Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

Koncentrált kendertermesztés Hazánkban évente 800 000 má­zsa kendert keli termelni a ha­zai feldolgozó ipar számára és az exportigények kielégítésére. Ehhez 20 000 hold vetésterület szükséges. Az idén azonban csak 16 000 holdat foglalt el az ipari növény, főleg azért, mert több gazdaság munkaerőhiányra való hivatkozással megszüntette a termesztést. A jelenlegi helyze­ten egyedül a betakarítás gépe­sítésével lehet segíteni, amely­nek feltételeit 1973-ban megte­remtik. A jövő évi felkészülés­ről, a tervekről tanácskozott szerdán a hódmezővásárhelyi Bem Termelőszövetkezetben az érdekelt ipari és mezőgazdasági üzemek több mint 200 vezetője, valamint a Svájcból, Dániából, Csehszlovákiából és Bulgáriából meghívott szakemberek A tanácskozáson rámutattak többek között arra, hogy hazánk tíz megyéjében 116 gazdaság arat az idén kendert. Egy-egy üzemre mintegy 140 hold jut. Hlyen kis "területen kevésbé gazdaságos a termelés, ezért az elkövetkező években a termesz­tés fokozott koncentrálására tö­rekszenek. A számítások és ta­pasztalatok szerint mintegy 300 hold kell ahhoz egy tsz-ben, hogy kedvezően használhassák ki a gépi berendezéseket A gépújdonságokat a gyakor­latban is bemutatták a meghívót, taknak. A betakarítás legmun­kaigényesebb fázisát, a lombta- lanítást repülőgépről történő permetezéssel váltották fel. ) Társadalmi munka Endrődön ötven szövetkezeti dolgozó > vállalt társadalmi munkát az endrődi ÁFÉSZ-nél. A munka egy parkírozóhely kialakítására esett. Az átutazó vendégeknek ugyanis régi problémájuk volt, hogy a községben alig volt hely leállni a gépjárművekkel. A társadalmi munkába, főleg a szövetkezetnél dolgozó 13 szo­cialista brigád tagjai kapcso­lódtak be. Volt itt nehéz fizikai munkát igénylő kubikolás, kő­hordás, vízelvezető-lefektetés, egyszóval mindaz, ami a 25 cen­timéter vastagságú betonozás­hoz szükséges alapokat meg­adta. A végzett munka érteke mintegy háromezer forint. Kép, szöveg: Sztanyik Károly kepes kielégítem a keresletet. Ilyen esetekben alkatrészek, sze­relvények, esetleg komplett rész­egységek előállítására vállalko­zókkal szerződik. Veszélyforrá­sok itt is vannak. Anyagellátási, műszaki, minőségi, gondok pél­dául. Azután: ha fejlesztik a végterméket, akkor a kooperá- lóknak szintén korszerűsíteniük kell. Tapasztalható széles kör­ben az is, hogy az „albérlők” — mivel az alkatrészek nagyobb hányada a szabadáras kategóriá­ba tartozik — igencsak vastagon fogó ceruzával kalkulálnak, helyzetüket az indokoltnál ma­gasabb árakkal kamatoztatják Ha ennyi a gond, érdemes egyáltalán bajlódni a kooperá­cióval? Nem azoknak van iga­zuk — mint történt ez a többi között az öntvénykészítésnél, a csavartermelésben, — akik meg­unva az ismétlődő bajokat, a kiszolgáltatottságot, maguk ren­dezkedtek be az addig másutt gyártott árule előállítására? A munkamegosztás nemcsak a tö­megtermelés természetes velejá­rója. hanem feltétele a műszaki haladásnak, azaz a versenyké­pességnek. Tehát elkerülhetet­len. Elemezni és cselekedni Népgazdasági összességeben sok milliós veszteségek származ­nak a kényszerűen megtakar!­6 tolt kooperációból, az ilyen mó-£ dón helyben — háromszoros, öt. £ szőrös önköltséggel — termeit: árukból. Kevés a kis- és közép- £ üzem, amely kooperációs kiszol. • gálásra rendezkedett be. s ezért ■ a nagyvállalatok legtöbbször ri- £ mankódnak!, fűt-fát ígérnek, » csakhogy partnert találjanak. S Akár egy termelőszövetkezeti ki. 5 egészítő üzemet is. S mert a vi-j szony már kezdetben sem az £ egyenrangúságra épül, később £ még inkább eltér attól; elmarad j a minőségi kifogás, a késedéi- ■ mes szállítás miatti kötbérezés £ stb., nehogy a partner „meg- £ sértődjön”. Napjainkban, amikor az üzem- g es munkaszervezés a vállalatok • állandó feladatává, s legfonto- j sabb teendőjévé lépett elő, nagy • hiha lenne a kooperációs szer- : vezet vizsgálatát mellőzi. A zá- £ tonyok között haladó hajó nem. j csak egy-egy gyár, hanem az ■ ipar egészének jelképe is. Ezért: az elemzés, s a cselekvés az irá. • nyitás minden szintjének köte- £ lezettsége. A kooperáció tőkéié- j tesítése olyan társadalmi érdek, • amely összhangban áll — Rosszá 5 távon — valamennyi termelői £ csoport érdekeivel; a hatéko-S nyabb gazdálkodás fontos feltéT £ tele. M, G 5 Milyen őszi—téli áruellátás várható? Négy minisztérium tájékoztatója ift Magyar Távirati Iroda munkatársai négy minisztéri­umtól kértek tájékoztatást: mi­lyen őszi—téli ellátás várható ruházati árúkból, tüzelőből, fű­tőberendezésekből és más fon­tosabb iparcikkekből. A Belkereskedelmi Minisztérium egyeztette a második félévi igé­nyeket az ipari kapacitással, s meghatározta a megfelelő őszi —téli ellátáshoz szükséges ten­nivalókat. Felhívta vállalatait, hogy a külkereskedelemmel együttműködve fokozzák a szo­cialista importot, s adjanak pótmegrendeléseket a még sza­bad hazai kapacitások kitölté­sére. Az egyenletes ellátás ér­dekében egyes cikkek esetleges készlet-lerakódási kamatát, eszközlekötési járulékköltségeit is vállalta a minisztérium. Bizonyos cikkekből átcsopor­tosítással javítják az ellátást. Az ÉPTEK Vállalattól — mi- tán a középületi építkezések korlátozása lehetővé teszi — négy — ötezer kádat, a VILL- ÉRT-től, az üzletekből hiányzó szerelési anyagokat kapnak a lakosságot közvetlenül kiszolgá­ló kereskedelmi vállalatok. A nem elegendő vagy a kereslet­nek nem megfelelő hazai kíná­lat pótlására tartalékkeretből l, 7 millió dollárt bocsátott a m, inisztérium a ruházati keres­kedelem rendelkezésére. Az összegből egyebek között bal­lon- és inganyagot vásárol­tak, s a nagyobb behozatallal hozzájárulnak ahhoz, hogy a keresett női jersey ruhákból a második félévben a tavalyi- j nak több mint hatszorosát ki- j nálják az üzletek. A társtárcák- I kai együtt intézkedtek a felső j kötöttáru termelés fokozásáról ! és az ■ export csökkentéséről. Az j eredetieg tervezettnél több kö-! töttárut szereznek be tőkés, piacról, bár ez némileg növeli j majd az átlagárszínvonalat. Ha- j zai termelésből és importból j hétszer több női, műbőrcsizmát j rendeltek, mint amennyit ta- j valy eladtak. Korai tél esetén j gondot okozhat azonban, hogy | az ipar a megrendelt áru na- j gyobb ^részének szállítását csak október végére vállalta. Ugyan- j csak zavarhatja a folyamatos áruellátást a hazai üzemek és az import kedvezőtlen szállítá­si ütemezése amelynek megvál­toztatására azonban nem állnak megfelelő eszközök a kereske­delem rendelkezésére. A könnyűipari Minisztériumban megállapították, hogy általában! a tavalyinál jobb a felkészülés | az őszi—téli szezonra, valami- ) vei több meleg holmi, méteráru, | ruházati cikk készült és a bel- j kereskedelem javarészt időben I adta fel megrendeléseit. Egyes j gyárak még szívesen fogadnák! a kereskedelmi partnereket: ] bőséges a választék például nyomott, pamut-, illetve kár- j tolt szövetekből. A konfekció- j ipar kapacitását tekintve még j több megrendelést is teljesíteni tudna, ha jobb lenne az anyag- ellátás. Különösen az alsó és I felső kötöttáruhoz, s a selyem! típusú női fehérneműkhöz szük­séges kelmék gyártását kell még fokozni, ezekből ugyanis I nem tudják teljes egészében ki­elégíteni a keresletet. A haris- J nyanadrág-ellátás viszont vár­hatóan lényegesen javul. A Budapesti Harisnyagyár tavaly | összesen 3,2 millió harisnya- nadrágot adott át a belkereske­delemnek, s most csupán a má-| sodik félévben 2,5 millió hazai harisnyanadrágot szállít az üz­letekbe. amelyek további I mil­lió külföldi harisnyanadrágot is kapnak. Férfi női felsőruházatból ál­talában kielégítő a helyzet. A harmadik és negyedik negyed­évre a Vörös Október Férfirut hagyár egymaga 350 millió fo­rint értékű árut szállít a bel­kereskedelemnek; 150 000 öl­tönyt, 25 00O zakót és mintegy 130 000 nadrágot. A kollekció­ban most jóval több a könnyül és meleg jersey, valamint a tisztagyapjú. A Május 1 Ruha­gyár mintegy 140 000 kosztü­möt, nadrágot, szoknyát stb., öszesen 58 millió forint értékű árut adott, illetve ad a belke­reskedelemnek. A közkedvelt balloncikkekből — nadrágból, szoknyából, kabátból — 34 Ö00 darabbal bővíti az őszi válasz­tékot. A cipőgyárak, a szövetkezetek és a tanácsi üzemek a harma­dik negyedévben több mint 700 modellt szállítanak, s ezeknek csak töredéke régi. Amellett, hogy bizonyos mértékű importot is igénybe vesznek, most már hazai alapanyagokból készült zsugorított szárú műbőr divat­csizmák kerülnek forgalomba. A Győri Pamutszövő- és Mű­bőrgyárnak ez az új terméke kiállta a próbát: méltó verseny­társa a legjobb külfödi áruknak is. A Nehézipari Minisztériumban kiegyensúlyozottnak ígérkező tüzelőellátásról adtak tájékoz­tatást. Ezt segíti a tervszerű készletpolitika is. Az ország szénkészlete a tél kezdetére körülbelül egyhónapos terme­lésnek megfelelő mennyiségű lesz. A belkereskedelem tele­pein elegendő tüzelőanya­got tárolnak. Növeli az ellátás biztonságát az is, hogy jelen- tős mennyiségű, jó minőségű j külföldi szenet is tárolnak. A ! tüzelőanyag-kereskedelem, hogy i minőségileg is javíthassa a la- j kosság ellátását, a tárolás so- j rán elaprózódott szeneket — a j készlet mintegy 10 százaiéivá! ! — átadta a villamosenergia- j iparnak. A kedvező készletezés I mellett is előfordulhat azon­ban, hogy télen, hófúvás, vagy egyéb akadályok miatt egy-egy j szénfajták átmenetileg hiányoz- j nak, ezért a tüzelőanyag-ke­reskedelem felkészült, hogy szükség esetén ezekkel egyen­értékű tüzelőanyagot, tudjon adni. Feltöltötték a kőolajfnomítók és nagy fűtőolajfogyasztók tá­rolóit is. Egészébe véve ex a folyékony tüzelőanyagok terü­letén kedvező ellátási helyzetet teremt, noha a lakosság tüze­lőolaj ellátásában még előfor­dulhatnak átmeneti torlódások, kiszolgálási nehézségek. Ezt elsősorban az okozhatja, hogy ma még igen sok vevő jut egy- egy kiszolgáló helyre, mivel az év végére — a tavalyihoz ké­pest — a tüzelőolaj-fogyasz­tás 35 százalékkal az olajkály- ha-állomány csaknem 30 száza­lékkal nő, s az üzemelő olaj- kályhák száma megközelíti majd az 1,7 milliót. Nehézséget okoz az is, hogy a háztartási olaj­fogyasztók zöme a csúcsidőben szerzi be a tüzelőt, sőt, , sok háztartásban még minimál-': olajat sem tárolnak. A Kohó- és Gépipari Minisztérium véleménye szerint az Idén első ízben korlátlanul ki tudják elé­gíteni a lakosság igényeit fűtés- technikai berendezésekkel, rá­dió. és televízió-készülékekkel A hagyományos kályhákból egyre kevesebbet gyártanak, hi­szen a korszerűbb tüzelési mó­dok elterjedésével évről évre csökken irántuk a kereslet. A Lampart Zománcipari Művek például a tavalyi 50 000 helyett cak 18 000-et gyárt az idén. A széntüzelésűnél sokkal egysze­rűbben kezelhető, tisztább olaj- kályhákból csaknem 300 000-et készítenek az idén a kohó- és gépipari vállalatok. A ZIM 4000, 5000 és 7500 kilokalóriás olajkály­hákat szállít a kereskedelemnek, mindegyiket kétféle külső bori. tással. A Mechanikai Művek több újdonságot, hoz forgalomba. A következő hetekben jelenik meg a 7500 kilokalóriás abfakos, kandallószerű olajkályha, a ne- ! gyedik negyedév végének újdon. | sága pedig a családi házak fűté- I sere alkalmas 20 000 kilokalóriás I automatikus etázskazán lesz Villanytkályhából is bőven jut a belkereskedelemnek. A pápai Elekthermax négy-ötféle villany­kályhából több tízezret készít az év második felében. A KGM-üzemek termékei kö­zül a rádió, és a tv-készülékek is ősszel, tél elején a legkereset­tebbek. Az Orionban a régebbi Victoria és Victoria Super típusú készülékekből fokozatosan csők. kentik a termelést, s helyette mind több Orilux és Vénás tv-t gyártanak. Áz utóbbiakból ösz- szesen mintegy 50 ezret vásárol a második félévben a kereske­delem. A Videotonnak körülbe­lül tízféle tv-és tizenötféle rá­diókészüléke kapható az üzle­tekben. Téli újdonságuk lesz a kitűnő minőségű sztereó-rádió Szeptember első napjaiban számos gazdasági vezető részére is megkezdődik az új iskolaév, hogy ismét több ezren behatóan tanulmányozhassák a vezetés legkorszerűbb elveit. Az Orszá­gos Vezetőképző Központ szep­tember 4-én nyitja kapuit a felsőszintű vezetők idei (első csoportja részére, s immár az el_ múlt tanévhez viszonyítva is korszerűsített tematika alapján ismertetik, vitatják meg a hall­gatókkal a vezetés, a döntéselő­készítés, a termelés-szervezés, a munkalélektan, a piacpolitika legeredményesebb módjait. Ez­úttal lényegesen bővítik a szá­mítástechnikai képzést, a koráb­binál is nagyobb gonddal foglal­koznak a vállalati belső mecha­nizmus, a munka, és üzemszer­vezés kérdéseivel, a KGST in­tegrációs programjából adódó feladatokkal. Az Országos Vezetőképző Köz­pont egyhónapos tanfolyamain az év folyamán körülbelül 400 felsőszintű vezetőt képeznek to­vább, ugyanakkor mintegy tíz­ezren tanulnak a minisztériu­mok, egyetemek és vállalatok közép, és alsóbbszintű tanfolya­main. Egy korábbi kormányha­tározat alapján lehetőség sze­rint minden vezetőt legalább öt. évenként tovább kel] képezni, ami azt jelenti, hogy 1975-ig mintegy 80 ezer vezető részére szerveznek tanfolyamokat. Mi­vel a jő eredménynek egyik fő feltétele a megfejelő előadók felkészítése, mindenekelőtt az ő képzésükről (kell gondoskodni, így a tanfolyamok számát is csak fokozatosan növelhetik. (MTI) Tízezer gazdasági vezetőt képeznek tovább az új tanévben

Next

/
Oldalképek
Tartalom