Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

Husák és Svoboda fogadta küldöttségünket

Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:

Ludvik Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök hétfőn délelőtt a prágai várban fogadta a kilencnapos baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget, amelyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezet.

A találkozón felidézték a csehszlovák köztársasági elnök tavalyi magyarországi látogatását, s mindkét fél megállapította, hogy a magyar ország- gyűlés delegációjának mostani látogatása újabb hozzájárulás a két nép barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez.

A várban megtartott fogadáson részt vett Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke, Jan Marko, a parlament első alelnö- ke, valamint dr. Jan Pudlak, a köztársasági elnök irodájának vezetője. Ott volt Vince József,

a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is.

A déli órákban Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára ugyancsak fogadta a magyar delegációt. Apró Antal beszámolt a küldöttség csehszlovákiai benyomásairól. tapasztalatairól, s nagyra értékelte a Csehszlovákiában a szocialista építés éveiben elért kimagasló eredményeket. Az ezt követő szívélyes, elvtársi megbeszélés során megvitatták a kölcsönös csehszlovák-magyar együttműködés kérdéseit. Kifejtették ezenkívül egybehangzó nézeteiket a békéért és a népek biztonságáért vívott harc több időszerű kérdéséről is.

A fogadáson részt vett Alois Indra, a szövetségi gyűlés elnöke, Jan Marko, a parlament első alelnöke, valamint Pavel Auersperg, a CSKP KB osztályvezetője, ott volt Vince József, hazánk prágai nagykövete. (MTI)

Ifjúsági védnökség az oktatási és nevelési feltételek javítása felett

Hétfőn a Hotel Ifjúság különtermében szocialista szerződést írt alá az oktatási és nevelési feltételek javítása érdekében az ifjúsági szövetség, illetve számos minisztérium és országos főhatóság képviselője.

— Társadalmunk fejlődésének egyik alapkérdése — húzta alá beszédében Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának titkára — a mai fiatalok, a jövendő dolgozók általá'nos műveltségének és szakképzettségének növelése, szocialista tudatának, politikai, közéleti tevékenységének kialakítása.

Az ifjúsági szövetség a fiatalok cselekvő részvételével többek között segíti az új nemzedéket közvetlenül is érintő nagy beruházások megvalósítását, elsősorban a zánkai úttörőváros és a velencei ifjúsági üdülőbázis felépítését. Részt vállalnak a fiatalok művelődését, szórakozását, szabad idejük hasznos eltöltését szolgáló létetárják fel. A válságos jelek sem magában a tudományban és a technikai fejlődésben mutatkoznak, hanem azokban a társadalmakban, amelyek a tudományt és a technikát elsősorban a fegyverkezés eszközének tekintik — mint ahogy mindig is annak tekintették, már akkor, amikor az egyszerű, dolgos szekerek kerekeire éles kaszákat szereltettek fel, a gőzgépekből mielőbb hadigépeket kívántak gyártani, s akik az atomenergia felfedezése után az első atombombák kioldására parancsot adtak. Az élet azt mutatja, hogy az imperializmus korában a tudomány és a technika vívmányai egyre inkább a nyugtalanság és a félelem forrásaivá válnak.

Az emberiség és a tudomány viszonyában a reális kérdés úgy hangzik, hogy lehet-e korunkban, a társadalmi élet minden területén végbemenő gyors átalakulások, a tudomány és a technika viharos fejlődésének korában tudományos választ adni az emberiség eljövendő sorsáról? Előre látható-e az út, amelyen az emberi társadalom tovább halad?

A szocializmus szemszögéből azt válaszoljuk, hogy az út előre látható, hiszen távlati terveink konkréten ki is jelölik „kilométerköveit”. De a tartalmas válaszhoz nem elég a politikai nyilatkozatok optimizmusa, ezeket meg kell alapozni a

sítmények megépítésében, így úttörőházak, ifjúsági klubok és parkok, játszóterek, üdülő- és vezetőképző táborok, sportpályák, uszodák, ijúsági kempingek létesítésében.

A közös teendőket rögzítő okmányt, az oktatási és nevelési feltételek javításáról szóló szocialista szerződést Ilku Pál művelődésügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint a Munkaügyi, az Építésügyi és Városfejlesztési, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, a Könnyűipari. a Kohó- és Gépipari, illetve a Belkereskedelmi Minisztérium, a Pedagógus Szakszervezet, az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének képviselője írta alá. (MTI)

tudományos munkának és ku- j tatásoknak is. A Szovjetunió vi- [ szont, mint vezető tudományos: nagyhatalom, példázza, hogy a5 jelenkor tudománya a szociális- j ta társadalmakban válságmen- ■ tesen és a társadalom szolgála- S tába állítva, a termelőerők : alapjaként fejlődhet. :

Az amerikai ideológusok £ azonban gyakran felteszik a j kérdést, hogy mi a távolabbi ; tudományos cél? Azt hangsú- jj lyozzák, hogy az Egyesült Álla- 2 mokban, de például Svájcban, £ Svédországban, Dániában, a la- £ kosság magas életszínvonalon ■ él, de egyáltalán nem boldo- ■ gabban, mint nagyapáink éltek. • S ha a kommunizmus céljai va- £ lósággá lesznek, nem követke- 5 zik-e be a szellemi válság kora £ éppen akkor, amikor minden ■ anyagi létfeltétel rendelkező- ! sünkre áll majd, s nem lesz j semmi gondunk, sőt, jólétben £ élünk... i

A burzsoá társadalmak hiva- ■ talos ideológiája minden értei- ! met, gondolatot és törekvést £ egyetlen szenvedélynek — a £ pénzszerzésnek — rendel alá, és ■ minden bűnt vállal a meggaz- ■ dagodás érdekében. Most pedig ■ tükörbe néz és megriad, mert • saját tapasztalatai alapján haj- S lamos megtagadni az értelmes emberi életlehetőségek jogos : ígéreteit is ...

Szí u ka Emil £

(Következik: A tudomány és • a társadalmi fejlődés kérdései) •

A miniszterelnök

Az átlagember

tud hazája 'miniszterelnökéről. Tudja, hogy rengeteget utazik, fontos tanácskozásokon vesz részt, lényeges okmányok sorát írja alá, küldöttségeket fogad, tárgyal a világ legjelentősebb politikusaival. Tudja, mert olvassa az újságot, hallgatja a rádiót, nézi a televíziót, amelyekből hetenként, vagy még gyakrabban szerezhet tudomást a miniszterelnök előző napi, vagy éppen abban a percben történő tevékeny ségéről. Sokat dolgozó, mindig „szolgálatban levő” fáradhatatlan embernek ismeri a köztudat a miniszterelnököt, s ha valakinek lehetősége nyílik rá, hogy néhány órát közvetlen közelében töltsön, két dologra kíváncsi leginkább: mennyiben igazolja a valóság a korábban róla kialakított képet, s mennyiben tér el attól.

Fock Jenő, pa^szl^p

, Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke Békéscsabán töltötte az elmúlt hét szombatját. Tizenegy órakor érkezett a hűtőházba. A kapunál az üzem és a város párt- és állami vezetői várták. Kézfogások, a vendég feleségének virágcsokor — sokszor láttuk már a televízióban, filmhíradóban. Az itteni program első pontja: szóbeli tájékoztatás az üzemről az igazgatói irodában. Üdvözléssel kezdődik, de a miniszterelnök közbevág — először és utoljára ezen a napon —, egyetlen mondatot engedélyez erre a célra. Aztán annál nagyobb figyelemmel hallgatja az igazgatót, amikor eredményekről, gondokról, tervekről beszél. Közben kérdez: mennyivel került a tervezettnél többe a határidőnél gyorsabban felépült új részleg? Hány bázisgazdaságuk van a megyében? Nyereséges-e a külföldi termékek bérhűtése? Nem kényszerülünk-e emiatt

mi is külföldi bérhűtésre? Hány százalékkal emelkedett a bérszínvonal tavaly és hány- nyal emelkedik az idén? Mennyi volt és lesz a dolgozók nyereségrészesedése? — a gazdasági szakember kérdései ezek, aki a válaszok meghallgatásakor folytonosan számol, összehasonlít, értékeli a kapott adatokat. S mellette a megszokottság rutinjával dohányzik, miközben együtt látja az egész ország gazdasági vérkeringését és benne a csabai üzemet

Résznek és egésznek ez az állandó összekapcsolása érződött a miniszterelnök magatartásán akkor is, amikor a szlovák táj házba lépett. De itt nem a jelenre, a térre, hanem a történelemre, az időre terjedt az általánosítás: a húsz, ötven, száz évvel ezelőtti paraszti sors idéződött. Aztán ismét megmutatkozott a gyakorlati kérdésekben is jártas szakember: „Ha sokan meglátogatják, megnézik a tájházat, biztosan újabb és újabb tárgyakat is hoznak majd a gyűjtemény gyarapítására”,

A táj ház régi bútorai, kerámiaedényei, használati tárgyai mellett szombaton még egy néprajzi-népművészeti gyűjteményt megtekintett Fock Je3 BÉKÉS Hierum

1972. AUGUSZTUS 29.

nő... A Megyei Könyvtár Kos- suth-díjas igazgatójának szenvedélyét dicsérték a városszéli tanya százesztendős vaseszközei, színes butéliái, az óriási malomkő, a gyertyamártó edény, a könyvek hosszú sora. A vendég elolvasta a falra kézzel írt népdal szövegét:

„Öcsó mán a pásztor,

Nincsen becsületi,

A nagygazdák előtt

Mind huncut a nevi.”

Egy pillanatra csend lett, a jelenlevőkben felidéződött a táj házban délelőtt tett látogatás s az itteni kert sok verejtéket, szomorúságot, kevesebb örömöt kiváltó régi munkaeszközeit használók hajdani sorsa.

Az interjú S

tett lehetővé a zsúfolt napi program. A miniszterelnök — a kertből látogatásának újabb állomása felé indulván — meghallgatta a kérdéseket, aztán röviden, a lényeget mégis elmondva válaszolt:

— A miniszterelnök elvtárs nem először jár Békéscsabán. A városhoz fűződő élményei közül melyiket tartja a legkedvesebbnek?

— A legkedvesebbnek?... Itt ismertem meg a feleségem, akivel huszonnyolcadik esztendeje élünk együtt boldogan. S ma is Csabán laknak az ő szülei, akiket sajátjaimként szeretek, tisztelek.

— Milyen várakozással érkezett Békés megyébe?

— Eddigi ismereteim alapján azt vártam és várom, hogy jellegének megfelelően fejlődjön Békés. Ami nem azt jelenti, hogy csupán mezőgazdasági megye legyen, bár ezen a tájon — a jó talajadottságok következtében — a növénytermesztés és erre alapozva az állattenyésztés az elsődleges.

Várom továbbá, hogy fejlődjenek a mezőgazdasághoz kapcsolódó iparágak, ezek mellett pedig más ágazatok, például a könnyűipar. A megyében egyébként úgy tapasztaltam, hogy a gyakorlatban érvényesül ez a helyes törekvés.

— Milyen tapasztalatokat szerzett ma Békéscsabán?

— Reggel a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői megismertettek a békési eredményekkel és megoldásra váró gondjaikkal. Utána a hűtőházba látogattunk, tetszett az új részleg, amely korszerűbb, mint amit korábban láttam. S különösen jó volt hallani, hogy a sokat szidott magyar építőipar — a gépiparral karöltve — igen hamar, a tervezettnél jóval rövidebb idő alatt készítette el... Örülök, hogy mint a tájház bizonyította, eredményesen ápolják népi hagyományainkat. Erről győzött meg aztán ismételten a Munkácsy Mihály Múzeum és ez a mostani látogatás Lip- ták Pálnál, akit eddig csak könyvtárosként ismertem, nem tudtam, hogy szenvedélyes műgyűjtő is... Érdeklődéssel várom a vasárnapi gyulai programot, ahol a tervek szerint megtekintem a város szobrait, műemlékeit, múzeumait, a Várfürdőt és a húsüzemet.

Hogyan szervezi munkáját, hogy elvégezhesse sokrétű miniszterelnöki feladatát?

“ Beosztom az időmet. Bízom munkatársaimban és igyekszem nekik megfelelő hatáskört, felelősséget adni. Nem átveszem tennivalóikat, hanem irányítom tevékenységüket. Így foglalkozhatom a népgazdaság ügyeivel, külpolitikával, s mellettük marad lehetőség önképzésre is.

1— Mivel foglalkozik szabad idejében?

— Kirándulással, sporttal igyekszem az egészségemre vigyázni. Szeretem az irodalmat, a zenét, amikor mód nyílik rá, a családommal együtt hangversenyre járunk.

— Mit tart az ember legértékesebb tulajdonságának?

—‘ A legfontosabbnak azt gondolom, hogy mindenki szeresse hazáját, a népet. Hogy a vezetők ne feledkezzenek meg a nép szolgálatáról, hiszen a vezetői pozíció nem jogosít fel a nép feletti uralkodásra; hogy mindig bizalommal legyenek a nép iránt, mert akkor viszonzásképpen úgyszintén bizalommal fognak találkozni.

Intenzitás formában talán el sem hangzott a szó ezen a napon. Mégis állandóan ennek jelenlétét érezték a miniszterelnök társaságában lévők. Akkor is, amikor megkurtította az üdvözlésére szánt mondatokat; akkor is, amikor a hűtőház szalagjai mellett folyó munkát figyelte; amikor érdeklődéssel nézte a múzeális értékű ritkaságokat; s mikor az újságíró kérdéseire válaszolt a rövid időben is a legfontosabb emberi tulajdonságokat sorolva. Intenzíven, tehát gazdaságosan, a lehető legtöbbet látva, hallva, figyelve, gazdasági műszóval „igen jó hatásfokkal” dolgozta végig Fock Jenő elvtárs a szombatot. Ahogyan azt a mindennapi ember újságból, rádióból, televízióból tudja. Ahogyan ezt valamennyiünktől kívánja a jelen.

Daniss Győző