Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

A közömbösség ellen Nevelje meg az anyja! Lakásom ablakából út­építkezésre látóik. Több méter mély, tátongó árok várja a ha­talmas csövek lefektetését. A mélység felett átfektetett kes­keny pallón 5—6 éves fiúcska hintáztatja magát olyan lendü­lettel, hogy rossz nézni. Pár mé­terrel arrább két asszony be­szélget. Hihetném, hogy hozzá­juk tartozik a gyerek, hiszen fejcsóválva nézik. Én azért csalk leszaladok, s ahogyan pedagó­gusvérem diktálja, leparancso­lom a kisfiút a veszélyesen len­gő deszkáról. Beszédbe elegye­dem vele. Megtudom, hogy a Mnéniket” nesm ismeri. A gyer­mekeknek elmondom, milyen veszélyes volt a hintázása, megmutatom a közeli játszóte­ret, ahol kedvére labdázhat, hintázhat, megígértetem vele, hogy nem keresi máskor a bajt, mert az is történhetett volna. Megszoiktam, hogy nemcsak a gyermekek, de a felnőttek neve­lőjének is kell lennem. Megál­lók hát a még mindig beszél­gető két asszony mellett és megkérdem hogyan nézhették nyugodtan az iménti kisfiú ve­szélyes játékát. — Mi közöm a más gyereké­hezi — így az egyik. — Én neveljem? Nevelje meg az anyja! — tetézi a közöm­bösséget a másik. Velük elbeszélgetek egy kicsit. Megkísérelem megértetni velük, hogy minden felnőtt fe­lelős minden gyermekért. Nem nézhetjük közömbösen a más gyermekét sem. Az egész fel­nőtt társadalom együttesen fe­lelős a felnövekvő ifjúságért. Ha mindenki magáévá tenné ezt a kötelességét, akkor keve­sebb „megvetéssel” kellene be­szélniük a „mai gyerekek”-ről. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy pontosan azok szidják legtöb­bet az ifjúságot, akik a legke­vesebbet tettek a nevelésükért. Nagyon tetszett nefkem an­nak az önkiszolgáló boltvezető­nek a módszere, aki a csokolá­délopáson tettenért, keservesen síró, őszinte megbánást mutató 9 éves kisleánnyal hosszasan elbeszélgetett, érzelmeire hatott, azután felkereste a gyermek ta­nítónőjét. Megbeszélték, hogy adnak próbaidőt. Megígérték neki, hogy ha soha többé nem téved meg, alkkor ezzel az eset­tel most nem szomorítják az édesanyját. Biztos vagyok benne, hogy ez kisleány valóban nem lop többet. A boltvezető sokkal töb­bet ért el ügyes pedagógiai fo­gásával, mintha súlyos szavak­kal szidalmazta volna. Kevésbé tetszett, hogy sok járókelő haladt el azok mellett a vadul verekedők mellett, ahol pedig igazságtételért és a fel­nőttek segítségéért kiáltott az erők egyenlőtlen aránya. 12—14 eves kamasz püfölt egy alig­iskolá;; fiúcskát olyan durván, ! hogy magamnak is a legerélye-! sebb hanggal kellett fellépnem, : hogy megfékezzem a megvadult ; nagyobbat. Mint kiderült, a ki- ■ esi csúfolta, ezért vett olyan ; elégtételt, hogy kékre-zöldre 5 verte, még a száját is berepesz- : tette. Nem voltam biztos abban, ho- ! gyan veszi beavatkozásomat a S felbőszült verekedő, ezért szét- ■ választásuk után nagyon szeli- « den közeledtem hozzá: „Talán ! a kistestvéred?” kérdéssel. : — Nemi — felelte mérgesen. S — Az lány! — toldotta hozzá. : —Te, mondd — kérdeztem —, E mit tennél, ha így összeverné ■ őt egy erős, nagy lány? Lesütötte a szemét, kicsit el- 5 gondolkozott azután elkullogott E a közelünkből úgy, hogy meg- s dorgálhattam a kicsit is a csú- ■ folkodásért. : Alig van nap hogy [ ne találkoznék hasonló esetek- ■ kel. Nem a két verekedő vere- 5 kedése, nem a lengő pallón ug- * rálva hintázó kisfiú könnyelmű- 5 sége bánt a legjobban. Nem. ■ Az egykedvű közönnyel beszél- 5 gető két asszony és a verekedők ■ mellett elhaladó sok-sok felnőtt ■ közömbössége. Én ugyanis hi- : szek^ abban, hogy ha minden : felnőtt összefogna és nevelné E gyermekeinket, a másét is, ■ amerre csak jár, szép szóval jó S példával, akkor mi, együtt, na- : gyón szép eredményt érhetnénk : el. : ■ Dr. Gergely Károlyné \ ■ ttMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiaiinitiniiiiMi ■ s Oltások.., védőoltások... Az oltás: javítást, erősítést, nemesítést jelent. Valami olyan beavatkozást, ami az élet ere­jének felhasználásával olyan ál­lapotot igyekszik teremteni, ami előnyösebb, jobb, helye­sebb. Az egészségtudományban ezt úgy mondhatjuk, hogy-ha az oltásokkal, a betegségekkel szemben a szervezet ellenállá­sát akarjuk erősíteni, akkor védőoltásról beszélhetünk. Kétféle védőoltást ismerünk. ■Az egyik olyan gyengített, tá­madó erejétől megfosztott fer­tőző anyagot juttat a szervezet­be, amely arra kevés, hogy va­lakit megbetegítsen, de arra elég, hogy a szervezet ellen­anyagtermelését megindítva azt a későbbi fertőzésekkel szem­ben ellenállóvá tegye. A védő­oltásoknak ezt a formáját ak­tív védőoltásnak nevezzük. Ak­tív, mert mozgósítja, serkenti, aktivizálja a szervezet saját ellenálló erejét. Példával élve: az aktiv védő­oltás olyan, mint amikor a vár őrsége előre felkészül az esetle­ges támadásra. A bástyákat megerősíti, a katonaságót mozgó­sítja, a fegyvereit megélesíti. Passzív védőoltás olyan, mint amikor az ellenség váratlanul támad és a várvédelemhez fel­mentő sereg behívása válik szükségessé. Lássuk sorbaszedve a leg­gyakrabban használt védőoltá­sokat; a mindenkor mindenkire kötelező legelső a gümőkór el­len védő BCG nevű aktív védő­oltás. Ezt' követik az ugyancsak aktív Dl—PER—TE — a difté- ria (a torokgyík), a pertussis (a szamárköhögés) és a tetanus (a merevgörcs) ellen és a Jenner- íöe védőoltás, ami a ma már igen ritka felketehimlő ellen biz­tosít védelmet. Aktív módon hat a Heine—Medine-féle be­tegség, a járványos gyexmek- bénuás megelőzésére adott Sa- bin-féle csepp is. Különleges veszély idején alkalmazott ak­tív védőoltás adható a hastífusz, a paratifusz és a kolera ellen. Ezekiiek az alkalmazását csak bizonyos esetekben teszik köte­lezővé a hivatalos rendelkezé­sek. Függetlenül attól, hogy vala­ki az aktív védőoltást megkap­ta felismert, vagy esetleges ve­szély esetében a torokgyík és a merevgörcs szükségessé teszi a passzív védőoltás bevitelét is, mert ilyenkor a szervezet ellen­állóképességén túl a pillanat­nyi veszély megnyugtatóan csaik kész ellenanyag adásával szá­molható fel. Az aktív védőoltások alkal­mazásának többféle módja van. A BCG ellenanyagot vékony tű­vel, a bőr rétegei közé juttat­ják. A Di—Per—Te-t is fecs­kendővel adják a bőr alá. A Jenner-féle nyirkot oltólánd­zsával karcolják a bőrbe, míg a Sabin-cseppeket a szájon át juttatják a szervezetbe. A vé­dőoltások tehát nem mindig in­jekciók. A passzív savót min­dig fecskendővel adják, A védőoltások hatása ma már bebizonyított. A járványos be­tegségek megelőzésében ter­mészetesen komoly szerepe van az egészségesebb magatartásnak és az emberek felvilágosodásá­nak is, mert csak a védőoltások pontos és sorozatos beadása biz- , tosíthatja a szervezet védett- • ségét. : Dr, B. b. ! Receptek m Uborkamártás: Ha húslevest E készítünk, a főtt húst mártás- ; sál adjuk asztalra. Az uborka- » mártás készítése: személyenként E számítva egy-egy kovászos vagy E ecetes uborkát közepes reszelőn E lereszelünk. Rántást készítünk, jj vízzel felengedjük, mártás sű- jj rűségűre főzzük, majd bele- E szórjuk az uborkát, sóval, cu- E korral, ecettel ízesítjük, végül • adunk hozzá két deci tejfölt és ■ ízlés szerint apróra vágott kap- jj rőt. 5 ■ Szilvás sütemény. Hozzáva- ■ lók: 2 tojás, 2 evőkanál forró ■ víz, 10 dkg cukor, 19 dgk liszt, ” % kávéskanál sütőpor, 75 dkg S szilva, 50 dkg túró, 1 citrom le- 5 ve, 6 dkg cukor, pici só. Ví ü- E tér tejszín, 5 dkg mandula, 3 ■ dkg vaj. A tojásokat egy tálba ! tesszük és állandó keverés mel- jj lett hozzáadjuk a vizet. A cu- : korhoz vizet adunk, a tojáshoz s öntjük és habverővel addig ver- jj jük, amíg az egész krémszerű S massza lesz, könnyedén hozzá- S keverjük a lisztet és a sütőport. S A tésztát pergamennel kibélelt £ tepsibe tesszük és előmelegített £ sütőben kb. 15 percig sütjük. • A szilvákat megmossuk, kima- £ gozzuk és bevagdossuk, kevés : vízzel és 2 evőkanál cukorral ; kissé megpároljuk. A túrót a £ citromlével és V4 liter langyos £ vízzel simára verjük, hozzáad- juk a nagyon keményre vert ' tejszínt, rátesszük a tésztára és : erre rárakjuk a szilvát. A meg- ■ tisztított »mandulát összevagdal- ; juk és megszórjuk vele a süte- £ ményt. : Fási Katalin s Kollégiumba megy a gyerek Régi, de egyben u legújabb és legdivatosabb viselet fiatal lányoknak a szoknya-blúz. A szoknya lehet körülrakott, ele­jén egy-két ránccal bővített, vagy különböző bőségű részek­ből szabott. Jó, ha két-három darab van belőle. Az ingblúz naponta váltható, ha négy-hat darab van belőle. Lehet csíkos, kockás, virágos és egyszínű. Jól mosható pamut- műszál keverésű, szövött, vagy jersey anyagból praktikus.-tött sálat lehet viselni. Télre élénk színű kötött vagy horgolt sapka való. A cipő legyen lapossarkú, ké­nyelmes bőrei pő (a műanyag vagy lakk egészségtelen állandó viseletre). Ne feledkezzünk meg az is­kolaköpenyről, szerezzük be minél előbb. A kevés, de jól összeváloga­tott ruhadarab jobban öltöztet, mint a sok ,de egymással n°m viselhető ruha. Vidám, bolondos Kiegészítő a sokszínű fonalból kötött mintás csíkos, derékig érő, bebújó, mellény; Maradék fonalból gyorsam meg lehet kötni, Szükség van jó meleg kardi­gánra is. A hosszú szövet vagy kordbársony nadrág fontos ru­hadarab; Az ünnepi ruha a glokms sö­tétkék szoknya, fehér blúzzal vagy élénk színű pulóverrel. Fiúknak is praktikus a diva­tos, derékig érő ujjatlan mel­lény. A nadrágok majdnem egye­nes saárúak, élég bővek és igen változatos zsebmegöldásokkal készülnék. A négyzsebes düftin vagy kordbársony „szafári” felsőrész, különböző nadrággal; kellemes mindennapi viselet; Az ünnepi öltöny a sötétkék blézer; szürke vagy sötétkék Szoknyához, nadrághoz csinos kiegészítő az öv. A színes ha­risnyanadrág praktikus viselet. Az őszi-téli kabát lehet be- gomibolható bélésű szövetkabát vagy vattelinre tűzött orkán Hozzá könnyű selyem, vagy kö­11 imjmrn 1972. AUGUSZTUS 20 nadrággal, zsebén az elmarad­hatatlan emblémával. A meleg pulóver lehet magas nyakmegoldású. A színes acryl zoknikról se feledkezzünk meg. Jó ha van egy melegebb, erő­sebb, és egy pár könnyebb, ün­nepélyesebb cipő. A sapka lehet a tűzött, rövid orkán kabát anyagából, esetleg műszőrme díszítéssel, de lehet bármilyen szövetből is. Gyulai Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom