Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
A i^víttatók elégedettek az autószerviz munkájával A negyezer négyzetméteres műhelycsarnok vetődött fel a gondolat, hogy a város északi ipartelepén egy új, központi telephelyet alakítsunk ki. Az elképzeléseket megszavaz., ta tagságunk és 1969-ben elkezdődött a fennállásunk alatti legnagyobb építkezésünk. Hogy tevékenységgel áll a város és egész megyénk lakosságának rendelkezésére és készséggel várja az igénybejelentéseket, az új javíttatok jelentkezését a jövőben is. (—) Már több mint húsz év telt el azóta, hogy Békéscsabán öt kisipara? — mai nagy szövetkezetünk úttörői — sorsdöntő elhatározásra jutottak. Széplaki Sándor, Sárosi Ferenc, Krajcsovics Endre, Krajcsovics Béla és Kárpáti Mihály egyszerű termelő berendezéseiket egyesítették és közös útra léptek. Sajnos az alapítók közül Krajcsovics Béla és Kárpáti Mihály már nem érhette meg 21 évvel ezelőtti nagy tettük mai eredményeit, az akkori Békéscsabai Fémipari Ktsz maroknyi erejének naggyá válását. Szövetkezetünk jelenlegi, mintegy 431-es létszáma azonban tisztelettel gondol .a szövetkezés úttörőire, akik szakmánkban a szocialista típusú termelést vezették be, s amely egyedüli alapja lehetett annak a gyors — bár esetenként buktatókat rejtő — fejlődésnek, amin átmentünk e huszonegy év alatt. A megalakulás utáni időben javitás-szolgáltatással foglalkozott kizárólag kis szövetkezetünk. Később a szükségletek kívánalmaira bádogosipari termékek gyártására is áttértünk: ereszcsatornát, mézesbödönt, vizeskannát, locsolót sbb. készítettünk a kereskedelemnek. Termelésünket lassan bővíteni kezd. tűk. ^ Lassú, de akkor is állandóan felfelé ívelő fejlődésünket az| 1956-os ellenforradalom állította meg átmenetileg. A zavaros hónapokban ketté vált szövetkezetünk Békéscsabai Lakatos Ktsz. valamint Vas. és Fémipari Ktsz* néven. A lakatosok hűtőgép, lakatosipari termékek javításával, tűzhelyek és tartozékaik, füstcső és egyéb fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, míg a Vas. és Fémipari szövetkezet tagjai autó és motorkerékpár, mérleg és hasonló jellegű cikkek javításával, vakar mint bádogosipari késztermékek és sodronyfonat gyártásával foglalkoztak. Az idő azonban a termelőerők egyesítésének előnyei mellett szólt és erre szavaztak a két szövetkezet tagijai is 1961- ben, amikor elhatározták, hogy egyetlen szövetkezetben tömörítik erejüket. Így alakult meg a mai Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz és ekkor olvadt szövetkezetünkbe a Vasipari Vállalat autójavító részlege is. E fúzió után alakult ki szövetkezetünk jelenlegi profilja mind a javítás-szolgáltatás, mind pedig a készárugyártás területén. Az akkori 100-as létszámú szövetkezetünk mind tekintélyesebb termelő egységgé vált városunkban. A hatvanas évek közepéig lassú ütemben bér, de egyenletesen fejlődött a termelés volumen énk növelése és létszám tekintetében. 1966-tól napjainkig meggyorsult fejlődésünk üteme s ma már csaknem félezer vasipari szövetkezeti dolgozónk de- rekas munkája fémjelzi termékeink márkáját nemcsak határainkon belül, hanem már a nemzetközi piacon is. Könyvtári berendezéseink sikert aratnak a nemzetközi kiállításokon, az idén a világ 16 országának hasonló berendezéseket gyártó cégei között Budapesten az Arany János utcai kiállító csarnokban tagságunk mennyire magáénak érezte a feladat, megvalósítását, ezt az mutatja, hogy alig két év alatt, tehát 1971. szeptemberében be is költöztünk az új telephelyre. Felépítettünk itt egy 4 000 négyzetméter alapterü. letű műhelycsarnokot, valamint egy 43X10 méteres, kétszintes szociális épületet, amelynek második szintjén helyeztük el a szövetkezet adminisztrációs apparátusát is. Az épitkezések mindössze 11 millió forintba kerültek, mert a beruházást saját kivitelben valósítottuk meg. Számításaink szerint ezzel több milliós forint megtakarítást értünk el és ugyanakkor, mint már említettük, a magunknak történő építkezés tudata ösztönözte építőinket a jó és gyors munkára. Ennek eredménye, hogy néhány hónap leforgása alatt át is költözhettünk az új telepünkre. Készárutermelésünk zöme ma már ebben az új, korszerűen felszerelt műhelycsarnokban történik. Itt készülnek az augusztus végén, pontosabban 28-én Budapesten megnyíló nemzetközi kiállításon bemutatott vasvázas könyvtári berendezéseink, a számítóközpontokhoz tartozó kiegészítő berendezések stb. (Ebben az évben egyébként négy nemzetközi kiállításon veszünk részt; Moszkvában, Bukarestben és Belgrádban, valamint a már említett B1BLIOTECHNICA—’72 Kiállításon). Ugyanakkor ezen az új telephelyen lehetőség van szövetkezetünk további bővítésére, hiszen a nagy terület korántsem sincs kihasználva. Bartók Béla úti szolgáltató házunkat átadtuk rendeltetésének és a lakosság szolgálatára áll. Építés alatt áll autószervizünk. Ezzel lehetőség nyílik majd a karosszéria kapacitás bővítésére; mely 70 ezer óra kapacitással várja majd 1974-től az autótulajdonosokat. Szövetkezetünk bővített, és korszerűsített javító-szolgáltató II vasipari szövetkezet bővített éa korszerűsített javító-szolgáltatással áll a lakosság rendelkezésére mutatjuk be könyvtári berendezéseinket, melyet az országban a szövetkezetek között egyedül gyártunk. Bátran elmondhatjuk, hogy az utóbbi tíz évben Békécsaba lakosságának javító-szolgáltató szükséglete kielégítésben mind jelentősebb szerepet tölt be szövetkezetünk. Ennek alátámasztására hadd említsük meg, hogy míg 1961-ben mindössze 3.7 millió forintot tett ki a javítás- szolgáltatásból származó munkánk értéke, addig 1970-ben ez a tevékenységünk 12 millió forintra nőtt. Bekapcsolódtunk az új szükségletek ellátásába, mint például a háztartási gépek, rádió-, televíziójavítás, valamint az autó. motorjavítás, melynek egyre fokozódó szükségleteire bővítettük Bartók Béla úti részlegünket. A javíttatók megelégedésére itt a szerelő munka mellett karosszériajavítást is vállalunk. Az elmúlt tíz esztendő alatt helyi iparpolitikai tevékenységünket is tetemesen növeltük, kereken megnégyszereztük. Ossz termelési volumenűn- két pedig ötszörösére fejlesztettük e tíz esztendő alatt, ugyanakkor a termelői létszámunk csak alig több mint kétszeresére növekedett. Jelentősnek tartjuk a nők foglalkoztatottságának nagyarányú növelését ezen belül, hiszen városunkban is úgyszólván folyamatos gondot jelentett az elmúlt évek során a fiatalok és különösen a nők termelésbe való beállítása. Mi tíz esztendő alatt hét és félszeresére növeltük női foglalkoztatottak létszámát és feladatunknak tekintjük a jövőre nézve is, hogy olyan termékek gyártását valósítsuk meg, ahol a női munkaerőt még nagyobb mértékben tudjuk alkalmazni, tekintetíei a férfi munkaerő hiányára. Ügy véljük, munkánk szervezésének állandó javuló tendenciája mellett szól, hogy — noha az emúlt évtizedben több munkahelyen szétforgácsoltán termeltünk — mégis évről évre gazdaságosabbá fejlesztettük a termelésünket. Míg 1961-ben az egy főre jutó termelési érték 75/mFt volt szövetkezetünkben, addig 1971-ben már 167/mFt-ról számolhattunk be jubiláris közgyűlésünkön. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt több mint kétszeresére emeltük a termelési értékünket és ezt a párthatározatnak megfelelően a termelékenység növelésével értük el. Tagságunk jó munkájának eredője, hogy megtalálják számításukat a szövetkezetben, magukénak érzik a közös vagyont és látják: a jobb és több termelés mind az egyént, mind a népgazdaságot gyarapítja. Erről tanúskodik az átlagkeresetek tíz év alatti alakulása. Jelenleg több mint 25 ezer forint az átlagkereset szövetkezetünkben, vagyis mintegy hétezer forinttal nagyobb, mint 1961- tx.n volt. Tíz esztendő alatt tehát 34 százalékkal növekedett, ami évi átlagban 3.4 százalékos bérfejlesztésnek felel meg. Ugyanez idő alatt szövetkezetünk saját vagyona hat és félszeresére növekedett, ami azt bizonyítja, hogy az elért eredményekből jól akkumuláltunk, hozzátettünk valamit a nemzeti vagyon fejlesztéséhez. Mindezek tették lehetővé azt is, hogy szövetkezetünk nyeresége a termelés ütemének növekedését megkétszerezte. A tíz évvel ezelőtti nyereséglet viszont csaknem megtízszereztük. 1961-ben ugyanis 654 ezer forint nyereségünk maradt, 1971-ben pedig kerek számmal hatmilliós nyereséggel számoltunk. Gazdálkodásunk azonban lehetett volna még eredményesebb, ha részlegeink nem a város különböző' területein szétszórtan, korszerűtlen műhelyekben dolgoznak. Nagy feladatot, és, egyben gondot is jelentett a vezetőség számára az ezen való változtatás. Ezért úgy határoztunk, hogy a Bartók Béla- úti telepünkön kialakítunk egy korszerű szolgáltató házat, amelyben a javító részlegek szinte mindegyike elhelyezhető lenne. Ugyanakkor készáru termelésünk állandó növekedését is gátolta a részlegek régi, gazdaságtalan elhelyezkedése. Ezért
