Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-29 / 203. szám
Á hatálytalanított előítélet A Tissamenii Vegyi Müvek áj kénsavwyára Szorgalmazzák a hegesztési technológia fejlesztését A Gépipari Tudományos Egye. sülét megyei szervezete egyik fontos feladatának tekinti a hegesztési technológiai színvonal minél gyorsabb emelését. Ezt szolgálták a már korábban rendezett tanfolyamok és bemutatók, valamint a kormányrendeletben előírt hegesztő szakmunkások minősítési vizsgáztatásának előkészítése és lebonyolításának segítése. Ennek megfelelően elsőként a szervezet az elmúlt hónapban Békéscsabán, az állami vizsgáztató bizottság előtt megtartotta E—Iá—2 minősítő vizsga előkészítő tanfolyamát A közeljövőben — szintén Békéscsabán — rendezik az E—C—2 tanfolyamát és vizsgát a csőhegesztőknek Az eddig szerzett tapasztalatok és a jövőbeni feladatok ismertetésére, valamint E—0—2 tanfolyammal kapcsolatban augusztus 30-án, szerdán délután 2 órakor megbeszélést tartanak Békéscsabán, a Technika házában. Jubileum Keszthelyen Európa első önálló mezőgazdasági felsőoktatási intézményét — még 1797-ben — Festetics György alapította és Georgikon- nak nevezte él. Ez idő óta Keszthely a mezőgazdasági felsőoktatás jelentős központja. Mint azt a jubileumi meghívó is hangsúlyozza: „A mezőgazda- sági termelést fejlesztő tudás elsajátítására 175 éve alapított Georgikon haladó hagyományait áipolva emlékezünk a múltra és alkotunk a jövőért.” Az ünnepségsorozatot szeptember elsején és másodikén rendezik a Balaton fővárosában. Erre az időre elkészül a világon is egyedülálló majormúzeum, amelynek alapját még a Georgikon létrehozója. Festetics György vetette meg. A múzeum megnyitásával egyidőbem leplezik le Petlhe Ferenc és Tessedik Sámuel szobrát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kollé- gkuma előtti téren. Múltból egy elmélet: Az ember élete sok-sok mozaikból tevődik össze. S ahogy telnek az évek, úgy gyarapodik ezeknek a száma. Egyiküknek-mási- kuknak perdöntő jelentőségük van. S közülük is az elsőbbség a születésé. Az, hogy az újszülött milyen rendű, rangú család gyermekeként látja meg a napvilágot, már eldől annak a valószínűsége, hogy kik lesznek a barátai, milyen anyagi feltételekkel indul az életnek. Be arra is következtetni lehet, hogy milyen lajta emberek iránt fog majd felnőtt korában szimpátiát érezni. Kovács Sándor 1930-ban Kö- röstarcsa közelében gróf Cze- lesztina birtokán született. Szülei urasági cselédek voltaik. Az úri Magyarország íratlan törvényei szerint ezze\ az egyszerű, hétköznapi ténnyel el is dőlt a sorsa: az újszülöttnek is cselédnek kell lennie. Akkoriban megfellebbezhetetlennek tűnt ez az ítélet. Ahogy felcseperedett, kommendes lett az uraságnál. 1945-ben új történelem kezdődött. Ez az év hozta meg Kovács Sándor életének sorsfordulóját is. . A történelem egyszer s mindenkorra hatálytalanította a megfellebbezhetetlennek tűnő előítéletet. Kovács Sándor élete elválaszthatatlanul összekapcsolódott a megújhodó világgal. Nem nagy tettekben, hanem a prózai hétköznapokban. Egy volt a névtelen milliók közül, akiknek szívós helytállásával gyarapodott. erősödött az ország. Az urasági cselédből a földműves- szövetkezet juhásza, majd az 1948-ban alakult köröstarcsai termelőszövetkezet fogatosa, 1957-ben. pedig traktorosa lett. Három év múlva párttitkárrá választotta meg a köröstarcsai] Petőfi Tsz párfcalapszervezete. Életútja az egykori urasági cseléd politikai eszmélésének és érettségének képlete is. Ezt az érettséget tükrözi mindennapi munkája. Az irodában ritkán lehet megtalálni. Gumicsizmát húz a lábára és járja a határt. Hol itt, hol ott elegyedik szóba a tsz dolgozóival. Legtöbb szó a közös gondokról esik, de gyakran mások gondjait is magára vállalja. Fontosnak tartja, | hogy erősödjön a vezetők és a • dolgozók közötti kapcsolat. A 5 termelőszövetkezeti demokráda S fejlődésének sarkallatos kérdé- ! sét a tájékoztatásiban látja. Er- ; ről így vall: — A tsz tagságának minden- 5 ről tudnia kell, ami a termelő- ■ lőszövetkezetben történik. Énéi- • kül szinte elképzelhetetlen, hogy • az em/berék bele tudjanak szólni a közös ügyekbe. De fordítva ás így helyes. A vezetőknek ismerniük kell a tagság véleményét. S ezeket a véleményeket a döntések során szem előtt kell tartaniuk, — Milyen a pantatapszervezet és a tsz-tagság között a kapcsolat? — A kapcsolat erősítése, szilárdítása az álapszervezet mindennapi feladata. — Hogyan tesznek ennék eleget? — A hogyanra nehéz receptet találni. Erre egyedül csak a hétköznapok adhatnak választ. A különböző értekezletek a közgyűlések, a munkának csak kisebbik részét képezik. A feladatok zömének odakint a mezőn. az utcán, a műhelyekben avagy éppen az irodában kell eleget tenni. Mégpedig munka közben, avagy éppen a mindennapok kisébb-nagyóbb gondjainak, problémáinak orvoslása révén. Az egyéni és a közös gondok között nincs merev választóvonal. Hiszen az egyén gondjain csak egy jól gazdálkodó termelőszövetkezet tud segíteni. Az aiapszervezet ás a termelőszövetkezet tagságának kapcsolata éppen ebben a közös célban ölt testet. Kovács Sándor fáradhatatlan ember. Az utcán gyakran megállítják az emberek, örömükről, gondjaikról vallanak. A tsz irodájában pedig a közös gazdaság gondjai várják. A traktorosból lett párttifkár azonban tudja, hogy nincsenek sem kjs, sem nagy gondok, mert néha a legkisebbek szúrnak legfájdalmasabban. Valamennyit egyaránt orvosolni kell. Tudja, hiszen élete, sorsa elválaszthatatlan azoktól, akiknek gondjait magára vállalta. 2d. A hidegség, a víz látványa kijózanít. Ami ebből értelmes: ki a tüzet a tetőre! Hátha meglátják valahonnét! Ahogy megint babrálok a tűzzel, elkap a köhögés. Kapar a torkom. Meg is szédülök. Behívtam a füstöt. Vagy úgy egyébként szívtam be. Nem számít. Amíg a kéz mozog — jut eszembe valami könyveim. Fura. hogy ebben a házban én mindig beszívok. Csak éppen most már nincs kutyaál, ahová betegyenek. Szegény blöki, az is megfulladt. Hogy hallgatta a fütyülésemet. Csak akkor húzta az ínyét, ha lélegzetet vettem. Mikor volt ez? Évszázadokkal ezelőtt. Fáj, ha lélegzetet veszek. Lángrakap valami bútordarab, amit idehúztam, fellóbog, hátra kell hőkölni tőle. Nem baj, ez most zászló. Kitűztük a vörös zászlót, mint a laktanyában az ünnepnapokon! Hülye vagyok. Zavaros a fejem. Inni kellene. — Iszik, öreg? Nem válaszod. Nézem a palackot, lehet benne két-hä rom : deci. Jut még nekem! Kell : hogy igyák. különben végem. Fölmondam a szolgálatot. 1973-től hazánkban 600 ezer tonna kénsavat gyártanak évente, ebből 550 ezret Szolnokon, a Tiszamenti Vegyi Művekben. Az idén júniusban indult a negyedik szolnoki kénsavgyárban a próbaüzem. A 200 ezer tonna évi kapacitásúra tervezett gyár a próbaüzem tapasztalatai szerint azonban ennél is többet: Haha, mit csinál most az öreg — Parázs elvtárs! Ahogy én ismerem, nem káromkodik a stikli miatt, türelemre inti Tönköly vörös fejét, „meg kell hallgatni a másik felet is”, mondja latinul, hallottam már tőle. / Lehet, hogy kitüntetést kapok. Lehet, hogy bevágnak a sittkóra, hogy öregember leszek* mire újra meglátom a napot. Ahogy kinézek a sötét vízre, megint inog minden. Szédülök. De nem az ital, mert nagyon gyengének érzem magam, s ha ón iszom, mindig teli vagyok erővel. Odakötöm az öreget a kéményhez. Ha le is dől a padlás, az megmarad. Magamat is odakötöm. Előbb azonban még rakok a tűzre. Az kell, hogy lássák! Föl nem gyújtok semmit, mert nincs mit. Pedig van az oltáshoz víz elég, nem? Köhögnöm kell. Ahogy erőltetem, fáj a mellem meg a torkom. A füst. Biztosan a füst. Sebaj, ahol füst van, ott meleg is van. A büdösre szokták mondani, de erre is jó. Mert nem lehet minden csupa jó, s a legrosszabban is van valami, más, ami nem rossz. No lám, milyen nagy igazság. Nagy tüzet csinálunk, öreg. Aztán meghúzzuk a hurkot derékban. Ha el is alszunk, megtart. 220 ezer tonnát tad majd előállítani. Az új üzem megindulása lehetővé teszi a régi elavult kén- savgyárak leállítását, a szuperfoszfát műtrágya gyártásának fokozását, (MTI Fotó — Kunkovács László felv. — KS) EPILÓGUS Kürt szava száll. Laktanyaépületek amfiteátrumának közepén, mértani csopor- tozatokhan, katonai egység. Előttük, külön sorban, tisztek, tiszthelyettesek, honvédek. A parancsnok kíséretében egy főtiszt halad végig előttük, fogad, ja tisztelgésüket, bemutatkozásu. kát, aztán kitüntetést tűz a zubbonyokra. Egy kézfogás, egy-egy előírásos mondat: — A dolgozó népet szolgálom! Az utolsó — legalacsonyabb termetű — katona következik: szélesvállú. keménykötésű fiú, bajuszt visel. Tiszteleg, jelent, megkapja a kitüntetést. A tábornok továbblép. A sorvéget ért, s egy hang mégis jelent: — Füle Mihály honvéd! Keskeny asztalka áll a sor végén, rajta egy katona fotója. Vékonyka gyerekarc, hegyes orr, csucsori száj. A vonásokon a fényképezkedés zavart ünnepélyessége. A képkereten fekete szalag. — Az árvízvédelem során tanúsított hősies magatartása közben megbetegedett és elhunyt — hallik. A tábornok kis bársony tokban a fénykép elé, az asztalkára helyezi a kitüntetést és feszesen tiszteleg. — A dolgozó népet szolgálta —■ mondja a hang. Aztán vezényszavak harsan- nak. Megszólal a zenekar. Az egység díszmenetben vonul el a tisztek, a kitüntetettek és a halott bajtárs képe előtt. Lassan kiürül a tér. Két katona közeleg. Egyikük elviszi az asztalkát, másikuk — a szőke bajuszú — felemeli a képet, s a kis bársonytokot. Egyedül van. Nézi a képet. — Nem ismertünk, Fülemüle — mondja. BEVaiaB>lS99ar£39SE3SBBSSSSasa8>esaiB3*HKM« Kezdődik a tanév ANULQALESET BIXT05ITAS EGÉSZ ÉVBEN ÉRVÉNYES ít :: reftggmoa—■WHÜH1BM58W: Seré® János (Vége)
