, valahol útépítőkkel fog találkozni. Elől két kotró halad, amit egy terítő gréder követ. Szélesítik az utat és előkészítik az alapot. Mögöttük egy szovjet gyártmányú finischer teríti rendületlenül félútnyi szélességben a forró aszfaltszőnyeget, amit egy gumi. és két vashenger présel össze és simít le. A karavánnak tizenhat nyolc- tonnás tehergépkocsi hordja a követ és az aszfaltot. Jönnek, mennek megállás nélkül. A Hódfnezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat orosházi telepén két aszfaltkeverő gép napi 600 tonna aszfaltot kever, ami térfogában számítva mintegy 400 köbméter. Lengyel Imre főépítésvezető azt is tudja, hogy ez a mennyiség 6 és fél méterre szélesített úton csaknem 10 centiméter vastag rétegben több mint 600 méterre elegendő. Az emberek, gépek, szállító- jáművek összhangját Szemenyei Sándor építésvezető teremtette meg és most azon őrködik, hogy ne legyen sehol fennakadás* A finischert egy négy tagú brigád szolgálja ki. A brigádvezető Gyapjas György, aki 1961 óta dolgozik útépítésen. Kezdetben még lapáttal szórta az aszfaltot. Naponta ki is merült úgy, hogy este már alig állt a lábán. Jóformán az egész élete munkából és alvásból állt. Aztán jöttek a gépek. És minél kevesebben dolgoztak, naponta annál hosszabb utat építettek. Lajos Balázs szikár ember, nem is fiatal már. — Van erő? — kérdezem tőle. — Nem az kell ide, hanem hozzáértés és ügyesség. Amíg nem volt gép, csak azért bírtam, mert fiatalabb voltam. Kothencz János, a brigád harmadik tagja is közelebb jön. S ha már ennyien együtt vagyunk, megkockáztatok még egy kérdést: — Mikor szoktak káromkodni? Mosolyognak. Megértik, hogy mire célzok. Lajos Balázs találja fel magát elsőként. — Ha áll a gépkocsi a sorompónál és mire ideér, hideg az aszfalt. Azt nagyon nehéz bedolgozni. Mi pedig teljesítmény szerint kapjuk a pénzt. — Más panaszuk nincs? Gondolkoznak. Segítek nekik. — Ügy értem, a bánásmód, az ellátás vagy a kereset miatt... Kothencz Jánosé a szó: — Miért lenne? Nézze csak, megy itt minden, mint a karikacsapás. Haladunk. Jó a szervezés, Imre bácsi (Lengyel Imre főépítésvezető) nagyon érti a dolgát. így lehet nekünk is keresni. Ritka dolog, hogy valahol nincs panasz. Talán el sem hiszik az olvasók. Mondom is nekik. Ök pedig megnyugtatnak: — Nem hiába nyerte el a vállalatunk tava’y a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját. Fiatal ember Metz István művezető, a finischer és a 3 henger kezelőinek a „parancsnoka”. Tavalyelőtt fejezte be az út-, híd- és vízműépítő technikumot Nem kívánkozik sem az irodába, sem a laboratóriumba. A gyakorlati munka érdekli. Kezdetben persze nem sokat értett hozzá, amit be is vall. — Szerencsére Gyuri bácsi, meg a többiek tudták, mit kell csinálni — ismeri el derék beosztottjainak szakértelmét, akik valamennyien törzsgárdatagok. — És azóta megtanulta? — Nemigen lehet a végére jutni. írjak a gépek, a technológiai eljárások. Tavaly óta is sok változás történt. Mindig kell ta_ nulni. A munkások talán a szerénységéért szeretik. Meg a szorgalmáért. És elismerik hogy elméletileg ő áll közöttük a létra felső fokán. Gépkocsik haladnak el mellettünk. Egyik-másik úgy rohan, mintha nem is lenne kinn a sebességkorlátozó tábla. Veszélynek teszik ki a gépek körül szorgoskodó emberek életét. — Csak legalább néha-néha ellenőrizné őket a rendőrség! mondják bosszankodva. Mást nem tehetek, mint felírok néhány számot. A megengedett 30 kilométeres sebességnél jóval gyorsabban halad az SB 94—44 rendszámú teher-, valamint az AT 06—78 és CE 29—84 rendszámú személygépkocsi. Viszont példásan közlekedik az YC 71—77 és az FE 25— 13 rendszámú tehergépkocsi. Orosházán az üveggyárnál tervezett vasúti felüljáró építése egyelőre elmarad. A beruházásra szánt összeg 1972-re jutó részét. 6 millió forintot a KPM az Orosháza—Csorvás közötti nagyforgalmú út szélesítésére, korszerűsítésére fordítja. A döntés után a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága megbízatást adott a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalatnak a feladat végrehajtására. Egy hét sem telt. el és a vállalat főépítésvezetősége már kezdte a munkát. Orosháza vas úti átjárótól a 157-es kilométerl kőig. Jövőre Csorvásig és ha lehet. majd folyamatosan Békéscsabáig. A vállalat építette eddig a legtöbb utat Békés megyében. Tíz évvel ezelőtt egy kilométeres szakaszon az aszfaltburkolás még két hétig tartott, most pedig elegendő másfél nap. Ez persze nemcsak a gépek érdeme. Az embereké is, akik megtanulták kezelni azokat és nem szeretik a félmunkát. Pásztor Béla • • Öregek napja Békésen-r Uj vegytisztító szalon épül, bővítik az autószervizt Szarvason Általános jelenség, hogy a különböző szogáltatások iránt egyre növekszik az igény, így van ez Szarvason is. Egyre több háztartást gépesítenek, több a tv-tulajdonos és jelentősen emelkedett a gépkocsitulajdonosok száma. Mindez magával hozza, hogy nagy jbb gondot kell fordítani az eddigieknél ezekre a lakossági szolgáltatásokra is. Szarvason a városi tanács és a kisipari szövetkezetek, figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, tervezik a szolgáltatások bővítését. Ezenkívül a tanács segíti a magánkisiparosokat is, hogy a különböző szakmákból meglegyen a megfelelő ellátás. Jelenleg a szövetkezeti és magánkisiparral együtt összesen 287-en foglalkoznak a városban a szolgáltatási igények kielégítésével. Nagy gondot jelent viszont a tanyai lakosság ilyen irányú ellátása, mert ott jelenleg 18 kisiparos dolgozik csupán; cipész, kőműves, ács, stb. szakmában. A fejlesztésre ezen a területen nincs nagy lehetőség, így a tanyai lakosság kénytelen a városba menni, ha valamit javíttatni, vagy csináltatni kell. A kisinari szövetkezetek a szolgáltatás fejlesztéséhez állami támogatást kapnak, ezért tudta tervbe venni a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet is, hogy a személygépkocsiszervizt tovább fejleszti, erre mintegy négymillió forintot fordít, melyhez a megyei tanács kétmillió forintot biztosít. A fejlesztéssel az autószerviz teljesítménye 30 ezer óra kapacitással bővül. Tervezik az elektromos és elektroakusztikai gépek javításának fejlesztését is, amelyre egymillió forintot fordítanak. Ebből 400 ezer forint a megyei tanács hozzájárulása. A Szirén Ruházati Szövetkezet — figyelembe véve a lakosság igényeit — egy új vegytisztító szalon létrehozását tervezi, melyhez a megyei tanács 1 millió 800 ezer forinttal járul hozzá, a többit a ktsz saját forrásból, részben hitelből, valamint jórészt központi fejlesztési és tartalékalapból biztosítja. Egy épületet húznak fel 7,7 millió forintos költséggel, s ebben nemcsak a vegytisztítószalon kan helyet, hanem más szolgáltatás is. A szarvasi szövetkezetek egyébként összesen 4,2 millió forint támogatásban részesülnek, melyet a szolgáltatás fejlesztésére kell, hogy fői d’tsanak. Természetesen csak azok kapnak ilyen támogatást, akik vállalják, 1 ogy saját forrásból is fejlesztik a szolgáltatást. így még a faipari szövetkezet a javító és kárpitosioari szolgáltatást kívánja növelni, valamint a háziinari szövetkezet is további fejlesztést tervezett K. J. 5 msjfímm 1972. OKTÓBER 3. Békési esem képekben Különösen gazdag kulturális eseményeknek lehetnek részesei a békésiek: olyan ritka m űvészi események vannak a nagyközségben, amire eddig nem volt példa. A Jantyik Mátyás Múzeumban Borics Pál, a siroki kőfejtő-munkásból lett szobrászművész alkotásai láthatók, a vasárnapi megnyitót Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója tartotta, ismertetve a művész életútját. Képünkön Mladonyiczki Béla művész-tanár a „Szürkefej” című portréval ismerkedik. A műemlék református templom hatalmas boltívei alatt ismét hangverseny-hallgatók töltötték meg a padsorokat. Sándor Judit operaénekesnő B-ch—Hánd el-szólókat énekelt orgonakíséret mellett. A kóruson az MRT Gyermekkórusa Botka Valérii és Csányi László vezetésével Palestrina- és Kodály- műveket adott elő. Kép és szöveg: Márton László A Békési Egyetértés Tsz vasárnap Békésen a művelődési ház nagytermében rendezte meg a hagyományos öregek Napját. Erre az alkalomra Békésből és a rosszerdei tanyavilágból 550 idős ember érkezett a művelődési házba. Az öregeket többségében a szövetkezet járművei szállították a tiszteletükre rendezett díszünnepségre. A virággal díszített nagyteremben Balogh László elnök, ország- gyűlési képviselő köszöntötte a munkában megfáradt idős embereket. Beszámolt a legutóbbi időkben elért eredményekről, a szövetkezet további terveiről. Ezután fővárosi művészek szórakoztatták a vendégeket. Az Egyetértés Tsz vezetősége ünnepi ebédet adott az öregek tiszteletére. A járási művelődési központ kamaratermeiben a kézimunkaszakkör hímzései káprázatos bőségben tárulnak a látogatók elé. A Körösök vidékétől a Sárközig, az egész magyar táj kimeríthetetlen díszítő-gazdagsága kelt életre a hímzőasszonyok ujjai alatt. Dr. Ecsery Elemér művészettörténész, a Nemzeti Galéria főmunkatársa Borics Pál szobrászművész özvegyével megtekintette a kiáll ítást, s nagy elismeréssel gratulált Indi Ilus néninek a háziasszonvnak.
