Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin:

Jó és rossz hírek

Misidig furcsa érzés, amikor egy személyes emlék drámai jelentésként tér vissza a világlapok címoldalain. Hanoi központjában, nem messze a visszaadott Kard tavától, magam is jártam a francia főmegbízotti hivatal pálmafák övezte épületeiben. A VDK fővárosából érkező híradások azonban arról tudósítottak a héten, hogy a francia diplomáciai missziót amerikai bomba találta telibe; Susini főmegbízott súlyos égési sebekkel fekszik, s bőrátültetésre szorul; a mosolygós vietnami tolmács, öt gyermek apja, aki annakidején kalauzom volt — nincs már az élők sorában .,.

Aligha^ valószínű hogy az amerikaiak szándékosan a NATO szövetséges diplomatáit vették volna célba, néhány órával azután, hogy a Párizsban tárgyaló Kissinger, elnöki főtanácsadó, közvetítői szerepre kérte fel Franciaországot. Ám az egyre folytatódó és fokozódó légiháború során már eddig is számtalanszor bebizonyosodott, hogy mialatt „hadicélpontokról” beszélt a Pentagon, valójában lakóházak, egészségügyi és kulturális intézmények, templomok válnak a pusztítás martalékává. Az amerikaiak indokínai háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság, amely a dán miniszter- elnök jelenlétében, éppen a héten kezdte meg koppenhágai ülésszakát, kötetnyi bizonyító anyaggal tudja mindezt alátámasztani.

A Hanoi belvárosa felett robbant bombák mindenesetre különös kísérőül szolgáltak a Vietnammal kapcsolatos felgyorsult diplomáciai tevékenységhez .amely két csatornán is folyik .Csütörtök délelőtt megtartották a szokásos Vietnam- konferencia 163. ülését, közben azonban az eddigi leghosszabb bizalmas tárgyalási szakasznak is tanúi lehettünk. Négy ízben ült össze Kissinger Le Dúc Tho- val, s a tanácskozások titkos ■ jellege miatt nem lehetnek hitelt érdemlő információink. Valószínűnek látszik, hogy a vita elsősorban a saigoni rendszer jövője körül bontakozott ki, s jól ismert a vietnami álláspont, amely hármas koalíciós kormányzattal kívánja felváltani a Thieu-rezsimet Tényleges haladásra csak akkor lehet számítani, ha Washington elvben hozzájárul egy ilyen megoldáshoz. Ennek mindeddig nincs semmiféle jele, sőt a hét végére az „optimista” amerikai nyilatkozatok is mértáktartób- bak lettek.

Több francia lap a korábbi, mesterkéltnek tűnő derűlátást, valamint a látványos mellék- zöngéket — így Kissinger többszöri be- és kicsomagolását — annak tulajdonítja, hogy McGovern ezekben a napokban tette közzé vietnami béketervét. Jóllehet a jelenlegi helyzet szerint, három héttel az elnökválasztások előtt, Nixon behozha- tatlannak tűnő vezetést szerzett — mégis sebezhetőnek érezheti magát a vietnami háború ügyében és csökkenteni szerette volna demokratapárti vetélytársa bejelentéseinek hatását.

fl nemzetközi politikában I

egyaránt vannaik jó hírek és rossz hírek — ezzel a gondolattal kezdte felszólalását hazánk külügyminisztere, Péter János, amikor felszólalt az ENSZ-köz- gyűlés általános vitájának utolsó napján. Százhuszonöt ország képviselői fejtették ki ezúttal nézeteiket a nemzetközi helyzet egészéről, véleményeik híven tükrözték a világ- politikában végbemenő ellentétes folyamatokat. Rossz híreik érkeznek Délkelet-Ázsiából és kedvezőtlen az a holtpont, amely továbbra is jellemzi a közelkeleti válságot. (Igaz, ebben a tekintetben is vannak új elemek: Szidki egyiptomi miniszterelnök holnap, hétfőn kezdi meg moszkvai megbeszéléseit, s ezzel összefüggésben több egyiptomi lap — eltérően korábbi cikkeitől — a kétoldalú kapcsolatok gyorsabb fejlesztését sürgette...)

A legbiztatóbb fejlemények, elsősorban kontinensünkön, Európában vannak. Jelentős konzultációk folytak a Szovjetunió és az NSZK között. (Moszkvában négyórás négy- szemközti tanácskozás Brezs- nyev és Bahr között.) S folytatódott a két német állam párbeszéde is. Az NDK pozícióját a nemzetközi életben tovább erősítette India kormányának elhatározása a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Két év alatt húsz ország részesítette teljes nemzetközi jogi elismerésben a demokratikus német államot. Az NSZK sem volt tétlen, hiszen Scheel külügyminiszter Pekingben járt, s befejezett ténnyé vált a kínai—nyugatnémet kapcsolatok már korábban bejelentett felvétele. (A normalizálás természetesen mindig örvendetes jelenség, de nehéz lenne elfeledkezni róla. hogy a kínai külpolitika — sajnos az ENSZ-vitában is ez bizonyosodott be — változatlanul előtérbe helyezi a szovjet- ellenességet, s ilyen hátsó gondolatokkal „nyit” a nyugati országok felé is ...)

Az NSZK-ban azonban belső

ügyek állnak előtérben. A héten ■ tartotta meg programadó válasz- ; tási kongresszusát az ellenzéki S kereszténydemokrata párt, illet, j ve a szociáldemokrata kormány- • párt, Brandték ezúttal határozót- ■ tabban bírálták a jobboldali de- : magógiát, s offenzívába kerül- * tek. A CDU tanácskozásán hang- ! erőben nem volt hiány, de hiány £ volt konstruktív javaslatokban. £ Ezzel szemben te^es mellel kiálltak az enyhülés ellen, s a „keleti politika” felülvizsgálatát, át, értékelését helyezték kilátásba. Elfeledkeznek azonban arról, hogy az NSZK magatartásában bekövetkezett változások nem kizárólag Brandt koalíciójának jóindulatát tükrözik. A szociáldemokrata-szabaddemokrata kabinet felismerte a „keleti politika” objektív előnyeit és szükségszerűségét, de ezek a körülmények továbbra is hatnak, függetlenül a választások kimenete létől...

Zavarban van a saigoni diplomácia

A Thieu-rezsim sürgős konzultációkra hazarendelte washingtoni, londoni és párizsi nagykövetét.

A saigoni külügyminisztérium szóvivője csak a hazarendelés tényét jelentette be, közelebbi részleteket nem közölt.

A washingtoni nagykövetség szóvivője szombatra virradóan közölte, hógy Phuong röviddel azelőtt utazott el Washingtonból, hogy Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadót a VDK magas-rangú képviselőivel Párizsban tartott megbeszéléseiről visszaérkezett az amerikai fővárosba.

Eilswort Bunker, az Egyas-iüt ! Államok saigoni nagykövete : szombaton reggel — egy hét ; alatt már második alkalommal ■ — újból felkereste Thieu, dél- • vietnami elnököt. A Reuter £ Iroda feltételezi, hogy e meg- • beszéléseken is a vietnami konl- j liktus rendezését célzó legutőb- £ bi diplomáciai lépésekről volt | szó.

A VDK és az Egyesült Álla- i mok képviselőinek négynapos £ párizsi bizalmas megbeszélései j újabb tápot adtak azoknak a \ saigoni feltevéseknek, hogy a í tárgyaló felek közelebb jutót- ; tak a megállapodáshoz. (Reuter) ■

Aziz Szidki látogatása előtt

EI\SZ-jeIenlés

Tizenöt fejlődő ország javaslatot terjesztett az ENSZ-közgyű- lés elé arról, hogy hirdessék meg a „fajgyűlölet és faji megkülönböztetés elleni harc akcióinak évtizedét” és tartsanak megfelelő rendezvényeket 1973. december 10-én, az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 25. évfordulóján.

Az Apartheid kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-bizott- ság jelentést tett közzé a délafrikai börtönök helyzetéről és a nemzeti felszabadító mozgalom harcosaival való bánásmódról. A dokumentum meggyőző bizonyítékokat tartalmaz a dél-afrikai hatóságok embertelen módszereiről, amelyeket a faji elnyomás politikájával szembeszálló személyek ellen alkalmaz.

Az ENSZ-közgyűlés S. számú

bizottságában Egyiptom képviselője a faji megkülönböztetés problémáinak megvitatása során elhangzott felszólalásában válaszolt az izrae'i delegátus beszédére és felszólította a bizottságot, akadályozza meg Izraelt abban, hogy ezt a fórumot propa. ganda célokra használja fel. (TASZSZ)

Scheel elutazott Pekingbttl

A Kínai Népköztársaságban tett ötnapos hivatalos látogatását befejezve, szombaton Feking- ből Hong Kong-ba utazott Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter. A pekingi repülőtéren búcsúztatására megjelent Csi Peng-fej kínai külügyminiszter, Jü Csan külügyminiszter-helyet_ tes és több más magasrangú hivatalos személyiség.

Scheel a tervek szerint egynapos pihenő után utazik tovább Hong Kong-ból. (Reuter)

Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti:

A szovjet fővárosban szombaton a diplomáciai megfigyelők

érdeklődése már elsősorban Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök hétfőn kezdődő moszkvai látogatására irányul. Bizonyosra veszik ugyanis, hogy az egyiptomi kormánydelegáció itt tartózkodása idején a két ország vezetői között nagyjelentőségű, átfogó véleménycserére kerül sor, amelyen a szovjet-egyiptomi viszony és a közel-keleti helyzet minden lényeges vonatkozását újra áttekintik.

A lapok számos cikket szentelnek az egyiptomi nép gazdasági és társadalmi fejlődésben elért sikereinek. Ezekben — mint■ köztudott — nem lebecsülhető

Közös

baloldali akció Japánban

A japán demokratikus erők, az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is megtartják október 21- én a „háborúellenes akció” napját. Tizennyolc japán baloldali szervezet, köztük a Japán Szocialista Párt, a Japán Kommunista Párt és a Sohyo százezres tömeggyűléssel és felvonulással fejezi ki tiltakozását az Egyesült Államok vietnami agressziója és az azt támogató japán kormány-politika ellen, A tömeggyűlés követelései között szerepel a japán- amerikai katonai szerződés felmondása, az amerikai támaszpontok eltávolítása, Japán negyedik hadseregfejlesztési tervének felfüggesztése és az áremelkedések megállapítása, A japán rendőrség nagyarányú előkészületeket tés7 a tüntetők „fékentartására”. Meg- j figyelők jelentős belpolitikai eseménynek tekintik az október 21-i megmozdulást, i amelyre röviddel a japán parlament rendkívüli ülésszakának megkezdése és az általános választások időpontjának bejelentése előtt kerül sor. (MTI)

szerepe van a Szovjetunió segít* ségnyújtásának. A Közel-Keleten szovjet közreműködéssel épülő négyszáz létesítmény több mint egynegyede az egyiptomi népgazdaságot erősíti meg. Éppen pénteken indult útnak az AEROFLOT egyik különrepülőgépe Kairó felé: több mint száz szovjet szakember utazott a gépen Egyiptomba, hogy részt vegyen a hatalmas heluani kohászati kombinát építkezésének felelős. ségte’jes befejező munkálataiban.

Nem kétséges, hogy a kormányfői találkozón — akárcsak Aziz Szidki legutóbbi, júliusi moszkvai látogatása alkalmával — újra megvitatják az izraeli agresszió következményeinek felszámolásával kapcsolatos közös tennivalókat is. Moszkvában ezzel kapcsolatban megint csak a szovjet álláspont állandóságára helyezik a hangsúlyt: A Szovjetunió minden segítséget kész megadni az arab országok haladó .antiimperialista erőinek az agresszió elleni küzdelemhez. Egyiptom esetében ez a segítség az ország gazdasági és katonai ellenálléképességének és annak biztosítására irányul, hogy az ország tovább haladhasson előre a haladás, a nemzeti függetlenség és az antiimperialista összefogás nasszeri útján. (MTI)

Légiszerencsétlenség

Moszkvában

Moszkvában közölték, hogy október 13-án, helyi idő szerint 21.50 órakor a seremetyevód repülőtér körzetében szerencsétlenül járt egy utasszállító repülőgép, amely Leningrádból tartott Moszkvába. Az utasok és a személyzet tagjai halálukat lelték.

A szerencsétlenség okainak kivizsgálására kormánybizottságot küldtek ki. (MTI)

Hong Kong-ból. (Reuter)

Világpolitika és a pártszervezetek

A világpolitika szövevényében eligazodni nem köny- nyű. Nem elég ismerni a történteket, azt is tudni kell, milyen okok játszottak közre, melyek a mélyebb összefüggések, hogyan illeszkedik egyikmásik esemény a nemzetközi élet egész folyamatába. Mindezek alapján alkothatunk csak véleményt az eseményekről, a kialakult helyzetről.

Mindez nem teszi könnyűvé a pártszervezetek, a kommunisták dolgát. Egy-egy esemény kapcsán az emberek elsősorban tőlük várják a magyarázatot, az értékelést. Ennek a várakozásnak pedig csak akkor tehetnek eleget, ha képesek a háttér, a tendenciák, a mozgató rúgok ,a belső összefüggések felfedezésére és megítélésére. Ez pedig mindenekelőtt helyes, megalapozott, reális szemléletet követel. Olyan nézőpontot, amely egységbe ötvözi világnézetünket, a realitások iránti érzékünket, a közeli következmények és a távoli perspektívák felismerését. Az értékelés csak ebben az esetben tükrözi elkötelezettségünket, csupán így lehet valósághű, logikus és érthető. Ha ugyanis egyik vagy másik esemény értékelésénél, vagy az egész nemzetközi helyzet megítélésénél nem a helyes nézőpontból vizsgálódunk, akkor az adott esetben teljesen hamis következtetésekre juthatunk és az eligazodás helyett eltévedünk a világpolitika útjain.

V

együnk egy példát — a problémák „sűrűjéből”. Miként ítélhetjük meg a mai erőviszonyokat? Vajon az a tény, hogy a burzsoá reakció egyik vagy másik országban átmenetileg előretör, változtat-e a szocializmus, a haladás és a béke híveinek a második világháború után fokozatosan kialakult erőfölényén? Az igaz vá- leszt csak azzal a szemlélettel adhatjuk meg, miszerint a nemzetközi erőviszonyok a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus erejének viszonyát fejezik ki, A kérdés tehát az, hogy — mondjuk — az egy vagy néhány országban meg- nyilvánvaló jobboldali előretörés döntő módon befolyásolja-e a két rendszer erőviszonyát?

E

hhez viszont azzal kell tisztában lennünk, hogy a szocializmus, a haladás, a béke erőinek fölényét négy mozzanat határozza meg: dinamikusan fejlődik és egyre nagyobb világpolitikai befolyással rendelkezik a szocialista világrendszer; élesedik az osztályharc a tőkés világban; feltartóztathatatlanul bomlik a gyarmati rendszer; a béke erőinek mindeddig sikerül megakadályozni az új világháború kirobbantását .Ezek a vitathatatlan tények jogosítanak fel arra, hogy a két világrendszert tekintve joggal beszélhessünk a szocializmus változatlan erőfölényéről, miközben helyenként és átmenetileg lehetségesek és vannak is jobboldali fordulatok, puccsok. Ameddig tehát e négy területen nincs változás, nem módosulnak az erőviszonyok sem. Véleményem szerint csakis ezzel a szemlélettel lehet megérteni és megmagyarázni napjaink e sokszor tárgyalt és valóban problematikus kérdését, az ezzel kapcsolatos konkrét eseményeket.

A társadalmi rendünkből, eszméinkből fakadó osztályszemlélet nélkül aligha kerülhetünk közel pl. a közel-keleti helyzet lényegéhez. Ennek kapcsán pedig nem kevesebbről van szó, mint arról, mivel magyarázható a szocialista országok, köztük hazánk szolidaritása a haladó arab népek harcával? Ezt a kérdést is gyakran teszik fel. és az őszinte válasz ott kezdődik, hogy megvilágítjuk: a Közel-Keleten nem egyszerűen arab—izraeli konfliktus támadt, hanem ez voltaképpen a nemzetközi osztályharc egyik frontszakasza, A harc egyik oldalról a gyarmatosítás minden formája ellen, a független nemzeti létért és önálló fejlődésért, az imperializmussal szemben küzdő országok, másik oldalról a nemzet-