Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
Előkészületek a Vöröskereszt vezetőségválasztásra A jövő év április 26—27-én hívja össze a Magyar Vöröskereszt a negyedik kongresszusát. Ezt megelőzően országszerte megtartják az alapszervi vezetőségválasztásokat és a küldött- gyűléseket. Az előkészületek jegyében tartotta meg soron következő ülését Békéscsabán, szeptember 21-én a Vöröskereszt megyei vezetősége, melyen a vá_ lasztásra készített intézkedési tervet vitatták meg. Az intézkedési tervhez szóbeli kiegészítést adott Öz Ferenc megyei titkár. Többek között elmondta, hogy az előkészítő munka október 15-ig befejeződik, s ezt követően 20-án megkezdik a választásokat az alapszervezeteknél. A fő cél a Vöröskereszt tagságának aktivitása és a tartalmi munka további javítása. Az intézményekben, hivatalokban október 20—december 20-ig tartják meg a választásokat, ezt követően pedig a városi és járási, valamint a kerületi vezetőségek megválasztását. A választások lebonyolítására és segítésére a megyei vezetőség tagjainak bevonásával öttagú előkészítő bizottságot hoznak létre, ugyanígy operatív bizottságok segítik a munkát a járásoknál és a városoknál is. Az országos küldötteket a megyei küldöttértekezleten választják meg, melyet előreláthatólag januárban tartanak. Érdekességként említhetjük meg. hogy míg a harmadik kongresszuson az ifjú vö. röskeresztesek közül mindössze egy küldött képviselte megyénket, most a negyediken három fiatalt választanak be a küldöttek közé. A megyei vezetőség tagjai az előkészítő és választások ideje alatt egy-egy járást vagy várost patronálnak. Az intézkedési terv megvitatása után Knapcsek Pálné ifjúsági felelős számolt be a vezetőségnek az elmúlt tanévben végzett ifjúsági vöröskeresztes munkáról. Csökken! a tantermek száma, nagy a zsúfoltság Békésen Az új tanév újabb gondokat állított Békésen az általános iskolák pedagógusai, nevelőtestületei elé. Az előző évhez viszonyítva rosszabbodott a helyzet, mivel a KÖJÁL letiltotta a Szánthó utcai tantermet, így 65-ről 64-re csökkent a számuk. A letiltásra persze szükség volt, hiszen az épület állapota már életveszélyessé vált. De nehéz a helyezt a 3. számú általános iskola köz. ponti épületénél is, ezért az is- ko'a kérte annak szerkezeti vizsgálatát és a teljes felújítás biztosítását. A nagyközségi tanácsnak azonban erre nincs elég anyagi fedezete. A tantermek számának további csökkentése azt okozta, hogy több gyermeknek kell váltakozó tanításban részt venni. Érdemes megemlíteni egyébként. hogy Békésen 1971. óta működik a nevelési tanácsadó és az elmúlt tanévben összesen 459 vizsgálatot tartott, ebből legjelentősebb volt a 250 tanköteles, első osztá'yba lépő gyermek vizsgálata. Nagymértékben hoz. zájárult a nevelési tanácsadó az iskolások eredményes tanításához. De sokat jelentett a hátrányos helyzetű gyermekek foglalkoztatásában is. Megszervezték az úgynevezett kímélő osztályokat, az 1-es számú általános iskolában két kimélő osztály műdödik, és ennek eredménye, hogy Békésen az országos átlaggal szemben keve. sebb, csupán 2 százalék az első osztályban bukottak aránya. A hátrányos helyzetű tanulók foglalkoztatására pedig két tanulószobát biztosítottak. Ezek működtetésére a tanácsi költségvetésből 20 ezer forintot fordítottak. Az idén tovább folytatják ezt a munkát. A törekvéseket figyelembe véve, éppen ezért lenne szükség egy közös összefogásra a községben, melyre más megyében már több példa is van. K. J. Esetenként tapasztalható rivalizálás a különböző társadalmi szervezetek között, hogy a jól megszervezett ünnepség, társadalmi munka végzéséért kit illet elismerés. A pártszervek megbízásából a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak ezt ellensúlyozniuk kell. megmagyarázva, hogy ne hiúsági kérdést lássanak ebben, hanem a szocialista építés eredményességéből induljanak ki. Nem nélkülözhető a kezdeményező szerepe a Hazafias Népfrontban dolgozó kommunistáknak abban sem, hogy az üzemek, ben dolgozó, de falun lakó műsza. ki értelmiségiek, szakmunkások részt vállaljanak lakóhelyük fejlesztésének aktuális feladataiból. A kommunisták feladata annak ellenőrzése és segítése is, hogy a Hazafias Népfrontnak a tanácsokba megválasztott jelöltjei a választók bizalmából betöltsék hivatásukat. Az 1971. évi országgyűlési és tanácsválasztások során jelentős számban kerülték a községi tanácsokba olyanok, akik korrábban ilyen közéleti tevékenységet nem folytattak. A népfrontbizottságok előmozdíthatják annak megértését, hogy a közéleti aktivitás, az emberek gondjaival való törődés, a testületi üléseken tanúsított aktivitás nem egyszerűen egyéni, hanem népképviseleti feladat. A választott tanácstagok rendszeres összehívása, a községpolitika legfontosabb kérdéseinek megvitatása, a helyi és megyei, illetve népgazdasági érdekek összehangolása nem utolsósorban a népfront fórumainak feladata. Ennek rendszerességét; és tartalmát biztosíthatják a ! jól működő községi pártszerve- £ zetek. ■ A munka összehangolása Mindezek a törekvések csak £ akkor válnak valóra, ha a pártszervek és szervezetek megfelelő figyelmet fordítanak a különböző társadalmi szervezetek munkájának összehangolására. Ezért célszerű, ha a pártbizottságok, illetve pártvezetőségek rendszeresen összehívják a községekben működő tömegszervezetek vezetőinek koordinációs értekezletét, amelyen beszámoltatnak egy- egy vezetőt a végzett munkáról, és megbeszélik valamennyi tömegszervezet közös akutális tennivalóit. Jó, ha külön-külön is összehívják a tömegszervezetek és mozgalmak területén dolgozó kommunistákat, tájékoztatják őket a legfontosabb politikai, társadalmi, tömegnevelési és mozgósítási feladatokról, és értékelik munkájukat. Olyan átfogó, az egész társadalom érdekében hozott határozatok, mint például az ifjúságról és a nőkről, vagy az állami oktatás fejlesztéséről szóló központi bizottsági állásfoglalás, vagy az egészségügyi törvény, csak abban az esetben valósulhatnak meg. ha a pártszervezetek koordinálják a népfront és a többi társadalmi szervezet munkáját és együttműködését. Az együttes munka tovább növelheti a falu lakosságának aktivitását, és előmozdíthatja, hogy a népfront fórumai méginkább a közéleti tevékenység kibontakoztatásának színterévé váljanak. Arató András Úgy lehet jól gazdálkodni az anyagiakkal, ahogyan ezt ebben a megyében teszik Interjú Rév Lajossal, az OKISZ elnökével Szeptember 21-én Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének részvételével Békéscsabán tartották meg a KISZÖV-elnökök országos értekezletét. Már a tanácskozás előtt egy nappal megyénkbe érkeztek az ipari szövetkezetek országos és testvérmegyei vezetői és látogatást tettek Szarvas, Békéscsaba s Gyula ktsz-eiben. E látogatásra elkísérte őket Supala Pál, a megyei pártbizottság titkára és Goldberger János, a Békés megyei KISZÖV elnöke. Rév Lajos elvtárs a kétnapos látogatás utolsó állomásán Gyulán adott interjút a Népújságnak a tapasztalatairól. A beszélgetés a következőképpen zajlott le. — Mi a benyomása az OKISZ elnökének e kétnapos látogató« után a Békés megyei ipari szövetkezetekben látottakról? — Azért szerveztük itt, az Önök megyéjében a KISZÖV- elnökök első vidéki értekezletét — kezdte Rév elvtárs —, hogy ezzel is kifejezésre juttassuk nagyrabecsülésünket a helyi párt- és tanácsi szervéknek, mert ez a megye az, ahol a legtöbbet nyújtottak eddig az ipari szövetkezetek fejlesztéséhez. Csak az elismerés hangján lehet szólni arról, ahogyan Békés megyében értik és alkalmazzák a szövetkezetpolitikai elvet. Az ország valamennyi KISZÖV-el- nökével együtt közösen állapíthattuk meg: úgy lehet jól gazdálkodni az anyagiakkal, ahogyan ezt ebben á megyében teszik. Amit láttunk, az azt mutatja, hogy nemcsak a mának, hanem a holnapnak is épülnek Békésben a szövetkezetek. És nemcsak a munkahelyek, hanem a kiegészítő szociális létesítmények is. Ahogyan bennünket tájékoztattak: 1975-re megvalósulnak mindazok a beruházások, fejlesztések, amelyeket a IV. ötéves tervben előirányoztak. Nagyon említésre méltó tájékoztatás hangzott el Goldberger Jánostól, a Békés megyei KISZÖV elnökétől. Az, hogy 1975 végére minden nap egymillió forint bruttó bevételt érnek majd ei a megye szövetkezetei. Ugyanakkor arról is gondoskodnak, hogy az ötödik ötéves terv céljainak megvalósításába való átmenet zavartalan legyen. Hogy egyáltalán sikerült így szervezni és bonyolítani a megye szövetkezeteinek ütemes fejlődését — folytatta Rév Lajos —, annak a legfontosabb összetevője, hogy a megyei pártós tanácsi szervek már 1971 első negyedében meghatározták és odaítélték a szövetkezeteknek a megyei támogatást. Ennek birtokában tudtak úgy tervezni aztán az ipari szövetkezetek, hogy öt évre előre látták, mit tudnak megvalósítani és mit nem. Ez példája annak, hogy távlatokban is hogyan lehet jól gazdálkodni, tervezni. Tapasztalat még amiiről kivétel nélkül mindenütt meggyőződtünk ahol jártunk, hogy a szövetkezetek irányítói tudják, hogy honnan indultak, hol tartanak ma és ennek ismeretében azt is meg tudják határozni, hogy adottságaiknak megfelelően hogyan tudnak tovább jutni a következő ötéves tervben. Hasznos volt ez a két nap az egész szövetkezeti mozgalomnak, hiszen a megyei KISZÖV- elnökök is látták mindezt, s a két nap ió tapasztalatcserének bizonyult. Emellett segítette a gazdaságos együttműködés to3 BiníSHmiSsn 1972, SZEPTEMBER 23. vábbfejlesztését is a szövetkezetek között. — A beruházási nehézségek, az elért eredmények ellenére némileg visszafogják a szövetkezetek gyorsabb ütemű előrehaladását. Mi a véleménye az OKISZ elnökének arról, hogy egyes szövetkezetek tőkés bérmunkával igyekeznek segíteni magukon? — Nemrégiben a Könnyűipari Minisztérium megvizsgálta a bérmunka helyzetét és perspektíváját. Megállapították; a bérmunka — tőkés viszonylatban is természetesen — átmenetileg szükséges. Az alapanyag gyártás ugyanis elmaradt a feldolgozó- kapacitás fejlődésétől. Ezt a lemaradást a folyamatban levő rekonstrukció pótolja majd. Azért is érdemes fenntartani átmenetileg a bérmunkát, mert annak keretében jelentős tapasztalatokat lehet szerezni a legkorszerűbb eljárásokról. Célszerűnek tartom, hogy az érintett szövetkezetek a bérmunka révén kialakult külföldi kooperációt használják fel a tartósabb együttműködés fejlesztésére, és ne csak a munkaerőt adják él, hanem a szellemi kapacitást — saját modelljeiket, eljárásaikat stb. — is igyekezzenek exportálni. Készüljenek fel arra, hogy a rekonstrukciók után megmaradjon a külföldi piac, de most már szélesebb, és még gazdaságosabb viszonylatban, a hazad nyersanyagok, termékek eladásának a kiszélesítésével is. — Megyénk sajátos helyzeténél fogva inkább a könnyűipar van túlsúlyban és ennek a fejlesztését tekintik általában fontosnak. Nem tartaná-e előnyösnek az OKISZ elnöke a nehézipari ágazatok intenzívebb támogatását legalább a szövetkezetekben? — Szemben más megyékkel, itt nagyon bölcsen nem azt csinálták, . hogy agy-két nagyüzem letelepítését szorgalmazták, hanem a szövetkezetek sokoldalú hálózatát hozták létre. Néhány megyében az nem így van. Az ipari szövetkezetek sok szakmát felölelő hálózata alakult ki Békés megyében, és így lehetővé tették a fiataloknak, hogy a képességüknek megfelelő ágazatokban helyezkedjenek ed. amiért is itthon, helyben tudták tartani túlnyomó többségüket. A perspektívának én azt tartom, hogy éppen ezt a lehetőséget kell a jövőben tovább szélesíteni, vagyis minél több munkaalkalmat szükséges biztosítani a jövő szakembereinek. A szövetkezeti ipar a nagyipar kiegészítője. Ezért jött létre, ez most Is és ez is marad. Ennek a szerepüknek jól tesznek eleget a szövetkezetek és még jobban eleget tennének, ha még több kooperációt szerveznének a nagyiparral, mind bel-, mind pedig külföldi viszonylatban. EhheT szükséges bővíteni termékeik skáláját. A választékbővítő tevékenység a piacok megtartása és szélesítése szempontjából elengedhetetlen feladat. Ez végeredményben a piac változó igényeihez való igazodást jelenti és ahol ezt jól csinálják, ott konvertálható terméket állítanak elő. Ezeket a szövetkezeteket nem éri meglepetés a jövőben sem, hogy a raktáraikban marad a termék. — Sokszor hangoztatott té.ma a szolgáltatások helyzete. Hogyan látja ebben a tekintetben az előrehaladást az OKISZ elnöke? — Véleményem szerint a szolgáltatások problémája túl van hajtva. Ugyanis csak egyes területeken van visszaesés, de ez is összefügg az általános helyzet, az életszínvonal változásaival. A visszaesésnél az olyan szolgáltatásokra gondolok, mint a cipőjavítás, stb., ami egyáltalán nem meglepő, sőt természetes. A kiemelt szolgáltatásokban: a tartós háztartási cikkek, a vegy tiszti tás, a gépkocsi javítás, stb. határozott előrehaladás van. Ahhoz azonban, hogy a program ebben a tekintetben is teljes egészében megvalósuljon, (többek között például kitűztük, hogy minden 30 kilométeres körzetben legyen szerviz), ahhoz pénz keli. A szolgáltatás rendkívül munkaigényes tevékenység. Ezt komoly munkaerő- szükséglet nélkül nem tudjuk megoldani. A tőkés országokban tudvalevő, hogy az összes foglalkoztatottak több mint féle a szolgáltatásokban, az úgynevezett harmadik szektorban foglalatoskodik. Ez az életnívó növekedésével egyenes arányban nálunk is növekvő tendenciájú, és ezt tudomásul kell vennünk. A korszerű háztartási gépek* stb. karbantartása nagy feladatok elé állítja a szövetkezeteket is. de ez nemcsak szövetkezeti feladat. Azelőtt ha valaki vett egy sparherdet, az két generációt is kiszolgált. Ma egy gáztűzhelyet is szinte kétévenként javítaná, vagy cserélni kell. De így van ez más vonatkozásban is. A tartós fogyasztási cikkek javításánál sem az helyzet, hogy ez hiányos, hanem inkább a korszerű javításban van a hiba* Szerintem nem helyes az a törekvés, hogy minél több helyen, a községekben helyi javítórészleget hozzanak létre. Ebben az esetben hetenként visszaviszik a tévékészüléket, vagy a mosógépet, stb., mert helyileg nem tudnak korszerű körülmények között, megfelelő műszerekkel átvizsgálni egy tévét. Inkább az a megoldás, hogy körzetesí- teni kell a javítást és a generálozásra váró készülékeket hetenként, vagy az igényeknek megfelelő időközökben kell beszállítani ezekbe a javító központokba. A lakáskarbantartás területén is nagyjából eleget tudnak tenni az igényeknek, itt is inkább a korszerűsítés, azoknak a számos kismunkagépek- nek a megvásárlása és alkalmazása a feladat, amelyekkel aztán könnyíteni, gyorsítani és jobbá lehet tenni a szolgáltatást. Ám ezek megvalósítása is sok pénzt igényel, és csak addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. Az előrehaladás azonban minden területen megvan, és elérünk majd odáig, hogy a szolgáltatások korszerűsítésében is lépést tartsunk az általános fejlődéssel — mondotta végezetül Rév Lajos. Varga Dezső Országgyűlési képviseld látogatása Szabadkígyóson A napokban Szabadkígyósra látogatott Sebesi Lászlóné országgyűlési képviselő. Találkozott a község vezetőivel, akik tájékoztatták a megvalósításra váró községfejlesztési feladatokról és az elért eredményekrőL A megbeszélésen részt vett Bánfi György, az MSZMP községi csúcstitkára, Kruchió László tanácselnök, Krizsán József tanácselnökhelyettes, Zsigovics József vb-titkár és Hrabovszki János tsz-elnök.
