Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
Gyümöics-dömpiiig a békéscsabai piacon A békéscsabai piacon legutóbb rendkívül jó volt a felhozatal, a különböző termékekből, különö. sen a gyümölcsből, ahol valóságos dömping volt. Igen sok szőlőt hoztak a termelők, összesen 2200 kilogrammot, s az ára most már lényegesen olcsóbb. A különböző borszőlőket négy forintért, a csemegeszőlőt pedig 8—10 forintért adták. Őszibarackból is még mindig van befőzési és az érettebb étkezési is. Összesen 3170 kilogramm érkezett, ára 5— 10 forint volt. Nagy mennyiségben jelent meg a szilva is, 3000 kilogramm volt a tegnapi piacon, s olcsó is, 2—3 forintért adták kilóját. A dinnye szezonja most már lasan elmúlik, az egyéni termelők összesen 12 má_ zsát hoztak, ennek zöme is inkább a kisebb fajta befőzési dinnye volt. Ára két forint. Megjelent a szedett jonatánalma is, összesen 1075 kilogrammot hoztak a termelők, egyéb almából pedig 2900 kilogrammot, s az átlagos ára 5—7 forint volt kilónként. A vásárlók részéről igen kedvelt körtéből is bőven volt, válogathattak a különböző fajták között, 1600 kilogrammot hoztak a termelők, s 8—10 forintért kínálták. A zöldségpiacot a zöldbab uralta, melyből igen nagy mennyiség érkezett, s ez bizonyítja azt, hogy az időjárás nagyon kedvezett e népszerű terméknek, ösz- szésen 1450 kilogramm volt, s már olcsóbban adták, 6—7 forintért. A zöldborsó is ilyenkor, szeptemberben nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon. Szombaton összesen 500 kilogramm érkezett, s az ára is elfogadható, 10—12 forint. Újdonság a csomós, hónapos retek, melyből 300 csomó volt, egy forintért adták. Parajból, sóskából, kicsi volt a felhozatal, viszont gombából annál több érkezett, az esős időjárás következményeként összesen 43 kilogramm, s most ebből is különböző fajtákat kínáltak eladásra. Ára 30 forint kilo. grammonként. Salátából 1850 darabot hoztak, egy forintért adták. Karfiolból 270 kilogramm érkezett, kilója tíz forint A lecsó legfőbb tartozéka a paradicsom és zöldpaprika még mindig bőven kapható, a két termékből több mint 1500 kilogramm volt, a paradicsom ára 3—4, a paprikáé 4—6 forint. A baromfipiacon csirkéből volt a legtöbb. 515 pár, s az ára lényegesen olcsóbb, mint néhány héttel ezelőtt, kilóját 23—24 forintért adták. Tojásból 8200 darab érkezett, reggel még 1,80-ért adták darabját, a déli órákban K. J. Romániába szállítják Román exportra központfúrókat készítenek a Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgépgyárban. Képünkön Veszelka Anna ifjúmunkás a fúrókon dolgozik. (Fotó: Demény) A TISZÁNTÚLI TALAJJAVÍTÓ ÉS TALAJVÉDELMI VÁLLALAT KÖZPONTJA SZARVAS, Szabadság u. 30. pályázatot hirdet azonnali belépéssel az alábbi munkakörök betöltésére: közgazdasági és igazgatási osztályvezető Követelmény : közgazdasági egyetem, vagy számviteli főiskolai végzettség, 5 éves gyakorlat. Belső ellenőr Követelmény : mérlegképes könyvelő, 5 éves gyakorlat. Építési ágazati előadó Követelmény : vízépítő mérnöki képesítés, vagy vízgazdálkodási üzemmérnök. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a személyzeti vezetőnél. x A mezőhegyesl kommunisták megtalálják a gazdaságosabb, jövedelmezőbb megoldást Megtiszteltetés számomra, bogy a gazdaság első fél évi terme- lesi helyzetéről, elért eredményeiről és feladatainkról beszámoljak a mai vb-ülésen résztvevő elvtársaknak”. », a kezd° sorai annak a jelentésnek, melyet a Mezőhegyesi Állami Gazdaság vezetői terjesztettek 1972. augusztus 14-én az üzemi párt végrehajtó bizottság ülése elé. Azóta már a gazdaság kommunistái az alapszervezeti taggyűléseken őszintén és nyíltan megtárgyalták a gazdasági munka fogyatékosságait és ráirányították a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. Kiderült, hogy a kommunisták valóban jól értelmezték a dolgozók jelzéseit és helyes volt, hogy a párt vb-n az ezt követő taggyűléseken szóltak a mulasztásokról. Laza a munkafegyelem? Igaz. Többet termelhetnénk? Igaz. Nagyobb felelősséggel dolgozhatnánk? Igaz. De mi az oka, hogy mind ez mulasztást szenved? S megfogalmazták a választ: főként a hiányos ellenőrzés ! Az augusztusi taggyűlések után azonban már nyugodtan beszélhetünk arról, hogy a gazdaság dolgozói bíznak a vezetés erőfeszítésében, a párt- és tanácsi szervek következetes, segítő munkájában. Biztatónak tűnik a párt politikai munkájának erősödése, a., tervek teljesítéséért. E tekintetben a Központi Bizottság decemberi határozata az abból adódó feladatok végrehajtása külön jelentőséggel bír itt, hiszen a Mezőhegyesi Állami Gazdaság mezőgazdasági termékek előállításának egyik bázisa, A Ifi figyelemmel kíséri a “■'i párt- és kormányhatározatokat, az láthatja, hogy mindig előtérbe kerül a termelékenység növelése, a gazdaságosság, jövedelmezőség fokozása, a takarékosság, a munka- fegyelem, a gazdasági vezetés színvonalának emelése. Teljes joggal vetődik fel a kérdés, mi az, amiben másképpen kell gondolkodni és cselekedni a mezőhegyesieknek, mint azt eddig tették? Erről Lapusnyik Lajos, a gazdaság pártbizottságának titkára így vall: — Éppen ad üzem kommunistáinak tanácskozásai szolgálják azt a célt, hogy a termelési viszonyokban, az emberek tevékenységében, munkájukban rejlő lehetőségeket, tartalékokat minél eredményesebben aknázzuk ki. A munkában jelentkező nehézségeket, az egymásnak ellenható tényezőket pedig szüntessük meg. A decemberi határozat jelentőségét mindenekelőtt az fokozza: a gazdaság eredményei kedvezően vagy kedvetzőtlenül befolyásolják a dolgozók életszínvonalának alakulását. Ezért egyáltalán nem közömbös, hogy milyen eredményekkel zárjuk az 1972-es tesztendőt. E natTV ®s nemes feiadat- / ban az üzemi pártszervezeteknek meghatározó szerepük van. A most lezajlott párttaggyűlések minden egyes kommunista feladatává tette — legyen a vezető, vagy beosztott —, hogy a politikai munka eszközeivel, személyes példamutatásával pozitív irányba befolyásolja a politikai hangulatot, munkamorált, az éves tervszámok kedvező alakulását. A kommunisták legutóbbi állásfoglalásaiból következtethető, hogy a gazdaság dolgozói képesek még jövedelmezőbb gazdaságot teremteni. Korábban már könyvelték Mezőhegyest veszteségesnek. Kiláboltak belőle. Ennek igazolásául hadd példázzuk az elmúlt három év eredményeit: 1969-ben 42, utána 34, és 1971-ben pedig 47 millió forint vállalati nyereséget érték ei. Ilyen magas eredményt fennállása óta nem ért el a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Ezek az eredmények jogosították fel a gazdaságvezetést, hogy az 1972-es évre csaknem 43 millió forint nyereséget irányozzon elő. Az első félév eredményei az ismert kedvezőtlen időjárás ellenére is megnyugtatóak. A múlt év hasonló időszakához képest 4 millió 756 ezer forinttal jobb eredményt értek el az idei első félévben. Vannak és év végéig lesznek termelési kiesések, különösen a növénytermesztési ágazatban. De nem lenne célszerű a természeti csapásokat (egész idő alatt 240 milliméter eső volt összesen, az is 60 részben esett le) emlegetni, hogy kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolja a gazdaság tervének alakulását. Inkább az emberi okokat közelítsük meg, ahogyan azt a kommunisták tették tanácskozásaikon. így többek között: A segédüzemágak eredménye 1 millió 347 ezer forinttal rosz- szabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az alacsony teljesítés mellett igen magas önköltséggel számol a traktorüzem. Nem megnyugtató a tehergépkocsi-üzem teljesítése és önköltsége sem. Az általános költség tekintetében is komoly túllépés mutatkozik — a beszerzési árkülönbözetet figyelmen kívül hagyjuk, akkor is csaknem 4 millió forinttal több felhasználás keletkezik. Egymillió 600 ezer forinttal több munkabért használtak fel. Az eredmétiykíesés nagymértékben befolyásolhatja a jövő évi gazdálkodásukat és az ez évi beruházási hitel visz- szafizetését is. Itt idézem Oláh János igazgató igen jó megfogalmazását, melyet a képviselői csoportülésen mondott el: „Ez évben a múlt évi, jövő évben pedig az ez évi eredményeinkből gazdálkodunk”. Aki ismeri a mezőgazdasági üzemek adottságait, az ezzel a megállapítással egyet kell hogy értsen. Említést tettek arról is, hogy a gazdaságban az elmúlt évben országos átlagot meghaladó termésátlagot értek el, de annak megóvását nem tudták megfelelőképpen biztosítani. Az állattenyésztő szakemberei részéről elhangzott panaszok is nagyon sok esetben jogosok. A jó minőségű takarmányokkal igen kedvezően lehet befolyásolni a termelést, de jelentős mértékben rontható a penészes és a jó gazda gondosságát nélkülöző takarmányok etetésével. Problémák munkamorál3 a tervfegyelem betartásánál is. A legutóbbi ellenőrzés az állattenyésztés területén tárt fel legtöbb hiányosságot. Ez vonatkozik a takarmány helyelen tárolásától, az etetés be nem tartásáig, az adminisztrációs hiányosságig bezárólag. Az ellenőrzés során kitűnt a munkabérek helytelen számfejtése, a munkakönyvek kezelése és kiadása, a szerződések lejárta, stb. De ide tartozik a lakbérek, kertbérek be nem fizetéséből eredő hiányosságig minden. Az ilyen ellenőrzések során derült fény arra, hogy egyes dolgozók igen hanyagul látják el munkaköri kötelességüket. Különösen Üjmezőhegyesen és a gyümölcsösben volt tapasztalható. Mindezekből jelentős kára származik a gazdaságnak. Szóvá tették a taggyűléseken azt is, hogy a tehergépkocsi- üzemnél meg kell vizsgálni valamennyi gépkocsi üzemanyag felhasználását. Nem engedhető meg. hogy azonos típusú gépek lényeges eltérési fogyasztási mennyiséget mutassanak ki. És sorolhatnám az ilyen jellegű példákat, de felesleges. Közös nevezőre jutottak: a legszigorúbb intézkedéseket kell megtenni a munkamorál, a takarékosság megjavításáért. Biztos, hogy a párt vb határozatainak végrehajtásáig sok > különböző vélemény alakul ki, egy azonban biztos, a párttagok és pártonkívüliek tudnak a tennivalókról, s így egységesen nagyobb lesz az építő, előbbrevivő erejük. Bár a feladatok megoldásához alkalmazott eszközökről, módszerekről különböző vélemények hangzanak el. A fő kérdésben azon- ben egyetértenek. Amennyire helyeselték a a gazdaságban bevezetett napi 8 órás munkaidőt, fenntartással fogadták a hatalmas török idők végvárai- re emlékeztető sertéstelep építését. Nyugodnak a kedélyek: a terv szerint október 31-én üzemel a sertéstelep. Kilenc- száz koca már készen áll a betelepítésre. Ötvenmillió forint termelési értéket kell hozni egy évben. A telep teljes betelepítéséhez 1100 koca szükséges, 22 ezgr mázsa húst kell adnia évente. Ennek bevétele nyom az egyéni borítékba is valamit ... Tudomást szereztek a tervezett cukorrépa-termesztési társulásról is. Ez nem más, mint a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a környező termelőszövetkezetek társulása. Számolgatnak, latolgatnak; a gazdaság saját területén 1 millió 111 ezer USA-dollár értékű cukorrépát termelt 1971-ben. Ez 3886 vagon cukorrépa, 13 százalékos cukortartalommal — 505 vagon cukor. A cukor ára 220 dollár/ tonna. Most még inkább érdemes a termelése, mert ma 250 dollár/tonna az ára. a társulás létrejött, öt megyéből 15 társ tsz-ből tevődik össze 10 és fél ezer holdon termelnek majd cukorrépát. A gazdaság maga egyedül 2200 holdon. így keresik és találják meg a jövedelmezőség megoldását. A mezőhegyesi kommunistáknak most nem könnyű a dolguk. A párt- és gazdaságvezetés által tett intézkedések csak akkor válnak hasznossá, ha a gazdaság egész kollektívájának alkotókedvét csatasorba állítják. És talán ez a legnehezebb.. Rocskár János Azóta A hétfői vendég: Dér Endre A Megyei Művelődési Központban hétfőn este 7 órakor Dér Endre József Attila-dljas író lesz a „Művészeink” sorozat vendége. Dér Endre Békéscsabán született Innen indult sikeres írói pályája, a „békét- len Békés” tájait írtja le, e vidék embereit szólaltatja meg műveiben. Ahogyan ő mondja hitvallásában: „ ... ezt & soknyelvű régiót kellene nékem szép, tiszta és közös nyelven kifejeznem, — írott igékkel”. írói világáról hétfőn este beszélget a békéscsabai közönséggel, a Megyei Művelődési Központban. 3 sésÉmms 1973, SZEPTEMBER 10..
