Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

A tanácstörvény népfront vonatkozású tapasztalatai Békés megyében írta: Nyári Sándor, a népiront megyei titkára A Sarkadi Cukorgyárban jó ütemben halad a hatalmas mészégető kemence szerelése. A 40 méter magas kemence két­szer annyi mész égetésére alkalmas, mint amennyit az „előd­je” volt képes termelni naponta. A tervek szerint 20 millió­ba kerül az új létesítmény és a jövő szezonban kezdi meg az üzemelést. NfliiiiiiiaimmnifinuiiiiiiininiiniiMinuiiiiiimuiiiiimiuiuiiiiini» Csővezeték Burgasz és Plovdiv között Bulgáriában a burgaszi kikötő­től Blovdivig 200 kilométer hosz- szú csővezetéket építenek, amelynek első szakasza már el_ készült. A vezetékhez tartozó négy tartály építésénél és az acél­csövek szigetelésénél új technoló­giát alkalmaztak. Az utóbbinál a mérnökök a szigetelő réteg fel­rakásánál a csövek külső felüle­tét különleges keverékkel vonták be, amely fokozza a csövek el­lenállóképességét. A vezeték juttatja majd a Szovjetunióból a burgaszi kikö­tőbe érkező Diesel-üzemanyagot és benzint a mezőgazdasági nagyüzemekbe, a traktor- és gépállomásokra. Az új tanácstörvény megje­lenése és végrehajtásának meg­kezdése óta szerzett tapasztala­taink szerint megyénk területén érezhetően nőtt a tanácsok sze­repe a helyi állami munka végzéséiben, a lakosság ellátásá­ban, szükségleteinek kielégíté­sében, e célokat szolgáló intéz­mények működtetésében. Tö­rekszenek a lakosság bevonásá­ra a tanácsi feladatok meghatá­rozáséiban és végrehajtásában egyaránt. A megnövekedett fe­lelősség és önállóság egyre in­kább párosul a tanácstagok fe­lelősségével és aktivitásával. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Titkársága kigyűj­tötte és megküldte az 1971. évi I. törvény a tanácsokról és e törvény végrehajtási rendeleté­nek népfront-vonatkozásait. Ezekkel összefüggő tapasztalata­ink — megyénkben — a követ­kezők: I. I népfront, mint a tanácsok tömegpoli­tikai bázisa Általános tapasztalat, hogy a tanácsok tevékenységük ellátása érdekében — különösen műkö­dési és szervezeti szabályzatuk elkészítése óta — minden fon­tosabb községpolitikai (gazda­ságpolitikai, művelődéspolitikai, szociálpolitikái, stb.) kérdéssel kapcsolatos feladat kimunkálá­sában és végrehajtásában tá­maszkodnak a népfrontéi zártsá­gokra, általuk a lakosság külön­böző rétegeire. Javult a lakoság tájékoztatása, véleményük kikérése, ezáltal ak­tivitásuk. A lakosság tájékozta­tására — a tanácstagi beszámo­lókon túl — felhasználják a kü­lönböző szervek rendezvényeit is. Esetenként fontos döntések, határozatok meghozatala előtt választókörzetenként hívják osz- sze a lakosságot véleményük megismerésére, javaslataik kéré­sére, ez azonban még nem álta­lánosan alkalmazott módszer. Az együttműködésnek szép példái, a lakosság támogatásá­val, segítségével végzett konk­rét eredményei már eddig is vannak. Pl.: víztársulások lét­rehozása, vízellátási rendszer kiépítése, járdák létesítése, tisz­tasági mozgalom keretében a község szépítése, társadalmi munka tervezése és szervezése, műemlékmegóvás, öregek klub­ja és napközi otthonának léte­sítése stb. A népfrontra való támaszko­dás, az együttműködés azonban még több községben nem kielé­gítő. Erre jellemző, hogy ami­kor a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé került a nagyköz. ségi és községi tanácsok szer­vezeti és működési szabályzata, nagyon sok esetben olyan meg­jegyzéssel fogadta azt el a vég­rehajtó bizottság, hogy az együttműködési megállapodás megkötésére felsorolt szervek, mozgalmak, intézmények és vállalatok között szerepeltessék — és nem is akárhol — a helyi népfrontbizottságot is. Ezt a megjegyzést az érdekelt taná­csok mindegyike elfogadta. Van­nak tanácsok, amelyek a gya­korlatban szívesebben támasz­kodnak a gazdasági egységekre, mert véleményük az, hogy az ál­taluk adott segítség (anyagi) konkrétabb, megfoghatóbb, mérhetőbb, mint a népfront és a többi tömegszervezet, mozgalom által adott segítség. Néhány helyen a tanács veze­tői még mindig nem tekintik egyenlő partnernek a népfron­tot, máshol az együttműködés, a népfrontra való támaszkodás kampányjellegű. Van olyan je­lenség is — bár a népfrontvá­lasztás óta egyre kevesebb he­lyen —•, hogy a népfrontvezetők sem találták meg az útját és módját a tanácsi munka több­irányú és hatékony segítésének. Vannak olyan községek is, ahol az együttműködés nem testületi, hanem csak a vezetők együttmű. ködése. A népfront most lezaj­lott választásai során a megvá­lasztott testületek személyi ösz- szetétele biztosítéka lehet ré­szünkről a hatékonyság javítá­sának, ha erre tudatosan inspi­ráljuk választott tesitületeink tagjait. A még szorosabb, tartalma­sabb és, folyamatosabb testületi együttműködést segíti az együtt­működési megállapodás, melyet a tanácsok és népfrontbizottsá­gok kötnek, Tapasztalataink sze­rint eddig a községek 10—10 %-ában jött létre a megállapo­dás, melynek megkötését általá­ban inkább a népfront vezetői sürgetik. Tartalmi segítséget je­lenthet e megállapodásoknak a szeptemberben megkötésre váró megyei együttműködési megálla podás, melynek tervezete elké­szült. II- A népfront javaslatai a tanács és végrehajtó bizottság üléseinek napirendje A tanácsi vezetők! — szinte kivétel nélkül — munkaterveik készítésénél, a tanácsülések végrehajtó bizottsági ülések na­pirendjének tervezése előtt ké­rik és figyelembe is veszik a népfront és más szervök javas­latait. Egyre több népfrontbizottság él is ezzel a lehetőséggel. Prob­lémaként. jelentkezik a kérdés­sel összefüggésben, hogy egyes népfrontbizcttságok még nem élnek javaslattevő jogaikkal. Az esetek többségében a javasolt napirend nem a testület javas- latp, hanem a népfront-vezető­ké. III- A népfront vezetőinek részvétele a választott tanácsi testületek munkájában A községek, városok többsé­gében a helyi nópfrontbizottság elnöke vagy titkára választott tanácstag, így teljes joggal vesz részt az üléseken. Több helyen a fcanácstag-népfrontvezető végre­hajtó bizottsági tag is. Ott, ahol a népfront egyik vezetője (el­nök, titkár) sem tanácstag (ke­vés ilyen község van) tanácsko­zási joggal állandó meghívást kap mind a tanácsülésre, mind a végrehajtó bizottság üléseire az elnök vagy a titkár. Gon­dunk inkább az, hogy a nem ta­nácstag népfront-vezetők elfog­laltságukra, hivatkozva — nem minden esetben vesznek részt, jelennek meg az ülésen, de itt- ott aktivitásuk is fejlesztésre szorul. IV. R végrehajtó bizottság és a tanácsi tisztségviselők választása Már az 1971. évi választáskor megfelelően érvényesült az ' a követelmény, mely szerint a ta­nácselnök és tanácselnök-he­lyettes választására a Hazafias Népfront helyi bizottsága tesz javaslatot, s a tanács a népfront illetékes bizottságának javasla­tára válassza a végrehajtó bi­zottságot Meg kell azonban je­gyezni, hogy a javaslat legtöbb községben nem a bizottság, ha­nem az elnökség javaslata volt, a nagylétszámú bizottság ösz- szehívása nem volt minden eset. ben megoldható a választási feladatok helytelen ütemezése következtében. V. A tanács és népfront munkabizottságai A tanácsok a helyi igények­nek, szükségleteknek megfelelő­en hozták létre bizottságaikat. A tanácsi bizottságok tagjaira a népfront-elnökségek tettek ja- vaslatot A tanácstagok mellett javasoltak a bizottságokba olyan embereket is, akik egy-egy te­rület jó ismerői, szakemberei. Akik nemcsak lakóterületükön tudják a tanácsot segíteni, ha­nem az adott ágazatban való jártasság alapján segítségükkel ésszerű, előremutató javaslato­kat tud a bizottság a tanács számára kidolgozni, előterjesz­teni. A tanácsi bizottságok munká­ja azonban — főleg a községek­ben — a kibontakozás kezdeti szakaszán van. A népfront mun­kabizottságaival és más tömeg- szervezetekkel való kapcsolatuk — legtöbb helyen még nem ala­kult ki. Vagyis állandó, rendsze­res munkáról, illetve munka- kapcsolattól még nem lehet be­szélni csak ott, ahol a bizottsá­gokba népfrontbizottsági tago­kat is jelöltek, választottak. VI. A tanácstagok munkájának segítése A helyi tanácstagi és képvi­selői választógyűlések szervezé­sét a népfront bizottságai szinte kivétel nélkül aktívan és haté­konyan segítik. A tanácstagi és képviselői be­számolók szervezéséhez legtöbb helyen kérik a népfrontbizott­ság segítségét, igénylik közre­működését. Vannak azonban olyan közsé­gek — főleg a szeghalmi és me­zőkovácsházi járásokban — ahol vagy nem igénylik a népfront segítségét, vagy az igény alap­ján a népfront nem ad hatékony segítséget a beszámolók szerve­zéséhez. A békési járás néhány községében van olyan tapaszta­latunk, hogy az 1971. évi válasz­tás előtt — amikor működtek a választókerületi bizottságok, se­gítségükkel intenzívebb volt a népfront közreműködése a ta­nácstagi beszámolók szervezésé­ben. A megye legtöbb helységében azonban az a gyakorlat, hogy a népfrontbizottsági tagok és ak­tívák a szavazatszedő bizottsá­gok segítségével szervezik a ta­nácstagi beszámoló gyűléseket, és a népfrontbizottságok vala­melyik tagja elnököl a gyűlésen. VII. Falugyűlések összehívása A falugyűlések szervezésének lehetőségével a tanácsok nagyon ritkán élnek, de szervezését a népfrontbizottságok sem igen kezdeményezik. Ismereteink szerint az elmúlt tanácsválasztás óta csak néhány községben, — Mezőberény, Csár­daszállás ,.. stb. — sizervezett a tanács és a népfront falugyű­lést. Ez év második felére több községben tervezik összehívását. Nagyközségeink esetében ennek különösen nagyok az objektív akadályai (hová hívják össze?). A megyei tanács járási hivata­lainak és a Hazafias Népfront járási elnökségeinek kapcsolata — a békési és szeghalmi járások kivételével rendszeres, a kölcsö­nös tájékoztatás kezd kialakulni, készülnek az együttműködési megállapodások. Az említett két járásban — különösen a béké­siben — az együttműködésre va­ló törekvés a népfront részéről egyoldalú. Ez negatív kihatással van a községi tanácsok és nép­fronttá zottságok együttműködé­sének alakulására is. A megkötés előtt álló megye együttműködési megállapodás — a tervezet elfogadása esetén — megoldja a járási hivatalok és járási elnökségek rendkívül szükséges együttműködését. A tanácstörvény és végrehaj­tási rendelet hatálybalépésétől alig több mint egy év telt el Így a hatályosulésról csak mint folyamatról lehet beszélni. Iga­zán elemző, mélyreható értéke­lést csak több . év tapasztalatai alapján lehet adni. Természete­sen a kezdeti eredményeket igen jelentősnek tartjuk. Az állattenyésztés aktuális kérdései A battonyai agrárszakember klub szeptember 7-én, ma este 7 órakor a községi kultúrház könyvtártermében tartja soron, levő összejövetelét. Az agrár­szakemberek meghallgatják Or­bán Mihálynak, a Dél-Békés me­gyei Tsz-Szövetség főállatte_ nyésztőjének: Állattenyésztés aktuális kérdése című előadását. Értesítjük Gyula város lakosságát, hogy a Gyula Városi Ta­nács a lebontásra kerülő Vértanúk útja 17. sz. és a Szerecsen v. 7. sz. alatti lakóházakat nyilvános árverésen értékesíteni kívánja Az árverés időpontja: 1972. szeptember hó 11., délelőtt 10 órakor lesz, melyet a Vértanúk útja 17. sz. háznál fog a bizottság megkezdeni. Az épületek kikiáltási árai Gyula Város Tanácsa V. B. Városfejlesztési Eebonyolító Irodánál megtudhatók. Az árverésnél építési engedéllyel rendelkezők előnyben részesülnek. A megvásárolt épületeket 1972. szeptember hó 30-ig kell a vevőknek lebontani. 366735 Épül a kemence

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom