Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
KÖR ŐS TÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Múzeumról múzeumra Zászlók, tengerészcsomók és a Patyomkin lépcsője néhány foka... A bemutatásnak ez az érdekes módja egyébként is jellemzi a múzeumot A Nagy Péter páncélos kicsinyített mása mellett néhány tenyérnyi a hajó falából: húsz centiméter vastag fém a külső réteg félméteres kemény fa tömb a következő, azon belül tenyérnyi újabb páncélzat — ezeket kellet áttörni a lövedéknek, hogy megsemmisítse a hajót. Egy kisebb rombolót hatalmas hajtócsavar, ja mutat be, egy régi vitorlást emberderék-vas- tagra font kötél, egy másikat fából faragott görög- dinnyényi feszítőcsiga. Lenyűgöző méretek. A nagyterem melletti helyiségekben már az újabb és legújabb történelem: kis kémlelőnyílásokon a Téli Palota ostromának makettje idézi november 7-ét — rengeteg fából faragott gipszből öntött matróz, katona, civilruhás férfi-bábu rohan a fantasztikus aprólékossággal kidolgozott mai Ermi- tázs-épület felé. Fél évszázada és párszáz méternyire történt ez a valóságban. I. E. Petrov kitüntetése — a Magyar Népköztársasági Érdemrend II. osztálya — már a második világháborút idézi. Ugyanúgy egy véráztatta matrózigazolvány, a rangjelzések tablója, fényképek halmaza, a legkülönbözőbb kézifegyverek, torpedók. S van, ami — múzeumnál szokatlan módon — már a jövőt idézi. A kicából: „A kocsi szó a Komárom megyei Kocs községre utal, amely Mátyás király korában a Buda és Bécs közti kocsijárat egyik állomása és feltehetően nevezetes szekérgyártó hely volt. A legalkalmasabb kocsifajta személyszállításra itt készült Magyarországon.” Némi büszkeség érzése vegyül ezeket olvasva a további nézelődés negyedóráiba. Itt sorakozik egymás mellett az Eszterházy- kocsi, a régi magyar hajtókocsi közkedvelt típusa, hajdan volt mátrai vadászatok nélkülözhetetlen (közlekedési alkalmatossága; a parádi hajtókocsi, egyszerűbb, vadászatokra még jobban használható négykerekű, aztán az 1896- os millennium országgyűlési elnöki díszhintója, előtte a korabeli fénykép hatalmasra nagyítva: dísz- hintók' gyülekezése a budai vár Oroszlán-udvarában a millenniumi ünnepség napján. A harmadik — ez a hintó. Bakján a dísz- egyenruhás hajtó a névtelen, /aki nyugszik már régen---- A hintó pedig itt r agyog a parádfürdői kocsimúzeumban, tüzes paripákra vár, hogy végigfusson a sima betonúton. Üjabb kocsik. A múzeum őre meséli, hogy ezeket a kocsikat-hintólkat a Békés megyei Füzesgyarmaton hozták rendbe, szaknyelven ott restaurálták valamennyit. Dicséri, hogy szép munka, csak az egyikkel nincs megelégedve, túl szépre, tehát hamisra festették. Itt van még a zöld-fekete színű pesti konflis, a kétfogatú fiaker, és a sor végén a „Kék fényből” megismert hercegprímási hintó — az ezüstveretű, tűzzománcű címer nélkül. Ez a hintó eredetileg Bécsben készült, a millennium idején modernizálta a pesti Kölber-cég. A falak mentén, üvegtárlókban sallangos, parádés magyar lószerszámok, ezüsttel díszített szügyhá- mok és kocsis díszegyenruhák. Jól szolgálják az is- meretgyűjtést a faliképek is, nem egy közülük ritkán látott korabeli rajzok és más grafikák, reprodukciói, de valamennyi a kocsi történetével kapcsolatos. Élmény ez a parádfürdői múzeum, a „Cifra istálló”, élmény az épület is, melyet 1882-ben emeltek a neves építész, Ybl Miklós tervei szerint. Sass Ervin A Haditengerészeti Múzeum a Vasziljevszkij szigeten Leningrádban a Néva bal partjának legnevezetesebb épülete az Ermitázs, túloldalon a Péter-Pál erőd, a háromszög harmadik csúcsaként, a tengerhez az előzőknél párszáz méterrel közelebb húzódó szigeten pedig a hajdani tőzsdepalota kínál nagyszerű látványt Múzeumként feltétlenül az Ermitázs a legértékesebb, itt van a világ egyik legnagyobb képzőművészeti gyűjteménye, különösségben, érdekesség, ben .azonban minden bizonnyal felülmúlja a sziget történelemidéző bemutatója, a Központi Haditengerészeti Múzeum. hajók kitüntetésére szolgáló méteres György-kereszt és múlt századi mentőmellény... tizedrészét is sok volna felsorolni. A terem padlóján pedig üvegtárlókban vagy csak kötélkordonnal védve hajómakettek. Arasznyiak, félméteresek és akkorák, mint egy kisebbfajta valódi ha- (ászhajó. Az eredetiben hatvanöt méter hosszú, csaknem négyezer tonnás és nyolcvanegy ágyúval tüzelő Retvizan itt nyolcméteres és legapróbb részletéig olyan, mint volt a tengert uraló ős. Mellette — ha nem is ekkorában — a híres Patyomkin modellje. Azé a hajóé, amelynek mat. rózai 1905-ben' a forradalom oldalára álltak, elsőként kísérelve meg forradalmi hadsereget teremteni. S a modell tövéiben egy darabka valóságos történelem: a páncélos csigalépcsőjének járathoz közel mutatnak be a kiállítás rendezői egy tengerészeti légkörkutató ballont — ma is működik már ilyen, de igazán nagy szerepet csak öt, tíz tizenöt év múlva játszik majd életünkben. S még később lesz belőle „valóságos” múzeumi tárgy. Amikorra a volt tőzsdepalota mai nevéből talán el is tűnik majd a „hadi” jelző, s az épületből egyszerűen Tengerészeti Múzeum lesz. Daniss Győző Kocs községtől a parádfürdői kocsimúzeumig Igénytelen, alacsony oldalajtón lehet bemenni a sokoszlopos, görög templomra emlékeztető épület jó másfélszáz esztendeje álló falai közé — bent azonban hirtelen megnőnek a méretek és pár lépés múltán a múzeum központi helyiségébe jutunk, hatalmas csarnokba, ahol többezer kiállítási tárgy kápráztatja az érdeklődőt. A kiállítás többet ad, mint amit a neve ígér. Hiszen a háromezer esztendős, egyetlen fatörzsből vésett- égetett- hasított csónak még aligha lehetett hadiszer- szám. Az eszkimókajak is elsősorban közlekedési, vadászati eszköz volt, Bel- lingszhauzen távcsöve pedig a déli sarkvidék jéghegyeit kutatta a múlt század húszas éveiben. Tengeri csatákra, híres hajókra emlékeztetnek viszont a hatalmas selyemzászlók, amelyek megfakult színükkel, de még ma is tiszteletet parancsolva leb- bennek lassan a fal felső, sávjám. Alattuk rajzok, metszetek, festmények a tengerről, csatákról, rettegett admirálisokról. Még lejjebb háromszáz év fegyverei : páncélmellvért és jelzőrakétát lövő parányi ágyú, ködtrombita és I. Péter cár szoborportréja, hófehér kötélből alakított bonyolult tengerészcsomók. A földosztó Károlyi Mihály gróf apja építette a „Cifra istállót” Parádfür- dőn, ahol most is nemes mének tanyáznak és főszárnyában berendezték a Közlekedési Múzeum Kocsimúzeumát. A múzeum párját ritkítja, és a híre is megnőtt!!) azóta hogy a televízió „Kék fény” adásában filmriportot közöltek arról a merész és elvetemült lopásról, amelynek során egy 19. századi hercegprímási díszhintó ezüstveretes, tűzzománccal futtatott címerét négy suhanc eltulajdonította. (Képünkön ezt a díszhintót látjuk, jól megfigyelhető az aranyrojtos ülés-borító oldalán az ominózus címer, mely azóta sem került elő. De járjuk végig a múzeumot! A belépő egy pompás útiszánnal találja , magát szemben, Nőgrád- ban, Gömörben használtak ilyeneket a század elején. A következő helyiség a hazai kocsigyártó cégekkel, százesztendős kovácsás bognárszerszámokkal ismerteti meg a látogatót. A kocsigyártás nagy korszakait idézik ezek a szerszámok, a korukban technikai forradalmat jelentő berendezések, a lendkere- kes fúró és társai; a tengelyfúró gép, és tucatnyi érdekes-különös szerszám. A falon oklevelek, az egyiket Munkácsy Mihály rajzolta, a másikon a híres pesti kocsigyárosok, a Kölber-testvérek millenniumi sikereit nyugtázza valami korabeli magas hivatal. A kovács, és a bognárműhelyekből és az oklevelek világából a kocsik közé lép a látogató. A falon tábla, honnan származik a „kocsi” elnevezés? A szöveg Bonfini mestert idézi a História Pannoni•• Önarckép Filadeifi Mihály tárd ki ablakodat a fényre ördögeidet rúgd faron temesd el sorra halottaíd talpad alatt az egyetlen élet kősziklája és nincsen más út járható öleld ideges bolond szivedre a tengert és mind a csillagokat is hisz minden bolygó fáj belül és a Napnak is árnyéka van így születik meg a vajúdó percből hüvelyknyi kis végtelen börtönöd tárd ki ablakodat a fényre rezdülj együtt a suttogó lombbal térj vissza! • visszatérj drága Földanyádhoz! KJ egyedül vagy a végső fölkiáltójel előtt tárd ki hát ablakod jöjjön be rajta fény elég átgázolhass múltadon; a Véren bizony te voltál az ígéret fia ki fölfeszültél az eszmék keresztjére s ha dohogó tüdővel azt kiálthatod már világgá csupán; élni vállalnod kell e századot bár arcán te vagy immár a katnaszpőrsenés távolabb a tavon Tihany felé vitorla feszül a szélben te is kitárod ablakod s mint a legkisebb fiú a mesékben pogácsát majszolsz az úton s lábad alatt izzik örök homok Balatanföldvár, 1972. Kenyér és vers Erdélyi József Ha jó a kenyér, annak is jó, ki nem látott bűzaszemet, pipacsot és búzavirágot, de fogyasztani jót szeret, jó tésztából, amit mindegy hogy ember vagy acélkar dagaszt, gyékény, szalmakosárba mint reg, vagy kenyértepsibe szakaszt, csak jó legyen. Olyan a vers is; szép, jó, igaz, avagy nem az, — bárminek jó, kenyérnek nem jő, magasra magzik bár a gaz,«
