Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

Szabad idő: A fotózásról Űtitársunk a kamera ■K>9eB«B!B*f9CCateCSCaSS9a89SCt9BBaasai!fSBK • Í9**»9919IB999aB91igilt99C989999«9BE§tS9C999B99999aeRIX99«S!«999a«aCa«aaeeC999C*««ff*aB9iaBB3 Együtt a pedagógusokkal Aligha akad értetafeB em­ber, aíki tagadná a szülők és a nevelők pedagógiád együttmű­ködésének szükségességét. S mégis, a valóságban csekély a tényleges pedagógiai összhang a szülői ház és az iskola között. Mert a helyes kapcsolatokat megtaláló, egészen szűk szülői rétegen kívül, az egyik szárnyon ott van az iskolával szemben közömbösek sajnálatosan széles tábora, a másikon pedig azok, akik únos-úntalan a pedagógu­sok nyakán lógnak, hogy sürgő- lődésük-forgoiódásuk révén mi­nél jobb színben tüntessék fel saját gyereküket. Tulajdonképpen azonos töröl fakad mind a passzívak, mind pedig az önző túlbuzgók maga­tartása, mégpedig a pedagógu­sok szerepének félreértéséből; Ami a visszahúzódókat illeti; régebben, amikor gyerekük be­lépett az iskola első osztályába, még ok is több érdeklődést mu­tattak a tanítás és a nevelés iránt. Aztán jöttek a gyerekeik első sikertelenségei; s elkedvet­lenedtek. Az elején még talán megkeresték a tanítót, beszéltek vele, de miután nem tapasztal­tak ugrásszerű fejlődést gyerme­küknél, mind ritkább vendégeik lettek az iskolában, Sőt, nem kevesen neheztelni kezdtek a pedagógusokra, mert azt hitték, minden csupán rajtuk múlik. S ezen a ponton találkoznak azok­kal, akik a nevelési együttmű­ködést szívesen cserélnék fel a „jó kapcsolatokkal”. Azokkal, akik szintén mindenhatónak te­kintik a nevelőt, olyannak, akin kizárólagosan múlik, hogy mi­lyen eredményt ér el a gyerek. A valóságban a pedagó­gus személye, ha mégoly fon­tos is, csupán egyetlen tényező a nevelésben. Nem szabad min­den eredménytelenséget tőle számonkémi, s nem kell a má­sik végleten minden sikert tőle várni. Korrekt, ám minden kö­rülmények között kitartó, szi­lárd kapcsolatokra van szükség, s annak ismeretére, hogy mit kérhetünk tőlük, s mit nem. A pedagógus a gyereket egy bizonyos helyzetben, a tanulás, nevelődés folyamatában látja, mégpedig úgy, mint egy gye­rekközösség tagját. Ebbői kö­vetkezően két dologban tud igazán segíteni. Egyrészt annak roegláftatásában, hogy a tanuló- csoport, vagy az iskola diákja­ihoz viszonyítva hol tart tudás­ban, emberré fejlődésében a I fő kovács, továbbá lakatos szakmunkásokat nagyszénás! állandó munkahellyel felveszünk. Jelentkezés; Lakatos és Gépjavító Ksz. Orosháza, Táncsics u. 34. 256712 nti gyerekünk, másrészt abban, hogy mit kell tenni a tanulás, nevelés eredményesebbé tétele érdekében. Ha ezeket az infor­mációkat helyesen értékelik a szülők, sokat tehetnek gyerekük előmeneteléért. Axt azonban soh)a nem várhatják a nevelőtől, mert ir­reális követelmény, hogy egy­maga megváltoztassa a gyere­keket. Sőt, arra sem vállalkoz­hat, hogy pontos nevelés-re­cepteket adjon — legfeljebb öt­leteket. S ez érthető is, hiszen életének kisebbik részét tölti a gyerek az iskolában, ebben a családi otthontól oly lényegesen eltérő környezetben. A nevelő legfeljebb azt látja, hogy az is­kolában milyen a gyerek. Ebből azonban még nem tud meg mindent róla, ez még nem teszi számára lehetővé, hogy akár a legjobb, legkorszerűbb pedagó­giai felkészültséggel is, tévedhe­tetlen tanácsokat adjon. Mindex persze nem je­lenti, hogy egyáltalán nem tud segíteni a gyerekek fejlesztésé­ben. Igenis tud, de csak akkor, ha a szülők őszintén tájékoztat­ják a gyerekkel kapcsolatos ta­pasztalataikról. Ekkor, a gyerek teljesebb ismeretében megvan a lehetősége, hogy rátaláljanak a 5 helyes nevelési eljárásokra. De" így is csak a lehetősége. Miért egyáltalán nem biztos, hogy az összes szükséges információ bir­tokában is, azonnal rátapinta­nak, mit kell tenniük. A pedagógiai tudomány nem nagyon hangoztatja, mert a laikusak. előtt rontaná a hi­telét, de az az igazság, hogy a nevelés a zsákutcák, a sikerte­lenségek, s egyben az állandó újrakezdések halmaza. Tagad­hatatlan, hogy vannak törvény- szerűségek a nevelésiben — ezek a pedagógiai tudomány alapjai —, de az is igaz, hogy sok kín­lódás, próbálkozás előz meg minden helyes nevelési eljárást. S ezekhez kell türelem és sok­sok kitartás. Nagyon rosszul te­szik tehát azok a szülők, akik megvonják a bizalmukat az is­kolától, a nevelőktől, ha a gye- rék valamilyen hibáján nem tudnak gyorsan változtatni. Es rossz úton járnak azok is, akik a nevelés vesződséges a kapcso­latok rosszul értelmezett épít­tetésével szeretnék megspórolni, mert mind ebben az esetben, mind pedig az előbbiben a gyerekekkel való törődésről mondanak le. Tóth László Havas Ervint Bambusz bácsi \ Ismeritek Bambusz bácsit? Éjjel-nappal furulyázik, nem jár gyalog, csak buszon, ha elromlik — bambuszon. Két kisfia citerazik, zsiráf nyakon hegedül, a hold mint a citrom ázik: folyóvízbe menekül. Nem zavarja őket semmi, muzsikálnak cudarul, nap süti vagy zápor veri, kiderül vagy beborul. Ki megunja — teheti — zsiráfanyót eteti. Hát a kicsi Bambuszka? Felpattan egy krampuszra! BÉKÉS MEGYEI tNtpumc] 19?& SZEPTEMBER 24. ii Fiataloknak Évről évre mind több dolgozó jut szabad időhöz a szabad szombatok révén. Nem mindegy azonban, hogyan használjuk ki ezt a szabad időt, Téves az a régi néziet, misze­rint a, alvás, vagyis az édes semmittevés regenerálja a szer­vezetet, Az orvosi megfigyelé­sek ennek az ellenkezőjét bi­zonyítják. Érthetően előtérbe ke­rült az úgynevezett aktív pihe­nés. Bizonyított tény, hogy a munkában elfáradt szervezet legjobban akkor frissül fel, ha a pihenés idejében a napi munkánktól teljesen eltérő fog­lalkozást végzünk. Ezért mindenkinek keresnie keli, érdeklődési körének legin­kább megfelelő kikapcsolódást. Közülük most a fotózásról, a fényképezésről, annak műhely­titkairól kívánunk szólni. Ha mindenkinek regényszerű részletességgel mesélnénk el, külföldi, vagy* hazai élménye­inket, az utazás közben látott tájaikat, azok természeti szép­ségét, az hosszadalmas, időt rabló lenne. A rendszeresen gyűjtött, albumba ragasztott, vagy sorrendben tárolt fényké­peinkhez azonban elegendő egy- egy mondatnyi magyarázat. A képek szöveg nélkül is, a világ minden nyelvén beszólnék. Ez is magyarázata a fényké­pezés terjedésének, hobbyvá vá­lásának. A7 iskolai fotókörök már ko­rán megtanítják a gyermekein­ket arra. hogy meglássák a szé­pet. A szép felismerése és a fényképezés alapnormádnak el­sajátítása mellett a gyermeke­ket a kémiai alapfogalmakra is oktatják. Ezekre később, felnőtt korukban szükség lehet. A bar­kácsoló diákok és felnőttek sok­szor egyedül szerkesztik meg jól működő másoló- és nagyító­gépeiket. Sok ember csak későn ébred annak tudatára, hogy életének sok szép perce maradandó em­lék. nélkül múlt el, holott az emlékeket egy jó fénykép az idők távlatában is megőrizhette volna. Tehát pihenjen szórakozva, örökítse meg élményeit, fény­képezzen ! Ez ma a jelszó városon és fa­lun egyaránt. Hogy miért? Egy-; szerű a válasz: nincs olyan ma­radandó szórakozás, mint ® fényképezés, A fényképezőgé­peknek olyan széles választé­kát hozzák forgalomba, mint ko­rábban sohasem. Aránylag kis összegért ma már mindenki megszerezheti magának azt az örömet, amit egy-egy jói sikerült felvétel je­lent, A szépet, a művészetet sze­rető embernek ma már nemcsak a múzeumi katalógus, hanem a látott élményt rögzítő fényképe­zőgép is állandó útitársa. A fotó-szakboltok igen jő mi­nőségű fényképezőgépeket áru­sítanak. A SZMENA 8. M. ára lehetővé teszi, hogy bárki köny- nyep beszerezze, emellett kel­lemes fogású, modem formater­vezésű, szép fényképezőgép. Ára készenléti tokkal együtt 330 forint. Nagyteljesítményű, igé­nyes fotós számára szerkesztett kisfilmes fényképezőgép a ZOR- KIJ 4. Az objektív 1:2 fényere­jű: tehát szobában is lehet fényképezni. Az objektív cserél­hető, lehet hozzá kapcsolni spe­ciális nagy látószögű és téLeob- jektíveket. Az igényesebb amatőrök bő választékból kereshetik ki azt a géptípust, amely számukra legmegfélélőbb. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csak drága géppel le­het fényképezni. A középáru gé­pek ugyanazt a célt szolgálják. Talán nem a legjobb hasonlat; de az autóvezetést sem verseny­autóval kezdjük. A fényképezés mellett meg­örökíthetjük utazásainkat gyor­san pergő mozgóképen is. Ami az „igazi” filmen hivatásos fil­mesek műveként látható, az a moziamatőrök által is megvaló­sítható. A film igen olcsó, kap­ható az úgynevezett fordítós film, amely előhívás után máris kész, vetíthető műsort ad. Tehát hasznosan és szórakoz­va tölthetjük szabad időnket, ha fényképezünk, filmezünk. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■•«9a99C99B99C9*BS9IC99*a9«MIBC9S9C9«*9999taB9B«Sa*aB*MrBa’ Kilóink ellem Több tejterméket az étrendünkbe! 1. Romantikus hangulatú, fe­hér alapon rózsaszín, virágos batiszt ruha. Rózsaszín kalap­pal. 2 Piros-kék kockás zefírből, derekig érő zsebes blúz, hozza rövid, rakott fehér szoknya. 3 Divatos kabát, féloldalt öv­vel csukódik. Négysoros tűzés­S n : a a sei, mindig divatos svájci sáp- • kával, a hűvösebb napokon. 4. Vászonból, frottírból fel- ■ sorésszel egybeszabott nadrág. J Elején piros szív-aplikációval, jj sokszínű rolni övvel. 5. Piros ingblúz, fehér-kék : csíkos kabáttal, kék szoknyával, i A bőségles, nehéz, túlzsíros és túlfűszeres ételek élvezői között mi magyarok jócskán a világ- ranglista élén, legelői haladunk. Miközben az emberiség fele rosszultáplált, s nap mint nap az éhhalál rémével kell szembenéz­nie, bennünket a „zsárhalál” fe­nyeget. Kilóink falánkságunkkal és étkezési fegyelmezetlensé­günkkel egyenes arányban nő­nek, szervezetünk nem képes feldolgozni mindazt a kalória­mennyiséget, amellyel mértékte­lenül megterheljük. Egyre gya­koribbá válnak az egyoldalú, zsíros—húsos étrendünkkel járó betegségek; a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívtrombó_ bis, a cukorbaj. Mindezt egy módon védhetjük ki, ha már a gyomrunkat szeretjük, s a le­mondás az aszketizmus nem ép­pen erényünk, hogy beengedjük étrendünkbe a több tejet, túrót, tejfölt és a sajtokat A tejtermé­kek jóízűek, laktatók, éhségérze­tünktől megszabadítanak, ugyanakkor a felesleges kilóin­kat sem növelik. Bski nem sze­retne ma karcsúbb lenni, ami­kor a karcsúság egyet jelent a jobb munkabírással, az életerő növekedésével. Ha csak az esti húsos-zsíros étkezést helyettesítjük egy tejfe­les túróval, egy yoghurttal, s a szalonna helyett sajtot fogyasz­tunk, már nagy szolgálatot tet­tünk szervezetünknek, nem kell egész éjszaka az emésztés mun­kájával birkóznia, s reggel pi- hentebbein ébredünk. Ugyanak­kor a tejtermékek, a sajtok, a körözött felébe sem kerül a szalámiféléknek. Ha attól tart valaki, hogy egyhangúvá válik ezáltal az étkezése, akkor egy kis ügyességgel úgy változtathat hogy többféle sajtot fogyaszt, hogy a zöldségfélékből készült rakott ételekre is sajtot reszel, ami különösen jó ízt és zamatot ád. Mennyivel jobban járnánk például, ha szomjunkat nem a magas cukortartalmú Coca-Colá- val, vagy sörrel oltanánk, hanem tejet innánk helyette. Pénztár­cánkat és szervezetünket egy­aránt kímélnénk, ha óvakodnánk minden zsíros ételtől, helyette annál bátrabban fogyasztanánk el egy-egy sajtos rudat, vagy friss körözötté» kenyeret. Az élelmiszertudomány szakembe­rei szerint tejtermékekből nyu­godtan összeállíthatnánk a na­ponta elfogyasztásra kerülő élelmünk egyharmadát. Ehhez azonban az kellene, hogy étkezé­sünkben ne legyünk konzervatí­vak, ne ragaszkodjunk megszo­kásainkhoz, amikor azok éppen ellenünk „dolgoznak”. Felesle­ges kilóinktól soha senki nem tud megszabadítani bennünket, csak mi magunk. Ki fe

Next

/
Oldalképek
Tartalom