Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
Vigyázat, balesetveszély! »>»« » »♦««»««♦»♦ Ha nincs állvány, ittas emberek sem lesznek? Isméi az OFOTÉRT A közösségi élet nemes tettekre ösztönöz kaptak válaszul. Olvasónk az ÁFÉSZ vezetőségét írásban kérte az állapot megszüntetésére, vagyis arra, hogy — mivel nem sokba kerül — készíttesse-' nek egy megfelelő kerékpárállványt a cukrászda elé. Meglepő módon furcsa választ kapott. Idézünk belőle: „Kérésének sajnos eleget tenni nem tudunk, tekintettel arra, hogy a helyi rendőrséggel ezen ügyben megbeszélést folytattunk, sajnos, eredménytelenül... Nemhogy engedélyezné a kerékpárállvány készítését, hanem ellenkezőleg, tiltja.” A levélben megindokolják azt is, hogy miért. Mert a közlekedési szabályok szerint kerékpárral nem lehet ittasan közlekedni, s büntetni fogják azokat, akik szórakozóhelyen kerékpárral megjelennek. Őszintén szólva furcsáljuk e választ, s olvasónk is. Azért, mert a cukrászdába általában nem ittas emberek járnak, hanem olyanok, akik egy-egy süteményt, fagylaltot akarnak elfogyasztani, s faluhelyen bizony legtöbben kerékpárral közlekednek, így hát a cukrászdába is azzal mennek. Volna egy kérdésünk: ha nincs kerékpárállvány, akkor ittas emberek sem lesznek? És kit terhel a felelősség azért, hogy a cukrászda közvetlen közeiéiben levő magántulajdon falát, kerítését megrongálják a jármüvek-1 kel? „Panaszom van.” Ilyen tömör, rövid mondattal kezdi levelét Garai György nyugdíjas ma- gyarbánhegyesi lakos. „Önökhöz fordulok, mert közérdekűnek tartom. Ez év április 13-án adtam át az OFOTÉRT-nek egy szemüvegrendelést, de még a mai napig nem kaptam meg a szemüveget. Sürgetéskor — körülbelül egy hónappal ezelőtt — közölték, hogy az üvegek még nem érkeztek meg. Augusztus elején személyesen voltam Békéscsabán. Akkor is azt mondták, hogy nincs. De még SZTK-keretet sem tudtak adni, mondván, válasszak mást. Nekem fényűző keretre nincs pénzem, nyugdíjamból nem telik. Kérem, ha úgy látják, panaszom indokolt, és közérdekű, legyenek segítségemre. Szem- üvegrendclésem száma: 71339.’* *T* A másik levél is OFOTÉRT- ügyben íródott. K. Gizella olvasta cikkünket, amelyet e témáról korábban írtunk és elismeri, hogy az itteniek nem tehetnek a nagy várakozási időről. Viszont javasolja, hogy továbbítsuk ezeket a panaszokat, vagy pedig a népi ellenőrző bizottság foglalkozzon az üggyel, vizsgálják ki, miért kapják meg olyan sokára a rendeléseket azok, akik egyáltalán nem fényűzésből. hanem kényszerűségből viselnek szemüveget. Mindkét olvasónk kérését továbbítjuk. Egyebet sajnos mi sem tehetünk. Egyik tudósítónk kapta lencsevégre Tótkomlóson a művelődési ház tatarozásánál a tetőn dolgozókat. Amint látható, nem viselnek védőövet. Vajon ismerik-e a balesetvédelmi szabályokat? Hová lettek As Utasellátó x / válaszolt a padok? Egyik békéscsabai olvasó rövid levélben arról ír, hogy korábban az autóbuszmegállóknál padok voltak. Jelenleg viszont lassan kezdenek eltünedezni, vajon miért? Amikor a város- központnál levő buszmegálló viszont tele van feleslegesen sok kényelmes ülőhellyel. Azokból juthatna talán a város más pontjain levő buszmegállókhoz, hiszen — különösen az idősebbeknek — nehéz a várakozás, ha azt állva kell eltölteni. •»■■«■■■■«»■■■■■■»«•■■»«a««*********"***115 » 9 A Szerkesszen velünk S rovatot összeállította: ; Kasnyik Judit Udvariasság, óh! — címmel j még július 22-én megjelent egy I írásunk az Utasellátó Vállalat gyulai üzemével kapcsolatban, A Szolnok megyei területi kirendeltségtől kaptunk választ, Czirják Árpád igazgatótól. Közölte, hogy a vendéget azért nem szolgálták ki, mert az étteremben levő Kőbányai sör kifogyott és csaik jugoszláv sört tudtak volna adni. Ezt' a vendég nem kérte. Az elszámoltatás miatt a két felszolgáló kü- lön-külön vételezi saját számára a sört. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha az egyiknél elfogy a másik ne adjon át. Viszont a vendégek a jelzett felszolgálótól már előzőleg kikérték a sört, így elsősorban azokat kellett kielégíteni. Sajnos, a sörellátás nem megfelelő — magyar gyártmányból —, így kényszerítve vannak arra, hogy külföldi sörfajtákkal egészítsék ki a készletet. Ettől függetlenül a dolgozók igyekeznek a lehető legjobban kielégíteni az igényeket, és az igazgató reméli, hogy a jövőben sem az udvariasság, sem az ellátás nem képezi kifogás tárgyát. Még egy „utasellátós” téma: Dila Istvánná mezőberényi olvasónk írja, hogy a békéscsabai MÁV-páiyaudvaron levő étteremben mindig rossz a kávéfőzőgép és bár garanciális — a felszolgáló tájékoztatása szerint ' —, nem kapnak cseregépet, s így időnként hiánycikk a friss, forró fekete. Olvasónk javasolja, hogy a vállalat vezetői gondoskodjanak a gép kicseréléséről: vagy megfelelő javításáról. hiszen a nagy forgalmú békéscsabai Utasellátó Étteremben ez elengedhetetlenül szükséges. (j Bints mernél 1973, AUGUSZTUS 19. Példás udvariasság „Annyiszor írtak már lapjuk hasábjain a rosszról, miért ne lehetne a jót is közölni? Éppen ezért nem bírom megállni, hogy ne tolmácsoljak egy köszönetét a saját és a vásárló nevében is, akivel történt” — írja Szondi Lajosné békéscsabai olvasónk. Budapestről egy 80 éves néni látogatóba jött Békéscsabára a lányához. Ez idő alatt elment a Centrum Áruházba, hogy cipőt vásároljon. A néni egy magasszárú cipőt kért az eladótól, egy 3Ö év körüli dolgozótól, aki a lehető legnagyobb udvariassággal adta a kért árut, sőt lehajolt a széken ülő nénihez, kifűzte a cipőjét, felhúzta az újat és azt befűzte. A többszöri próbálás után is mindenben segítségére volt. Az idős néni zavarában és meghatottságában — mivel ritkán van ilyen kiszolgálásban része — egy 10 forintost csúsztatott az asszony zsebébe. Az természetesen visszaadta. mégpedig, a következő szavakkal: Köszönöm, ez nem illet mnaa a munkám és kötelességem a vásárlók kiszolgálása „Elnézést kérek, hogy ismeretlen ismerősként újra önökhöz fordulok segítségért” _ olv assuk Király Ilona okányi óvónő leveléből. Majd megírja, hogy egy igen régi és kellemetlen gondot nem tudnak megoldani hiába fordultak az ÁFÉSZ- hez, a legilletékesebbhez. Lakásuk közvetlen szomszédságában van az ÁFÉSZ cukrászdája. A cukrászda . előtt viszont nincs kerékpármegőrző-állvány, * ... erről szól Nagy Ágnes levele, aki arról tájékoztat bennünket, hogy a Békés megyei Moziüzemi Vállalatnál ez év június 1-én alakult meg a Március 8 brigád. Elhatározásuk, hogy elnyerjék a szocialista brigád címet. A megalakulás óta eltelt rövid idő alatt is meggyőződhettek arról, hogy a kö- zössségi élet szép tettekre ösztönöz, újabb ötletek és ötletek születnek, hogy munkájuk még jobb legyen. Emellett segítenek másoknak is. Egyik társuknak például a költözködésben, a vállalat szarvasi üdülőjét társadalmi munkával szebbé tették, s nemrég elhatározták, hogy egy árva kisgyermeket fogadnak maguk közé, s ezt tett követte. Ellátogattak az elek! gyermekotthonba és örömmel ismerkedtek meg egy kisfiúval, akinek az édesanyját akarják pótolni, szeretető kkel. Eddigi tetteik azt bizonyítják hogy ha ez az összetartás továbbra is meglesz, akkor valóban elérhetik a szocialista brigád címet. Levélírónkkal együtt mi is kívánunk nekik sok jó eredményt. Nem játszhatnak a gyerekek? Gyomán, a Mező Imre lakótelepen a gyerekeknek nincs hol játszani, erről ír hozzánk küldött levelében a többi lakó nevében is Joó Gáborné. A házak környéke rendezetlen, bár játékra, labdázásra, szaladgálásra szükségük van. Szerinte jó lenne, ha a gyermekek állandó figyelmeztetése helyett mindnyájan összefognának, s társadalmi munkában rendbemegprőbálkoztak azzal, hogy legalább homokot hozattak a gyermekeknek, de nagy meglepetésükre az egyik épület házmestere géppel szétdúratta a homokot, mondván, elsímíttatja a földet. A nyári szünidőben a gyerekeknek nincs hova men- niök, hát a ház körül játszanának, azonban még az is baj, ha szaladgálnak, mert a házmesternek ez nem tetszik. Azt írja olvasónk, hogy pórázt nem köthetnek a gyerekekre, nem zárhatják a lakásba sem, hiszen a hoznák a házak közötti részeket, sőt játszóteret is építenének a gyerekeknek. Levelében azt is kérdezi tőlünk, hogy meddig tart i egy házfelügyelő hatásköre, mert szerinte a többi házfelügyelő nem üldözi a gyerekeket. Olvasónk véleményével egyet lehet érteni, főleg abban, ami a lakók összefogását, társadalmi munkáját illeti. A házmegbízott kötelessége ügyelni a rendre és tisztaságra, de ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek emiatt ne tudjanak játszani. így a ház falához, kerítéséhez támasztják a be-be térő vendégek a kerékpárokat. 10 év óta sok-sok bosszúságot nyeltek le a ház lakói, s előfordult, ha figyelmeztették a kerékpártulajdonosokat a rongálás miatt, akkor nemegyszer durvaságot /
