Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

„így van, de nem a mi hibánk"

Egy cikk nyomában ■ MEZŐGÉP-nél

A Figyeli augusztus 23-i számában olvashattuk Pünkösti I Árpádnak a Békés megyei Me- I zögazdasági Gépgyártó és Szol- | g ál tató Vállalatról szóló cikket. I A „Kevesebb munkás — több alkalmazott” című írás elsősor- I ban a vállalat azon gondjaival foglalkozik, amelyeknek megoldását háromnegyed éve született párt- és fél éve született kormányhatározat is sürgeti.

Az újságírót az lepte meg, hogy 1971-ben Békés megyében a MEZŐGÉP Vállalatnál 51- gyél csökkent a munkás- és 143-mal nőtt az alkalmazotti létszám. Kutatásainak eredményét összegezve megállapítja, hogy „egész sor tényezővel találkozhatunk, amelyek minden bizonnyal hozzájárultak az arányok eltorzulásához”. A cikk maga éppen ezeket az okokat ismerteti, feltárva és elemezve azokat a problémáikat, amelyek aránytalanul magas szellemi és anyagi ráfordításokhoz vezetnek. És mint a szerző is írja: „Az okok jó része csak átgondolt, folyamatos, tervszerű, szervező munkával szüntethető meg..

Hogy miképpen, arra az idézett cikk nem keres választ. Ezért kértem meg Liptáik Kálmánt, a MEZŐGÉP Vállalat szervezési osztályának vezetőjét, — hogy kezünkben a Figyelő augusztus 23-i számával — beszélgessünk a kérdéses cikkről.

— Az ország MEZŐGÉP vállalatai maguk sem túlságosan „idősek”. Köztudott, hogy öt évvel ezelőtt a gépállomásokból szervezték át őket. Ezért megkérdem, hogy Liptáik elvtárs mióta üzemszervező és miképp lett a MEZŐGÉP szervező szakembere.

— Vállalatunk 1967 január elsején alakult. Azóta dolgozom itt Felsőfokú gépipari technikumot végeztem. Műszakiként kezdtem, majd egy év múlva lettem a vállalat szervezője Elvégeztem a MEZŐGÉP TRÖSZT szervezői tanfolyamát, majd a kétéves rendszer-szervezőit is.

— Ezeken kívül most már három és fél éves szervezői gyakorlata is van. Elegendőnek tartja mindezt a jelentkező feladatok megoldásához?

— Pillanatnyilag igen. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem kell állandóan továbbképezni magukat. Ugyanis 1972 márciusában megalakult az önálló szervezési osztály. Tizen vagyunk. Mind a kilenc gyáregységnél dolgozik egy szervező.

— Ezzel úgy érzem el is érkeztünk ahihoz a gondhoz — a szétszórtsághoz —. amit a Figyelő cikke elsőként említ.) Megállapítja, hogy: rmvel a vállalat kilenc gyáregységből áll éleve több alkalmazottat kell foglalkoztatnia. De az alkalmazotti létszám növekedését ennek ellenére túlzottnak tartja és azt is megjegyzi, hogy: „A sok új alkalmazottal a vállalat elsősorban a gyártáshoz szükséges szellemi tőkét kívánja megteremteni „pedig úgymond” új gépek tervezésében nem változott lényegesen a vállalat teendője.”

— Azt. hogy Békés megyében a MEZŐGÉP Vállalatnak kilenc gyáregysége van egyrészt az indokolja hogy a vállalat alapításakor a korábbi gépállomások voltak az elődei, másfelől pedig öt évvel ezelőtt még igényelték is a gyáregységek körzetébe tartozó gazdaságok a szolgáltatásainkat.

Mindenesetre itt egy nagyon gyors változás állt be a tevékenységben. A javításról viszonylag rövid idő alatt kellett átállnunk a gyártásra. Ehhez pedig legelsősorban műszaki szakemberekre volt és van szükségünk. És nem egyre, kettőre,

nem is tízre, tizenötre, hanem annyira, amennyit a gyártás folyamatossága és színvonala megkíván.

— Még azt kérdezi a cikk szerzője: — Mivel foglalkoznak a műszakiak?” De válaszon is rá: „Feltalálnak két-háromszáz alkatrészt.” Erről ml a véleménye?

— A „feltalálás” szó ebben az esetben tényleg csak idézőjelben helyes. A műszakiak nem találnak ki új alkatrészeket nálunk és nem is kapnak feltalálói díjat.

— Ezt a tevékenységet a cikk így értékeli:” — van benne valami elkeserítő, hogy mérnökök, rajzolók, laboránsok hada kényszerül arra, hegy az anyagösszetétel meghatározásától kezdve a szerszámok tervezéséig ismét megoldják azoknak az alkatrészeknek a gyártásával kapcsolatos feladatokat, amelyeket néhány száz kilométerre már gyártanak.” De, hogy értékeli ezt a vállalat szervező szakembere? Ha valóban így van, várható-e valami változás?

— A Gazdasági Bizottság előírta a MEZŐGÉP vállalatoknak, hogy a mezőgazdaság számára gép-alkatrészeket gyártsanak Így mi is megkaptuk központilag, hogy a gazdaságokat betakarítógép-alkatrészekkel ellássuk. Az alkatrészekhez úgyszólván egyáltalán nem Kapunk konstrukciós és gyártási dokumentációt. Ezért kell a műsza- kiainknak már megoldott feladatok megoldásán töprengeni.

A legjobb és a leggazdaságosabb valóban az lenne, ha a gépgyártó cégek — mivel nekik a speciális gépeik is megvannak hozzá — látnák el alkatrészekkel is a mezőgazdaságot.

— És mit csinálna a MEZŐGÉP, ha a gazdaságok nem küszködnének alkatrészhiánynyal?

— .Termelés« értékünknek

1971-ben mindössze 3,7 százaléka származik a pótalkatrész gyártásból. Fő tevékenységünk ugyanis a mezőgazdasági kisgépek előállítása, amelyek kö-., zül néhányat a mi mérnökeink [ terveztek. :

— Itt a cikkben az áll: „A ■ vállalat vezetői szerint is első- ■ sorban nem az új gépek terve- ! zése, hanem a gyártás fejlesz- j tése a műszakiak feladata. Kér- ; dés viszont, hogy milyen ered- ! mény várható a gyártás fej-: lesztésétől ott, ahoi jobbára : nem tömegtermelés folyik?” |

— Vállalatunkra valóban nem ! jellemző a tömegtermelés. Egy- ! részt még a kisgépekből sem: „tömegesek” az igények. Más-: részt azért nem. mert felada- ■ tunk éppen, hogy nem a tö- ■ megtermelés, hanem a kínálat- ! ban fellelhető rések ..betömése” : azaz egyedi igények alapján a:

kisebb tételekben történő gyár- •

■

tclS' B

— Ezért írja azt PüskösiS Ár- :

pád, hogy: ,A kialakulatlan :

profil, a mezőgazdasági piac b:- : zonytalansága miatt a vállalat ■ sok esetben önhibáján kívül js ! kapkodni kényszerül, s arra, : hogy nevével ellentétben min- ; dent gyártson”? !

— Igen. Valóban így van, de ■

ez nem a mi hibánk, hanem egy : kényszerhelyzet, olyan értelem- : ben tudniillik, hogy mi valóban j kénytelenek vagyunk a minden- ; kori valóságos piaci igényekhez. alkalmazkodni. így alakul ki az- S tán az. hogy 67.7 százalékban; gép- 3,7 százalékban pótalkat- • rész-gyártással 28,6 százalékban s pedig szolgáltatással és egyéb j tevékenységgel foglalkoztunk; 1971-ben. :

I — Méghozzá elég sikeresen,;

mert tavaly ugye egy év alatt ! i a nyereség 33 frúUioról 10 mil- S 1 íió forintra nőtt. Ezzel kapcso- ; latban a cikk az áremelkedés- ; ről és a tisztességes haszon kér- ; désérci is említésit tesz.

I — Hogy mi a tisztességes ha- • I szón azt nem a számok döntik >

éi, hanem a vállalati magatartás egésze. Nem hiszem, hogy bennünket bármilyen vád érhetne e tekintetben. Szabadáras cikkeink egyébként kb 53 százalékkal járultak hozzá tavaly az árbevételhez.

Még csak annyit, hogy az újságíró népgazdasági szempontból élő problémákat boncolgat. Mit tehet a vállalati szervező annak érdekében, hogy vállalata segíteni tudjon e gondok megoldásában.

— Talán általánosságnak tűnik, de aki csinálja, tudja, milyen nehéz feladat a valóságban: az ésszerű létszámgazdálkodás. a korszerű ügyvitel anyagösszetétel, szervezés, a piackutatás, a rendelkezésre álló energiák 'jobb kihasználása. Vállalatunk ötödik éve termel. A helyes létszám kialakítására kész recept nincs. A gyakorlat az igények igazi és pontos mérője, jelzője. Ügyvitelünk kezdettől fogva gépi adatfeldolgozásra épült. A többi feladat megoldásán pedig folyamatosan dolgozunk. Annál is inkább, mivel a MEZŐGÉP TRÖSZT a többi között bennünket is a szervezés mintavállalatává jelölt ki.

Érvek és ellenérvek hangzottak el. Őszintén szólva a kívülállónak nehéz eldöntenie melyik a súlyosabb érv. Egy biztos: a mezőgazdaságnak (de az iparnak is) szüksége van alkatrészekre. Az alkatrész ellátásban pedig nincs minden a legnagyobb rendben. A MEZŐGÉP vállalatok — ez tagadhatatlan — halaszthatatlan igényeket elégítenek ki, mikor az esetleg 100 vagy ezer forintos alkatrés7 hiánya miatt álló 100 meg 100 ezer forintos mezőgazdasági gépekhez alkatrészeket gyártanak.

Az pedig megint más kérdés — de feltétlenül jogos —, hogy indokolt-e még ma is már meglévő dolgok újraalkotása bármi áron? Kővári E. Péter

Jubileumi hangverseny — Ifjúsági klubtalálkozó — Zeneművész vendégek — Népművészeti kiállítás a Körösmenti Kulturális Hetek programjában

Egymást követik a művészeti rendezvények, kiállítások Békésen és a járás területén, a Körösmenti Kulturális Hetek három hónapra szóló programjában. Szeptember 9-én, vasárnap jubileumi hangverseny lesz a békési református templomban. A rendezvény a százesztendős templomi orgonát köszönti.

Ezen a napon látogatnak haza a volt tarhosi zeneiskola egykori diákjai, akik azóta neves zeneművészek és zenepedagógusok lettek. A vendégek baráti összejövetelt rendeznek

régi ismerőseikkel Békésen és Tarhoson.

Köröstarcsán szeptember 15-,

16- és 17-én megrendezik az ifjúsági klubvezetők találkozóját. A háromnapos továbbképzés vendége lesz Csányi Miklós filmrendező és Regős István, a Televízió munkatársa, akik aktuális ifjúsági témákról beszélgetnek, vitatkoznak majd a fiatalokkal.

Szeptember utolsó hetében Békésen nyitják meg a helyi népművészek kiállítását, ahol a himzőasszonyok mutatják be szép és értékes alkotásaikat.

Szeptember 12—22:

Kiállítást rendez Budapesten a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet

A Gyulai Fa- és Fémbútor- ipari Szövetkezet az idén is megrendezi hagyományos őszi árubemutatóját. Ezen a már eddig elismert termékek mellett az 1973-ban forgalomba

Orosz nyelvtanulás Szenegálban

Megkapta az orosz nyelvi tanfolyam elvégzését igazoló diplomát a szenegáli Dakarban levő szovjet kulturális központban tanuló hallgatók első csoportja. Köztük van Demba Eliman Gning, a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója tiszteletére rendezett vetélkedő egyik győztese, és Bissan N’ Gom, általános iskolai tanár. A tanfolyam egyik végzett hallgatónője, Fatu Diop, tanulmányai .folytatására a Szovjetunióba készül.

kerülő újdonságokat is bemutatják a vevőknek, a bútorszakma és a kereskedelem képviselőinek).

A mostani kiállításon, amelyet Budapesten, a Technika Házában szeptember 12 és 22 között rendeznek, a gyulaiak gyártmányaik széles skáláját mutatják be. így többek közt korszerű dolgozószobákat, irodai berendezéseket és irodaházak komplett berendezéseit Ezenkívül az érdeklődők megtekinthetik a különböző rendeltetésű forgó, görgős, emelhető, dönthető és sokoldalúan használható ülőbútorokat, a modern hall berendezéseket

kerthelyiségek és hétvégi pihenőházak kerti garnitúráit, valamint a különböző igényt kielégítő székeket, asztalokat és kiegészítő bútorokat.

A kiállítás ünnepélyes megnyitóját szeptember 12-én délelőtt 11 órakor tartják meg.

K ÓPIUM - MORFIUM - CSANDU O K A I

N

HASIS- MARIUH AN A -MESZK AL - LSD Statisztika hiányában — becslések Q

A következőkben — már csak az egyszerűsítés kedvéért is — meg kell ismerkednünk egy új fogalommal. Ez a drog. Orvos- tudományi szempontból a drog csupán egyes gyógyszerék növényi, állati, vagy ásványi eredetű nyersanyaga. De mióta az Egészségügyi Világszervezet egyik kiadványa úgy határozta meg a drog fogalmát, hogy „bármilyen szer drognak tekinthető, amelynek túlzott fogyasztása nem gyógyászati célt szolgál”, a drog a kábítószerek gyűjtőneve lett. Így mosódott él ennek a fogalomnak tudományos értelmezése és vált a köznyelvben mindennapi elnevezése a kábítószereknek.

* * *

Az olvasó hozzászokott ahhoz. hogy bármilyen tény vagy állítás bizonyításához a szerző statisztikai adatokat sorol fel. Nos. nekünk is azt kellene tennünk, hogy közöljük: a drog- termelés itt és ott évente ennyi és annyi, ebből a "kereskedelem ide és oda mennyit szállít, ebből a haszna ennyi meg annyi,

c irócríil a kill r\r\V\f\7f\ Lrr\rvfi nontP.

ken hányán élnek vele. Igen, volnának ezekre statisztikai adatok! Senki — sem egyén, sem intézmény — nincs teljes adatok birtokában. Ami a drogok körül történik, az megfejthetetlen titok. Néha- néha egy- egy felmérés, egy-egy lebukás ad csupán némi betekintést ezekbe a rejtelmekbe.

Mindössze ilyen adatok kerültek a nagy nyilvánosságra:

A második világháború előtt Kína ópiumtermelését 20—22 millió kilóra becsülték, ugyanakkor India 12 millió, Irán 5— 6 millió kilót termelt.

A genfi kábítószer-hivatal állandó központi bizottságának adatai szerint 1966—1967ben az alább közölt kábítószer-mennyiséget kobozták el: 52 tonna

nyers ópium, 77 tonna feldolgozott ópium, 902 kiló morfium, 238 kiló heroin, 141 kiló kokain. 317 000 kiló indiai kender hasisnak, marihuánának, stb. feldolgozva. Ide iktatjuk azonban az említett szerv véleményét: ez mindössze egyötöde annak a mennyiségnek, ami akkor világszerte forgalomban volt.

Vannak, akik szerint ez nagyon

optimista számítás!

Egyes csempészek zsákmányainak elkobzott mennyisége is ad némi támpontot a következtetésekre. Világszenzáció volt 1962-ben, amikor a francia tv- társaság egyik bemondója 50 kiló heroint akart az USA-ba becsempészni. Egy évvel később Lyonban koboztak el 30 kilót. Egy Marseille közelében felderített laboratórium készlete 100 kiló morfium és 100 kiló heroin volt. Megbízható adatok szerint 1963-ban 38 ezer kiló drogot koboztak el a világ különböző országaiban. A következő évek sem mentesek a szenzációs leleplezésektől. Az INTERPOL a török rendőrség segítségével egy farmon 250 kiló ópiumát foglalt le. Egy kanadai repülőtéren fiataloktól 60 kiló, Afganisztánból származó hasist vettek el. San Franciscóban egy bizonyos A. Stanley lakásán annyi drog-nyersanyagra bukkantak, amiből 700 000 pasztillát tudtak volna gyártani. Egy óriási akció eredményeképpen 1969 őszének elején az Egyesült Államok határállomásain és repülőterein 1 200 tonna marihuana érkezett volna. Elkobozták ...

Ezek az adatok — hiszen kár volna többet felsorolni — utalnak a veszélyre. További kérdésünk: honnan származnak azek á drogok? Az olvasó az eddigiekből már sejtheti — az ópiumot Kínában, Indiában, Iránban, Törökországban, Pakisztánban, Dél-Afrikában, stb., a kókadrog óriási mennyiségben terem Dél-Amerikában (Peru, Bolívia, Kolumbia, Argentína), a hasis Iránból, Észak-Afriká- ból és a két Amerikából származik, egy fajtája Nigériából

Mákony — Mámor Gyilkosság