Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

Munkavédelmi újítási kiállítás Békéscsabán A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa Békéscsabán, a Kemény Gábor Gimnáziumban (Felszabadulás tér 1) munkavé­delmi újítási kiállítást rendez, melynek megnyitója augusztus 24-én délelőtt 10 órakor lesz. A vállalatok mintadarabokon és képeken mutatják be az üzemi balesetek megelőzését és a nagy fizikai megterhelés könnyítését szolgáló újításaikat. ,A kiállítás augusztus 29-ig naponta délelőtt 9-től este 6-ig tekinthető meg. A látogatók észrevételeit, javaslatait szíve­sen fogadja a rendező bizott­ság. Lengyel útépítők Csehszlovákiában Lengyelország az utóbbi idők­ben új iparágban specializáló­dott: az útépítésben. Számos kooperációs- és csereegyez­ményt kötött nemzetközi színé­ten új, modern utak és ország­utak építésére. „PL” jelzésű te­herkocsik, billenőkocsik, nyer­gesvontatók láthatók sokfelé, például Csehszlovákiában is, ahol lengyel közreműködéssel Spindlerovy közelében új autó­út épül. Rövidesen elkészül egy 46 kilométer hosszú útszakasz a Karkanosze-hegyek népszerű kirándulóhelyén: nem kevesebb mint 52 hidat is építenek itt a lengyelek. A képen: az épülő' útszakasz egy része Vrchlabi és Spindle­rovy Mlyn között. Áz igazságszolgáltatás szerepe társadalmunkban Beszélgetés dr. Jakucs Tamással, a Megyei Bíróság elnökével nagy ház, meg a kert, a földek, de szerencséje volt, nem ütötte meg a kuláklisát. A „Tera”! Furcsa, ahogy em­legetik. Nekem persze eleve nem tetszik az, hogy sokat trafikál a pilótával. Röhögnék, ha a pilóta megalkudna az aranyfogaira! Váltottunk egy-két szót, velem nem törődött, ha lehetett volna, ölbevette volna Parázs elvtársat, de, az persze nem hagyta magát sajnáltaim, a pilótával meg hosszú tárgyalásokban volt — ilyen volt a viszonyunk. Most, az imént bejött a kony­hába. Ott ültem az asztalnál, a vizespohár a jobbkezemben, csö- pögtettem a vizet a baltenye­rembe, amikor Tera bedobogott a csizmáiban, gyorsan megittam a vizet. — Nem kér inkább kis pálinkát? — kérdezte, és meg azt válaszoltam rá finoman, hogy köszönöm, nem élek vele. — Hát kivel él? — kérdezte ő és röhögött, én meg elmosolyod­tam egy kicsit, az ember nem lehet udvariatlan Láttam, hogy főzni kezd, fölkeltem-, hogy ki­megyék. rámszólt, hogy marad­jak csak, az aranyfogait megmu­tatta! ne féljek, nem főz bele a levesbe! Morogtam valamit, s osak-csak kimentem, de olyan bitang szél fújt, nem akaródzott leballagni a folyóhoz, visszafor­dultam, bementem a szobába, ledőltem a sezlonra, gondolkod­ni... . .arra ébredek (mert persze engem is el-elnyom az álom), hogy Tera zörög a kannával, meg a fával, begyújt a kályhá­ba. Kis vaskályha, öt perc alatt meleget csinál, cseresznyepirosra izzik az oldala, ha Tera meg­rakja — s most is megrakja is­tenesen, tiszta pazarlás, tudom,* hogy hamarosan szellőztetni ■ kell... : Ahogy megfordul, észrevesz. : Néz. El is miosolyodik. Hülyén bámulok rá, az jár az: eszemben, hogy biztos összekó-; colódtam az alvásban ,olyan le- 3 hetek, mint valami paprikáján-: esi. S végigszántom ujjaimmal 5 az ütökömet. ■ ■ Odajön, elkap a nagy karjával, 3 s a melléhez szorít Alig kapok; levegőt, szúr a posztórékli, de * az arcom alatt puhán enged a 3 húsa, s hallom: : — Tetszelegsz itt nekem, te ■ babakatona?! Mórikálod magad; énelőttem?! i Tiltakozni kellene, érkezés * hangját hallani, kiszabadulni a 3 fogásából, de nem tudok, s már : nem is akarok, megérzem a teste ; szagát, rámdől, valósággal beta- 3 kar, s folyton beszél, sugdos a 3 fülembe, „pubikájának” szólít. ■ Sötét van, hangos pattogóssal 3 jajgat a kályhában a fa, s en- 3 gém körülvesz a ruhasusogás, a ■ ziháló suttogás, a csókok, ame- ■ lyek az arcomat érik, az izga- 3 lom forró hulláma, meg a szé- : gyené, hogy kiszolgáltatódom ■ ennek az asszonynak, hogy hoz- 3 zámnyúl. nevet az ügyetlensége- 3 men, amikor megérzi tétova ke- ; zemet, fölémtérdel, rámneheze- ; dik... Ismeretlen, sokszor elkép- .* zeit, kamaszmódra próbált gyö- • nyörérzés villámlik végig a ge- 3 rincemen, amelynek nem bírok parancsolni, pedig tudom, hogy megalázó helyzetbe hozom ma­'am. i nvős7Ö gésem azonban belefúl a testébe, ujjai a ha­jamat tépik és belerántanak a szeretkezés örvényébe. (Folytatjuk) A szocialista törvényesség megszilárdításában kiemelkedő szerepük van a bíróságoknak. Ezt juttatja kifejezésre a közel­múltban alkotott új bírósági tör­vény is. A napokban a me­gyénkben működő bíróságok munkájáról és az új Bírósági Törvényről beszélgettünk dr. Jakucs Tamással, a Megyei Bí­róság elnökével. — Az alkotmánymódosítás ntán került sor a bíróságokról szóló új törvény megalkotásá­ra. Ennek alapján hogyan ha­tározható meg a bíróságok fel­adata? — A bíróságok feladata az Igazságszolgáltatás. A bírói igaz­ságszolgáltatás alkotmányos alapelv. A bíróságok a büntető­ügyek elbírálásán keresztül vé­dik társadalmi rendünket, köz­reműködnek a közrend, a köz- biztonság megszilárdításában, oltalmazzák a társadalmi tulaj, dönt, valamint az állampolgá­rok személyi, élet- és vagyon­biztonságát. A polgári ügyekben az állami, gazdasági, szövetke­zeti szervek között a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos jog­vitákat döntik el, valamint az állampolgárok polgári és család­jogi vitáit. — Mivel magyarázható, hogy az utóbbi években megnőtt a büntető és a polgári perek száma? összefügg-e ez a bí­róságok társadalmi jelentősé­gével? — Hosszabb idő tapasztalatai Igazolják, hogy a szocialista gaz. dasági és társadalmi viszonyok keretében nem csökkent auto­matikusán a bűnözés. A bűnözés visszaszorításában nagy szerepet kapnak a a bíróságok is. Vitat­hatatlan az is, hogy megnőtt a polgári ítélkezés szerepe. A pol­gári perek az állampolgárok leg­személyesebb jogait érintik. Az, hogy az emberek ügyes-bajos dolgait, egymás közötti vitáit igazságosan eldöntsék, igen lé­nyeges feladat, mert ez is közre­hat a jó társadalmi közérzet ki­alakításában. A polgári perek nem csekély hányada jelentős társadalmi és gazdasági érdeket érint. Az új gazdasági irányítási rendszerre való áttérés követ­keztében megnőtt a gazdálkodó szervek önállósága, megélénkült a forgalmi élet, kibővült a szer. ződési rendszer. S ezzel egyidő- ben nagyobb súlyt kapott a gaz­dálkodásban felmerülő jogviták eldöntése is. — Az alkotmány szerint a bí­rák függetlenek és csak a tör­vényeknek vannak alárendel­ve. Hogyan függ össze a füg­getlenség a törvényességgel? — A bírói függetlenség és a szocialista törvényesség elvá­laszthatatlan egymástól. A füg- gecienség elvettek megsértése ugyanis szükségképpen maga után vonja a törvényesség csor­bítását A szocialista törvényes­ség megköveteli, hogy az ügye­ket kizárólag az irányadó jog­szabályok alapján, s a jogpoli- tíVní elveknek megfelelően bí­rálják el az igazságszolgáltató szervek. A bírák ítélkező mun­kájuk során nincsenek sem ál­lamhatalmi, sem felügyeleti szerveknek alárendelve. Senki nem avatkozhat bele tehát a bírósági ügyekbe, mert az már a függetlenség megsértését, ezen keresztül a törvényesség sérel­mét jelentené. A bíróságok fe­lett felügyeletet gyakorló igaz­ságügyi miniszter, vagy a me­gyei, illetve városi-járási bíró­sági elnökök irányító tevékeny­sége sem sértheti a függetlenség elvét. Nem adhatnak tehát uta­sítást egv-e^v konkrét ügy el­döntésére. Ezt a bíróságokról szóló törvény az Alkotmány té­telére alapozottan le is rögzíti. De ugyanakkor szubjetktív szempontok sem érvényesülhet­nek. — Ml a bírói függetlenség biz­tosítéka? — Mindenekelőtt az, hogy a hivatásos bírákat a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa választja meg határozatlan időre. Fel­mentésük, vagy visszahívásuk felől is kizárólag az Elnöki Ta­nács dönthet. Igen lényeges ga­rancia az is, hogy bírót csak az Elnöki Tanács hozzájárulásával lehet büntető úton felelősségre vonni. A függetlenség érvénye­sülését biztosítja továbbá az, hogy a bíróságok elvi irányítá­sát — anélkül, hogy ez szerve­zeti alá- és fölérendeltséget eredményezne — a Legfelsőbb Bíróság végzi. A bíróságok az állami szervezetben különleges helyet foglalnak el. Ez azonban nem jelent tartalmilag elkülö­nülést a szocialista építőmunká­tól. Mert, ahogyan a bírói füg­getlenség az egyik feltétele a törvényességnek, ugyanúgy a szocialista törvényeségnek kizá. rólag a párt politikája által meghatározott célkitűzéseket elősegítő ítélkezés felel meg. Politikai jellege minden jognak szükségszerű sajátossága. Poli­tikamentes jogrendszerről, jog- alkalmazásról nem lehetett, és nem is lehet beszélni. Hazánk­ban a törvények a munkásosz­tály vezette egész nép akaratát fejezik ki. A bírák ítélkezésük során ezeknek a törvényeknek vannak alárendelve — Milyen megyénkben a bi. rák korösszetétele? Igaz-e, hogy a bírói pálya elnőiese­dik? — Megyénkben hét járásbíró­ság működik. A Központi Járás- bíróság Gyulán dolgozik, ahol egyebek mellett a fiatalkorúak ügyeit és a közlekedési ügyek túlnyomó többségét tárgyalják. A hosszú gyakorlattal rendelke­ző idősebb bírák mellett évről évre egyre több fiatal kerül bí­rósági munkakörbe. Valametty- nyiüket á bírói munka iránti el. hivatottság jellemzi, ami nélkül ezt a felelősségteljes funkciót színvonalasan ellátni nem lehet. Sokan felvetik, hogy a bírói pá­lya elnőiesedik. Megyénkben az elmúlt néhány évben valóban több bírónő kinevezésére került sor Valamennyien jól felkészül­tek, elmélyült hivatástudattal dolgoznak, s minden szempont­ból alkalmasak arra, hogy az igazságszolgáltatási feladatot el. lássák. A félreértés talán abból fakad, hogy amíg más munkate­rületen lényegesen korábban indult meg az az egészséges fo­lyamat, hogy a nők is betömhet­nek fontosabb állásokat, addig a bírói apparátusban ez hosszú ideig váratott magára. Most azonban „megtört a jég”. — Milyen az ügyforgalom me­gyénk bíróságainál, tapasztal. ható-e a túlterheltség, be tud­ják-e tartani a határidőket? — Megyénk bíróságaihoz évente átlagosan 11—12 ezer ügy érkezik. Ennek valamivel több mint egyharmada büntető ügy, a többi polgári per. A büntető ügyszakban a vagyon elleni és a közlekedési bűnügyek szerepel­nek a legnagyobb arányban. A polgári perek közül a házasság felbontása, a gyermektartási díj megállapítása iránt indult ügyek képviselik a nagyobb arányt. A tárgyalások kitűzése ahhoz is igazodik, hogy mennyi elinté­zésre váró ügy van, de alapve­tően nem ez a meghatározó. Ha­nem az, hogy az ügy tényállása mennyire bonyolult, az eldön­tésre váró jogkérdés mennyire összetett. Tapasztalat igazolja, hogy a peres ügyek egyre bonyo­lultabbak. Szakértőket kell be­vonni. Erinek ellenére megyénk bíróságai a törvényes határidő­ket betartják. Bár ez gyakran fo­kozott munkatempót követel meg a bíráktól. Alapos előké­szítő munkával, célratörő tár- gyalásvezetésso! magyarázható, hogy a közvádas ügyek csaknem 60 százalékát 30 napon belül be­fejezik. A polgári ügyszakban az ügyek 80 százalékát fejezik be három hónapon belül. Ezek között szerepelnek a nem csekély számú házassági perek, amelyek­ben az úgynevezett „békéltető tágyalást” követően csak egy hónap elteltével lehet kitűzni a következő tárgyalást. — Milyen az ítélkezés szín­vonala? Hány jogerős határo­zatot változtatott meg a Leg­felsőbb Bíróság. — Az ügyek túlnyomó több­ségében az elsőfokú bíróságok járnak el. Az ítéletek háromne­gyed része jogerőre emelkedik. A fellebbezések — több év ta­pasztalatait figyelembe véve —, csak részben vezetnek ered­ményre. Ok: az elsőfokú bíróság helyesen jár el, s nem lehet helyt adni a fellebbezésnek, ezért azt másodfokon mint alap­talant elutasítják. Az ítéletek egy részénél azonban kisebb vál­toztatásra van szükség. Igen ke­vés azoknak az ítéleteknek a száma, amelyeket hatályon kívül kell helyezni. A Legfelsőbb Bí­róság a jogerős határozatokat törvényességi óvás útján bírál­ja el. Megyénkben a bíróságok által hozott jogerős határozatok elenyésző számát, az összes ha­tározatok százalékban ki sem fejezhető arányát változtatta meg a Legfelsőbb Bíróság. Min­den körültekintés, alaposság el­lenére egyes ügyek elbírálásánál tévedés is történhet. Ezeket a fellebbezések nyomán hozza helyre a Megyei Bíróság. — Hogyan összegezhető az új Bírósági Törvény jelentősége? Milyen szervezeti és egyéb fel. adatokat kell a Megyei Bíró­ságnak a közeljövőben ihegol- dania? — A bíróságcikról szóló uj törvény az áliamélet korszerűsí­tésének követelményéből faka­dóan rendelkezik az igazságszol. gáltatás egységéről. A gazdasági döntőbizottságok jelenlegi fel­adatkörét a bíróságok veszik át. Ezáltal megszűnik a nemkívána­tos párhuzamosság, a gazdasági szervek jogvitáinak eldöntésé­ben. A Területi Munkaügyi Döntőbizottságok is átalakulnak munkaügyi bíróságokká. Ezzel azonban az igazságszolgáltatás korszerűsítésének folyamata nem fejeződött be. Ebben az évben várható az új büntetőeljárás jog megalkotása és a polgári per- rendtartás módosítása. Cél, a bí­rósági eljárások egyszerűsítése és gyorsítása. A Megyei Bíróság előtt álló soronlevő feladat a bírák választásának előkészíté­se, valamint a gazdasági döntő- bizottság feladatkörének átvé­telével összefüggően a szervezeti, személyi és tárgyi feltételek biz. tosftúsa. A módosított Alkot­mány és a bíróságokról szóló új törvény továbbfejlesztette a bírósági szervezetet. Megadta a politikai, személyi, ~ szervezeti felételeket ahhoz, hogy fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában a fo­kozott követelményeknek eleget tudjon tenni megyénk valameny. nyi bírósága. S így a korsze­rűbb, szervezettebb igazságszol­gáltatás hathatósan hozzájárul a szocialista törvényesség meg­szilárdításához. Serédi János 1972. AUGUSZTUS 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom