Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
Világ proletárjai. egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. OKTÓBER 15., VASÄRNAP Ara: 1.20 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Ma délelőtt nyílik Békéscsabán Lóránt János festőművész kiállítása A csanádapácai Haladás Tsz növénytermesztő brigádja az esős napokon géppel ..fésülte” • eirokszakállt. <Fot°: »emény) Vasárnap délelőtt 11 órakor I nyílik meg Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban Lóránt János festőművész kiállítása. A művész Békésszent- andráson született és 1971-ben a XIV. Alföldi Tárlaton nyerte el a Békés megyei Munká- csy-emlékérmet. Ez a mostani kiállítás első békéscsabai önálló bemutatkozása lesz. Lóránt János így vall Békés megyéről: „Ez az vidék, ahol akarva, nem akarva együtt él az ember a vízzel, a földdel. A falu alakjainak, jellegzetes beszéde, mozgása, megjelenése még most is megható számomra.” A vasárnapi megnyitón Váciversek is elhangzanak, hogy a költő szavai még világosabbá tegyék Lóránt János képeinek jelbeszédét. Megnyitót a kiállító művész mestere, Vinkler László mond. MÄ EMBEREK ÉS GÉPEK KÜZDELME (3. oldal) DIÄKPARLAMENT (4. oldal) • OKTOBER TÓTKOMLÓSON (9. oldal) INTERJÜ A KÖZLEKEDÉS- RENDÉSZETI OSZTÁLY VEZETŐJÉVEL (10. oldal) • TARKA HASÁBOK (12. oldal) jelentős mennyiségű tégla áll a lakosság rendelkezésére Novemberben megkezdődik a téli nagyjavítás a téglagyárakban Őszi ellenőrzés a gátakon Vízügyi szakemberek a Körösök védvonalain Környezetünk nemzetközi jogi védelme Dr. Haraszti György professzor a budapesti tanácskozásról A kedvezőtlen, esős időjárás j miatt lassúbbá vált az égetés ' a téglagyárakban, de háromnegyed év alatt téglából még így is 3, cserépből 4, gerinccserépből pedig 1 millióval több készült, mint tavaly hasonló időszakban. A többlettermelés és a szállítás csökkenése következtében a gyárakban jelentős mennyiségű tégla áll a lakosság rendelkezésére, amit a TÜZÉP útján lehet megrendelni. Családi házaik építéséhez az utóbbi években sokan használnak B—30-as blokkot és magasított üreges téglát, valamint válaszfal-téglát is. A hagyományos gyárakban várhatóan október végéig tart a nyerstéglagyártás. Az a törekvés, hogy minél több készüljön, és 1973 tavaszán ne legyen fennakadás az égetésben. Ez az egész évi termelés növelését segít’ elő. A téli nagyjavítás novemberben kezdődik. Először az agyagbányákban a kotrógépeket, valamint az iparvágányt, majd a nyersgyártó gépsorokat és a kemencéket hozzák rendbe. Jövőre további műszaki fejlesztésre kerül sor. A mezőbe- rényi I-es számú, valamint a békési téglagyárba bevezetik a földgázt, ami a munka megkönnyítése mellett elősegíti az égetett téglagyártás növelését, a minőség javítását. A békéscsabai I-es számú téglagyárban az eddigi próbaüzemelés után véglegesen bevezetik a cserép gépesített vagonbarakását. Az erőmű kazánjait gázfűtésűre alakítják át, s ez az eddigi széntüzeléshez képest évente csaknem egymillió forint költségcsökkentést eredményez majd. A békéscsabai Ií-es számú téglagyár alagútkemencés üzeménél megoldják a tégla szállítójárművekre való gépesített átrakását, ami nehéz fizikai munkától mentesíti a dolgozókat. A két békéscsabai téglagyárban az agyagot jelenleg kötélpályán juttatják a csillék a gépsorhoz. Jövőre ehelyett szállítószalagot alkalmaznak majd, ami gazdaságosabb és kiküszöböli a balesetveszélyt. A mezőberényi Il-es számú téglagyárban üzembe helyezik az alagútszárítót. A fejlesztés megteremti a feltételeit annak, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 1973-ban az ideinél 6 millióval több égetett téglát gyártson. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén október 12-én elkezdték az árvíz- védelmi gátak őszi ellenőrzését, műszaki felülvizsgálását. Az igazgatóság munkacsoportját Takács Lajos igazgató-főmérnök vezeti. Részt vesznek e munkában az igazgató-helyettesek, az árvízvédelmi szakágazat, a műszaki biztonsági osztály, az árvíz- és belvíz készenléti szolgálat vezető beosztású dolgozói, továbbá az illetékes szakaszmérnökségek vezetői. A felülvizsgálat célja megállapítani, hogy az árvízvédelmi töltések, töltéstartozékok, felszerelések, anyagok, gépek, eszközök megfelelő minőségben állnaik-e rendelkezésre az elkövetkezendő árvédekezési időszakra. A munkabizottság felülvizsgálja a műtárgyakat, ezek állapotát és üzemképességét, az árvédelmi berendezéseket, a hír- szolgálati felszereléseket, a hullámterek állapotát, s egyáltalán az árvédelmi szakfelszerelések mennyiségét és minőségét. Ellenőrzik a gépesített osztag üzemképességét, technikai felkészültségét. A helyszíni szemlék során különös figyelmet fordítanak az 1970. évi rendkívüli nagy árvíz által okozott töltéskárolk helyreállítása során végzett erősítési és fejlesztési munkákra, ezek műszaki állapotára. Az őszi ellenőrzéseket szakaszmérnökségenként konzultációk, műszaki egyeztetések követik, hogy a munkabizottA környezetvédelemhez kapcsolódó nemzetközi jogi kérdések szerepeltek a napirendjén annak a konferenciának, amelyet a napokban rendeztek Budapesten az európai szocialista országok nemzetközi jogászainak részvételével. A Magyar Jogász Szövetség volt házigazdája a szimpozionnak. A tanácskozás témáiról, a ikialakult véleményekről adott interjút dr. Haraszti György professzor, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetője, az MTI tudósítójának: Elmondta a professzor, hogy a konferencián az általános jellegű jogi problémák körében többek között azzal foglalkoztak, hogy bármely ország részéről egy más állam területén — háború idején — szándékosan végzett környezetrombolás semmiképpen sem egyeztethető össze a nemzetközi hadijog jelenlegi szabályaival. | Egyértelmű volt e tekintetben a tanácskozáson részt vett szovjet, csehszlovák, NDK-beli, bolgár, román, jugoszláv és magyar jogászok véleménye, hogy az Egyesült Államok indokínai háborúja, az agresszióval különösen Vietnamban elkövetett környezetrombolás, az élet természeti feltételeinek megsemmisítése: nemzetközi bűncselekmény, lábbal tiprása a nemzetközi jognak. A környezet különböző elemeinek védelme kapcsán előtérbe került a nemzetközi folyók, tavak problémája. Magyarországot ez különösen közelről érinti, hiszen folyóvizeink mintegy 95 százaléka más országok területéről érkezik hozzánk. Alapvető követelmény — a nemzetközi jog szellemének megfelelően —, hogy minden ország a maga területén őrködjék a folyók tisztaságán, ne szennyezze a vizet, mert ezzel más országok érdekeit is sérti A tengeri jog problémáiról is szó esett, s fontos kérdésköre volt a tanácskozásnak a légtér és a kozmikus térség megfelelő tisztaságának nemzetközi védelme a jog eszközeivel is. Azonos véleményen vannak európai szocialista országok jogászai, hogy a nemzetközi jogban a környezetvédelmet is elősegítő egységes elvekre lenne szükség. Átfogó, egységes rendezésről egyelőre még nem lehet beszélni, legalábbis, ha konkrét jogszabályi tételekre gondolunk. Kevés ilyen rendelkezés van egyelőre. Már csak azért is különös jelentősége van az államok belső jogának, a környezet védelmét szolgáló saját jogi rendelkezéseknek. A nemzetközi rendezés során ugyanis számolni kell olyan jogelvekkel, mint például az államok szuverenitása, a területi sérthetetlenség. Ezeket az elveket tiszteletben kell tartani. Hathatósan csak úgy segítheti elő a nemzetközi jog a természeti környezet megóvását, ha általános érvényű, átfogó jellegű nemzetközi egyezmények születnek. Kezdeti lépésekről és eredinényekről is lehet már beszélni, hiszen például a KGST-n belül kialakult a szocialista országok szorosabb együttműködése e közös érdekű problémák megoldásáért. Szükség lenne arra is, hogy a környezet egyes elemeinek — levegő, víz, stb — szennyezettségével, illetőleg szennyezhető- ségével kapcsolatban szabványokat alakítsanak ki, határozzák meg konkrétan azokat az értékeket, amelyeket nem szabad túllépni a különféle eredetű szennyezésekkel. Dr. Haraszti György végül megemlítette a szocialista országok nemzetközi jogászainak azt a felfogását, hogy helyes lenne az egészséges környezethez, a megfelelő természeti életfeltételekhez való jogot emberi joggá emelni, mint ahogy például a pihenéshez, a szabad időhöz, a művelődéshez való jog is — alapvető emberi jog. (MTI) Cirokhásók Cs ság által feltárt hiányosságok pótlását a lehető legrövidebb időn belül még az őszi idényben elvégezhessék.